Környezeti kölcsönhatások

1. Aszpektus: a társulások évszakos ritmusa

2. Szukcesszió: társulások előrehaladó változása (Tófeltöltődés, homokos terület beerdősülése)
3. Tűrőképesség: fajra jellemző öröklődő tulajdonság, meghatározza, hogy a környezeti tényezők értékeinek a
változását milyen határértékek között képes elviselni a populáció. Grafikus ábrázolása: tűrőképességi
görbe(haranggörbe)
4. Generalisták: több tényezőre tágtűrésűek, pl. vándorpatkány, ezért sok élettérben előfordulhatnak (kozmopoliták).
5. Specialista: Azokat a fajokat, amelyek sok környezeti tényező szempontjából szűktűrésűek, s ezért csak speciális
környezetben tudnak megélni, specialistáknak* nevezzük
6. Indikátor szervezetek: olyan élőlények, melyek csak egy ökológiai tényezőre nézve szűktűrésűek, jelenlétük vagy
hiányuk jelzi környezeti tényező értékét pl. pisztráng: oxigéndús tiszta vízben, zuzmó: SO2 és Pb érzékenyek:
zuzmótérkép készítésével jellemezhetjük a légszennyezettséget!
7. Liebig törvény: Liebig a növények tápelemfelvételét vizsgálta, kísérleteiből következtetéseket vont le: a növények
fejlődésük során a számukra szükséges mennyiséghez képest a minimumban levő tápelem arányában hasznosítják a
többi tápelemet is, a szükséges mennyiséghez képest minimumban levő tápelem korlátozza a növény életműködését
8. Minimum törvény: Következtetéseinek általánosítása a minimum törvény: Egy élőlény (populáció) életműködését,
elterjedését az a környezeti tényező szabja meg, amelyiknek az értéke eléri vagy meghaladja a tűrőképessége
határát. pl: sok fényt kap, de a talaj terméketlen, alig nő a növény.
9. Niche elmélet: Tűrőképesség görbén egy (vagy két)környezeti tényezőt tudok feltüntetni. Térbeli koordináta
rendszerben maximum 3 környezeti tényező vehető felökológiai fülke vagy niche: az összes környezeti tényezőre
vonatkozó tűrőképesség optimumának együttese (ld. Tk. 70/12)
10. Fiziológiai/élettani optimum: adott környezeti tényezőnek kísérleti körülmények között meghatározott,
versengés/kompetíció nélküli optimum értéke (vagyis itt más populációkkal nincs kölcsönhatás)
11. Fiziológiai/élettani niche: az élettani optimum görbék által meghatározott tér, vagy többi fajjal (populációival) való
kölcsönhatás nélkül mutatja meg a faj életlehetőségeit.
12. Ökológiai optimum: adott környezeti tényezőnek a természetben meghatározott optimum értéke
13. Ökológiai niche: az ökológiai optimum görbék által meghatározott tér. Az ökológiai niche a fiziológiai nichenek az a
darabja, amelyet a populáció ténylegesen is elfoglal. Vagy a többi faj (populációival) való kölcsönhatások
figyelembevételével mutatja meg a faj életlehetőségeit.
14. Gauze elv (kompetitív kizárás elve): Két vagy több populáció nem élhet tartósan együtt, ha az ökológiai igényeik
teljesen megegyeznek. pl. a hazánkban megjelent balkáni gerle a megegyező igényű vadgerlét számos korábbi
helyéről teljesen kiszorította. Azonos ökológiai igény esetén térbeli vagy időbeli felosztás.
15. Akkomodáció: egyedi alkalmazkodás (lebarnulás) a környezethez
16. Adaptáció: öröklötten alkalmazkodott a környezetéhez (négerek a magas UV-hez) az élőlény
17. Divergencia szabályok: Rokon fajokra eltérő tulajdonságok jellemzőek a környezethez való alkalmazkodás miatt
(Bergmann, Allen, Glogger)
18. Bergmann-szabály: a különböző éghajlati viszonyok között élő rokon fajok (pl. pingvinek) testnagysága a hidegebb
viszonyok felé haladva növekszik.
19. Allen-szabály: a rokon fajok, illetve populációk egyes testfüggelékei (pl. fül, farok, végtagok) a hidegebb viszonyok
felé haladva rövidül a testnagysághoz viszonyítva (pl. sivatagi róka, vörös róka, sarki róka).
20. Gloger- szabály: a sarkvidékek felé haladva az állatok színe egyre világosabb, pl. a barnamedve alfajoké