You are on page 1of 13

A felnőtt újraélesztés elméleti

alapjai mindenkinek

Date: 2019-04-04Author: Tankórterem0 Hozzászólások

Modern világunkban az emberi élet időtartama jelentősen


meghosszabbodott. Paradoxonnak tűnik azonban az a tény, hogy a hirtelen halál
előfordulási gyakorisága a társadalomban tömeges méreteket öltött, amely évente
26.000, tehát naponta közel 70 ember életét követeli, és vezeti a halálozási okok
statisztikáját. Hazánkban, hasonlóan a nyugati világ országaihoz, a halálokok között
első helyen álló szív-érrendszeri betegségek az évi összes halálozás több mint a felét
teszik ki. Az összegyűjtött adatok szerint az 50 éven aluliak 15,6-szor gyakrabban
halnak hirtelen halált. A hirtelen halál 84%-a kardiális eredetű, tehát jogosan nevezik
hirtelen szívhalálként is. Oka a hirtelen kialakult ritmuszavar, leggyakrabban
kamrafibrillatio, ritkábban bradyarrythmiák vagy asystolia, elektromechanikus
disszociáció, illetve tartós kamrai tachycardia, ritkán a kamrafal rupturája,
szívtamponád. A fentiekben vázolt okok kialakulásában leggyakrabban akut
oxigénhiányos állapot, az ionháztartás-zavara, fokozott fizikai, terhelés, ritkábban erős
mellkasi ütés jelölhető meg.

Ezen elszomorító adatok alapján napjainkban már az alapfokú újraélesztés a


társadalom valamennyi felnőtt tagja számára alapvető kompetencia kellene
legyen. Az újraélesztés sikere sok mindentől függ, de döntően az befolyásolja, hogy
mennyire jól képzett az első ellátó! Minden segítség nélkül eltelt perccel 10%-al
csökken az életesély.
Az újraélesztés az akut légzés- és keringésmegállás helyreállítása, az irreverzibilis
szervkárosodások kialakulásának megakadályozására irányuló tevékenység, mely
magában foglalja az elsősegélynyújtás lépéseit, a magasabb szintű légútbiztosítási,
lélegeztetési technikát, elektromos és gyógyszeres terápiát, valamint az újraélesztést
követő intenzív terápiás ellátást. Ezek az újraélesztési fokozatok kezdve az eszköz
nélküli, alapfokú újraélesztéssel, (basic life support – BLS) egy majd két vagy több
segélynyújtóval és ha rendelkezésre áll folytatva eszközös alapfokú újraélesztéssel
(félautomata defibrillátor – AED alkalmazásával) a sürgősségi ellátó csapat
(Mentőszolgálat, intézményi környezetben sürgősségi ellátók) megérkezéséig, akik
végzettségük és felszereltségük alapján eszközös, magas szintű újraélesztést (advanced
life support – ALS) folytatnak, szükség esetén a kiváltó okot is kezelik. Az
újraélesztés sikere, a spontán légzés- keringés helyreállása nem jelenti a resuscitatio
végét, sokkal inkább egy újabb szakasz kezdetét, melynek színtere az intenzív osztály.
A postresustitatiós intenzív terápia (Prolonged Life Support – PLS) során
cardiovascularis, haemodinamikai stabilizálásra, ismételt keringésmegállás,
szervkárosodások megelőzésére, valamint kontrollált hypothermia alkalmazásával
cerebroprotektiv eljárások megvalósítására törekszünk. A létrejött károsodások,
valamint a várható szövődmények kialakulásának kockázata miatt minden újraélesztett
beteget intenzív betegellátó osztályon kell elhelyezni aktuális állapotától függetlenül.

