1. HATÁROZZA MEG A DÖNTÉS FOGALMÁT, ÉRTELMEZZE ÉS ELEMEZZE A DÖNTÉSEK TÍPUSAIT!

Kindler József : A DÖNTÉS célirányos emberi választás, adott környezetben, cselekvési változatok között, ahol a
cselekvési változatok a döntési foly. döntést megelőző szakaszában mint cselekvési lehetőségek vannak feltárva.
JEGYE:
1. A döntés az egy választás. Bizonyos helyzetekben nem lehet a választást megkerülni. A nem döntés is döntés.
2. Mindig van egy ún. döntéshozó. Lehet 1 személy( ált. az adott szervezet vezetője ), vagy csoport.
3. Választani csak akkor lehet, ha van miből.(min.2 dolognak kell lennie)Ún. cselekvési változatok, lehetséges mo-ok
vannak.
4. Célirány : célja legyen a választónak. Ehhez választja ki számára a megfelelőt. Ehhez ún. döntési kritérium kell.( =
ismérv, amely segítségével preferencia sorrendet lehet felállítani.)
5. Mindig egy környezetben történik a döntés. Behatárolják, hogy milyen cselekvési változatok lehetnek.
6. A döntés nem egyszeri cselekvés. A döntés egy folyamat része. Ált. van egy passzív része ( inf. kiválasztása,
összehasonlítás,.....) és egy aktív része( végrehajtás, ell. ........)

CSOPORTOSÍTÁSOK :
 SIMON : A döntéseket 2 csoportra :
1. Programozott: - ismétlődő jellegű (rutinszerű, jól strukturált helyzetekben alkalmazható)( ha numerikusan leírható a
probl.; a cél célfgv-ben leírható; a probléma numerikusan megoldható) ( kevesebb ráfordítás, olcsóbb, gyorsabban
lebonyolítható )
2. Nem programozott: - újszerű (nagy hoderejű kérdésre, nem ismétlődő, nem rutinszerű, nem jól strukturált) ( pl.
beruházás, szanálás....) ( több ktg-et, időt vesz igénybe, viszont hatékonyabb lehet )
A nem programozott döntések részaránya a magasabb szintű vezetői döntésekben nagyobb.
 FORRESTER :
1. Explicit ( nyílt ): Nem várja meg, míg döntéshozó kényszer áll fenn, ezt megelőzően dönt. Megvizsgálja milyen
irányba kell fejleszteni,....stb. DÖNT, MERT LEHET. ( többféle lehetőség, nincs kényszer ).
2. Implicit ( zárt ): Elkerülhetetlen a döntés, a rsz. állapota kényszerít. DÖNT, MERT KELL.
( készletszintben a beszerzés, ....stb.)
 I. KORNAI JÁNOS :
A gazdasági rsz-ek dualisztikusak (kettősség jellemzi).
- reálszféra: ag-i foly-ok zajlanak (ag szállítás)
- szabályozási szféra: szellemi foly-ok ter-e (inf.döntés)a reálszféra működését irányítja, befolyásolja.
1.Intern ( belső ): Saját reálszférájára vonatkozóan hoz döntéseket. Ezek az ún. VEZÉRLÉSEK.
2.Extern ( külső ): Egy másik rsz. szabályozási szférájára hoz döntéseket. Ezek a DIREKTIVÁK.
 II. KORNAI JÁNOS :
1.Szokványos :
1. egyszerű lépésekből áll
2. ismétlődő
3. rutin jellegű
4. algoritmusigénye kicsi
5. visszafordítható
6. kismértékű
2.Alapvető :
1. bonyolult lépések
2. algoritmusigény
3. nem fordítható vissza a reálfoly-ba
4. mértéke nem lehet tetszőleges
5. nem rutinjellegű
 INFORMÁCIÓ SZERINTI :
1.Determinisztikus helyzet : A döntéshozó minden inf.-ót ismer. Biztosan tudja a cselekvési változatok eredményeit.
2.Ismert valószínűségek esete : Az inf. kevesebb. A véletlen befolyásolja a kimenetet. Vagy objektív módon, v.
matematikai, statisztikai úton határozható meg a valószínűségi elo.
3.Szubjektív valószínűségek esete : Itt még kevesebb a döntéshozó inf.-ója, így objektív módon nem tud számolni. 
becsléseket alkalmaz.
4.Játék a természettel : Itt a legkevesebb a döntéshozó inf.-ja. Azt tudja a döntéshozó, hogy választását a véletlen
befolyásolja, de nem tudja, hogy ez hogy működik. Ez az ismeretlen szokás a : " természet ".
5.Értelmes ellenfél esete : A döntéshozó választását egy másik, esetleg több ellenfél is befolyásolhatja. Bele kell
számolni, hogy mit tesz a másik, az ellenfél.
2. VÁZOLJA FEL A DÖNTÉS FOLYAMATÁNAK EGY LEHETSÉGES FELBONTÁSÁT ! JELLEMEZZE A
FOLYAMAT EGYES SZAKASZAIT !
A döntés egy folyamat része.
1. A döntési helyzet felismerése
-A legnehezebb a döntési helyzet felismerése.
-A döntéshozónak ált.-ban nem célszerű megvárnia, míg döntési kényszer áll elő.
-Nem a döntéshozó elképzelése szerint működik a rsz., bele kell avatkozni. Inf.felvételről van szó.

Felismerések : 1. Kényszerítő nyilvánvalóság.(nem lehet nem észrevenni) pl.: implicit döntés.

2. Figyelmeztető rsz. beépítése(lehet belső-pl.számviteli rsz, külső-mindig jobban észreveszi a hibát).
3. Problémakutatás.(problémát megelőzve tárják föl) pl.:explicit döntés.

2. Helyzetfelmérés
-Információk összegyűjtése és elsődleges csoportosítása megy végbe.
-Elkülönül a programozott, és nem programozott döntés.
Kevesebb inf.gyűjtésre van szükség a programozottnál. Azt kell néznünk, hogy a szokásos feltételek adottak-e.
Több inf. kell a nem programozottnál. Meddig terjed az adott probléma hatóköre.

Vizsgálni kell : 1. Környezet (feltételek feltárása)

2. Erőforrások (ag, gép, létszám, .....) Ezek mérésére legalkalmasabb a mérleg.
3. A rsz. struktúráját, felépítését (szervezeti felépítés, foly.-at kell figyelni)
4. Vezetés

3. Helyzetelemzés
-Nem választható el egyértelműen a helyzetfelmérés fázisától.
-Helyére kell kerülnie valamennyi inf.-nak, ki kell derülnie: melyik hasznos, melyik nem.
-Itt jut el oda, hogy: " Adott egy jól leírható helyzet. "
Az inf.-at olyan formába kell hozni, hogy azok használhatók legyenek.
Itt: csoportosítás, mutatók számítása, statisztikai számítás.

4. Célkitűzés, döntési kritériumok meghat.-a

-Az elején csak elképzelt célunk volt. -Ez az inf.-val módosulhat, alakulhat.
-Itt elég az inf. a célkitűzés véglegessé válásához.
-A döntési kritériumok: összehasonlítják a cselekvési változatokat, és sorrendet állítanak fel.

5. Cselekvési változatok kimunkálása és értékei

-Itt kell kidolgozni a változatokat.
-Függ a döntés hozótól, hogyan viszonyul a kockázathoz. Kockáztató-e.
Cselekvési változatok jellege: Számszerűsíthető, Nem számszerűsíthető

1. Cselekvési változattal együtt számérték(ek) jelenik(nek) meg. Ha csak 1 számérték van  inf.vesztéssel jár. Az
értékelés nem jelent problémát (nagyság szerint lehet rendezni). Ha több szám van  problémás az értékelés. Vektor
jellemzi a cselekvési változatot, így nem lehet optimalizálni, sorrendet felállítani.
2. Klf. problémák.
Nem csak kidolgozni kell a cselekvési változót, hanem értékelni, összehasonlítani is.

6. Döntés
-Adott szervezet vezetője hozza meg.
-Célszerű a döntés előkészítés után a döntést azonnal meghozni.(van, hogy eltolódik, de a feltételek
közben megváltoznak.

7. Végrehajtás, ellenőrzés
-A végrehajtást a vezetőnek kell szerveznie (ált.-ban ez a nehezebb feladat, a többi inkább elméleti feladat)
-Ez már nem csupán szellemi folyamat. Embereket is kell mozgatni,.......stb.
-A döntés akkor jó, ha meg van tervezve a végrehajtás is.

Ezután a pont után a folyamat vissza megy az elejére.

1.,2.,3. pont : Döntési helyzet azonosítása.
1.,2.,3.,4.,5. pont : Döntés előkészítés.
5. ISMERTESSE A PROBLÉMAFELISMERÉS MÓDJAIT, VALAMINT A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁNAK
ELVI LEHETŐSÉGEIT ! MUTASSA BE A PROBLÉMATERET RENDSZERSZEMLÉLETŰ
FELFOGÁSBAN !
Van egy: -Jelenlegi állapot (kell egy cipő) / -Célállapot (szeretnék egy piros cipőt)
jelenlegi célállapot
állapot (kívánatos áll.) A jelenlegi áll.-ban van:
-tényhelyzet (hűtővíz csökkenni kezd, kicsöpög)
Probléma -észlelt áll. (akkor észleli, ha mutatja a mutató)

Az észleléseink nem biztos, hogy lefedik a tényleges áll.-ot.

Tényállapot Kívánatos áll.(cél)

probléma

Észlelt áll.
Ismerjük-e a célhoz (kívánatos áll.-hoz) vezető utat? (ebből dől el, hogy van-e igazán problémája valakinek)
1.csoport -nem ismeri a képletet, otthagyja a feladatot.
-cél elvesztése  ilyenkor nincs probléma.
jelenlegi( cél ) cél
2.csoport -ismeri a képletet, megoldja.
-egyértelműen eljut, az út ismert. út
-itt nincs probléma, megoldható.

3.csoport -nem ismeri, de próbálkozik a mo.-al.

