2020. 11. 24.

PROJEKTIRÁNYÍTÁS
Dr. Kása Richárd

kasa.richard@uni-bge.hu
2020. 11. 24.

KOCKÁZAT-
MENEDZSMENT
Kockázat értelmezése
Megközelítés EXTENZÍV DÖNTÉS- INFORMÁCIÓ-
ORIENTÁLT ORIENTÁLT
Definíció A teljesítmény Rossz döntések Bizonytalan
kudarcának veszélye információhalmaz
veszélye,
sikertelenség, kár
veszélye
Jellemzők A kockázat nem a A döntéshozatal A döntés, mint
bizonytalansággal áll a munkamegosztás
kapcsolatosan középpontban, a on alapuló
jelenik meg (nincs döntéshozó folyamat (a
kapcsolat bizonytalansága a választás csak a
közöttük) központi probléma lezáró lépés)
Forrás: Imboden, 1983
2020. 11. 24.

Kockázatmenedzsment
• A kockázat olyan váratlan esemény, bizonytalansági
tényező, amelynek bekövetkezte, kimenetele hatással
lehet a projekt végrehajtására, eredményére.
• A kockázatmenedzsment segít feltérképezni a kockázatok
előfordulási valószínűségét és súlyosságát
• Eszközöket szolgáltat arra, hogy a bizonytalanságokat
szisztematikusan kezeljük
• Felkészüljünk rájuk annak érdekében, hogy a projekt
céljai teljesüljenek.
2020. 11. 24.

Kockázat fogalma
• A kockázat felfogható úgy is, mint egy adott állapotból
valamilyen esemény hatására egy kedvezőtlenebb
állapotba való átmenet. Eszerint egy kockázat ok-okozati
formában írható le, amelyben megadjuk
• A kockázat bekövetkezéséhez szükséges állapotot
• A kockázatot jelentő (előre nem látható) eseményt
• A kockázat következményeit.
2020. 11. 24.

Kockázat leírása
• A kockázat rövid megnevezése
• A kockázat lehetséges oka
• A kockázat következményei
• Annak a valószínűsége, hogy a kockázat tényleg
bekövetkezik
• A kockázat hatására elszenvedett kár mértéke
2020. 11. 24.

Hol jelentkezhetnek kockázatok?

• Problémamegoldásban
• Célkoncepció kiválasztásában
• Megvalósíthatósági tanulmányban
• Projekttervezés során
• Stratégiai menedzsmentben
• Kísérő intézkedések során
• Végrehajtás közben
2020. 11. 24.

Projektkockázatok
2020. 11. 24.

A kockázat oka lehet

• Hibás döntés
• Rajtunk kívül álló tényezők
• Pontatlan becslések
• Új technológia
2020. 11. 24.

Kockázati források
• Technológiai kockázatok
• Emberi kockázatok
• Szervezeti kockázatok
• Eszközök
• Követelmények
• Becslések pontatlansága
2020. 11. 24.

Kockázatok típusai
Aszerint hogy a kockázat következményei mire vannak
hatással, három típusba sorolhatjuk a kockázatokat:
• Projektkockázatról beszélünk, ha a kockázat
következményei a projekt ütemezésére vagy erőforrás-
kihasználására lehetnek hatással.
• Termékkockázat esetén a fejlesztett szoftver minőségét
vagy funkcionalitását érintik a kockázat következményei.
• Üzleti kockázatról akkor beszélünk, ha a kockázat
következményei a szoftverfejlesztést végző szervezetre
vannak hatással.
A fenti típusok között természetesen lehet átfedés
2020. 11. 24.

A kockázatmenedzsment folyamata
• A kockázatok azonosítása, dokumentálás
• Szisztematikusan azonosítani kell minden lehetséges tényezőt,
amely fenyegeti a projekt céljainak megvalósulását
• Elemzés
• Vizsgáljuk, értékeljük a kockázatokat az elfordulásuk
valószínűsége, a várható károkozás nagysága szerint, hogy legyen
stratégiánk a semlegesítésre. Célszerű a kockázatok rangsorolása,
hogy a figyelmet a legnagyobb veszélyre összpontosíthassuk.
• Stratégia alkotás
• A helyzetértékelés elvégzése után válaszstratégiát kell kialakítani,
amelyet a megfelelő jóváhagyás után végrehajtunk. A stratégiában
megtervezett intézkedéseket felelős és határidő rögzítésével
dokumentáljuk.
2020. 11. 24.

A kockázatmenedzsment folyamata
• Tartalékképzés
• Tegyünk félre erőforrásainkból a vészhelyzetekre. Az ismert
kockázatok mellett a váratlan esetekre is gondolni kell
• Folyamatos kockázatmenedzsment
• Rendszeresen ellenőrizzük hogyan hatnak az általunk kidolgozott
stratégiák a projektekre. Végezzük el újra a főbb kockázatok
azonosítását tevékenységeket a projekt előre kijelölt
mérföldköveinél, időpontjaiban.
• Állandó odafigyeléssel észleljük az újonnan felmerülő
kockázatokat, még mielőtt problémává nőnék ki magukat.
2020. 11. 24.