Ezen előzmények és célok alapján ebben a tananyagban a Nemzetközi Reanimációs


Egyeztető Bizottság (ILCOR) és az Európai Resuscitatios Társaság (ERC) által 2015.
októberben elfogadott és jelenleg is érvényes nemzetközi BLS algoritmusa kerül
ismertetésre, melyet hazánkban a Magyar Resuscitatios Társaság ajánlásával
alkalmazunk. Újraélesztési szempontból felnőttnek a serdülőkor vélelmezett elérésétől
számít valaki, de helyesen jár el az első ellátó, ha gyermeknél is a felnőttekre
vonatkozó ellátási elveket (természetesen a gyermek testméretére vonatkoztatott –
becsült – kompresszió erősséggel, illetve levegőmennyiséggel) alkalmazza.

A légzés-keringés leállására utaló jelek, tünetek

A jól képzett első ellátó idejekorán felismeri azokat a jeleket, amelyek a keringés-
légzés leállás bekövetkeztére utalhatnak, így korán tudja riasztani a szaksegítséget
ezzel is növelve a beteg életben maradásának esélyeit.

Fontos az alábbi jelek korai felismerése: mozdulatlanság, rendellenes testhelyzet,


sápadtság, szederjesség, a normális légzés és a keringés egyéb nyilvánvaló jelének
hiánya.

1. Biztonságos környezet biztosítása


Kiemelt jelentőséggel kell kezelni az első ellátó és a beteg biztonságának
biztosítását. Alapvető szabály, hogy az újraélesztést a beteg fellelési helyén, kemény
alapon azonnal el kell kezdeni, néha azonban ez nem valósítható meg. Szükség esetén
a beteget ki kell menteni, és olyan helyen kell az újraélesztést elkezdeni, ahol az első
ellátó és a beteg is biztonságban van, és alkalmasak a feltételek a beavatkozás
megkezdésére. Figyelni kell azonban az időveszteségre, annak csökkentésére, és a
siker érdekében mielőbbi, esetleg szakaszos ellátásra kell törekedni.
2. Az eszmélet vizsgálata kontaktusba vonhatóság alapján
A sérültet/beteget hangosan szólítsuk meg, közben rázzuk meg a vállát!

Az eszméletlen beteg ingerekre (pl. megszólítás, megrázogatás, fájdalom) nem reagál,


kontaktusba nem vonható, tónustalan izomzatú. A beteg testhelyzete szokatlan lehet,
mozdulatlanul fekszik, bizonyos esetekben görcsroham látható. Az eszméletlenég
súlyos állapot a fulladás veszélye miatt! A szájüregbe került idegen testek (pl. kitört
fog, rágógumi, étel) a légutakba kerülhetnek (aspiráció) és ott elzáródást okozhatnak.
Az eszméletlen sérült izomzata tónustalan, így tónustalan nyelve hátraesve légúti
akadályt képez, mely szintén fulladást eredményez. A tónustalanság miatt a gyomor
záróizma is elernyed, így a gyomortartalom visszakerülhet a szájüregbe, majd onnan a
légutakba. Az eszméletlen beteg reflexei (pl. köhögési reflex) csökkennek, esetleg
teljesen megszűnnek, ezért a szájüregben felszaporodó nyál, vér nem tud távozni és a
légutakba, tüdőbe kerülve szintén fulladást okozhat. Az eszméletlen beteg azonnali
ellátást igényel, a fulladás veszélye miatt a légutak átjárhatóságát biztosítanunk
kell! Eszméletlen/sérült beteg esetén törekedjen a mielőbbi segítségkérésre, de a
beteget ne hagyja magára!

Ha bármilyen reakciókat észlel, vagy a beteg válaszol, az újraélesztésre egyelőre nincs


szükség, tájékozódjon a beteg állapotáról és figyelje azt. Végezze el a szükséges
teendőket, hívjon segítséget. A segítség megérkezéséig maradjon a beteg mellett és
ellenőrizze állapotát, csak szükség esetén avatkozzon be.

3. Mielőbb kérjen segítséget a környezetétől, kiáltson segítségért, vagy a nagy


forgalmú közterületeken mutasson rá egy személyre, akit magához hív segítőként.