-az út ismeretlen, ez a probléma.
-keresik a mo.-t, próbálkoznak.
Problémának nevezzük azt a helyzetet, amelyben bizonyos célt akarunk elérni ( Az észlelt áll. eltér a céláll.-tól. ) de a
cél elérésének útja számunkra rejtve van.
Probléma mo. elvi lehetőségei :

1. Az észlelt áll.-ot addig változtatjuk, amíg céláll. nem lesz.

Rátoljuk. Megszűnik a probléma. észlelt céláll.
2. Lemondunk a célról.
Jelenlegi áll.-ot tekintjük célnak.
3. Mind a 2-őn változtatunk.
kompromisszumot kötünk.
6. RENDSZERSZEMLÉLETŰ PROBLÉMATÉR
1. Taxióma szerinti osztályozás:
1. Konceptuális: Elméleti probl. Elméleti, logikai úton lehet megoldani ezeket a probl.-at. Ide tartoznak a matematikai, és
elméleti fizikai problémák.
2. Empirikus: Elméleti jellege mellett kísérleti, tapasztalati megfigyeléseken alapuló. Fizikai egy része ide tartozik.
3. Viselkedési: Társas együttlétből adódó probléma. Hatalmi kapcs.-ból eredő, alá- fölérendeltségből adódó.
4. Társadalmi: Szélesebb kört, egész társ.-t érintő probléma. Környezetszenny., éhinség, ózon,.........stb.
2. Problémamegoldás módja:
1. Egyéni: 1 ember próbálkozik a probl. mo.-val. (pl.: tanulás)
2. Csoportos: A probl. egyre bonyolultabbak, összetettebbek, egyre több területet érintenek. Informális szervezet: nincs
alá-fölérendeltség, a csop.-ban mindenki egyenrangú. Demokratikus.
3. Szervezeti: A szervezetnél van struktúra, vezető, mindenkinek van feladata, jogköre.
4. Társadalmi: Amikor a probl.-t az egész társadalom együtt oldja meg. Pl.: népszavazás.
3. Problémamegoldás folyamata:
1. Felismerés: A jelenlegi és kívánatos áll. észlelése, a probléma azonosítása.
2. Meghatározás: (diagnózis) Probléma leírása, tényfeltárás, korlátozó feltételek meghat.-sa.
3. Analízis: A problémát kisebb összetevőkre bontják, ami a jobb megismerést segíti elő.
4. Szintézis: Az analizált inf.-at és a különböző területeket olyan mo.-á integráljuk, amelynek célja a jelenlegi és
kívánatos áll. egybeesésének elérése.
7. ISMERTESSE A KÜLÖNBÖZŐ DÖNTÉSI SZITUÁCIÓKAT ÉS AZOK JELLEMZŐIT ! TÉRJEN KI AZ
EGYES DÖNTÉSI SZITUÁCIÓKBAN ALKALMAZHATÓ DÖNTÉSI KRITÉRIUMOKRA !
Döntési kritériumok : - Kielégítő döntés (bármelyik elem választható)
- Optimális döntés (vmilyen szempont szerint rendezni kell, ez a döntési kritérium )

Döntési szituációk ( 5 db ):
A táblázat belsejében az eredmények vannak. Ha a öntéshozó Ai cselekvési változatot választja, és Sj eredménz köv.be,
akkor az elért eredmény Uij.

Kimenet S1 ……… Sj ……… Sm

Alternatívák
A1 U11 … U1j … U1m
……… …
Ui1 … Uij … Uim
……… …
An Un1 … Unj … Unm

1. Determinisztikus eset:
Döntés kritériuma : ahol a célfgv. maximális ( a helyettesítési értéke a legnagyobb ).
Ai Ak  Ui Uk - Ai -t kell választani, ha a hozzá tartozó eredmény  mint az Akhoz tartozó

2. Ismert valószinűségek esete:

A várható értéket kell kiszámolni minden cselekvési változathoz, ez alapján állítjuk fel a rangsort.
Ai  Ak ha Pj* Uij  Pj * Ukj

3. Szubjektív valószinűségek esete:

Ai  Ak ha Pj' * Uij  Pj' * Ukj

ha nem tudsz sorrendet állítani : Pj' = 1/n

Ai  Ak  1/n * Uij  1/n * Ukj
Bayes-Laplace : Ai  Ak  Uij  Ukj Ha minden esemény ua.-al a val.-el köv.be.

4. Játék a természettel:
1. Maximax elv : Ai  Ak ha max Uij  max Ukj
Az egyes cselekvési vált.-ok közül a maximálisakat válassza, és azok közül is a legnagyobbat.
2. Minimax elv :Ai  Ak ha min Uij  min Ukj
Kiválassza a minimumokat, és azok közül a maximálisat választja.

    1, Ai  Ak   optimális paraméter : maxUij + (1-)minUij  maxUkj + (1-)minUkj.

3. Minimális megbánás elve :
Megbánás mátrix –ugyan olyan szerkezetű lesz, mint az eredeti mátrix
+ minimax elv fordítva alkalmazva  maximális közül a minimumot választjuk

5.Értelmes ellenfél esete:

A döntéshozóval szemben egy értelmes ellenfél van. Közösen "játszanak". Be kell kalkulálni a másik döntési
lehetőségeit.
2 személyes zérus játék, 2-en vesznek részt, és a játék várható értéke nulla (amennyit az egyik fél nyer, annyit veszít a
másik)
Megoldása: mindig a minimax elv szerint oldjuk meg, mind a 2 játékosra ezt alkalmazva. Ha nincs nyeregpont, nem
lehet tiszta stratégiát alkalmazni, keverni kell! Meg kell határoznini a val.-et.

8. HATÁROZZA MEG A CSELEKVÉSI LEHETŐSÉG FOGALMÁT ! ISMERTESSE A DÖNTÉS SORÁN

SZEREPET JÁTSZÓ CSELEKVÉSI VÁLTOZATOK KAPCSOLATÁT !

CSELEKVÉSI LEHETŐSÉGEK (STRATÉGIÁK) :

1. Lehetséges cselekvési változatok halmaza: ( A )
-Csak azt vizsgálják, hogy értelmezhető-e az adott változat. Ez az ún. Alaphalmaz.

2. Végrehajtható cselekvési változatok halmaza:

-Ez már szűkebb. Az 'A' alaphalmaz részhalmaza.
-Adott ag.-i, műszaki feltételek mellett a rsz. képes megvalósítani.
-Ez a halmaz változik, nem áll.
t: A döntési folyamat eleje és a döntés előkészítés vége (döntés pillanata) között változik.

3. Végrehajthatónak ítélt cselekvési változatok halmaza:

-Itt ez nem objektív feltételekkel alakított helyzet. Itt azt nézzük: mit lát ebből, szubjektív értékítéletet tükröz. Mit lát, mit
képes felismerni a döntéshozó.
-Szerencsés esetben a 2 halmaz egybeesik (az előző és ez).
-Reálszféráról ad inf.-ót szubj. vagy objektív megítélésben. (ez és az előző pont )

4. Elfogadhatónak tartott (v. ítélt) cselekvési változók halmaza:

-Olyan cselekvési változók, amelyek az adott szabályozás mellett adhatók meg.
-Mit érdemes megvalósítani.
-A szabályozási szférát tükrözi vissza.

5. Szóba jövő cselekvési változatok halmaza:

Mind a 2 szférát tükröznie kell.

9. BESZÉLJEN AZ INFORMÁCIÓNAK A DÖNTÉSI FOLYAMATBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRŐL !

ISMERTESSE A BIZONYTALANSÁG ÉS A VALÓSZÍNŰSÉG SZEREPÉT A DÖNTÉSHOZATALBAN !

Az információ nemcsak az 1. szakaszban, hanem a döntési folyamat egészében központi kategória.

Forrester: „ A döntés : inf.-ók átalakítása akciókká. ”
Nemény: „ A döntés inf.-kat alakít át inf.-ókká. ”

Információk típusai (a döntéshozóra gyakorolt hatás alapján) :

1. Szemantikus inf.: a döntéshozó választási lehetőségeit befolyásolja, amennyiben új alternatívákat tárhat fel,
megváltoztathatja az egyes alternatíváknak tulajdonított értéket, az alternatívák választásának valószínűségét, ..stb.
2. Pragmatikus inf.: valamely alternatíva végrehajtására ösztönöz, befolyásol, utasít.
3. Motivációs inf.: a döntéshozó értékrendszerét, az egyes alternatívák végrehajtása révén elért eredményeknek
tulajdonított értéket befolyásolja.

A döntési folyamatot elindító mozzanat egy inf.-felvétel: a döntéshozó értesül arról, hogy döntési probléma ált elő.
Az inf. lényegi tulajdonsága, hogy bizonytalanságot szüntet meg.
Def.: A bizonytalanság a döntéshozó szubjektív viszonya a környezethez, a külső világ állapotához, s mint ilyen,
objektíve és állandóan létező attribútuma, velejárója az emberi létnek. A def. szerint a bizonytalanság egy olyan viszonyt
jelent a döntéshozó és a környezet e között, amely objektíve létezik, meg nem szüntethető. Ugyanakkor ez a viszony
szubjektív abban az értelemben, hogy egyébként változatlan feltételek mellett is döntéshozónként változik.

A bizonytalanság forrásai:
Az inf. hiánynak 2 fő oka van :
1. egyes inf.-ók objektíve nem szerezhetők be, mások megismerhetők lennének ugyan, de az ismeretek feltárására,
elsajátítására valamilyen a döntéshozótól függő okból nem kerül sor. Az objektív okok 2 csoportja :
1. „ a természet léte ” : a bennünket körülvevő környezet, melyre vonatkozó ismereteink a tudomány fejlettségétől függő
módon korlátozottak.
2. „ az emberi gyengeség ” : az emberi képességek korlátai lehetetlenné teszik, hogy teljes inf. birtokába jussunk.
2. szubjektív okok: A döntéshozó alá van vetve a helyzetéből adódó korlátoknak. Sokszor a döntéshozó önként vállalja,
hogy még az elvileg összegyűjthető inf-ók egy részéről is lemond.

A döntéshozó a döntési folyamat kezdetekor van max. bizonytalanságban. Az egész döntés előkészítési folyamat
megismerési, inf. feldolgozási feladat, amelynek végső szakaszában is bizonytalansági szituáció áll fenn, amely azonban
lényegesen különbözik az indulóhelyzettől.
Fontos állomása a megismerési folyamatnak, amikor a jelen helyzetre vonatkozó inf. feldolgozást befejeztük, vagyis
azonosítottuk a döntési szituációt. Feltártuk a döntés tárgyát képező rsz.-nek és környezetének valamennyi olyan
jellemzőjét, amelynek megismerését szükségesnek és lehetségesnek tartottuk.