A kockázatkezelési folyamat

Elemzés Követés
• Kockázatlista • Kockázat-
• Kockázat- kezelési terv • Kockázat-
értékelés értékelés
(prioritások) (pontosítva)
Azonosítás Tervezés
2020. 11. 24.

A kockázat azonosítása
• A kockázat-azonosítás lépései:
• Figyelmet igénylő területek meghatározása
• Ez történhet brainstorming technikával, vagy a projektterv alapján
• Használhatunk kockázati toplistákat is.
• Rövid és hosszútávú volatilitások azonosítása
• Endogén és exogén tényezők azonosítása
• Progresszív és retrográd módszerek
• Várható problémák meghatározása
• a területek pontosítása kérdések alapján
• FMEA (hibamód- és hatáselemzés)
• FTA (hibafa elemzés)
• Valószínű okok meghatározása
A kockázat azonosítása
• Módszerek
• Kockázatlista
• Flow-chart analízis, hibafa elemzés (FTA – Fault Tree Analysis)
• Hibamód- és hatáselemzés (FMEA – Faiulure Mode and Effect
Analysis)
• I/O elemzés
• Brainstorming és brainwriting
• Szcenarió technikák
• Delphi módszer
• On-the-spot elemzések
• Dokumentumelemzések
FMEA
• Rendszerbe foglalt tervező, fejlesztő és ellenőrző
módszer
• Tényleges és lehetséges hibák, következmények és okok
tanulmányozása
• Célja: hibák (kockázatok) folyamatos kiküszöbölése
• Két alaptípus:
• Konstrukciós FMEA
• Folyamat FMEA (+1: rendszer FMEA)
• Ok: a hiányosság, aminek eredménye a hibamód
• Okozat: ha a hiba (kockázat bekövetkezik)
• Hibamód: a jelenség, ahogy egy folyamat nem teljesíti a
specifikációt
FMEA
• Súlyosság (SEV) ((J – Jelentőség))
• Előfordulás (OCC) ((E – Előfordulás))
• Detektálhatóság (DET) ((F– Felderíthetőség / É – észlelés))
• Kockázati prioritási száma (RPN)
𝑅𝑃𝑁!"# = 𝑂𝐶𝐶!"# × 𝑆𝐸𝑉!"# × 𝐷𝐸𝑇!"#
• i: elem (tevékenység) futóindex
• j: hiba futóindex
• k: hibaok futóindex

• Hiba jelentősége – RF (risk of failure): 𝑅𝐹!" = ∑&#$% 𝑅𝑃𝑁!"#

• Elemek jelentősége – RP (risk of part): 𝑅𝑃! = ∑&"$% 𝑅𝐹!"
FMEA táblázat
2020. 11. 24.

A kockázat elemzése
• Célja: egy prioritási sorrendet tudjunk felállítani a kockázatok között
• A kockázat-elemzés lépései
• Kockázatok súlyosságának becslése
• Prioritási sorrend felállítása
• Legfontosabb kockázatok kijelölése
• Kockázatok összetevői
• Valószínűség (objektív + szubjektív)
• Objektív: múlt tapasztalatait írja le – matematikai, statisztikai módszerek
• Szubjektív: becslések
• Hatás (pénz / idő; objektív és szubjektív)
• Gyakoriság
• Általában a kockázat gyakorisága és az okozott hatás mértéke
fordítottan arányos; a bekövetkezési valószínűség és a gyakoriság
egyenesen
• Kockázatok súlyosságának becslése a kockázat-hozam módszerrel
• Becsüljük meg a valószínűséget és a várható hatást háromfokozatú skálán
• Ezek alapján a kockázatokat elhelyezzük egy 3x3-as táblázatban
A kockázat elemzése
• Módszerek alkalmazhatóságának szempontjai
• Metodikus alkalmazhatóság: a kvantifikálási módszernek
tudományosan elismert eljáráson kell alapulnia
• Rendszerszintű alkalmazhatóság: a modellnek igazodnia kell a
vállalati cél- és irányítási rendszerhez
• Tevékenységszintű alkalmazhatóság: a kockázatmenedzsment
folyamatának a szervezeti munkamenetbe integrálhatónak kell
lennie
A kockázat elemzése
• Módszerek
• Analitikai módszerek
• Szimulációs eljárások
• Fa-eljárások

• Mark-to-Market módszer
• Érzékenységvizsgálat
• Value-at-Risk (VaR / Variancia kovariancia módszer)
• Terv-tény összehasonlítás
• Idősorelemzés
• Monte Carlo módszer
• CF elemzés
• Szimulációs elemzés
• Feszültségelemzés (stresszteszt)
• Műszaki elemzés
• Javító eljárás
• Kockázati mátrix
• Kockázati együttható
• Relevancia-fa
2020. 11. 24.

Kockázati mátrix
2020. 11. 24.

