Gondolkodás(i hibák)

2018 tavasz
Szegedi-Hallgató Emese
hallgato.emese@gmail.com
• Problémamegoldás
• Következtetés
• Döntéshozatal
Mi a probléma és mi a problémamegoldás?

• Probléma az a helyzet, ahol az aktuális állapot

eltér a kívánt állapottól (és nem tudjuk,
hogyan oldjuk meg a problémát)
– Éhes vagyok – probléma
– Éhes vagyok – nem probléma. Éhes vagyok, és
ünnep van, ezért nem tudok ételhez jutni –
Probléma.
• Problémamegoldás az a folyamat, ahogyan
eljutunk a célhelyzetbe.
 Korai megközelítések
• Behaviorista
– Trial and error (próba-szerencse tanulás)
– Pl. ördöglakat!
– készségszintű problémamegoldás, pl. algebra
– Korlátozott transzfer – csak hasonló szituációban
Pl. a latin nyelv tanulása max. a franciáét segíti
– Thorndike: pl. problémadobozokból való
kiszabadulás (pl macskák)
 Korai megközelítések
• Alaklélektan (GESTALT)
– Inkubációs idő és AHA-élmény új feladatoknál
• Valami történik akkor is, amikor látszólag nem történik
semmi sem.
– Pl. Köhler csimpánzai
 Korai megközelítések
• Alaklélektan (GESTALT)
– Operáns kondícionáláshoz képest az az eltérés,
hogy a tanulási görbe teljesen eltérő. Belátásnál
hirtelen változás njelenik meg, a kondicionálásnál
fokozatos javulás.
– A megoldás PRODUKTÍV és nem csak REPRODUKTÍV
– A megoldás kulcsmozzanaton múlik.
– Az összefüggések újszerű felfogása kulcsfontosságú
(functional fixedness)
 Probléma
• Egy erőd bevételéhez arra van szükség, hogy
egy teljes hadsereg egyszerre jelenjen meg az
erődnél
• Az erődhöz több út vezet.
• Minden úton aknák vannak; adott súly alatt
(pl. egy teljes hadseregnyi ember),
felrobbannak.
• Hogyan vehetik be az erődöt?
 Probléma
• A tumort sugárzással szeretnék kezelni
• Az az erősségű sugárzás, ami megöli a tumort,
a környező szöveteket is megöli, amin áthalad
• Az a sugár, ami gyenge ahhoz, hogy károsítsa a
környező szöveteket, ahhoz is gyenge, hogy a
tumort károsítsa.
• Hogyan lehetne megoldani a problémát?
 Korai megközelítések
• Kognitív szemlélet:
– Számítógépek megjelenése
– Test-Operate-Test-Exit (miller, Galanter és Pribram,
1960)
• Ellenőriz – működtet – ellenőriz – kilép
– Szög beverése a falba
– Az információfeldolgozás ciklikus, és hiearchikusan
szerveződő
• Pl képeket akarunk rögzíteni a falra
– Az ellenőrzés egyik szinten az, hogy fenn van-e a kép a falon; alsóbb
szinten az, hogy a szöget sikerült-e beverni, stb.
 Korai megközelítések
• Kognitív szemlélet:
– Nem valami forradalmi gondolat, de a
behaviorizmusnál komplexebb, a gestaltnál
konkrétabb

