30.

óra
ÉTETTELEN KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK
Környezet és tűrőképesség

I. Ökológia

a biológia azon tudományága, amely az élőlények és környezetük kapcsolatával foglalkozik

II. Élőhely v. biotóp

adott földrajzi tér, ahol az élőlény képes életben maradni

III. Környezeti tényezők

mindazon tényezők összessége, amelyek hatással lehetnek, befolyásolhatják az élőlények életét

típusai:
- élettelen v. abiotikus
pl. fényintenzitás, hőmérséklet, csapadék mennyisége, talaj kémhatása
- élő v. biotikus
az élőlények egymásra hatása
pl. táplálék, ragadozók, élősködők v. paraziták, versenytársak stb. jelenléte, hatása

változhatnak:
- térben
pl. földrajzi szépességgel, tengerszintfeletti magassággal
- időben
→ periodikus v. visszatérő
pl. napszakos, évszakos változás
→ előrehaladó változás

IV. Ökológiai környezet

az élőlényre ténylegesen ható tényezők összessége

a környezeti tényezők egy részhalmaza
pl. a nagy hőscincér számára a gyertyánfák közömbösek, nem részei az ökológiai környezetének, a
kocsánytalan tölgyek viszont igen, mert ezeknek a kéregrepedéseibe rakja a petéit

V. Tűrőképesség

1. Tűrőképesség v. tolerancia:
az élőlények öröklődő, fajra jellemző sajátossága, amely megmutatja, hogy egy élőlény egy adott környezeti
tényező változását milyen határok között képes elviselni
különböző fajok azonos környezeti tényezőre más-más tűrőképességet mutatnak

1
egy adott faj különböző környezeti tényezőkre szintén más-más tűrőképességet mutathat
2 típusát különböztethetjük meg:
- élettani tűrőképesség
megmutatja, hogy egy élőlény egy adott környezeti tényező változását élettani adottságai alapján milyen
határok között képes elviselni
- ökológiai tűrőképesség
megmutatja, hogy egy élőlény egy adott környezeti tényező változását milyen határok között képes elviselni
az adott helyzetben más élőlények tűrőképességének figyelembevételével
egyenlő vagy szűkebb, mint az élettani tűrőképesség

2. Szűk tűrőképességű v. szűktűrésű faj

az adott környezeti tényező változásait csak szűk határok között képes elviselni
pl. foltos maláriaszúnyog – páratartalommal szemben
sebes pisztráng – víz oxigéntartalmával szemen
korallok – víz hőmérsékletével és kémhatásával szemben

3. Tág tűrőképességű v. tágtűrésű faj

az adott környezeti tényező változásait tág határok között képes elviselni
pl. tigris – hőmérséklettel szemben tágtűrésű, mivel Kelet-Szibériától az Egyenlítőig előfordul
foltos maláriaszúnyog – hőmérséklettel szemben, mivel Skandináviától Afrikáig előfordul

4. Tűrőképességi görbe
tűrőképesség ábrázolása grafikonon
x tengely:
az adott környezeti tényező változása
független változó
y tengely:
élettevékenység mértéke
megmutatja, hogy az adott viszonyok mellett mennyire érzi jól magát az élőlény
függő változó, mivel értéke a környezeti tényezőtől függ
pl. szaporodás mértéke
egyedszám - db, egyedsűrűség – db/m2
növekedés - főként növényeknél pl. mm/hét-ben kifejezve
minimum érték
ez az érték alatt nem tud megélni a faj
minimum tartomány
ez a tartomány alatt nem tud megélni a faj
maximum érték
e felett már nem tud megélni a faj
maximum tartomány
maximum tartomány felett már nem tud megélni a faj
optimum érték
a faj számára legkedvezőbb érték
ezen érni magát a legjobban, ezen növekszik, szaporodik stb. a legjobban
optimum tartomány
a faj számára legkedvezőbb értékek tartománya
lehet szűk optimum vagy tág optimum
pesszimum tartomány:
minimum és optimum valamint maximum és optimum tartomány között
még elviselhető, de kedvezőtlen tartomány

2
 megkülönböztetünk alsó (minimum és optimum között) és felső pesszimumot (maximum és optimum
tartomány között)

növekedés csillagfürt – tág tűrőképesség

[mm]

