Ilona magyarázat, hogy mi kell:

 21. oldal: folyamatábra – kiemelni belőle a lényeget – bázismodell

 megvalósíthatósági tanulmányok, különbség közöttük, ki csinálta, miért
 kockázatok – szakaszokhoz rendelni őket
 szakaszokhoz rendelni: kockázatokat (kockázatkezelési módszertan); projektmenedzselési
módszertan, egyéb módszertanokat
 szakasz: mikor van vége, eleje, hol kezdődik a megvalósíthatósági szakasz stb..
 környezetvédelmi hatástanulmány
 engedélyeztetés
 átadás-átvétel: szereplők, honnan indul, hova megy

Könyv kijegyzetelés:

A vállalati beruházási folyamatrendszer bázismodellje:

 ipari környezetre jellemző beruházási projekt lebonyolítási rendjét mutatja be

 kiterjed valamennyi olyan folyamatelemre, ami egy ilyen beruházás során előfordulhat
 nagy projektek kivételével nem kell az összes lépés – menedzsment dönti el (körülmények,
beruházás nagysága, típusa alapján)
 kontrolling és monitoring fontos: biztosítják esetlegesen az eltérés észlelését, beavatkozás
lehetőségét a helyes irányba való tereléshez, illetve visszacsatolás segít megnézni, hogy
sikerült e elérni a kívánt hatást
 ALAPFELTÉTEL: számítógéppel támogatott adatbázis létrehozása – minden beruházási
folyamathoz kapcsolódó adatnak meg kell jelennie benne

SZAKASZAI:

1. A beruházás döntés-előkészítési szakasza

2. Beruházás megvalósítási szakasza
3. Beruházás értékelési szakasza

Megvalósíthatósági tanulmánytervek:

 kellő mennyiségű és minőségű információ összegyűjtése – dokumentumok készítése, melyek

megalapozzák a döntéseket (műszaki, gazdasági, piaci információkat tartalmaznak)
 típusai:
o előzetes megvalósíthatósági tanulmányterv (EMTT)
o beruházási javaslat
o megvalósíthatósági tanulmányterv (MTT)
o beruházási alapokmány
 együttesen nem nagyon fordulnak elő
 inkább fordítsanak több időt az információbázis összerakására és a döntéselőkészítésre, mint
hogy menet közben merüljön fel hiba

Megvalósíthatósági tanulmánytervek (MTT) kialakításának általános modellje:

1. célmeghatározás
a. beruházási ötletek
 b. termelő beruházás esetén termék keresése, amely kielégítetlen, és valós szükségletet
elégít ki; kereslet meghaladja a kínálatot
2. előzetes szelekció – kiválasztja a beruházások közül a legjobbakat 3 fázisban – piac,
piacbővítési lehetőségek, költségek, kockázat szempontok figyelembevételével
3. elemzés – piacelemzés, műszaki elemzés, pénzügyi elemzés

ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYTERV (EMTT)

fő fejezetei:

 előzmények és beruházás szükségessége,

 célok, termék leírása,
 piacleírás,
 technológiai változatok körvonalazása,
 fő termelési tényezők hozzáférhetősége,
 egyes változatok bemutatása,
 beruházási és működési kts-ek,
 finanszírozási források,
 árbevétel, nyereség előrejelzés,
 beruházási változatok versenyeztetése szempontok alapján,
 kockázat, és kockázatkezelési lehetőségek,
 összegzés, értékelés, javaslatok

4. értékelés, döntés – Társadalmi-hatékonysági vizsgálat – az EMTT-ben megjelölt beruházási

változatok közüli választás elősegítésére egy olyan elemzés, amely a változatok társadalmi
hatékonyságát elemzi. legfőbb célja a döntéshozók meggyőzése. (beruházás műszaki leírása,
ráfordítások, hozamok értékelése, költség-haszon elemzés, várható eredmények bemutatása)

BERUHÁZÁSI JAVASLAT:

 ált tájékoztató (cég, piacok, termelés, technológiák, berendezések, kts-ek stb.)

 beruházás leírása az EMTT alapján
 egyéb infok – biztosítékok, előszerződések, partnerek
kedvező esetben eljutunk egy fontos döntési ponthoz – dönteni kell a megvalósíthatósági
tanulmányterv (MTT) elkészítéséről, megvalósításra szánt változatról