4. Átjárható légutak biztosítása, légzés vizsgálata


A sérültet/beteget a hátára kell fektetni, ruházatát bontsa meg a mellkasán és a
hasán. A beteg szájába csak akkor kell benyúlni, ha szemmel jól látható idegen test
akadályozza a légzést. A beteg mellé térdelve fejét hajtsa hátra, állát emelje előre,
így a hátraesett nyelv eltávolodik a gégefedőről és nyitjuk a légutakat. A nyaksérülés
együttes előfordulása keringésleállással igen ritka, szükség esetén óvatos hátrahajtás
annak gyanúja esetén is megengedett. A műfogás alkalmazása után vizsgálja meg a
beteg légzését: a beteg arca fölé hajolva a mellkas emelkedését-süllyedését figyelve a
be- és kiáramló levegő hangját és áramlását is érzékeli fülével, illetve arcával a beteg
szájánál. Nézz, Hallj, Érezz! A légzést maximum 10 másodpercig vizsgálhatja,
mielőtt annak hiányát kimondaná. Normálisnak tekinthető a légzés, ha a 10 másodperc
alatt legalább kétszer ritmikusan emelkedik-süllyed a mellkas; érzékelhető légáramlás
kíséri és a légvételi kísérlet szemlátomást nem erőlködő, illetve nem zajos. Laikusok
számára a keringés meglétének egyértelmű jele a normális légzés, mivel normális
légzés hiányában működő keringés sem lehetséges. Egészségügyi szakdolgozók a
légzés vizsgálatával egyidejűleg a nyaki ütőér (carotis pulzus) tapintását végezhetik,
illetve a keringés egyéb jeleit (pl. mozgás, köhögés, nyelés) is értékelhetik.

Az újraélesztés megkezdésének legfőbb indikációja a beteg eszméletlensége és a


normálisnak minősített légzés hiánya!

5. A segítővel hívassa a Mentőket megkezdett újraélesztéshez (telefon: 112 vagy


104), és ha van a közelben hozassa a helyszínre vele a félautomata defibrillátort Ön
pedig mielőbb kezdje el az újraélesztést a keringés azonnali pótlásával.

 Ha van a betegnek normális spontán légzése, keringése pillanatnyilag


megtartott, de eszméletlen, a legnagyobb veszélyforrás a légúti elzáródás és az
aspiráció. Ezért biztosítsa a szabad légutakat és védje a beteget az aspirációtól.

6. Mellkasi kompressziók – keringés fenntartása


Térdeljen a beteg mellé, két kezét a beteg mellkasának közepén helyezze egymásra,
majd 4-5 cm mélyen nyomja össze a mellkast. A kompressziókat nyújtott karokkal, a
felsőtest elmozdításával kell végezni, így saját testsúlyát használja a kompressziókhoz
(az első 1-2 kompressziót célszerű kisebb erővel végezni, így tájékozódhatunk a
mellkas rugalmasságáról, a lenyomásához szükséges erő nagyságáról). Végezzen 30
mellkas kompressziót. A megfelelő mellkas kompresszió jellemzője a megfelelő
tempó (100-120 kompresszió/perc), a megfelelő erősség (felnőttnél a mellkas legalább
5 cm, de legfeljebb 6 cm mélységű lenyomása, a lenyomással azonos ideig tartó teljes
fölengedés egyenletes mozgással kivitelezve.
7. Lélegeztetés – a légzés pótlása
A 30 mellkasi kompresszió után helyezzen a beteg arcára egy tiszta vászonzsebkendőt
vagy valamilyen ruhadarabot (pólóját, pulóverét). Tartsa a fejet hátraszegve, a beteg
orrát fogja be, majd vegyen szokásos mélységű levegőt, majd ajkaival zárja körbe a
beteg száját, hogy ne maradjon rés (A nemzetközi algoritmus a szájból-szájba történő
befúvást javasolja). Fújjon annyi levegőt a beteg tüdejébe, ami látható mellkaskitérést
eredményez. A befújás kb. 1 másodpercig tartson. A fej pozícióját megtartva, fordítsa
el fejét a beteg mellkasa felé és figyelje kilégzés alatt a mellkas süllyedését, mert ez a
jele a hatásos befúvásnak. Vegyen levegőt, és ismételje meg a műveletet, így két
hatásos lélegeztetést végzett. Amennyiben a lélegeztetés két próbálkozással sikertelen
(nincs mellkas kitérés) végezzen 30 mellkaskompressziót. A lélegeztetés
sikertelensége esetén elsősorban a technika elégtelenségére gondoljon (nem kellően
hátrahajtott fej vagy elégtelen tömítés miatti levegőszökés), csak ezután, illetve a baj
kialakulásának körülményei alapján (pl. hányás, étkezés közbeni rosszullét stb.) kell a
szájüreg kitakarítására gondolni.