10. ISMERTESSE A DÖNTÉSELMÉLETI IRÁNYZATOKAT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDASÁGI

KÖZELÍTÉSMÓDRA, VALAMINT AZ ADMINISZTRATÍV MODELLRE !
A döntéselmélet nem egységes. Döntések megközelítése többféle lehet: Irányzatok: 1-1 szakterület sajátosságait viseli
magán: Filozófiai; Közgazdasági; Adminisztratív (vezetéselmélethez kapcsolódik); Optimális: legjobb döntéseket
kívánja meghozni; Kielégítő: adott helyzetnél vmivel jobb mo.-t kíván meghatározni); Normatív is optimalizál, Leíró:
viselkedéselmélet)
Filozófiai irányzat:
- Legáltalánosabb emberi dolgokkal foglalkozik.
- Döntés, választás, emberi cselekvés.
- Döntés + Dilemma  2 ellentétes dolog közötti választás kényszerűsége.
- Az emberek képesek-e a jó döntés meghozatalára.
- Jó + igazság fogalma  az a jó, ami igaz
Értékek: - Nem számszerűsíthető (jóság, szeretet) - Számszerűsíthető ( termék, szolgáltatás, program = számérték )
Közgazdasági irányzat:
Smith határozta meg a közgazdasági irányvonalat.
Gazdasági jelenségek vizsgálata :

Kínálat Kereslet
(mennyi terméket kínál a termelő adott áron) (mennyit vásárol a fogyasztó adott áron)
- Erőforrások korlátozottak. - Cél: érték maximalizálása (hasznosság)
Taylor nyomán:
Egy adott csel.-i változat választása esetén vmennyi eredmény val.színűsége 1 (bizonyos körülmények közötti döntés).
 A változatokra és az eredményekre vonatkozó inf.-ók teljesek. (d.hozó rendelkezik vmennyi szükséges inf.-val.)
 Az események egy érték (hasznossági) skálán rendezhetők.
 A döntéshozó azt a változatot választja, ami számára a legkedvezőbb.
Matematikai programozás lehet: lineáris; nem lineáris.
Cselekvés Eredmény Erőforr. Termék
a1 - e1 I. II. Kapacitás
a2 - e2 A. 2 2 1200
a3 - e3 B. 1 4 1500
C. 0 3 3000
Egységár 500 1500
x1 - I.-ből x2 - II.-ből
A döntéshozó célja az érték, árbevétel maximalizálása. Szimplex (matematikai) modell
x1 , x2  0; 2x1 + 2x2  1200; x1 + 4x2 1500; 3x2  3000; 500x1 + 1500x2 = z; maxz= cselekvési változatok
Újabb közgazdasági felfogás:
- Eredmények valószínűsége 1-nél kisebb is lehet. s1 s2
- Teljes informáltsággal rendelkezik ( döntések, a1 2 4 valószínűségek ).
- Várható érték meghatározása és rendezése. a2 5 5
- Választás - legnagyobb várható érték választása. p(si) 0.5 0.5
M(a1) = 3 M(a2) = 5 53
- Nemzetgazdasági szinten lehet, egyéni szinten nem használható.
- Nehéz eljárás. - Nemcsak számszerűsíthető értékek alapján döntünk.
A közgazdasági modell optimalizál!
Simon: - Kritikailag vizsgálta az optimalizálást. - Ipari vállalat túlságosan összetett. Más modell alkalmasabb.
Érték: - Anyagi javak; - Morális értékek
Taylor: - Másodlagos javak egy részéről le kell mondani az első miatt.
Adminisztratív irányzat : Vezetéselmélethez kapcsolódik. Támaszkodik a pszichológiára is.
- Vezetéselméletből: 1. A csel.-i változatok nem állnak rendelkezésre, ezeket még kell alkotni.
2. Az inf. szerzése ktg-es.
3. Az inf.-ók pontatlanok, hiányosak, és ezek bizonytalansághoz vezetnek.
- Pszihológiából azt vette át: hogy nem a valós, hanem az észlelt világ fontos az emberek számára.
Bizonytalanság csökkentésére 2 lehetőség :
- A döntéseket rövid távra hozzuk.
- Döntésnél csak számszerűsíthető értékekkel foglalkozzunk. (ár, ktg )
(A nem számszerűsíthetőket kizárja pl. a minőséget, a márkát…)
Ktg.csökk.-el kapcs.-ban :
- Egyszerű inf.-val, módszerrel, számítással dolgozzunk.
- Nem híve a nagy modelleknek.
- Ne optimális, hanem kielégítő döntéseket hozzunk.

11. ISMERTESSE AZ OPTIMÁLIS ÉS KIELÉGÍTŐ DÖNTÉSEKET, AZ OBJEKTÍV ÉS A KORLÁTOZOTT

RACIONALITÁS ELVÉT !

Optimális irányzat: A döntéshozó akkor boldog, ha megtalálta a számára legoptimálisabbat.

Kielégítő irányzat: Nem az opt. a célja, hanem a megfelelő kielégítés.
Optimális döntéselméleti irányzat előfeltevései:
1. A döntéshozó ismeri az összes cselekvési változatot.
 2. Biztosan tudja, hogy mi lesz az egyes cselekvési változatok eredménye.
3. A cselekvési változatok eredményeit sorba tudja rendezni, így az optimum kiválasztása könnyű feladat.
1. és 2. együtt: Teljes informáltság (minden inf.-val rendelkezik). 3.: Egy célú rsz. (a döntéshozónak 1 célja van)

Példa: Egy vállalkozónak 3 garázsa és 3 teherautója van. Fuvarozási feladatokat lát el. Minden rakodóhelyre 1 autót kell
rendelni. Hely-és garázs távolsága adott.
garázs/hely A B C
I. 2 5 7 1
II. 5 2 4 1
III. 3 6 8 1
1 1 1
Melyik autót hová rendelje, hogy ktg  min!
 megoldás = 3! = 6. Ebből kell kiválasztani a legjobbat (optimumot).
1. 2+2+8 = 12e (egységnyi ktg)
2. 2+4+6 = 12e
3. 5+5+8 = 18e
4. 5+4+3 = 12e 18  12  12 a jobb !
5. 7+5+6 = 18e
6. 7+2+3 = 12e 4 db optimális mo. van.
Ha pl. 10 autó és 10 garázs van, nagy a feladat (10!)Csak elméletileg jó ez a módszer.

Simon: Ezek az előfeltevések csak ritkán teljesülnek. Ritkán találkozunk olyan esettel, hogy optimalizálni lehessen.
Ritka, hogy csak 1 cél legyen, pláne iparvállalatok esetében. A rsz.-ek sokkal bonyolultabbak ennél. Ilyenkor kielégítő
döntéseket hozunk. Ő vezette be az objektív racionalitást.
Objektív rac.: A döntéshozó kielégíti az optimális előfeltevéseket. Ez a gyakorlatban ritkán teljesül.
Korlátozott rac.: Az egyetlen cél létezése az nem valós sok esetben. A komplex problémák bonyolultabbak annál,
minthogy 1 céllal lehessen követni. Ilyenkor a döntéshozó felállít egy igényszintet, és ehhez keresi a kielégítő döntést.
Addig válogat, míg megfelelőt nem talál.
Igényszintek :
1. Konjunktív: (összekötő) A csel.-i változat minden tul.-ára van egy elvárás, igényszint. Minden igényszintet ki kell
elégítenie a csel.-i bizonylatnak. (pl. bizonyítvány: mindent min. 2-re kell teljesíteni)
2. Diszjunktív: ( szétválasztó ) Egy tul. kiemelkedően fontos, a többi elenyészik (pl. termelési vezető tulajdonságai:
vezetői tul.-a kiemelkedő legyen, a barátkozó képessége nem lényeg)

Példa :
TULAJDONSÁG (1-10)
Szám.gép Mem.kapac Grafika Prgellátottság Ár
A 10 8 6 4
B 8 9 8 3
C 6 8 10 5
D 4 3 7 8
Kielégítő döntést szeretnénk hozni. Minden tul szemp.-ból felállítunk egy igényszintet.
- minimum korlát :
memo.: 7
graf.: 6
progr.: 7 Ehhez az igényszinthez a B felel meg.
ár: 2 Amikor megtaláltuk, nem keresünk tovább. KONJ.
- Csak egy igény:
memo.  9 Ennek az A felel meg. DISZJUNKTÍV.
Mitől függ az igényszint :
1. Könnyen talál-e szintjének megfelelő megoldás. (ha nem, leljebb viszi a szintet)
2. Befolyásolja a siker és a kudarc.
3. Döntéshozó igényessége.

12. BESZÉLJEN A NORMATÍV VALAMINT A LEÍRÓ DÖNTÉSELMÉLETI ISKOLÁRÓL ! TÉRJEN KI A

NEUMANN - MORGENSTERN AXIÓMA RENDSZERRE !

Normatív irányzat:
Az irányzat központjában az áll, hogy a döntéshozónak HOGYAN KELL döntenie. A döntés hozatalán van a hangsúly.
Saját maga felállít egy értékrendet, ehhez keres kritériumrendszert, és ez alapján kell a döntést végrehajtani. A
döntéshozó racionális.
Miként KELL döntenie a lehetőségek között (döntési kritériumok pl minimax, maxi ......)

Leíró irányzat:
A DÖNTÉSI FOLYAMATOT vizsgálja.
A döntéshozó hogyan dolgozza fel, hogyan szelektálja a cselekvési változatokat.
Mit tesz a döntéshozó a döntési folyamatban, hogyan megy végbe a döntési láncolat.
Leíró = Viselkedéselmélet.
(a normatív KELL, a leíró VAN)

Racionális viselkedés axiómarendszere:

( aki megfelel ennek, az racionális )
1. Összehasonlíthatóság: 2 cselekvési változat kimenetele mindig összehasonlítható.
xi  xj vagy xi < xj vagy xi= xj
2. Tranzitivitás: xi kimenetet a d.hozó jobbnak tartja, mint xj , és az jobb az xk -nál.
Ha xi  xj  xk Akkor xi  xk
Van, hogy 2 reláció között szempontot váltunk, és ez nem jó!  Itt az emberek irracionálisan viselkednek.

3. Dominancia: Ha van 2 csel-i változat, és a kimenetek megegyeznek, de egyben az A jobb, az A-t kell választanom.
A = u1.....un u1 = z1 ....... un-1 = zn-1
B = z1......zn un  zn A domináns a B fölött.
Példa : Bankrablós

Társadalmi dilemma:
Olyan döntés vagy konfliktushelyzetként írható le, amelyben a szembenálló felek ha mindannyian önérzetük
optimalizálására törekszenek, végül külön - külön és együttesen is rosszabbul járnak, mintha érdekeiket egyeztették
volna.
Társadalmi csapda:
Olyan hibás, a társadalom ellenőrzése alól kicsúszott automatizmus, amely a szűken vett önérdek megvalósításának
következtében alakul ki, és a döntéshozók szándékával ellentétes eredménybe vezet ahelyett, hogy a megszerezni kívánt
javakhoz hozzájuttatná őket, megfosztja őket.

