A vállalati döntéshozatal

folyamata

1
1.Döntések és gazdasági kockázat
 Döntések: a kínálkozó lehetőségek halmazából egy
részhalmaznak egy egyetlen lehetőségnek a
kiválasztása.
 Csak akkor van döntési szituáció, ha legalább két
lehetőség közül választhatunk.
 Minden gazdasági döntés hátterében időbeli
ellentmondás húzódik: a vállalat jövőjét illetően a döntést
a jelenben kell meghozni, megbízható információk
azonban csak az elmúlt időszakról állnak rendelkezésre.
 A fentiek miatt minden gazdasági döntésnek kockázata
van.
 Gazdasági kockázat: az az eshetőség, hogy döntéseink
előre tervezett és ténylegesen bekövetkező eredménye
kisebb-nagyobb valószínűséggel eltér egymástól. 2
Problémamegoldás a döntéshozatal
szempontjából
1.A probléma felismerése
2.A probléma elemzése
3.Alternatívák felállítása és Döntés-előkészítés
értékelési szempontok
meghatározása

4.Alternatívák közötti választás

Döntés
5.A választott alternatíva
megvalósítása
Végrehajtás
6.Visszacsatolás, ellenőrzés
Ellenőrzés

3
A döntési folyamat szakaszai 1.
1. A döntési szükséglet felmérése: kell-e egyáltalán
döntenünk – döntési szükséglet felmerülhet egy más
kibontakozott probléma vagy egy jövőben bekövetkező
esemény kapcsán.
2. A döntés tárgyának meghatározása: pontosan milyen
kérdésekben kell állást foglalnunk. Ha nem precíz a
tárgy, akkor veszélyezteti a döntéshozatal
eredményességét.
3. A döntési alternatívák kimunkálása:
 Lehetőségek számbavétele a probléma megoldására
 Reálisan megvalósítható alternatívák keresése
 Számbavett változatok kimunkálása: munkaerő- és
eszközszükséglet, feltételek, várható gazdasági eredmények –
tervezés.
 Az egyes alternatívák eredményeinek összehasonlítása,
értékelése gazdasági eszközökkel.
4
A döntési folyamat szakaszai 2.
4. Az elhatározás, maga a döntés: a
legmegfelelőbb megoldás kiválasztása
meghatározott kritérium-rendszer alapján:
 Objektív, számszerűsíthető elemek: profitmaximalizálás,
piaci részesedé növelése
 Szubjektív, nem számszerűsíthető elemek: önállóság
megőrzése, szakmaszeretet, stb.
 Kizáró és soroló kritériumok közötti különbségtétel:
források hiánya, rangsorok felállítása.
5. A végrehajtás ellenőrzése: a végrehajtás
gyakorlati megvalósítása, ellenőrzése,
monitorizálása – beavatkozás eltérés esetén,
korrekció.
5
A döntéshozatali folyamat

1.A döntési helyzet felismerése

Az akaratképzés
2.A döntés előkészítése
3.A döntési variánsok értékelése folyamata
4.A döntés
5.Utasítás a megvalósításra Az
akaratérvényesítés
folyamata
6.Ellenőrzés Az ellenőrzés
folyamata

6
A döntési folyamat résztvevői
(Checkland)

 Megbízó: aki tudni vagy tenni akar valamit a probléma

megoldása érdekében, és ezért megbízást ad a
vizsgálatra.
 Döntéshozó: az, aki az adott rendszer tartalmát,
tevékenységeit és felépítését meg tudja változtatni és az
erőforrások rendszerbeli elosztásáról is dönthet.
 Problémagazda: az, aki a helyzetet tarthatatlannak
érzékeli és szeretné, ha valamitörténne a probléma
megoldása érdekében.
 Problémamegoldó: az a személy vagy csoport, aki egy
problémahelyzet megoldására törekszik.
7
A döntések csoportosítása 1.
1. Időhorizont alapján:
 Rövid távú döntések –taktikai, operatív döntések
 Hosszú távú döntések – stratégiai döntések.
2. Döntéshozók száma alapján:
 Egyéni döntések: az elhatározás egy személy feladata
 Csoportos (testületi) döntések: demokratikus elveken
alapuló, szélesebb szakmai mérlegelés
lehetőségeinek kihasználása.
3. A döntések előszabályozottságának mértéke alapján:
 Programozott döntések: gyakran ismétlődő, rutinszerű,
ismert a figyelembe veendő szempontrendszer.
 Nem programozható döntések: újszerű probléma
kapcsán felmerülő kérdések, nincsenek kézenfekvő
megoldások.