Több vizsgálat igazolta, hogy mind a laikusok, mind az első ellátók leggyakrabban a
fertőzésre való hivatkozás miatt nem végzik el a szájból szájba történő befúvásos
lélegeztetést. A hatásos újraélesztéshez elengedhetetlen a mellkasi kompressziók,
valamint a befúvásos lélegeztetés összehangolása, csak így biztosítható a szervek-
szövetek jó vérellátása. De amennyiben az újraélesztő úgy ítéli meg, hogy nem képes a
befúvásos lélegeztetésre, akkor csak a mellkas kompressziót végezze folyamatosan!
Ezért jó, ha van a kulcstartónkon Life key- szelepes fólia maszk, amivel biztonságos a
lélegeztetés!
8. 8. A továbbiakban a kompresszió és lélegeztetés aránya az ellátók számától
függetlenül 30 : 2 Ha ebben az ütemben és szabályosan folytatja az újraélesztést A
továbbiakban elfáradás esetén, de 2 percenként mindenképpen hangosan jelezze
a csere igényét és cseréljenek. Törekedni kell a kompressziós szünetek
minimalizálására (5–10 másodpercnél hosszabb szünet ne legyen) és a lélegeztetési
periódus se tartson 5 másodpercnél hosszabb ideig.
A FÉLAUTOMATA DEFIBRILLÁTOR (AED) ALKALMAZÁSA
A hirtelen keringés leállásának hátterében szívritmuszavarok állnak, melyek lényege,
hogy a szív kóros működése miatt nem képes a vérkeringést biztosítani a szervezetben.
A ritmuszavarokat két nagy csoportra osztjuk. Az első csoportba tartoznak a
legnagyobb számban előforduló, úgynevezett sokkolandó vagy defibrillálandó
ritmuszavarok. Második csoportba tartoznak a nem sokkolandó ritmuszavarok.

A defibrillálást – sokkolást – áramütéssel végezzük. A sikeres sokkolás (elektromos


„kiütés”) következtében a szabálytalanul működő szívizmon áthalad az elektromos
áram, és bonyolult élettani folyamatok eredményeként megindul a spontán, rendezett
elektromos szívműködés. A hirtelen szívhalál hátterében leggyakrabban a sokkolandó
ritmuszavarok állnak, ezért ezekben az esetekben a siker kulcsa a korai
defibrillálás. Célunk, hogy az újraélesztés szükségességének felismerése után
mihamarabb, optimálisan 3 percen belül megtörténjék a sokkolás.

A korai defibrillálás koncepciójának bevezetése egyértelművé tette, hogy nem lehet