13. HATÁROZZA MEG A CSOPORTOS DÖNTÉSEK HELYÉT,SZEREPÉT !

ÉS A HATÉKONY CSOPORT FŐBB JELLEMZŐIT ! BESZÉLJEN A CSOPORTOS ÉS AZ EGYÉNI VÁLASZTÁS
ELEMZÉSÉNEK SZEMPONTJAIRÓL !
Csoportos döntések: Egyre nagyobb teret kapnak az egyszemélyes döntések mellett a csop.-os döntések. Egy testület,
ált. ig.tanács dönthet.
Mi lehet ennek az oka:
1. A döntési foly. bonyolultabbá vált. Spec. szakismeretre van szükség.  Többen hozzák a döntést.
2. Az emberek szeretnének részesei lenni a döntésnek, kikényszerítik a részvételt.
 3. A döntés így hatékonyabb lett. ( a d.hozók magukénak érzik a döntést, többet tesznek érte).
Ha a döntést 1 személy hozza: a választáson van a hangsúly.
Ha többen: kollektív ítélet alapján döntenek. (mindenki elmondja a véleményét, ezeket ütköztetik, megpróbálnak
dönteni)

Hatékony csop. jellemzői: (állítólag külön lapon van )

Akkor hatékony, ha képes a kitűzött célt megvalósítani, és ha az egyéni szükségletek is megvalósulnak.

Mikor érdemes egyénien és mikor csoportosan dönteni a döntési folyamat szempontjából :

1. Célkitűzések: csoportos döntések hatékonyabbak.
2. Cselekvési változatok kidolgozásánál: egyén hatékonyabb lehet.
3. Cselekvési változatok összehasonlításánál: csoport működés hatékonyabb.
4. Döntésnél: egyértelműen nem lehet meghatározni.
Programozott döntés: egyéni Nem programozott: csoportos.
5. Végrehajtás, ellenőrzés: egyén kerül előtérbe, vezetőnek kell

14. KÖRVONALAZZA A DÖNTÉSI CSOPORTOT! ISMERTESSE A CSOPORTVISELKEDÉS FŐBB

ELMÉLETEIT, VALAMINT A CSOPORTNORMÁK SZEREPÉT!
CSOPORT ANATÓMIA:
1. Csoport körvonala (mi jellemzi a csoportot) 4. Csoport szerkezete
2. Viselkedési elmélet 5. Kommunikáció
3. Csoport normák 6. Hatékony csoport jellemzői.
Homans : A csoport nem túl nagy számú olyan emberek együttese, akik adott időszakban gyakran kommunikálnak
egymással, közvetlenül, és nem másodkézből.

1. Csoport körvonala :
- Nem nagy számú személy alkotja a csoportot. (kis csop. 5-7 fő; nagy cs. 7-25 fő; társ. 25 fő fölött, már kezelhetetlen)
- Ezeknek az embereknek világos céljuk van. (a célkitűzést meg akarják valósítani)
- Konszenzusra való törekvés.
- A tagok között interakció van (egymás véleményét, viselkedését próbálják befolyásolni)
- Kommunikáció nélkül elképzelhetetlen.
- Jellemző a csop-ra a szomszédosság (a tagok egymáshoz közel kerüljenek, közvetlen kapcs)
- A csop.tagoknak el kell fogadniuk a rájuk ruházott feladatokat, normákat, szabályokat.

2. Viselkedési elmélet : Pszichológia tartja feladatának, hogy ezzel foglalkozzon.

Homans : Rsz.szemléletű viselkedéselméletet dolgozott ki. Szerinte 1 csop.-ban a köv. tev.-ek történnek:
1. Cselekvések 2. Interakciók 3. Érzések, érzelmek
1. Olyan tev.-ek, amit ember emberre v. tárgyra végez (ír v. kocsit vezet)
2. Emberek közötti kölcsönös egymásra hatás.
3. Beállítódás, elképzelések - emberi kapcsolatban alakul ki érzelmi világ. + vagy - viszony.
Ez a 3 dolog szorosan összekapcsolódik, rsz.-t alkot. Ha az egyik változik, hatással van, befolyásolja a másik 2-őt is.

Blau: Társas interakciós elmélet.

Azt vizsgálta, hogy miként válhat vki a csoport tagjává.
2 dolog kell:
- Demonstrálnia kell a tagnak vonzó mivoltát (bizonyítania kell, hogy szükség van rá, értékkel rendelkezik a csop.
számára)
- Demonstrálnia kell, hogy nem megközelíthetetlen. (elérhető, megfizethető a csop. számára)
Ha nagyon alulteljesít, előbb - utóbb arra kényszerül, hogy elhagyja a csop.-ot.
Ha több, mint a csop. többi tagja, akkor sem fogadják be.

Lewin: Mezőelmélet.
-Minden csop. a térben valamilyen helyet foglal el.
-Célok irányítják a csop. működését, a célok közül a legfontosabb, hogy a csop. pozícióját megőrizze, javítson rajta.
(Nagyobb teret foglaljon a többi csop.-al szemben. Nagy legyen a kohézió a csop.-on belül.)
Kohéziót növelő tényezők:
- Megelégedettség (a tag elégedett a helyzetével)
- Büszkeség (ha büszke a csop.-ra és magára)
- Közelség, melegség (közösen munkálkodnak)
- Krízis elhárító képesség (nehéz helyzetekben jobban urrá lesznek csop.-an)
- Őszinteség, nyíltság
Egy elégedett csop. ált. jobban teljesít, mint egy elégedetlen. Jobb döntéseket képes hozni, hatékonyabb.

Döntési foly. : 1. 2. 3.
1. Orientáció ( szükséges inf.-at begyűjtik a tagok )
2. Értékelés, vélemény
3. Döntési javaslat
- Ha a csop. elégedettlen, nehezen lép túl az 1. szakaszon. Mindenki újabb és újabb inf.-ót szeretne kapni.
- Ha elégedettek, hamar túljutnak az 1. szakaszon.

Jackson : 2 dimenziós viselkedéselmélet

2 szempont szerint vizsgálta a tagokat:
1. Vonzódás (ember részéről)egyén vonzódik-e a csop.-hoz
2. Elfogadás (csop. részéről)csop. hogyan viselkedik az egyénnel szemben
Vonzódás (tag)
+ -
Elfogadás (csop) + Lélektani v pszihológiai tagság Marginális (vonalon lévő) tagság
- Kedvezményezett tagság Idegen v. külső tagság

3. Csoportnormák :
- Megegyezés, hogy a csop.-ban mit illik, mit nem illik tenni.
- Írott v. iratlan szabályt jelent, ami meghatározza, hogy az egyes emberek hogyan viselkedjenek.
- Mi az érték a csop. számára.
- A csop.nomák ált.-ban megegyezés alapján alakulnak ki.
- Ha vki bekerül egy csop.-ba, megismertetik a csop. normáival. Figyelik az új tagot, hogy betartja-e
- Van egy felügyelet ( régebbi tag )
- Ha nem tartja be, figyelmeztetik.
- Ha ez sem eredményes, kizárják !!
- A jutalom és a büntetés áll rendelkezésre, hogy ezeket a normákat betartsák.
- Egy koalíció kell a norma megváltoztatásához, vagy új létrehozásához.
- Fontos, hogy a csop. milyen személyiségű emberekből áll: ' T ' -típus (masculin) független egyéniség; ' t ' -típus
(feminin) behódoló
' T ' -nek van önálló véleménye, hangoztatja, akkor is elmondja, ha senki sem áll mellé.
' t ' - a többséggel tart, rosszul érzi magát, ha neki kell véleményt mondani.

15. BESZÉLJEN A CSOPORT SZERKEZETÉRŐL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KIS ÉS NAGY

CSOPORTOKRA! ISMERTESSE A CSOPORTON BELÜLI KOMMUNIKÁCIOS HÁLLOZATOKAT!
4. Csoport szerkezete :
Formális csop. : Informális csop. :
- legális hatalom hozza létre - nem legális hat. hozza létre, önmagától alakul
- célja van - egyén spec. igénye hozza létre
- alá-fölérendeltség - interakció alakítja ki
- hatáskör, jogkör meghat.-ra kerül - baráti, munkaköri kapcs.-ok
- nagy szerepük van a form csopra
Egy csop. egy rsz., melynek vannak alrsz.-ei :
1. Elsődleges alcsop.: Azok az emberek, akik a csop. gyújtópontjai, ők alakítják ki a csop.normákat. A csop.
teljesítményét az ő eredményeik hat. meg.
2. Perem alcsop.: Ők csak közvetve járulnak hozzá a csop. működéséhez. Ált. támogatják az elsődleges alcsop.-ot, de
önállóan nem dolgoznak, nem kezdeményeznek.
3. Kívülállók: Csak névleges tagjai a csop.-nak. Lényegében izoláltak a csop. többi tagjához képest.
1. = Jackson szerint : pszihológiai
2. = kedvezményezett + marginális
3. = idegen tagság
Csoportméret: Kiscsop. ( 5-7 fő ); Nagycsop. ( 8-25 fő )
Azt, hogy melyiket érdemes, nehéz eldönteni.
Kicsit egyszerűbb irányítani, összefogni, a kapcs.-ok jobban kialakulnak. Nagyban viszont több inf. gyűlhet össze.
Méret nő:
Hátrány: - interakció csökken
- közvetlen érzelmi kapcs. csökk.
- központi domináns szerep nő
- elvi mo.-ok kerülnek előtérbe
Előny: - kiterjedtebb források ( több szakértelem )
- több input a probl. mo.-hoz ( több inf. és kritika észrevétel )
- szélesebb részvétel a megvalósításban
Az előnyöket kiolthatja: - megnövekedett koordinációs probléma ( nehezebben összefogható )
- személytelenség ( nagy csop.-ban jobban el lehet bújni )
- alcsoportok alakulhatnak ki ( céljai a főcéltól eltérhetnek )
- nehezebb a konszenzus elérése (közös vélemény elérése )
5. Kommunikáció:
- Az egymásra hatás feltétele a komm.
- E nélkül nem lehet csop.-an együtt dolgozni.
- Inf.-at kell eljuttatni egymáshoz.
- A csop. tagjai között komm.-ós hálózat kell. Ez lehet :
Iránya szerint: 1 irányú; 2 irányú
Struktúrája szerint: ( befolyásolja :-formális szerk.-ben milyen az alá-föé r. -befolyásolja az informális is; –média; -
társadalmi státusz )
1. Kerékháló 3. Körháló
2. Láncháló 4. Minden irányban összekötött
1; 5 fős csop. esetén (tagok közötti komm.)
o o
o ez 2 irányú
o o
- Mindenki a csop.-on keresztül tud kommunikálni.
- Ált.-ban a központ a vezető. A vezető elégedett, mert mindenről informált.
- Erősen centralizált komm.-ós háló.
- Gyorsan lehet döntéseket hozni.
- Ott hatékony, ahol programozott döntés van.