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYTERV

a kiválasztott változattal összefüggő információkat rendszerbe foglaló dokumentum, elsődlegesen

a beruházás megvalósításával kapcsolatban tartalmaz információkat

(tartalmilag hasonlóságok EMTT és MTT között) – támaszkodhatunk a korábban kimunkált

információkra

célja: végrehajtáshoz szükséges feladatok számbavétele, feladatok, részfeladatok kezdési,

befejezési időpontjának időrendjének, egymástól függésének meghatározása, összehangolása,
tárgy – pénzügyi-humánerőforrás igények felmérése, hatékony felhasználásuk segítése, beruházás
végrehajtásához szükséges feladatok közötti kapcsolatok rögzítése, végrehajtás ellenőrzésének
szolgálata

legyen: világos, feleljen meg a célkitűzéseknek, átfogó, mérhető, pontos, flexibilis

 felépítése: nincs két egyforma beruházás, általános felépítés: vezetői összefoglaló, piaci helyzet,
termékstratégiák, technológiai háttér, üzleti akciótervek, gazdasági-pénzügyi elemzés,
menedzsment sajátos teendői

BERUHÁZÁSI ALAPOKMÁNY

MTT alapján készül,a beruházás előkészítésének és a kapcsolódó döntési folyamat öszefoglaló

okmánya, tartalmazza a a beruházás szükségességének indoklását,döntés megalapozását,
megvalósítás feltételeit

5. Megvalósítás

Megvalósítás kockázatainak elemzése és kezelése

a beruházásmegvalósítási folyamat lényegi sajátossága a bizonytalanságok jelenléte a tevékenységi
folyamatban. megjelenlhet információhiányként és vagy kockázat formájában. jelenlétük végigkíséri a
beruházás megvalósítását, ezért elemzésükre végig szükség van. A kockázatok mértékével
kapcsolatban általános tendencia, hogy a beruházási folyamaton előre haladva a kockáztok mértéke a
kiemelkedő döntési pontoknak megfelelően lépcsőzetesen csökken annak megfelelően, ahogy egyre
több információ áll rendelkezésre.  szisztematikus kockázatelemzésre van szükség

beruházási projektek kockázatelemzési és kezelési folyamata: ciklikus, 4 jól elkülöníthető szakasz:

1. kockézati tényezők feltárása

2. – ii- csoportosítása
3. – ii- hatásainak elemzése
4. eredmény alapján megfelelő kockázatkezelési politika kialakítása

Kockázatelemzés a szakaszok esetében:

 első kockázatelemzés – beruházás korai szakaszában (MTT elkészítésekor) – ilyenkor a

feladat, hogy a különböző lehetséges megvalósíthatósági változatokat a megvalósítás
kockázata alapján vizsgáljuk, az egyik változat melletti döntés alapja lehet.
 második: a döntéselőkészítés szakaszban, de már a korábban kiválasztott változat
megvalósításához leginkább alkalmas projektstratégia kialakításához. Feladata a megfelelő
szerződésstratégia (beruházásban résztvevők kapcsolatának szabályozása) árnyaltabbá tétele.
 ugyanebben a szakaszban a tendereztetési eljárás során az ajánlattevő számára fontos lehet
az ajánlat végelegítéséhez a kockázatelemzés elvégzése
 bizonytalanságok a döntés előkészítés szakaszban jelentkeznek ezért a kockézatelemzés is
itt a legfontosabb – egy jó döntés csökkenti a jövőbeli kockázatokat
 megvalósítás alatti: különösen hosszútávú projektek esetében (hosszú átfutási időre,
megvalósítási költségekre vonatkozóan)

Kockázatok csoportosítása:

Mit veszélyeztet:

 elsődleges projektcélokat (határidő, költségek, egyéb paramétere a megvalósítandó

létesítménynek)
 gazdasági döntési kritériumokat

a kockázat forrása szerinti

  projekten kívüli – pl jogi szabályozás
 belüli – időtartam, kts

kép: beruházások fontosabb kockázati tényezői

Kockázatelemzés eszközei a beruházási gyakorlatban

kockázatkezelés két fő célt is ellát: hatékonyabb megvalósítás elősegítése + hozzájárul a változatok

reális gazdasági-pénzügyi értékeléséhez

Eszköztár:

 kockázatok elkerülése: gyakori mind a beruházó mind a közreműködők számára. elérhető

primer döntések révén – elállnak egy kockázatos beruházás megvalósításának szándékától
vagy projektstratégiai döntés megfelelő módosításával: biztosabb beszerzési forrás választása
 csökkentése: projektstratégiai döntésekkel, vagy kalkulációs tartalékkeretek beépítésével,
ami vonatkozhat időre és költségekre is (idő és költségtartalék bevezetése); alternatív
megoldásokkal. részletesebb információ beszerzésével
 áthárítása: beruházótól a külső közreműködőkhőz; közreműködőktől alvállalkozókra; minden
közreműködőtől a kezeshez; minden közreműködőtől a biztosítóhoz
 megosztása: projektstratgia megfelelő kialakításával

ezeket valamilyen kombinációban alkalmazzák. beruházási folyamat fázisainál más kockázatok

merülnek fel, más eszközökkel kell kezelni

Projektstratégia kialakítása- módszertanai

Projektstratégia = a megvalósítás egész szakaszára vonatkoztatott kockázatok és felelősségek
allokálásának alapvető eszköze  kialakítása ezért a beruházási folyamat döntés-előkészítési
fázisának meghatározó tevékenysége

 allokálandó felelősségek és kockázatok az elsődleges célok alapján fogalmazhatók meg, végül

a teljesítés során elérendő eredmény egészével, a teljesítés időtartamának egészével,
teljesítés költségeivel összefüggésben nyilvánulnak meg
 a döntés-előkészítés szakaszában kialakított projektstratégia eredményeként jön létre az a
felelősség – és kockázatmegosztási struktúra – amellyel elérhetők a megvalósítási szakaszban
a meghatározott célok.

