4.

Életközösségek

Életközösség (társulás, biocönózis):

 Különböző fajokhoz tartozó, egymással szoros kölcsönhatásban élő populációk

alkotják. Stabil, önszabályozó rendszer
biodiverzitás:

 Biológiai sokféleség
A társulások térbeli szerkezete:
Szintezettség:
A populációk függőleges elrendezése, a fényért való küzdelem során alakul ki.

A hazai erdőkben megkülönböztetjük:

1.Gyökér
2. Avar
3. Moha
4. Gyep
5. Cserje
6. Lombkorona
A különböző szinteknek más-más az állatvilága is, mivel más környezeti tényezők jellemzőek
rájuk.

Mintázat:
A populációk vízszintes elrendeződése, a vízért és a táplálékért folyó versengés miatt alakul
ki, illetve a szaporodási sajátosságai miatt.

Társulások időbeli változásai:

Asszpektus:
( Pl: Az erdő évszakonkénti változása)
-A szerkezete jelentősen nem változik ugyanazon populációk lesznek jelen, csak
mások kerülnek időnként előtérbe. (Pl: tavasszal a hagymás virágok)
-Ez a változás periodikusan visszatérő, ismétlődő társulás szerkezetet mutat.

Szubszecció:
( Pl: Egy tó feltöltődésének folyamata)
1. Nyílt víz (plankton, lebegő hínár )
2. Iszaposodás ( gyökerező hínár )
3. Nádas
4. Tőzeg felhalmozódás ( sás, zsombékos )
5. Rét
6. Erdő ( bokor, liget erdő )
Egy irányú folyamat, a változások miatt a társulások szerkezete lényegesen megváltozik
egy másik társulássá alakul át. A társulások egy rákövetkezése mindaddig tart míg kialakul
az éghajlatra jellemző legfejlettebb társulás a záró társulás. (Pl: erdő)