2; o -kp. vagy vezető

o o - relé - A lánc végén vannak a tagok.
- Relé : inf.-ót továbbít
o o - tag
- A vezető általában elégedett. A tagok kevésbé, egymás között nem kommunikálnak.
- A relék elégedettebbek, fontosnak érzik magukat.
- Itt torzulhat az inf. ( jobban, mint az 1.-ban )
- Centralizált ez is, hiszen van egy kp.
- A programozott döntéseknél jó.

3.) o
o o - Itt mindenki egyenrangú az inf. szempontjából.
- A tagok elégedettebbek.
o o - Az időnek fontos szerepe van. Lassabb az egész folyamat.
- Ez jó nem rutin jellegű döntésnél.
 - Decentralizált. ( nincs kp. )
- A nem programozott döntéseknél lehet hatékony.

4.) o - Magába foglalja a körhálót, de mindenki mindenkivel közvetlen.

o o - Nincs kp. - Mindenki egyenrangú.
o o - Lassú. - A nem programozott döntéseknél jó.

16. ISMERTESSE CSOPORTOS DÖNTÉSHOZATAL ESETÉN A KONFLIKTUSOK ÉS A KOCKÁZAT

SZEREPÉT !
Konfliktusok :
A csoport működése közben eltérések, konfliktusok vannak. Nincs olyan kapcsolat, ahol nincs konfliktus. Ezeket meg
kell oldani, tompítani.
OKA: 1. Tagok közötti versengés (jutalomért, szeretetért, örömért, ami nehezen megszerezhető)
2. Különbség a célokban, értékekben (a csop.tagjainak más az elképzelése, más érték egyik-másik számára)
3. Dominanciáért, autonómiáért való küzdelem (az egyik több legyen mint a másik, hogy függetleníteni tudja
magát a többitől)

Szükség van-e konfliktusra a csop.-on belül? IGEN!

- Ha minden gondolat ua., ált.-ban nem teljesítenek jól, nem olyan hatékonyak.
- Bizonyos konfl.-ra szükség van. De ha ez felerősödik, kezelni kell, mert a munka rovására fog menni.
- A kezelés a konfl.-on múlik. Lehet:
- Lényegi konfl. (másként látják a feladatmo. lényegét)
- Érintőleges konfl. (tagok közötti érzelmi kapcs.-ból alakul ki, személyes ellentétek)
Konfliktus következményei :
Ha NŐ: - csel.-i vált. kidolgozásának minősége jobb lesz, nő
- nő az értékelés hatékonysága
- csökken a konszenzus lehetősége
- a teljesítmény egy ideig nő, utána rohamosan csökken

Konfliktus kezelés módjai : ( ez a 2 milyen mértékben van jelen )

Önérvényesítés Együttműködő képesség
+ +
1. 3. 2.

4. 4.

2. 1.
3.
- -

1. Versengés: Kiszorítják a többieket.

2. Alkalmazkodás: Vannak, akik alkalmazkodnak, lemondanak bizonyos dolgokról.
3. Elkerülés: Negatív alkalmazkodás. Minden olyan helyzetet kerül, ami konfl.-hoz vezet.
4. Kompromisszum: Olyan mo., ami a 2-ő között van.

17. ISMERTESSE A DÖNTÉSHOZATALI CSOPORTOKAT ÉS MÓDSZEREKET ! BESZÉLJEN A

CSOPORTMUNKA SZERVEZÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI FELADATAIRÓL !

Döntéshozatali módok : (hogyan lehet lezárni a vitát)

1. Egyszemélyi döntés : Hiába működik a csop., 1 ember döntése a domináns.
2. Klikkesedés : 2 v. több ember összefog, és az ő véleményük dönt.
3. Többségi határozat : A többség véleménye érvényesül.
(Egyszerű v. minősített többség. Igyekeznek figy.-be venni a kissebbséget.)
4. Konszenzus : Egyhangú döntést jelent, mindenki egyetért.
(Nem minden esetben valósítható meg. Idő- és ktg igényes.)
5. Teljesen ált.-os célok bevezetése : Kollektív előny felmutatása. (Ez legtöbbször csak átmeneti.)

Döntéshozatali csoportok :
- Interaktív csop. :
- A csop. vezetője (moderátor) ismerteti a problémát, amit meg kell oldani.
- Struktúrálatlan vita : bárki elmondhatja a véleményét, nincs sorrend, hogy ki beszéljen először. Minél több
ötlet alakuljon ki.
- Le kell zárni a vitát. A sok javaslatból ki kell emelni néhányat. ( ált. nyílt szavazás ) Ritka a konszenzus.
- Normális csop. technika (névleges csop.módszer) NCR :
- Probléma ismertetése.
- Mindenki egyénileg, papíron kidolgozza a javaslatait, egymástól függetlenül. Kb. 15 perc.
- Ezt követi a csop.-os munka. Adott sorrendben a javaslatok ismertetése.
- A javaslatokat megbeszélik, vitatják, értelmezik, kidolgozzák, értékelik. Konfliktus alakulhat ki.
- Le kell zárni a vitát. Többségi elv alapján.
- Delphi módszer : ( eltér az előzőektől )
A csop. tagok nem mennek közel egymáshoz. Ez akkor is működik, ha a tagok a Föld különböző pontjain vannak.
- A vezető írásban kér véleményt a tagoktól.
- A csop. tagok erre írásban válaszolnak. Ezeket összesítik.
- Az összesített változatokat ismét szétküldik a tagoknak.
A problémától függően többször megismétlik. 3-4-szer. Több fordulón keresztül.
Ez nem igazán interaktív módszer. Közvetett interakció. Olyan kérdésekben használják, amelyek nagy horderejűek, több
tudományos - nagy ter.-et érintenek.

Milyen szempont szerint hasonlítjuk össze ezeket :

1.) Minőségi döntések
- Mennyire jó minőségű a döntés.
- Mennyire hatékony ( hogyan alakul az input-output ).
- Milyen az időtáv.
- Mekkora a bukás lehetősége.
- A fő célt mennyire tudja megvalósítani.
2.) Elfogadás kérdése
- A hozott döntést mennyire érzik magukénak a d.hozók.
- Mennyire értenek vele egyet.
- Hajlandók-e érte tenni.
3.) Eredetiség
- Mennyire újszerű.
- Mennyire tükrözi az új felfogást.

Egyengangú-e a 3 döntés ?
- Fontos, hogy a döntés innovatív legyen.
- Akikre vonatkozik, elfogadják a döntést. Az elfogadás a minőségtől függ.
-A sorrend : 1.Minőség 2.Elfogadás 3.Eredetiség

Más szempontok összehasonlításra : ( ált. hogy teljesítenek )

1. Kritérium Interaktív csop. Névleges csop. Delphi csop.
Minőség Közepestől magasig Közepes Alacsonytól közepesig
Elfogadás Közepestől magasig Közepes Alacsonytól közepesig
Eredetiség Alacsonytól közepesig Közepes Közepestól magasig
2. Csophelyzet Interaktív csop. Névleges csop. Delphi csop.
jellemzői
Szakértelem Alacsonytól közepesig Közepes Közepestől magasig
elérhetősége
Döntés kisugárzása Közepestől szélesig Közepes Szűktől közepesig
Konfliktus Magas Alacsonytól közepesig Alacsony
3.Csop.tagok Interaktív csop. Névleges csop. Delphi csop.
Szakértők Esetenként Gyakran Általában
Képviselők Gyakran Esetenként Ritkán
Munkatársak Általában Gyakran Esetenként
Összességében : Megfelelő körülmények között :
Interaktív - 2 fontos szemp. szerint a legjobb.
Delphi - 1 szerint
Névleges - kettő között stabil - ált. jó döntést hoz ( tapasztalat szerint ez a legjobb )

Megszervezés tekintetében 2 csop. :

-Interakció (Interaktív csop )
- Közvetlen interakció (vitacsoport); BRANSTORMING; 635-ös módszer; PHILIPS 66
- Korlátozott interakcó; NCM (egy részében egyéni munka)
- Közvetett interakció; Delphi csop.
-Statizáló csoport
Itt a tagok nincsenek semmilyen kapcsolatban. Ezeket a véleményeket statisztikailag összevonják.
- COLLECTIV NOTEBOOK (ötletfüzet)legismertebb; kifüggesztik, mindenki beleírja a véleményét
Bebizonyították, hogy az interaktív csop.-ok hatékonyabbak. Megfelelő alkalmazás mellett igaz is.

Mit kell figyelembe venni a csop. techn.-nál ( mi okozhat probl. a megszervezésnél ) :

1. Nem veszik figy.-be, hogy a probl. megoldó gondolkodásnak 2 megközelítése van :
 Ötletelő, ötletgyűjtő
- Ez egy oldalirányú gondolkodásmód, ugrásszerűen egymástól különálló dolgokat - is képes összekapcsolni.
(Divergens gondolatmód)
- Így megnő a val.-e, hogy max eredményt érünk el.
- Ha nem működik jól, akkor minimális eredményt nem biztosít.
 Értékelő, megvalósító:
- Vertikális gondolkodásmód, szisztematikusan halad a gondolkodásmódban (lépésről lépésre, elválasztja a jót a
rossztól).
- Ezzel egy minimális eredmény mindig biztosítható.
2. Személyiségtípusok szerint megfelelő legyen a csoport: (3 féle lehet)
 Elsődleges kreativitási típus (ötletelő): oldalirányú gondolkodásmódra képes
 Másodlagos kreativitási típus: ő a kimunkálásban jó
 Harmadlagos kreativitási típus: ő a kivitelezésben jó (-fejlett realitásérzék -energikus –vezető egyéniség
menedzser)
Ez a 3 komplementer kapcsolatban van! Kiegészítik egymást.
3. Szakmailag megfelelt, struktúrált legyen a csoport: (ne legyen homogén)
 A csop.tagok legyenek függetlenek.
 Ne legyenek státuszkülönbségek.
 Kor és nem szerint legyen vegyes a csop.
 A csop.tagok között legyen 1-2 laikus: hogy a szakismeret ne határolja be az ő gondolkodását.
 Negatív személyiségtípusúak ne legyenek benne (ellendrukker, egoista, túlságosan vitatkozó)
A csop.-ok vezetői:
A csop. vezetője a csop. munka lefolyását irányítja, de nem vezetője (moderátor).
Követelmények :
- Regulációs (szabályozási) készséggel kell rendelkeznie.
- Empátia képesség. (legyen képes más gondolatait megérteni)
- Szervező képesség.
Feladata :
- Hangulati elemek megteremtése.
- „Semmi sem természetes! ”- csop.szellem.
- Minden támadható, és minden és mindenki kritizálható.
- „Senki sem sértődik meg. „
- „Nincs buta kérdés.”

