25/B TÉTEL

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS:
Olyan első azonnali beavatkozás, amelyben a sérültet részesítik hirtelen egészségkárosodás, rosszullét esetén, az
orvos vagy a mentők megérkezéséig.
Az elsősegély célja az élet megmentése, illetve annak megakadályozása, hogy a sérült állapota a szakszerű ellátásig
tovább rosszabbodjon.
AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS FŐBB SZEMPONTJAI:
- elsősegélynyújtó tevékenységünk legyen gyors, határozott, megnyugtató
- reálisan mérjük fel a helyzetet, pontosan tájékozódjunk arról, hogy mi történt
- soha ne kockáztassuk a balesetes és saját testi épségünket
- az esetlegesen összegyűlt tömeget tartsuk távol a sérülttől
- több személy sérülése esetén vegyük számba a sebesülteket és ezután nyújtsunk elsősegélyt
- biztosítsunk friss levegőt, a sérültet ültessük, vagy fektessük le
- az elsősegélynyújtáshoz lehetőleg a mentőládát használjuk
- csak a legszükségesebb beavatkozást végezzük el
- értesítsük a mentőket, vagy hívjunk orvost
- a beléeset színhelyét ne változtassuk meg
- maradjunk a sérülttel mindaddig, amíg a szakszerű ellátás megérkezik
A SEBEK FAJTÁI:
vágott seb, roncsolt seb, zúzódás, horzsolás, szúrt seb

VÉRZÉS:
- artériás vérzés
Világosabb színű, mint a vénás vér. Az artériában lévő vér nagyobb nyomása miatt spriccelve távozik a
sebből, a szívverésének megfelelő ritmusban. A sebre ilyenkor nyomókötést kell készíteni.
- vénás vérzés
A vénában áramló vér, amely leadta oxigéntartalmát, sötétpiros. Az ereken belüli nyomása kisebb.
- hajszáleres vérzés
Más néven vérszivárgás. Minden keletkezett seb szélén előfordul. A hajszálvérzés első látásra élénknek
tűnhet, az így távozott vér mennyisége általában elhanyagolható.
- orrvérzés
Orrvérzésnél ültessük le a sérültet, fejét hajtsuk előre, majd a vérző oldalon nyomjuk össze az orrszárnyat
közvetlenül az orrnyereg alatt. Körülbelül 10 perces összenyomás után a vérzés általában megszűnik. A
vérzés csillapítható összesodort vatta, vagy papír zsebkendő-darab orrba való helyezésével.

CSONT-, ÉS KOPONYASÉRÜLÉS:
Csonttörés esetén a legfontosabb teendőnk, hogy a sérült testrészt, vagy végtagot nyugalomba helyezzük úgy, hogy
a sérültnek minél kisebb fájdalmai legyenek.
A TÖRÉSEK FAJTÁI: egyszerű, szilánkos, zöldgally, zárt, nyílt
- Kar
A kar törése esetén, annak nyugalomba helyezéséhez, a nyak felett megkötött háromszögletű kendőt
alkalmaznak.
- Alsó végtag (sínbe rakás)
A combcsont és a lábszárcsont rögzítéséhez legalább három sínre van szükségünk. Az elsősegélynyújtó csak
az ideiglenes rögzítést végezheti el, a végleges ellátás mindig az orvos feladata.
 - Gerincsérülés
Legnagyobb veszélye, hogy megsérülhet a gerincvelő, ami ha károsodik, a sérülés alatti testrész elveszíti érző
és mozgató beidegződését. A gerincvelő megsérülhet úgy is ha csontokban semmilyen károsodás nem
történik. NE MOZDÍTSUK MEG A SÉRÜLTET ABBÓL A HELYZETBŐL, AMELYBEN TALÁLTUK!
- Homlok és tarkótájék
A kettő között fut a nyolcas alakú kötés. A szem és a fül bekötését a homlokon kezdjük körkörös kötéssel.
- Fej (sapkaszerű kötés)
A homlokon körkörösen haladunk, majd a hosszában vezetett kötést újabb körkörös alakkal rögzítjük.
- Parittya kötés ( Orr és áll esetében)
A körülbelül 80 cm hosszú pólyát hosszában elvágjuk úgy, hogy középen kb. 10-12 cm-es hasítatlan sáv
maradjon. A teljes szélességű rész illeszkedjen az állra, illetve az orra. A kötözést a ketté hasított résszel a
fülek alatt és felett átvezetett kötéssel fejezzük be.

ELEKTROMOS ÁRAM OKOZTA SÉRÜLÉSEK:

A villamos áramütés esetén a szervezetben átfolyó áram élettani hatásai a következők lehetnek:
- egyszerű izomgörcs
- rövid ideig tartó izomgörcs
- légzésbénulás
- szívbénulás
- szívkamra remegés
Elsősegélynyújtás áramütés esetén:
- A balesetet szenvedett személyt a legrövidebb időn belül ki kell szabadítani az áramkörből. Ügyelni kell arra,
hogy az eszméletlen test el ne essen, valamint az elsősegélynyújtó maga sem kerüljön az áramkörbe. A
kiszabadítás után az elsősegélynyújtás módja a balesetes állapotától függ.
- Ha az illető az eszméleténél van, le kell fektetni és 24 órán át orvosi megfigyelés alatt tartani.
- Ha eszméletlen, de szívműködése kielégítő helyezzük nyugalomba, és az arcát vizes ruhával mossuk le. A
mentőládában található, párnába foglalt ampullát törjük össze és annak szagoltatásával próbáljuk magához
téríteni az ájultat. Ezután néhány korty kávét vagy erős teát itassunk vele.
- Ha a sérültnek nincsen szívműködése és légzése, 3-4 percen belül alkalmazott újraélesztési eljárás még
életmentő lehet.

MÉRGEZÉSEK:
- Bőrön át felszívódó méreg esetén a szennyezett ruházatot el kell távolítani. A bőrt szappanos meleg vízzel le
kell mosni, marásos sérülésnél. A lúgokat híg ecetes oldattal lehet közömbösíteni.
- Szembe jutó mérget, bőséges vízzel kell kimosni. Az elsősegélynyújtásnál ügyeljünk arra, hogy a sérült ne
érintse és ne dörzsölje a szemét.
- A lenyelt méreg estén, a garatívet ingerelve meghányatjuk a beteget és vizet itatunk vele. Ha az anyag maró
hatású, tilos a hánytatás.
- Tüdőbe jutó méreg esetén a sérültet azonnal friss levegőre kell vinni, ruházatát meglazítani.

ÉGÉS:
Az égés tünetei függnek az égés kiterjedésétől és az égés fokától: Fokozatok:
1. fokozat - bőrpír, fájdalom
2. fokozat – égési hólyag, ami folyadékkal telt
3. fokozat – elhalt szövetek, égési seb
Minden égési sérült amilyen gyorsan csak lehet, hűteni kell. Ez azért fontos, mert az égés során szövetpusztulás
következhet be. A hűtéssel ezt a pusztulást akadályozhatjuk meg vagy csökkenthetjük. Az égett területre engedjünk
10-15 percig hideg vizet. Vigyázzunk azonban, hogy ne hűtsük túl a sérültet. A sérült felületet borítsuk be steril
gézlappal , és rögzítsük laza kötéssel.