30

20

10

50 hőmérséklet
10 20 30 40
maximum [°C]
minimum optimum
érték
érték érték

minimum pesszimum optimum pesszimum maximum

tartomány tartomány tartomány tartomány tartomány

a környezeti tényezők egymásra hatása is fontos

pl. réti perje nitrogénszegény talajon kisebb szárazságtűrésű, mint nitrogénben gazdag talajon

az élőlények elterjedési területét tűrőképességük határozza meg

a minimum tartományban vagy maximum tartományban levő környezeti tényező szabja meg, korlátozza az
élőkény elterjedését → limitáló faktor

5. Specialista fajok
számos környezeti tényezővel szemben szűktűrésűek
igen érzékenyen reagálnak a környezeti tényezők megváltozására
csak speciális élőhelyen képesek megérni
gyakran ritkák, veszélyeztetettek
pl. pilisi len
illír sáfrány

6. Generalista fajok
számos tényezővel szemben tágtűrésűek
széles körben, sok élőhelyen előfordulnak, elterjedtek
pl. kormorán
vándorpatkány
gyapjaslepke
3
 pongyola pitypang
fehér akác

7. Indikátor fajok
számos környezeti tényezővel szemben tágtűrésűek, egy környezeti tényezővel szemben viszont
szűktűrésűek
képesek jelezni a környezet állapotát előfordulásukkal vagy hiányukkal
pl. zuzmók – levegő SO2 tartalmát jelzik, csak alacsony SO2 tartalom mellett élnek meg
sebes pisztráng – a víz oxigéntartalmát jelzi, csak magas oxigéntartalmú vizekben él meg
bazsarózsa – a talaj kalciumtartalmát jelzi, csak magas kalciumtartalmú talajokon él meg
nagy csalán, nadragulya, beléndek – a talaj nitrogéntartalmát jelzi, csak nitrogénben gazdag talajokon
fordul elő
erdei madársóska – a talaj kémhatását jelzi, csak savanyú talajokon fordul elő

VI. Ökológiai niche v. fülke

(kiejtése: nis, szó szerinti jelentése: falmélyedés, szoborfülke)

Vegyük fel egy populáció tűrőképességi görbéjét számos környezeti tényezővel szemben.
Tetszőleges számú környezeti tényezőt figyelembe vehetünk.
Ezek a környezeti tényezők a niche dimenziói/tengelyei
A niche a niche-tengelyek által meghatározott hipertér azon része, ahol mindegyik tűrőképességi görbe
lehetővé teszi a populáció fennmaradását.
Típusai:
- Fundamentális niche:
fiziológiai tűrőképesség alapján
- realizált niche:
ökológiai tűrőképesség alapján
más populációk jelenlétében nem képesek az élőlények a fundamentális niche-nek megfelelő teljes részt
betölteni
egyenlő vagy szűkebb, mint a fundamentális niche

4
 minél nagyobb az ökológiai niche átfedés, annál erősebb a versengés
ilyenkor bekövetkezhet:
- egyik populáció elvándorol, elpusztul a területről
pl. balkáni gerle megjelenésével Magyarországon kiszorult az őshonos vadgerle
- populációk felosztják a forrásokat a versengés elkerülése végett
pl. csusza fatörzs legalsó vízszintes ágain a lefelé néző oldalon gyűjti a táplálékát
fakusz az ágak felfelé néző oldalán gyűjti a táplálékát
fakopáncsok a fák és nagyobb ágak belsejéből szerzik a táplálékukat
széncinke vékony gallyakon
kékcinke vékony gallyak legvégén
így a niche teljes mértékben sosem fed át,

VII. Gyakorló feladat / házi feladat

1. Olvasd le a grafikonról az alábbi értékeket!

a) Optimum érték:
növekedés ………………………
[mm] b) Optimum tartomány:
30 ………………………
c) Minimum érték:
20 ………………………
d) Maximum érték:
10 ………………………
e) Tűréshatár:
………………………
10 20 30 40 50 hőmérséklet f) A növekedés mértéke 10 °C-os
[°C] hőmérsékleten:
………………………

5
2. Egy penészgomba faj 55 és 90%-os páratartalom között él meg, de leginkább 75%-os páratartalom
mellett képes szaporodni, spórákat hozni. Ábrázold a faj tűrőképességét! Ügyelj a tengelyek
megnevezésére, és jelöld a minimum, optimum és maximum tartományt is a grafikonon!

3. Egy növényfaj azokon a területeken él meg, ahol az éves csapadékmennyiség 450 és 800 mm között van,
de legnagyobb mértékben 550 mm éves csapadékmennyiség mellett növekszik. Ábrázold a faj
tűrőképességét! Ügyelj a tengelyek megnevezésére, és jelöld a minimum, optimum és maximum
tartományt is a grafikonon!