Helyszín :
- Ne legyen mindennapi munka helyszíne.
- Csendes legyen.
- Ne legyen telefon.
- Ne legyen ki-be járkálás.
Időpont :
- Ne legyen korán.
- Ne legyen m.idő végén.
 - Ne legyen ünnepnap előtt, után,
- Legyen: Déli órák előtt, hét közepén.
Berendezés :
- Mindenki lásson mindenkit.
falitábla falitábla falitábla
M M M M : moderátor
M közel tud menni az emberekhez.

BRAINSTORMING módszer : (1957. Osborn Közvetlen interaktív módszer)

Szabályok a tagokra vonatkozóan :
1. Tilos a bírálat!
2. Tilos a dícséret!
3. Csapongjunk szabadon! Legkülönbözőbb ötletek is előjöhetnek, de maradjunk az adott témán belül!
4. Mások ötleteit tovább lehet fejleszteni!
5. Minden javaslatot, ötletet közöljünk!
6. Fogalmazzunk tömören!
Szabályok a moderátorra (játékvezetőre) vonatkozóan :
1. Tilos a bírálat!
2. Tilos a dicséret!
3. Az alkotólégkör feltételeit meg kell teremteni! Nem ajánlatos megfigyelő jelenléte a megbeszélésen.
4. Tilos a telefon a szobában!
5. Magánfelvételt, videofelvételt készíteni tilos!
6. Játékszabályok betartása!
7. Minden gondolatot változtatás nélkül fel kell írni.
8. Ötleteket számozva, lehetőség szerint váltott színekkel, nyomtatott nagybetűvel kell leírni!
9. A moderátor is adhat ötletet!
10. Az értekezlet lezárása az ő feladata.
A módszer menete :
1. Moderátor ismerheti a problémát, feladatot.
2. Esetleges megbeszélés, a probléma elemzése, értelmezése.
3. Strukturálatlan javaslatgyűjtés. (nincs sorrend, ki-mikor szólhat hozzá)
4. Értelmezése és rendezése a felvett ötleteknek. (esetenként 1-1 ötletet alkotóira kell bontani, ill. 1-1
egymáshoz közel álló ötletet össze kell vonni)
5. A vita lezárása többségi egyetértéssel.
Mielőtt hozzákezdenek, célszerű egy játékos ötletet felvetni. Végén hozzá lehet kapcsolni egy pro-kontra interakciót.
Mikor alkalmazható :
1. Ált. problémák kidolgozásakor, megoldásakor ötlet szinten; az ötletek felszínre hozására alkalmas.
2. Döntési krit.-ok kialakításakor.
3. Már megszületett, kidolgozott csel.-i vált.-ok értékelésére.
4. Megoldott probl. újragondolására.
5. Feladatok és személyek kijelölésére.
6. Értekezletek napirendjének kidolgozásánál.
Előnyei :
1. Egyik ötlet szüli a másikataz ötletek egymásba kapcsolódnak.
2. Rövid idő alatt nagyon sok ötlet születik.
Hátrányok :
1. A résztvevők nem egyformán szólalnak meg. ( van aki szivesen szólal meg, van aki nem szereti a csop.-os
megnyilvánulást )
2. Néhány (vmilyen szempontból) domináns személy mondhatja az egészet.
3. Lassú rögzítés esetén elveszhetnek ötletek.
4. Alá -fölérendeltségi viszony ált.-ban negatív irányba befolyásolja a csop.-ot.

ROHRBACH 635-ÖS módszere:

6 : 6 fős csop.-ban
3 : Javaslatok száma / fő
5 : Fordulók száma 6*3*5 = 108 ötlet van.
3 ötletet mindenki felír, és cserélgetik.
Előnyei:
1. A gondolatokat következetesen, szisztematikusan fejleszti tovább.
2. Aktív részvételt biztosít.
3. Tömör és szavatos.
Hátrányai: Az eredetiség csökken az írásbeli kommunikáció miatt.

PHILIPS 66-OS módszer: (6 : 6 fős csop.-ok; 6 : idő : 6 perc)

 A felvetett témán a csop.-ok 6 percig dolgoznak.
 Majd a csop. összetétele megváltozik.
 Van megint 6 perc ua-ra a témára.
 Minden 6 perc után átadják a javaslatokat annak, aki egyezteti őket.
 Addig folytatódik, míg új ötlet nem születik.
Előnyei :
1. Az időtényező növeli a kreativitást.
2. A csoportváltozás termékenyen hat a gondolatok kombinálására.
3. Ötletek összekapcsolódnak.
4. Csoporton belüli kommunikáció növeli az alkotókészséget, és átgondoltabb vélemények születnek.
Hátrányai :
1. Egyes személyek dominánssá válnak.
2. Antiszimpátis () negatív irányba sodorhatja a csop.-ot.

PRO - CONTRA INTERAKCIÓ ( PCI ) :

- Bármelyik interakciós módszer után kapcsolható.
- Pro és kontra érveket sorolnak föl.
 2 fő pro és 2 fő kontra mondja el véleményét, kb 10 percig.
 Majd megfordulnak a szerepek.
 Ha ezzel is végeztek, akkor mindenki bekapcsolódik, és bárki szólhat (Kisebb csop.-ban kidolgozzák a javaslatokat).
Előnyei :
1. Segítséget nyújt a kidolgozáshoz.
2. Átgondoltabb a vélemények kialakítása.
3. Tagok is bekapcsolódhatnak a vitába.
4. Látjuk az elérhető eredményt, és a negatív hatásokat is.
Hátrányok :
1. Nagyon elhúzódhat, és éles viták alakulhatnak ki.
2. A nem kellő felkészültség az objektivitást befolyásolja.
3. A passzivitás a tagok részéről nem egy jó dolog. ( érvelés alatt nem biztos, hogy mindenki figyel )

18. ISMERTESSE A HASZNOSSÁG FOGALMÁT, A DÖNTÉSEKNÉL BETÖLTÖTT SZEREPÉT, TÉRJEN KI A

HASZNOSSÁGI FÜGGVÉNYRE IS !
A hasznossági fgv.: az egyén magatartása a kockázattal szemben.
A hasznossági fgv. ált. nem a döntési probl.-ra, hanem a dhozó emberre jellemző.
A hasznossági fgv. azt a relatív értéket adja meg az x forinthoz, amennyit az x forint a dhozó számára ér.
Miért van szükség a hasznossági fgv. bevezetésére:
- Vannak olyan döntési problémák, ahol az adatok nem pénzben vannak (kényelem, megbízhatóság, körny.védelem)
- A döntéshozó célja nem mindig a maximális pénzbeli eredmény.
Hasznossági értékelés:
Egy olyan skála, amely alkalmas a döntéshozó szerinti előnyösségi sorrend kifejezésére. A hasznossági fgv. azt a relatív
értéket adja meg az x forinthoz, amennyit az x forint a döntéshozó számára ér.
Érték: termék tul.-a; cselekvési stratégiához hozzárendelhető; mérhetik (pénzzel, munkával, hasznossággal [szubj.
kategória-nem biztos, hogy összefügg az árral])
Példa: Beruházási probl. esetén 2 gép közül melyiket érdemes megvenni :
Gép Kimenet Nyereség Várható érték
A x1 = 50 mFt p(x1) = 0,5 M(A) = 20 mFt
x2 = -10 mFt p(x2) = 0,5
B x3 = 10 mFt p(x3) = 0,5 M(B) = 4 mFT
x4 = -2 mFt p(x4) = 0,5
Az A-t kéne választani, de túl nagy a kockázat.
Axiómák :
1.) xi xj = n (xi)  n (xj) A dhozó számára xi előnyösebb, mint xj.
xi  xj = n (xi) = n (xj)  : egyformán előnyösek.
2.) Ha xk  ( xi , p ) , ( xj , (1-p) )
xk : biztos bekövetkezés : bekövetkezhet az xi vagy p (xi ill. 1-p valószínűséggel)
És ez egyforma a dhozó számára, akkor ez a hasznosság fgv-ben úgy jelentkezik, hogy:
Akkor n (xk) = p * n (xi) + (1-p) * n * (xj). A hasznossági fgv. jelölése : n (x).
Ért.tart.: a döntési problémák következményeiből áll. x0 , xn
Ért.készlet: általunk választott hasznossági skála. 0 , 1
A döntési probl.-ban szereplő cselekmény - esemény következményeit jelöljük xi -vel.
Közbenső pont: 2 axióma szerint. (Kérdéseket tesznek fel a döntéshozónak, a válaszai alapján határozzuk meg a
pontokat. Erre egy görbét kell illeszteni.) É.T. : -10 , 50 É.K. : 0 , 1
Közbenső pontok : x3  ( p , x1 ) vagy ( 1-p , x2 )
Legalább 80% -os esély van az 50 mFt nyereségre, 20% -os a 10 mFt-os veszteségre.
n (x3) = p * n (x1) + (1-p) * n * (x2) n (10)= 0,8*1 + 0,2*0 = 0,8
Ábrázolás :
n (x)
Hasznossági fgv. :
- konkáv : nem kockáztató típus, konzervatív
- konvex : kockáztató típus
- lineáris : közönbös típus
x

Általában : Nem 1 féle a hasznossági fgv., és van inflexiós pontja :

Hogyan juthatunk saját hasznossági függvényünk birtokába :

1. Kiválasztjuk a követelmények közül a számunkra legelőnyösebbet és a legelőnytelenebbet. Legyenek ezek x n , x0 .
Ezekhez tartozik valamilyen számérték. Ezzel megadtuk az n(x) értelmezési tartományát.
2. Választunk egy hasznossági skálát, vagyis előre megadjuk n(x) értékkészletét. n(x n)  n(x0) legyen.
3. Meghatározzuk n(x) néhány közbenső értékét.
4. A kapott pontokra tetszőleges görbét illesztünk.