– A másik kognitív elmélet az ún. problématér-

elmélet (Simon és Newell)
 Problématér
• Problémáról gyakran gondolkodunk térben
– Elveszünk benne
– Zsákutcába kerülünk
– Megkerüljük a problémát
– Rövidre fogjuk a megoldást
– Stb.
• Newell és Simon (1972) – a problématérben a problémát 4 elem
definiálja
– Kezdőpont (kezdő állapot)
– Cél állapot
– Operátorok (lehetséges műveletek)
– Akadályok az út során (további nehezítések, pl. gyorsan oldjuk meg)
• Maga a problémamegoldás az út megtalálása a sok lehetséges út
közül.
 Problématér
• Pl. Hanoi-torony
feladat lehetséges
lépései a teljes
problématér
• Az emberek
stratégiái
önbeszámolókkal
vizsgálhatóak
 Problématér
• Stratégiáink - Newell és Simon (1972)
– Próba-szerencse
– Hegymászó stratégia
– Visszafelé gondolkodás: cél felől indulva…
– Eszköz-cél elemzés:
• A célról való tudás irányít, megvizsgáljuk mekkora a
különbség a jelenlegi állapot és a cél között
• Olyan operátort választunk, ami legnagyobb
valószínűséggel/hatékonysággal segít
– Hurok-elkerülő stratégia: ne kerüljek oda, ahol már
voltam
 Problématér
• Stratégiáink típusai
– Az előző stratégiák területáltalánosak
– Területspecifikus stratégiák?
• Csak egy-egy feladathelyzetben használhatóak.
• Pl. sakk
– Szakértőség kérdése

– Algoritmusok vs. Heurisztikák

• Ami biztos helyes eredményre vezet, algoritmus. A
stratégia itt a nyers erő. Korlátai: idő és emlékezet
• Ami gyorsan visz általában jó megoldáshoz, az heurisztika
 Jól és rosszul definiált problémák
• Rosszul definiált, ha valami nem pontosan
meghatározható.
• Pl. olyan karriert szeretnék, amelyikkel boldog
leszek
– Mi a kezdőállapot?
– Milyen eszközeim vannak?
– Honnan tudom, ha már elértem?
 Területáltalános és területspecifikus
ismeretek
• Területáltalános: más feladatokban is
használható stratégiák
• Területspecifikus: egy-egy feladatban
használható stratégiák
– Pl. sakk: figurakombinációk ismeret
ALGORITMUSOK és HEURISZTIKÁK
(nyers erő)
- Heurisztikus eljárások ismerete (pl. a sakktábla
közepén levő mezők elfoglalása „többet ér”)
 Algoritmusok vs. Heurisztikák
• Nem tudunk minden utat végiggondolni
– Deep Blue nem úgy játszott, mint egy ember
Kaszparov szerint!
– Turing gép – a gondolkodás látszata
www.cleverbot.com
• Mégis hozunk gyors és általában jó döntéseket
 KÖVETKEZTETÉSEK

és következtetési hibák
Formális Logika és következtetések
• Ha – Akkor…
– Premisszából következtetés
– A formális logika mint normatív elmélet
– A kérdés, hogy az emberek képesek-e a formális logikának megfelelő következtetésekre jutni

• Nem mindig egyformán könnyű!

– Atmoszférahatás:
• A tagadással nehezebben boldogulunk
• Ha valamelyik premissza bizonytalanságot tartalmaz/részleges, nehezebben boldogulunk
• A nyelvi szerkezet sugall valamiféle „atmoszférát”
– Figurális hatás:
• Nem mindegy, hogy az alany és az állítmány milyen sorrendben következnek

Minden macska emlős. Minden emlős állat. Tehát minden macska állat.
Vs.
Egyik madár sem emlős. Mindegyik emlős állat. Tehát néhány állat nem madár.

– A hiedelem torzító hatása:

• Ha nem értünk egyet a következtetéssel, hajlamosak vagyunk felülbírálni azt
Formális Logika és következtetések

• Indukció vs. Dedukció

– Indukció: egyes esetekből általánosságra
következtetünk
• Indukcióval néha nehezebb, mert igazolni próbálunk, és
nem cáfolni.
Formális Logika és következtetések