Kockázati mátrix
• Az I. részbe tartozó kockázatok a legfontosabbak,
ezekhez készítsünk részletes kockázatkezelési stratégiát.
Lehetőleg próbáljuk meg ezeket a kockázatokat elkerülni
vagy készítsünk tartaléktervet.
• A II. részbe tartozó kockázatok a kevésbé fontos
kockázatok.
• A III. részbe tartozó kockázatok annyira lényegtelenek,
hogy nem is éri meg a velük való foglalkozás a ráfordított
időt.
Érzékenységvizsgálat
• Kockázati tényezők legvalószínűbb és reális előfordulási
érték maghatározása
• További kalkulációs értékek meghatározása
• Előfordulási érték és hatás függvényében árázoljuk
Érzékenységvizsgálat
Kockázati tényező előfordulási
értékének változása (%)
Betanítási idő

10
Infláció

8
Késés a szállításban

-10 -8 -6 -4 -2 6
4
2
-2
-4
-6
-8
-10 2 4 6 8 10 Költségek változása(%)
Kockázatelemzési módszerek
összehasonlításának szempontjai
• Hatások értékelésének pontosságai
• Tényezők rangsorolása
• Tényezők együttes hatásának értékelése
• Tényezők közötti korrelációs kapcsolatok kezelése
• Tényezők előfordulási értékeihez tartozó bekövetkezési
valószínűségek figyelembe vétele
• Elemzés idő- és költségigénye
2020. 11. 24.

Kockázati kitettség mértéke

• Kockázatok fontossági sorrendbe rendezése
• Megbecsüljük a kockázat valószínűségét és súlyosságát,
de megadunk számszerűsített értékeket.
• A valószínűséget adjuk meg százalékban, a kockázat
súlyosságát valamilyen skálán.
• Kockázatnak való kitettség mértéke = valószínűség *
súlyosság.
• Kockázati együttható: valószínűség + 2 * súlyosság
• Ez alapján sorba lehet rendezni a kockázatokat.
2020. 11. 24.

A kockázat tervezése
• Az egyes kockázatok kezelési stratégiájának
meghatározása
• A kockázat-tervezés lépései
• Határozzuk meg a kockázat kezelésének általános stratégiáját
• Készítsünk részletes tervet a kockázat kezelésére
• Állapítsuk meg a kockázat bekövetkezését előrejelző triggereket.
2020. 11. 24.

Kockázatkezelési stratégiák
• Kockázat elkerülése. Vizsgáljuk meg a kockázat
lehetséges okait. Végezzünk változtatásokat a terven,
hogy a kockázat okai ne állhassanak elő.
• Kockázat csökkentése. Megpróbálhatjuk csökkenteni a
kockázat valószínűségét vagy súlyosságát. Ilyenkor a
kockázat várható következményeit vizsgáljuk meg, és
ezek hatását próbáljuk meg csökkenteni.
• Kockázat transzfer (áthárítás). Bizonyos kockázatokat
át lehet hárítani az alvállalkozókra.
• Tartalékterv (vészhelyzeti terv) készítése. A tartalékterv
meghatározza, hogy mit kell tenni a kockázat
bekövetkezte esetén.
• Elfogadás
A kockázatkezelés formái

Elkerülés
Csökkentés

Kárcsökkentés
Kárelhárítás

Korlátozás

átruházás
szórása
Kockázat
Elfogadás
Biztosítás

Kár-
1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső 4. lépcső 5. lépcső
Okközpontú intézkedések Hatásközpontú intézkedések
Kockázat kontrolling Kockázat finanszírozás
Forrás: Kühlmann, Knut, 1996
Intézkedés-mix és döntési mátrix
súlyosság

Áthárítás Elkerülés

Megtartás Csökkentés

valószínűség
Forrás: Garaba, 2015
2020. 11. 24.

Kockázatkezelési terv
• A kockázat-tervezési tevékenység dokumentációja a
kockázatkezelési terv.
• A kockázatkezelési tervben az elemzés során feltárt
információkat kiegészítjük
• a kockázatokhoz rendelt intézkedésekkel
• és az őket kiváltó triggerek (vészjelzők) leírásával.
2020. 11. 24.

A kockázat követése
• A kockázatok követése egy iteratív tevékenység, amellyel
naprakészen tudjuk tartani a kockázatlistát.
• A folyamatos követéssel felismerhető az is, ha egy
kockázat lehetséges következményei megváltoztak.
• Minden kockázathoz le kell írni, hogy milyen intézkedések
történtek
• a kockázat valószínűségének csökkentésére,
• a bekövetkezett kockázat esetén az okozott kár csökkentésére.
Integrált kockázatmenedzsment rendszer
Törvényi keretfeltételek
Vezetési rendszer és corporate governance
Törvényi keretfeltételek
Integrált
Figyelmeztető Kontrolling
felügyeleti
rendszer rendszer rendszer

Szervezeti Ellenőrzés
Stratégiai korai intézkedések
észlelés
Irányítás
Belső revízió
Tervezés
Operatív korai
észlelés Ellenőrzések Információ-
szolgáltatás

Forrás: Romeike, 2003