19. BESZÉLJEN A DÖNTÉSI DIAGRAMOKRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DÖNTÉSI FÁKRA !

lásd még: 22.tétel
GRÁF: G(S, E) S = s1 , ..... , sn szögpont ( pont )
E = e1, ...... , e2 él ( vonal )- S halmaz mely elemei között van kapcsolat
ei = sj és sk között van kapcsolat
A gráfoknak egy spec. esete a fagráf !

Döntési fa:
1.- A döntési probléma szerkezetét mutatja. (A fa fedje le a teljes döntési problémát.)
2.- Ahány ága van, annyi cselekvési változat, lehetőség van.
3.- Rá lehet írni a pénzbeli mozgást. (részértékek) (nagy szerepet játszik a kezdőérték)
4.- Valószínűségek.
5.- Optimum meghatározása.

Fontos: - Milyen a dhozó személy : kockáztató-e

- Kinek a pénzével játszik
- Valószinűségek, esélyek

Val. szám :
- Objektív val.: klasszikus val. szám. Véletlen tömegjelenséggel foglalkozik.
- Szubjektív val.: egyszeri véletlen eseményhez is lehet val.-et rendelni. (val. = az egyén mennyire bízik az esemény
bekövetkezésében)

Bayes - tétel :
p ( si / zj ) =

Teljes val. tétele :

p ( zj ) =

20. Határozza meg a cél, az értékmérő, a célfüggvény szerepét! Beszéljen a többkritériumos döntési problémákról és
megoldási lehetőségeiről!
Gazd.-i rendszerekben a valóságban rendszerint egyetlen cél helyett több céllal, azaz célstruktúrával találkozunk. Ezek a
célok ált. hierarchikus struktúrát alkotnak.
Churcman: A rsz.vizsgálatot egy főcél tárgyalásával kezdi, s az alrendsz.-ek céljait is e főcéllal kapcsolatban kezeli.
A probléma lényege az, hogy a több cél közül egyesek konfliktusban lehetnek egymással. Ez a helyzet más-más
kérdéseket vet fel a kielégítő és az optimális döntések esetén. A megelégedésre törekvő d.hozó elfogadja mindazokat a
döntési alternatívákat, amelyek az általa felállított elfogadási korláton belül vannak. Itt a kérdés nem minőségi, hanem
mennyiségi. Az optimalizálásra törekvő dhozónál optimalizálni egyszerre csak egyetlen célfüggvény szerint lehet. Itt
minőségi, elvi különbség van az egy ill. a több cél szerinti dhozatal között.
Kindler J. 4 módszertani lehetőséget sorol fel, hogyan lehet a több célt egyetlen optimalizálási feladatba összefog.:
1. Célok súlyozása: Az alapgondolat a kompromisszum. Előállíthatunk egy célfgv.-t, valamennyi részcélt tartalmaz.
2. Sorolt optimalizálás: Ha a dhozó meg tudja állapítani a célok fontossági sorrendjét, akkor a rangsorolt célok
sorrendjében végzi el az optimálást.
3. Célok átalakítása korlátozó feltételekké: A dhozó valamennyi célnál meghatározza az elfogadható minimális
teljesítményt, s ezeket korlátként beépíti a döntési problémába.
4. Előírások kitűzése : A célokat előírásként fogalmazzuk meg. Fontos,hogy a célok időbeni hierarchiáját is megadjuk.
Russel L. Ackoff : A célok időbeni hierarchiáját tekintve 3 fokozatot különböztetünk meg:
1. Konkrét cél (goal): Egy bizonyos helyzetben az a kívánt eredmény, amely egy adott időszakban elérhető.
2. Átfogó, távlati cél (objective): Nem érhető el egy bizonyos időszakban, de hosszabb távon elérhető.
3. Ideális cél (ideal): Olyan átfogó cél, amely nem érhető el semmilyen véges időtartam alatt, de asszimptótikusan
megközelíthető.
A többcélú rendszer olyan célkereső rendszer, amelynek célját a kezdőállapot hat. meg. Sajátos esete ennek a célirányos
rendszer , amely több célú, de különböző céljai közös tul.-al rendelkeznek.
Cél - Értékmérő - Kritérium - Célfgv. :
Ahhoz, hogy a döntés célravezető legyen, feltétlenül szükség van annak minősítésére: mikor érjük el, (ill. mennyiben
közelítettük meg) a célt, azaz arra, hogy megadjuk az értékmérő ismérvet. Ez ad ugyanis lehetőséget arra, hogy a
szóbajövő döntési alternatívákat rangsoroljuk a célhoz való viszonyuk szempontjából.
Módszertani szempontból alapvető megkülönböztetést kell tennünk azszerint, hogy egyetlen értékkel (skalárral) akarjuk-
e jellemezni a döntési alternatívákat, v. egyidejűleg több értékkel (vektorral).
A dhozónak a valóságban számos különböző célja lehet, azaz egy dönési alternatívát ált. számos különböző szempont
szerint lehet jellemezni.
Ha egycélú dhozatalról van szó, akkor ennek a skalárnak igen nagy befogadási tartománnyal kell rendelkeznie. Ez inf.
vesztéssel jár. Ugyanakkor ennek a választásnak van egy előnye : egycélú dhozatal és egyetlen értékmérő esetén, az
alternatívák egy adott preferenciaskálán egyértelműen sorbarendezhetőek.
Több célú dhozatal esetén az értékmérő a célok számától függő elemszámú vektor. Valóságos gazd.-i rsz.-ben ált. több
cél szerepel - ilyen értelemben a több célú d.hozatal, azaz a vektortípus értékmérő felhasználása valósághűbb, reálisabb,
azonban problematikussá válik a sorbarendezés, tehát a kiválasztás is. Pl. : 2 alternatíva közül az egyik az egyik cél
szerint az egyik, a másik cél szerint a másik mutatkozik jobbnak.
Kornai szerint : egy adott döntési alternatívához tartozó indikátornak azokat a jelzőszámokat nevezzük, amelyek
segítségével az alternatíva fő ismérvei leírhatók.
Általánosságban indikátorvektorról beszélünk, azaz ekkor az alternatíva leírására több ismérvet használunk fel
(speciális esetenként a skalár forma). Az értékmérő és az indikátor rokon kategóriák. Az értékmérőt eredetileg a céllal, az
indikátort pedig az alternatívákkal hoztuk összefüggésbe. Ugyanarról van szó, csak két különböző oldalról. Az indikátor
tágabb kategória az értékmérőnél, azaz az indikátorvektor elemeinek részhalmaza képezi az értékmérő-vektort.
Majminasz szerint tág értelemben a döntés kritériuma (a döntés értékelése) az alternatívák összehasonlításának és
kiválasztásának szabálya.
A döntési kritérium fogalma magába foglalja nemcsak a szélsőérték-feladatokban a célfv-t, hanem a korlátokat is.
A döntési kritérium minőségileg eltérő módon működik az optimalizáló és a kielégítő döntések esetén.
A döntési kritérium konkrét megválasztása függ adott döntési problémát tekintve:
- az értékmérő tartalmától miben akarunk dönteni)
- a döntéshozó céljának jellegétől (optimalizálás vagy kielégítő döntés)
- a döntéshozó információitól (indikátorvektor jellegétől)
Az első egy adott döntési problémához kapcsolódik (beruházott összeg, értékesítési árbevétel, stb)
A célfüggvény az optimalizálási feladatok döntési kritériuma.
A célfüggvény a rendszer jellemzésére szolgáló változók halmazán értelmezett fgv., amelynek segítségével elemezhető a
rendszer jellemzésére használt változók alternatív értékeinek hatása a rendszer céljának vmilyen értékmérőjére, a
rendszerre jellemző feltételi rendszerben.
A célfüggvény vmilyen szélsőértéke, tehát a rendszer (a döntéshozó) számára kívánatos állapotot jelöl.
A célfüggvény a célhoz a „mérés” és a „kritérium” fogalmán keresztül kapcsolható.
TÖBBKRITÉRIUMOS DÖNTÉSI MÓDSZER :
A döntéselemzés egyrészt egy közelítő módot, másrészt módszerek tárházát jelenti, amelyek képessé teszik a dhozót arra,
hogy megvizsgálja döntési lehetőségeit akkor is, amikor a bizonytalansággal, a kockázattal és a komplexitás jelenségével
szembesül. Alkalmazása során világosabb képet kap a különböző lehetséges cselekvési alternatívák relatív
hasznosságáról, és segíti a dhozót abban, hogy döntéseit biztonságosabban hozhassa meg.
A döntéselemzés alkalmazása a következő lépések végrehajtását jelenti :
1. A döntési probléma felismerése.
2. A döntési probléma struktúrálása.
3. A következmények leírása.
4. A kritériumok meghatározása.
5. A következmények értékelése minden egyes kritérium szerint.
6. A kritériumok súlyainak meghatározása.
7. A következmények hasznosságának meghatározása.
8. A valószinűségek becslése.
9. A várható hasznosság elvének alkalmazása.
10. Érzékenységvizsgálat.
A felsorolt lépéseket nem szükséges mereven követni, az alkalmazás során tekintetbe lehet venni a probléma természetét
és a dhozó elképzeléseit. A lista egy javasolt forgatókönyv, amely segítheti a dhozót a problémaelemzésben.
1. A döntési probléma felismerése. Hogyan lehet a problémákat felismerni 
2. A döntési probléma struktúrálása.
A probléma struktúrálásának egyik legáltalánosabb módszere a döntési fa használata. A döntési fa egy olyan fa-struktúra
megtalálásából áll, amely lefedi a dhozó elképzeléseit a jövőben lehetséges cselekvésekről és történésekről. A fában
minden út 1-1 alternatívát reprezentál, amely vagy bekövetkezik, vagy nem, a dhozó cselekedeteitől és a bizonytalan
eseményektől függően.
3. A következmények leírása.
A következményt azzal az úttal jellemezzük, amely az adott következményhez vezetett és számításba vesszük az út során
végbement eredmények hatásait.
4. A kritériumok meghatározása.
A dhozónak olyan módszert kell találnia, amely értékeli a következmények relatív kívánatosságát, ill. hasznosságát.
Melyik módszert használjuk, amely lehetővé teszi, hogy mindegyik döntési szempontot figy.be vegyük, és minden egyes
következményt egy numerikus hasznosságértékkel jellemezzünk.
5. A következmények értékelése minden egyes kritérium szerint.
Minden egyes következmény relatív kívánatosságának értékelése külön-külön. Felveszünk skálákat (direkt skálát), és
minden kritériumhoz hozzárendelünk egyet-egyet. A skála 0-100-ig terjed. A skáláknak az a legfontosabb jellemzőjük,
hogy egymással összehasonlítva mutatják meg a következmények hasznosságát, ill. kívánatosságát, és nem abszolut
értéket reprezentálnak. Eddig minden egyes követelmény: a kiválasztott kritériumok ill. jellemzők dimenziói szerint
került értékelésre. A következmények relatív hasznosságának meghatározása a probléma részekre történő bontásával és
minden egyes jellemző egyenkénti értékelésével oldható meg. Ezt az elj.-t a döntéselemzésben széles körben használják
(„oszd meg és uralkodj”-elvnek nevezik). A döntési fa egy kisérlet a probléma struktúrálására, a különböző részekre való
szétbontással. A döntési fa ágainak végén értelmezhető kimeneteket széttördeltük a különböző kritériumok szerint, és
minden egyes kritérium alapján külön-külön értékeltük azokat. Végül minden részt összerakunk, hogy a többkritériumos
hasznosságelemzést végrehajthassuk.
6. A kritériumok súlyainak meghatározása.
A súlyok reprezentálják azt, hogy az egyes kritériumok relatíve mennyire fontosak a dhozónak, vmint kiegyenlítik a
hasznosságegységeket a skálák között.
7. A következmények hasznosságának meghatározása.
A számítások rendkívül egyszerűek, de csak akkor igazolhatóak, ha a skálák függetlensége teljesül. Egy skála akkor
független a többi skálától, ha egy következmény elhelyezkedése az adott skálán nem függ attól, hogy a többi skálán hol
helyezkedett el.
8. A valószinűségek becslése.
A dhozó a döntési problémával kapcsolatos események lehetséges kimeneteivel kapcsolatos bizonytalanságát numerikus
értékekre fordította le.
9. A várható hasznosság elvének alkalmazása.
Vázoljuk fel a döntési fát a következmények hasznosságának vmint az események bekövetkezéseinek szubjektív
valíszinűségeinek feltüntetésével. Adjuk meg a legnagyobb hasznossággal kecsegtető alternatívát.
10. Érzékenységvizsgálat.
A döntéselemzés a legnagyobb hasznosságot biztosító alternatíva kiválasztásával nem ér véget. Majdnem minden
döntéselemzésben lesznek olyan numerikus értékelések, amelyekben a dhozó nem teljesen biztos.
21. ISMERTESSE AZ OPERÁCIÓKUTATÁS FOGALMÁT, HELYÉT, SZEREPÉT ! BESZÉLJEN A
MODELLEZÉS FOLYAMATÁRÓL, A MODELLEKNEK AZ OPERÁCIÓKUTATÁSBAN BETÖLTÖTT
SZEREPÉRŐL !
OPERÁCIÓKUTATÁS:
- Az opt. döntési elméletekhez kapcsolható, és a módszerekkel foglalkozik.
- Az opt. döntések előkészítéséhez matematikai módszereket használ fel!!
- Nem a döntést helyettesíti  megmondja, hogy adott esetben mi lenne az opt. De a vezető mást is választhat, más
szempont figyelembe vételével.
- Ált. team munka! Mindig csop. munka oldja meg. A csop. összetétele szakmailag: a legkülönfélébb emberek. (témát
értők + matematikusok + programozók +…)