• 3 féle modell
– Mentális logika, ami a formális logikát használja (pl. Piaget)
• Egy változata szerint a mentális logika nem tartalmazza a formális logika összes szabályát
– Tartalomspecifikus szabályok
• Léteznek következtetési szabályok, de ezek nem olyan absztraktak, mint a formális logika
szabályai
– Az emberek konkrét szabályai tudások, reprezentációk.
– Pl. ha ki akarok venni a könyvtárból egy könyvet, meg kell keresnem a katalógusban.
– Mentális modell elmélet
• A premisszáknak egy integrált modellje jön létre; ebből a modellből vonunk le
következtetéseket; majd ellenőrizzük a konklúziót úgy, hogy az eredeti premisszáknak
megfelelő alternatív modelleket keresünk, és összevetjük ennek a konklúzióival.
• A következtetés nem szintaktikai (formális, absztrakt), hanem szemantikai (jelentésalapú)
Formális Logika és következtetések

• A kettős-folyamat elmélet
– System 1 : ősibb
• asszociációs, gyors, párhuzamos, automatikus, területáltalános stratégiákkal
jut területspecifikus tudáshoz.
– Ventrális mediális prefrontális kéreg
– System 2: újabb, humánspecifikus
• Működése lassú, soros, munkamemóriára épül, erőfeszítést igényel, jelentős
feldolgozási kapacitást igényel.
– Jobb alsó prefrontális területek
– Amikor a hétköznapi ismeretek alapján következtetünk, akkor System1
működik, amikor formális alapon, akkor System2.
• Utóbbira hajlamosíthatjuk a személyeket ha az instrukcióban ezt kérjük, hogy a
konkrét tartalom nélkül hozzák a döntést, formális alapon.
 WASON 4-KÁRTYA feladat
• Ha a kártya egyik oldalán magánhangzó van,
akkor a másik oldalán páros számnak kell
lennie! Hány kártyát fordítanál meg, hogy
ellenőrizd?

4 7 E K
 Helyes megoldás
• E, 7
• Két gyakori téves megoldás:
– Csak az E
– Vagy megfordítják a 4-est IS
 WASON 4-KÁRTYA feladat
• A kártyák embereket és fogyasztást jelölnek. Ha a
kártyán 18 év alatti személy látható, akkor a másik
oldalán alkoholmentesnek kell lennie.Hány kártyát
fordítanál meg, hogy ellenőrizd?

65 SÖR 11 COLA
 WASON 4-KÁRTYA feladat
Miért látjuk, amit látunk?
1) Konkrétat könnyebb, mint az abszraktot
2) Ismerőst könnyebb, mint ismeretlent
3) A személyek azt fordítják meg, ami szerepel a
leírásban? Nem törődve azzal, hogy milyen logika
van a leírásban?
4) Pragmatkus sémák aktiválódnak
5) Cosmides evolúciós elmélete – csalásdetekció?
 WASON 4-KÁRTYA feladat
De az is lehet, hogy a WASON-feladat egy rosszul definiált probléma

A feladat részletesebb leírásával jobban teljesítenek, eltűnik a tartalom-

specifikussági hatás.

A gond az, hogy a ha-akkor típusú kapcsolatok néha bizonytalanságot szülnek,

hogy hogyan is értelmezzük. A nyelvi forma néha nem elég, a kontextus segít
(kondicionális vs. bikondicionális értelmezés)

a kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám.

a páros szám előfordulhat akkor (és csak akkor?), ha magánhangzó van a másik
oldalon.
 DÖNTÉSHOZATAL
Szintén a normatív elmélethez hasonlítjuk az
emberek működését ( - valószínűség, statisztika)

Tversky és Kahneman – közgazdasági Nobel-Díj

Döntési heurisztikák és tipikus torzítások leírásáért
 A szerencsejátékos torzítása
• Az érmével 6x dobtál fejet.
– Most szerinted minek nagyobb a valószínűsége?0
 Az alapszint figyelmen kívül hagyása

• István félénk, visszahúzódó, segítőkész, de az

emberek nem igazán érdeklik. Szelíd és
rendszerető, szüksége van a rendre maga
körül. A részletek megszállottja.