8
A döntések csoportosítása 2.
4. Az információk mennyisége és minősége alapján:
 Biztos döntések: az egyes cselekvési
lehetőségekhez minden kétséget kizáróan, teljes
bizonyossággal hozzárendelhetők a várható
eredmények - a gazdasági döntésekre nem
jellemző.
 Bizonytalan döntések: a választható alternatívák
eredményeiről, bekövetkezésének valószínűségéről
van bizonyos információja a döntéshozónak – a
gazdasági döntések többsége ilyen.
 Kockázatos döntések: a cselekvési lehetőségek
kimeneteleit véletlenszerűen bekövetkező
események befolyásolják, melyről a döntéshozó
információval nem rendelkezik.

9
A döntési probléma szerkezete, a döntési
mátrix 1.
Döntési mátrix: a döntési probléma jellemzőit egy jól
áttekinthető formába rendezi.

A döntési mátrix elemei:

 Alternatívák, akciók, stratégiák: azok a döntési
lehetőségek, cselekvési módok, amelyek közül a
döntéshozónak választania kell.
 Tényállapotok: az egyes cselekvési alternatívák
kimenetelét befolyásoló környezeti állapotok,
események.
 Eredmények: az egyes alternatíváknak a különböző
tényállapotok mellett várt kimenetelei.
10
A döntési probléma szerkezete, a döntési
mátrix 2.
 Tényállapotokra vonatkozó információk: ezek
határozzák meg, mikor beszélhetünk biztos vagy
bizonytalan kockázatos döntési szituációkról.
 Biztos döntési szituáció: csak egyetlen
tényállapottal számolunk, bekövetkeztére teljes
bizonyossággal rendelkezünk.
 Bizonytalan döntési szituáció: nem ismert, hogy
a számításba jövő tényállapotok közül melyik fog
bekövetkezni.
 Kockázatos döntési szituáció: az egyes
tényállapotok bekövetkezésének gyakoriságát
valószínűségi együtthatókkal minősíteni tudjuk.
11
Valószínűségi együtthatók
Valószínűségi együtthatók: törtszámokkal vagy százalékos formában
fejezik ki az egyes tényállapotok bekövetkezésének gyakoriságát.

Meghatározásuk objektív módon vagy szubjektív módon, becslésekkel

történhet:
 Előzetes módon meghatározható együtthatók: az események
bekövetkezésére vonatkozóan pontos algoritmusokkal rendelkezünk.
 Tapasztalati (empírikus) úton: statisztikai módszerekkel határozhatók
meg az együtthatók, ha elegendő múltbeli tapasztalattal
rendelkezünk. Objektivitása a minta reprezentativitásától függ.
 Szubjektív, szakértői becslés alapján: a tényállapotok
bekövetkezésének valószínűségét legtöbb gazdasági döntés
esetében így határozzák meg. Fontos szerepe van a szakemberek
kockázattal szembeni beállítottságának, szubjektív értékítéletének.
 Biztos döntési szituációval: egyetlen 100 %-os valószínűséggel
bekövetkező tényállapot módszerei racionális cselekvésre épülnek.

12
Döntéshozatal bizonytalan helyzetben

 A gazdasági döntéseket bizonytalan

helyzetben is meg kell hozni.
 Nincs olyan eljárás, szempont amely a
bizonytalanság esetén alkalmazható
lenne.
 Több elv, kritérium került kidolgozásra a
döntések indokolására.
13
Döntési kritériumok, elvek
 Laplace-kritérium: nem ismertek a tényállapot bekövetkezésének
valószínűségei, ezért azokat egyenlőnek kell tekinteni. Azt az akciót,
alternatívát kell választani, amely a legnagyobb összegű eredményekkel
rendelkezik.
 Maximum-kritérium (A. Wald): ha nem ismert a tényállapotok
bekövetkezésének valószínűsége, akkor óvatos magatartást kell tanúsítani,
azt az alternatívát kell választani, amelynek a legrosszabb eredménye a
többi változat legrosszabb eredményéhez viszonyítva a legnagyobb (a
legkevésbé rosszat kell választani).
 Maximax kritérium: az előző felfogás ellentéte, azt az akciót javasolja,
amelynek legjobb eredménye a többiéhez viszonyítva a legjobb.
 Minimax kritérium: a „legkisebb megbánás” elvét követi, azt a változatot kell
választani, amely esetében a lehető legkisebb összegről kell lemondani a
tényállapotok kedvezőtlen alakulása esetén.
 Hurwitz-kritérium: lehetővé teszi, hogy a döntéshozó mérlegelje a döntéseit,
a későbbiekben minősítők kockázati beállítottságát. A kritérium
alkalmazásának optimizmus-koefficiens segítségével 0-1-ig terjedő skálán
mérik a döntéshozó, illetve a tulajdonos optimizmusát. A legjobb korrigált
eredmény alapján kell dönteni.
14
A döntési elvek alkalmazásának
indoklása
 A kritériumok segítségével konkrétabban
minősíthetők a különböző alternatívák,
stratégiák, jobban ítélhető meg kockázatuk.
 A döntéshozó minősítheti saját magát, a
kockázattal szembeni beállítottságát, mivel
vizsgálhatja, miként döntenének mások az adott
helyzetben.
 Elősegíti a következetes döntések
meghozatalát. Pl. az egymást követő
döntéseknél az optimista és a pesszimista
megközelítési mód váltogatása nagy
biztonsággal bukáshoz vezet.
15
Döntéshozatal kockázatos körülmények
között 1.
Kockázatos szituációkban a következő döntési elvek alkalmazhatók:

 A várható érték elvének alkalmazása: az egyes akciók várható

értéke a különböző tényállapotokhoz tartozó valószínűségi
együtthatók és eredmények szorzatainak összegzésével
állapíthatók meg. A legnagyobb várható értéket mutató változatot
célszerű választani.
 A hasznosság (utilitás) elve: a döntéshozó saját anyagi
helyzetének ismeretében mérlegeli az alternatívák várható
eredményeit, bekövetkezésük valószínűségét, és annak alapján
rangsorolja azokat.
 Bernoulli-féle döntéshozatali eljárás (Neumann János
közreműködésével dolgozta ki): a döntéshozók számára
hasznossági függvényeket szerkezstenek, ezek számszerűen
leírják az egyes stratégiák eredményei és azok bekövetkezési
valószínűsége közötti összefüggéseket.

16
Döntéshozatal kockázatos körülmények
között 2.
A jelenlegi vállalati gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott
elvek:

 A legvalószínűbb jövő elve: azt a stratégiát választják,

amely a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező
tényállapot esetén a legnagyobb eredményre vezet. Ezt
az elvet követik a leggyakrabban.
 Az igényszint elvének alkalmazása: azt a stratégiát
választja, amely nagy biztonsággal lehetővé teszi a
vállalat fennmaradásához szükséges, mindenképpen
kigazdálkodandó jövedelemösszeg elérését.
 Döntési fák módszere: a döntési sorozatok végső
kimeneteleinek mérlegelését teszi lehetővé.

17
A gazdasági kockázat jellege
Gazdasági kockázat: gazdasági döntéseink előre kalkulált, tervezett és ténylegesen
bekövetkező eredménye kisebb-nagyobb valószínűséggel eltér egymástól.

A gazdasági kockázat jellege:

• Kockázati veszteség: a tervezettől való negatív irányú eltérés – a ténylegesen
bekövetkező anyagi kár vagy elmaradt haszon formájában jelenik meg.
• Kockázati jutalom: a vártnál nagyobb eredmény elérése – a kockázatot vállaló
gazdálkodót illeti meg.
• Vis maior: teljes bizonytalanság, vak véletlen – ritkán következik be.
• A kockázatvállalás nem azonos a hazardírozással – kellő körültekintés nélkül
meghozott döntések. Ezek veszélybe sodorhatják a vállalatot.
• Kockázatvállalás reális mértékének megállapítása: biztosítani kell a vállalat
fennmaradását, biztonságos ütemű, hosszú távú fejlődését. Ezért fontos
biztonsági tartalékok képzése, mely lehet pénzbeli tartalék, értékpapír,
készlet, ingatlan.
• A kockázat jellegének feltárása lehetővé teszi a kockázat különböző fajtáinak
megismerését:
- Aktív és passzív kockázatok
- Felelősségi kockázatok

18
A gazdasági kockázat kezelése
 A kockázat elkerülése: a vállalkozó lemond a tervezett, de az
elemzés során túlságosan kockázatosnak ítélt akcióról – ez az
elzárkózó magatartás szélsőséges esetben a vállalat
megszűnéséhez vezethet.
 Prevenció (kármegelőzés): a kockázati okok körébe próbálunk
beavatkozni a kockázat kiküszöbölése érdekében:
 Természeti
 Műszaki
 Emberi tényezők figyelembe vétele..
 Kárenyhítés: egy megkezdődött károsodási folyamata lassítása
vagy megállítása, következményeinek elhárítása.
 Kompenzáció: a kockázat negatív következményeit osztja meg az
egyes időszakok között.
 Saját megtartásban, illetve saját fedezetben való kockázatvállalás: a
vállalat tartalékokat képez
 Kockázatáthárítás: olyan üzleti partnert keresünk, aki átvállalja tőlünk a
tevékenység kockázatának negatív következményeit.
19
A döntéshozatal csapdái
1. Élet-halál döntés
2. Krízisszituációk teremtése
3. A másokkal való konzultáció elmulasztása
4. A hibák beismerése
5. Félelem a döntéshozataltól
6. Korábbi tapasztalatok felhasználása
7. A rendelkezésre álló adatok felülvizsgálata és
összegyűjtése
8. Ígéretek, amelyeket nem tudunk teljesíteni

20