Munka fázisai: (operációkutatási munka)

1. Célkitűzés: mit kívánunk elérni; pl. nemzeti jöv. növ.; fedezet legyen max (cégeknél; egyértelmű, világos legyen.
2. Matematikai mkodell összeállítása:
- Ált. a modell a valóság tükörképe (a valóságot ismerjük meg ezálltal).
- Ki kell emelni a legfontosabb tényezőket (modellnél).

VALÓSÁG

VALÓSÁG LESZŰKÍTÉSE

GAZDASÁGI MODELL
E = f (x , a)

MATEMATIKAI MODELL

MEGOLDÁS

MATEMATIKAI MÓDSZER

- Szimbólikus modell : NY = Á - K ( itt a változás átvezethető )

-E=f(x,a) E max. legyen
x : függő tényező
a : vezetési döntésektől független tényező (adott időszakban)
az eredmény = egy többváltozós fgv.
- Az operációkutatásban ált. szimbolikus modellt használunk.
Szimbolikus modell: A folyamat összetevőit és az összetevők közötti kapcs.-at matematikai vagy logikai
szimbólumokkal jeleníti meg. Az analóg modellen ezt kevésbé lehet. ( az átváltozást átvezetni nehéz )
3. Matematikai modell megoldása:
A modell típusa hat. meg, hogy milyen módszerrel lehet megoldani. Meghatároznak egy lehetséges mo-t, (a 1) ehhez
tartozik egy lehetséges eremény (e1), egyik elemét megváltoztatják  úgy kell végrehajtani, hogy e2  e1 ilyen legyen.
a1 - a2 - a3 - ....... - a0
   
e1 e2 e3  ......  e0 amíg e0  ei (ameddig növelhetjük az eredményességet,
növeljük)
Ezek iterációs lépések.  Opt.-hoz jutunk.
4. Megoldás ellenőrzése:
A mo-t vissza kell csatolni a matematikai modellhez. Megváltozhatnak a paraméterek, piaci feltételek,…stb.
5. Megvalósítás
Operációkutatás területei: Matematikai programozás; Készletgazdálkodás; „Körutazási problémák”; Szétosztási probl.;
Hozzárendelési probl.
22. BESZÉLJEN A HÁLÓTERVEZÉSI MÓDSZEREKRŐL! ISMERTESSE A GRÁFELMÉLETI ALAPOKAT,
VALAMINT A LOGIKAI TERVEZÉS LÉNYEGÉT!
1957: Új tervezési módszer. Nagy beruházás kapcsán próbálták ki. Kedvező eredmények.
Fejlődés: Egyszerre több módszert dolgoztak ki. Egyre bővült a területek száma, ahol ezt a módszert alkalmazták.
Előnyei:
1. Kedvező feltétel a vezető számára. Vezetői munkát segíti. Mentesíti a rutinszerű feladatok alól.Lehetőség a
tényleges vezetői feladatra.
2. A tervezési feladatról vizuális képet ad. A menettervet grafikusan jeleníti meg. (hagyományos: szöveges leírás)
3. Megmutatja az egyes tev-ek egymáshoz való kapcs.-át.
4. Mint matematikai modell rendkívül egyszerű. +,- ,-on kívül mást nem nagyon alkalmaz.
5. Lényegében 2 elemből építkezik: tevékenységekből, és eseményekből. Képes megjeleníteni a komplex feladatokat.
6. Különböző progr.-ok vannak, amelyek a hálótervezésre épülnek. (A gépkezelés megoldott, nem kézi számítás.)
A HÁLÓ nem más, mint egy speciális gráf.
Gráfelméletből :
Gráf : G ( S , E ) S elemek halmaza : S =  S1 , S2, ... , Sn  E utasítási rsz. : E =  E1 , E2, ... , En
Ei  Kapcsolat van Sj és Sk között. A kapcs.-ot Ei utasítással adjuk meg.
S1 , S2, ... , Sn : szögpont ( csúcspont, csomópont ) E1 , E2, ... , En : élek
- Egy gráf szögpontból és élekből áll. - Grafikusan meg lehet jeleníteni.
- A szögpontokat pontokkal, az éleket vonalakkal jelöljük. ( ha irányított, nyíllal )
S =  S1 , S2 , S3 , S4  S3 A 2 él metszi egymást, de a gráfoknál
E =  S1S2 , S2S3 , S3S1 , S2S4  S4 ez nem uaz. Az élek csak szögpontokban
találkozhatnak.
S1 S2
Az ilyen típusú gráf a síkbeli gráf : ha létezik olzan megjelenítési formája, amikor az élek csak a szögpontokban metszik
egymást.
A gráfok egyik csop.-a szerint:
1. Irányítás nélküli gráf (A szögpontok egymáshoz rendelése nem szükségszerűen meghatározható. Nincs kitüntetett
szerepe 2 szögpont megadásának.) Si = Sj egyenrangú
2. Irányított gráf (A szögpontokat úgy rendelem egymáshoz, hogy a sorrendet meghatározom.) SiSj = SjSi : leképezés
irányát mutatja.
A háló mindig egy irányított gráf. A leképezés iránya mindig meghatározó.
S =  S1 , S2 , S3 , S4  S4 S3
E =  S2S3 , S2S4 , S3S3 , S3S4 
S1o S2

S1 : Nincs kapcs.-ban egyik ponttal sem.: Izolált pont.

S3 : Önmagával van kapcs.-ban: Hurokél. ( SiSi ) - szögpont önmagára képezése.
Hálótervezésnél egyik sem fordulhat elő. Minden szögpont legalább 1 másikkal legyen kapcs.-ban. A háló egy folyamat
( nem lehet szakadás ) , körút sem lehet ( hurokél ). Olyan folyamatot jelenítünk meg, ami dinamikus, nem lehet
visszatérés.
Izomorf 2 gráf, ha egyik gráf szögpontjai és élei kölcsönösen egyértelműen és illeszkedés tartó módon
megfeleltethetőek a másik gráf éleinek ill. szögpontjainak.
S4 S3
Csak látszólag különbözőek, igazából
ua-ok. Ua.-at a kapcs.-at jeleníti meg.
S1 S2 S1 S2 S3 S4
Teljes grárf (összes lehetséges él létezik )
A gráfok alakja tetszőleges lehet, mert nem az alak, hanem a kapcs. a lényeg. Ez a hálónál is így van.
A hálótervezésnél technikai szabályok vannak, hogyan célszerű ábrázolni.
Élsorozat, Út, Vonal :
S2 S3 Élsorozat : Élek olyan láncolata, amely 2 szögpontot köt össze.
Vonal : Olyan élsorozat, amelyben egyik él sem szerepel többször.
Út : Olyan vonal, amelyben egyik szögpont sem szerepel többször.
S1 S4 S5
S1S2 , S2S3 , S3S2 , S2S4 , S4S5 : é., nem lehet v.
S1S4 , S4S2 , S2S3 , S3S4 , S4S5 : é., v., nem lehet ú.
S1S2 , S2S3 , S3S4 , S4S5 : é., v., ú.
A hálóban utak vannak. Az utak közül jelölje ki a leghosszabbat : a hálótervezés erre épül.
Más csoportosítás: 1. Összefüggő: Minden szögpont min. 1 úttal elérhető. (nincsenek izolált pontok)
2. Nem összefüggő: Van olyan szögpont, ahol van út, de van, ahol nincs.