csak orvosi alkalmazhatósághoz kötni a használatát, hiszen a szélesebb
körű, gyorsabb hozzáférés rengeteg élet megmentéséhez járulhat hozzá. Ezért
fontossá vált, hogy már laikus szinten is az első ellátó vonalban alkalmazható legyen
a defibrillátor. A technika fejlődésének eredményeként ma már a korszerű betegellátás
valamennyi területén félautomata külső defibrillátor (AED – automated external
defibrillator) használatos. Ezek a korszerű készülékek (a szív elektromos
tevékenységét analizáló szoftverük segítségével) igen nagy biztonsággal elkülönítik a
sokkolható és a nem sokkolható ritmus jelenlétét. Az eszköz képes a sokkolandó
ritmuszavar felismerésére. Automatikusan feltöltődik a működési algoritmusába
betáplált energiaszintre és javaslatot tesz a sokk leadására. Legújabb típusai
utasításokat adnak a szakszerű BLS végzésére a megfelelő ütemmel végzett
kompresszióra és befúvásra. Előnyeiként említendő a teljes megbízhatóság, mert a
sokkolható ritmusokat 100%-os pontossággal különíti el a nem sokkolható ritmustól.
Használata könnyű a hang- és fényjelek, feliratok miatt, minimális képzést igényel.
Üzemeltetése biztonságos, mert egyszer használatos, a mellkasra ragasztható
elektródákkal üzemeltethető. Könnyű, jól szállítható, minimális karbantartást igényel
és viszonylag olcsó.
AZ ÚJRAÉLESZTÉS FOLYAMATA, HA MEGÉRKEZETT AZ AED

 Defibrilláláshoz a beteg száraz alapon feküdjön, mellkasa legyen száraz, ha van


a mellkason valamilyen gyógyszer tartalmú tapasz, azt távolítsuk el.
Szívbetegek gyakran használnak Nitroglicerin tartalmú tapaszokat, amelyek, ha
elektródákkal érintkeznek, sokkoláskor felrobbanhatnak és égési sérülést
okozhatnak.

 Kapcsolja be a készüléket és kövesse a hallható és látható utasításokat!

 A készülék utasít az elektródák felhelyezésére. „Helyezze fel a mellkasi


elektródákat!” Tapassza fel az elektródákat a beteg mellkasára, a csomagoláson,
illetve a lapokon látható ábráknak megfelelően! Ha szükséges csatlakoztassa a
kábelt a készülékhez!
 Ha több ellátó van a helyszínen, az újraélesztés, legfőképp a
mellkaskompresszió eddig a pontig folyamatos legyen!

 A készülék figyelmeztet „Senki ne érjen a beteghez analízis folyik!” elemzi a


ritmust, közben figyeljen, hogy senki ne érjen a beteghez!
 Ha a készülék sokkolandó ritmust észlel és feltöltötte magát, figyelmeztet „Sokk
leadása indokolt!” Ön győződjön meg arról, hogy senki nem ér a beteghez és a
beteg megfelelően izolált (elszigetelt) a környezetében (nem ér fémhez, nem
fekszik vizes talajon)!

 „Nyomja meg a sokk gombot!” és kövesse a hallható utasításokat!


 A sokk leadását követően kövesse a gép következő utasítását „azonnal kezdje el
az újraélesztést (30:2)!” és végezze azt a gép hallható utasításáig, azaz 2 percig!

 Szükség esetén ezt a folyamatot (ritmuselemzés–sokk–2 perc újraélesztés) addig


kell végezni, amíg nem észleli a keringés visszatérésének jeleit, vagy amíg meg
nem érkeznek a mentők.
Ha a készülék nem sokkolandó ritmust észlel, azonnal kezdje el az újraélesztést
(30:2) és végezze azt a gép hallható utasításáig, azaz 2 percig, majd ismét
ritmuselemzést végez a gép! A további szükséges teendőket folytassa a gép
hangutasításai szerint mindaddig, amíg:

 a szaksegítség megérkezik az emeltszintű ellátás folytatására

 a beteg életjelenségeket nem mutat, lélegezni nem kezd, köhög, tüsszög, fintorog

 az ellátó kimerül, és nem tud tovább ténykedni.


Amennyiben a beteg életjelenségeket mutat az ellátó feladata a beteg vitális
paramétereinek megfigyelése és a beteg átadásáig az állapotának szoros követése,
szükség esetén újabb beavatkozások végzése! A beteg monitorozásához jól
használható a már felhelyezett AED készülék is.
A fentiekben leírt elméleti alapok nem helyettesítik az
újraélesztés képesség szintű végzését, annak sikeres
alkalmazásához elengedhetetlen a gyakorlati oktatás és
rendszeres szinten tartás!

You might also like