Cönológia - fogalmak

Társulás (fitocönózis, asszociáció): törvényszerűen ismétlődő, állandó megjelenésű, faji

összetételű és meghatározott környezeti igényű növénytársulás (egyed feletti organizáció
szint)

Soó Rezső és munkatársai döntően a Braun-Blanquet – féle (ejtsd: blanké) irányt követték.

Állomány: megjelenésükben, ökológiai igényeikben és faj-, ill. populáció-összetételükben

megegyező társulásoknak a területileg külön elhelyezkedő foltjai

Társulás feletti egységek:

- asszociációcsoport: florisztikailag rokon összetételű cönózisok (számos közös
jellemző és állandó faj, hasonló ökológiai igény)
- asszociációsorozat: a rokon csoportok összessége, közös, a sorozatra jellemző
fajokkal
- asszociációosztály: florisztikailag rokon sorozatok összessége
- divízió: legnagyobb növénytársulástani egység, gyakran formáció-, ill. biom-értékű

Társulás alatti egységek:

- szubasszociáció: a társulás általános jellemzői érvényesek, de vagy területileg távol
eső állományaikban, vagy valamely ökológiai tényező felerősödő jellege miatt olyan
új fajok lépnek fel bennük, amelyek tömegesek ugyan, de nemcsak arra a társulásra
jellemzőek. (Å megkülönböztető, differenciális faj)
- facies: uralkodóvá váló faj, oka valamilyen lokális talajbeli vagy mikroklimatikus
változás, általában erdők aljnövényzetében
- szinuzium: a társulás legkisebb önálló, azonos életformájú és igényű egyedekből álló
alegysége
- konszociáció: a társulás legfelső szintjében olyan növényfaj válik uralkodóvá, amely
nem változtatja meg a társulás jellemző összetételét, pl. a bükkös gyertyános
konszociációja

Asszociációfragmentum: olyan állományok, amely kis területen nem tudtak jól kifejlődni

Asszociációkomplex: az ökológiai feltételek mozaikos váltakozása miatt a társulások is

mozaikosan jelennek meg

A társulások analitikus bélyegei:

- egyedszám (abundancia, A)
- borítás (dominancia, D)
- társulásképesség (szociabilitás, S)
- életképesség (vitalitás)

Polykormon: nagy kiterjedésű hajtáscsoport, amely egy egyednek tekinthető, előnye:

kedvezőtlen ökológiai hatásoknak jobban ellenállnak, pl. Cirsium arvense, Amygdalus nana

1
 Cönológia - fogalmak

A társulások szintetikus bélyegei:

- állandóság (konstancia, K): azt fejezi ki, hogy a faj a társulás több állományából
készített felvételeinek hány százalékában van jelen (min. 5 fitocönológiai felvétel
szükséges)
o V. 80-100% - konstans faj
o IV. 60-80% - szubkonstans faj
o III. 40-60%
o II. 20-40%
o I. 1-20% - véletlen (akcidens) elemek
- gyakoriság (frekvencia, Fr): ugyanez, csak egy állományon belül
- hűség (fidelitás): vannak olyan fajok, amelyek csupán meghatározott környezeti
feltételeket igényű társulásban tudják életfeltételeiket megtalálni, vagy életképességeik
egy bizonyos társulásban legnagyobb. Ezek a társuláshű, vagy jellemző (karakter)
fajok.
o Különösen a szélsőséges ökológiai viszonyú társulásoknak vannak jó
karakterfajai (pl. szikesek, sziklagyepek)
o A karakterfajoknak nem kritériuma a konstancia nagy értéke

A társulások felvételezése: a próbanégyzetnek nagyobbnak kell lenni, mint a társulás

minimiareálja (fás társulások: 20×20 m, cserjés 10×10 m, gyep 2×2 m)

Szukcesszió:
A növénytársulásoknak egy területen végbemenő időbeli egymás utáni következése.
- Természetes
o Szekuláris (nagy változások nagyon hosszú idő alatt)
o Biotikus (nagyjából változatlan mikroklimatikus körülmények közt)
ƒ Ökogenetikus (külső ökológiai tényezők irányítják, pl. talaj)
ƒ Szüngenetikus (populációdinamikai folyamatok irányítják, pl.
versengés)
- Másodlagos (emberi beavatkozás)
Szériesz: a stádiumok sorozata
- Iniciális stádium
- Optimális stádium
- Degradációs stádium
Pl. homoki szukcesszió:
Csupasz futóhomok
Pionír növényzet (zuzmók, mohák)
Egyéves fajokból álló gyep (Brometum tectorum)
Évelő fajokból álló nyílt homokpusztai gyep (Festucetum vaginatae)
Zárt homokpusztai gyep (Astralago – Festucetum sulcatae)
Nyílt homoki tölgyes (Festuco – Quercetum roboris)
Zárt homoki tölgyes (Convallario – Quercetum roboris) Å klimax társulás:
legszervezettebb társulás az adott területen, a klímával egyensúlyban van