– Szerintetek inkább könyvtáros vagy inkább

mezőgazdász?
 A keresés torzítása
Miből van több: r kezdőbetűs szóból, vagy
olyanból, aminek a harmadik betűje az r?
 Hozzáférési/elérhetőségi heurisztika
• Melyik város a nagyobb: Barcelona vagy Zaragoza?
• Melyik város nagyobb: Győr vagy Szeged?
– Heurisztika: amiről többet hallottam, az valószínűleg
nagyobb
– Vagy: aminek van metrója/egyeteme/mozija stb., az
valószínűleg nagyobb

Mi a veszélyesebb: autóba ülni vagy repülőre

szállni? (előhívási torzítás)
 Hiányos számolás
2 csoportra bontódunk 
 Hiányos számolás
1x2x3x4x5x6x7x8
 Hiányos számolás
8x7x6x5x4x3x2x1
 Lehorgonyzási heurisztika
8x7x6x5x4x3x2x1

Magyarázhatja a torzítást: a végeredmény függ

az első operandustól, ahova lehorgonyozzuk a
számításainkat

(„kérjük, Értékelje Webáruházunkat”)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
 Feladat
• Linda 31 éves, szingli, nagyon okos és szókimondó. Filozófiát végzett.
Tanulóként nagyon foglalkoztatta őt a diszkrimináció és a szociális
igazságosság kérdése, és részt vett antinukleáris tüntetéseken.
• Rangsoroljátok 1-8-ig, hogy melyik a legvalószínűbb (1), és a
legkevésbé valószínű (8) esemény:

– Linda általános iskolában tanít

– Linda egy könyvesboltban dolgozik és jógázni jár
– Linda aktív tagja a feminista mozgalomnak
– Linda pszichiátriai szociális munkás
– Linda a Női Választók Szövetségének a tagja
– Linda bankpénztáros
– Linda biztosítási ügynök
– Linda bankpénztáros és aktív tagja a feminista mozgalomnak
Kapcsolati tévedés (Conjunction Fallacy)

• Ki szerint valószínűbb (kisebb értékű) az a

válasz, hogy
– Linda bankpénztáros
• Mint az, hogy
– Linda bankpénztáros és a feminista mozgalom
tagja?

Miért?
Kapcsolati tévedés (Conjunction Fallacy)

• Úgy értelmezik-e az emberek, hogy

– Linda bankpénztáros és nem a feminista
mozgalom tagja?
vs.
– Linda bankpénztáros és a feminista mozgalom
tagja?
• Kicserélték az első alternatívát arra, hogy:
– Linda bankpénztáros és vagy tagja a feminista
mozgalomnak vagy nem
– Így is sokan beleestek a csapdába.
Kapcsolati tévedés (Conjunction Fallacy)
• Sőt, megismételték úgy, hogy csak a két kritikus kérdés
közül kellett a valószínűbbet megjelölni: 85% így is
elkövette a hibát.

A reprezentativitás problémája: Linda, mint szókimondó,

szociálisan érzékeny egyedülálló nő könnyebben
elképzelhető a BANKOS ÉS FEMINISTA kategória
tagjaként, mint a BANKOS kategória tagjaként.

KAPCSOLATI HATÁS: mennyivel valószínűbb a kapcsolt

feltétel, mint az egyedüli feltétel az emberek szerint?
 Döntéshozatal racionális?
• Korlátozott racionalitás (Herbert Simon)
• Ökológiai racionalitás (Gegerenzer és Todd)
– Pl. a szerencsejátékos torzítása arra épít, hogy az
események összefüggenek. Ahogy általában van is.
A szerencsejátékot éppen arra tervezték, hogy az
emberi szokásos stratégiákat megkerüljék.
– „mintha az emberi kezet rosszul tervezettnek
gondolnánk, mert nehezen szabadul a bilincsből”
(Pinker)
 A GYAKORLATI ÉLETBEN?
• Miért fontos ez kutatóknak?
• Miért fontos ez klinikusoknak?