Közreműködők:

 projekttulajdonos, vagyis beruházó – stratégiai célok elérése

 megvalósítást végző közreműködők (tervező, kivitelező, beszállító, lebonyolító..) – létrehozzák
a projekteredményt

Projektstratégia kialakításának módszerei:

1. szerződéstípus: segítségükkel az elérendő projekteredmény egészével, továbbá a teljesítés

időtartamának egészével összefüggő felelősségek és kockázatok allokáció hozható létre
csoportosítása aszerint hogy a közreműködők melyik csoportjához helyezik a nagyobb
felelősséget és kockázatot
 tradicionális – projekttulajdonos viseli az alapvető kockázatot – minden közreműködő
csak az általa végzett résztevékenység erejéig tartozik felelősséggel, illetve viseli a
kockázatot
  kulcsrakész: egyetlen közreműködő viseli az elérendő eredmény egészéért és a
megvalósítás egészének az időtartamáért az alapvető felelősséget és kockázatokat
 menedzsment: másik kettő egyesítése – speciális közreműködő –
menedzsmentvállalkozó(beruházási lebonyolító) szerepe kialakul a beruházó és a
közreműködők között. Ő átvállalja a megvalósítás egészére nézve a felelősségek és
kockázatok egy részét. a beruházó helyett, az ő nevében hoz létre jogi kapcsolatot a
közreműködőkkel
2. a projekttulajdonos és a megvalósítást végző közreműködők közötti pénzügyi elszámolás: a
megvalósítás költségkockázatainak allokációja valósul meg

Környezeti/környezetvédelmi hatástanulmány készítése

KHV - környezetvédelmi hatásvizsgálat: egy döntést előkészítő folyamat része, melynek során a
tervezett tevékenység környezeti hatásait felmérik és értékelik annak érdekében, hogy a létesítmény
megvalósítása üzemeltetése megszűnése során várhatóan keletkező káros környezeti hatások
bekövetkeztét megelőzzék

A KHV arra ösztönzi és jogszabályi előírással kényszeríti a döntéshozókat, hogy figyelembe vegyék a
várható hatásokat a környezet minőségére és természeti erőforrásokra.

a tervezéshez szükséges adatgyűjtés eszköze – szükséges egy megalapozott döntéshozatalhoz.

eredményei és megállapításai a Környezeti Hatástanulmányban jelennek (KHT)

Hatásviselők:

KHV készítésének kezdetekor kell figyelembe venni. Az emberi tevékenység vizsgálatából indulunk ki –
annak hatását követjük a különböző szempontok alapján rendszerbe foglalt környezeti elemekre

hatástanulmány készítésének folyamata: - kép

 hatótényezők létének megállapítása

 hatásfolyamatok feltérképezése
 hatásterület lehatárolása
 hatásterület környezeti állapotának felmérése és bemutatása
 hatásterület állapotváltozásainak becslése
 állapotváltozások értékelése

értékelés: pl Leopold-féle hatásmátrix – hatástényezők összekapcsolása a hatásviselőkkel

résztvevők: kérelmező, kv-i felügyelőség, szakhatóság, önkormányzat, lakosság, tervezők

A beruházások hatósági engedélyezési eljárása

döntés-előkészítési fázisban – megvalósíthatósági tanulmány készül – ennek elfogadása utána lehet
megszerezni az előzetes hatósági engedélyeket

előzetes hatósági engedélyek

a vonatkozó törvényi előírások és rendeletek értelmében szükséges:

 területfelhasználási engedély
 tűzrendészeti szakvélemény
  ÁNTSZ -ii-
 Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal – ii-
 közműnyilatkozatok és szakhatósági állásfoglalások
 beépítési terv engedélyezése
 elvi építési engedély

kivitelezéssel kapcsolatos hatósági engedélyek

 kivitelezési tervek készítése: egy fázisa az engedélyezési tervek kiadása

 pl: épitési, útépítési, közmű igénybevételi, vízjogi létesítési engedély, villamos vezetékekre
vonatkozó vezetékjog, stb..

kiviteli szerződések megkötésének feltételei ezek az engedélyek

fontos részek: engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és jóváhagyása, műszaki

tervdokumentáció engedélyezése, bontási munkák engedélyezése, használatbavételi engedély