A társulások jellemzése és

változásai
Társulás: meghatározott területen egy
időben együtt élő, különböző fajokhoz
tartozó növény és állat populációk
közössége
Fitocönózis: növényi populációk alkotta
növénytársulás
Zoocönózis: állatpopulációk alkotta
állattársulás
I. A társulások típusai:
a) Természetes életközösségek
• Önszabályozóak, nem igényelnek emberi
beavatkozást
• Teljesek, stabilak
• Nagy fajgazdagság
• Kevés van
• Pl: láprét
Génbank
b) Félkultúr életközösségek:
• Kis emberi beavatkozás kell a
fennmaradásához
• Gondozott
• Pl: ősgyepek, legelők, természetközeli
erdőtársulások (természetvédelmi oltalmat
élveznek többnyire)
c)Kultúr életközösségek:
• Csak emberi beavatkozás mellett
működőképesek
• Mesterségesen létrehozottak
• A természetes ökológiai folyamatok nem
működnek
• Fajszegénység
• Művelés
• Evolúció helyett termesztés, tenyésztés
d) Épített (urbán) élőhelyek
II. A társulások jellemzése
a) Diverzitás (sokféleség)
Leírásához kell:
• A fajok száma
• A fajok egymáshoz viszonyított aránya
vannak domináns fajok
-növényi populációk alkotják egy társulás
látható szintjét, ezek határozzák meg a
táj jellegét
- a dominánsak jól alkalmazkodnak az
élőhelyi feltételekhez
- az alárendeltek kis egyedszámú fajok
• Az egyes fajok
egyedszáma→egyenletesség
• Térbeli mintázat→keveredés
A sokféleség nem egyenlő a fajok számával!
Pl: virágos rét
A diverzitás 2 szélsőértéke:
• Minden egyed 1 fajhoz
• Minden különbözőhöz
• Valóságban a 2 között
• A külső beavatkozás→csökken, leromlás,
elszegényedés
b) Térbeli szerkezet
Mintázat:
• Az élőlények vízszintes irányú
elrendeződése
• Tápanyageloszlás, szaporodási stratégiák
miatt alakul ki
• Pl: sarjakkal szaporodók
Szintezettség:
• Függőleges elrendeződés
• A fényért való küzdelem miatt
A szárazföldi erdőtársulás szintjei:
• Lombkorona (több szint is lehet)
• Cserje: főleg bokrok, fiatal fák
• Gyepszint: lágyszárúak
• Moha: talajon, trópusokon a fák kérgén
• Avarszint: avar+mikroorganizmusok
• Talaj: termőréteg felszíne
• Gyökérszint: a talaj mélyebb része
c) Időbeli változás
Aszpektus:
• Ciklusos változás
• Napi, évi
• Főleg az állatok aktivitásában mutatkozik
a napi
• Évszakos: virág, termés hozás, rajzás
• A diverzitást nem változtatja meg
Szukcesszió:
• Egyirányú változás
• Egymás utáni
• Változik a diverzitás
A fejlődés folyamata a szárazföldön:
1. Pionír
2. nyílt gyeptársulás →jellemző a gradáció:
hirtelen, gyors létszámnövekedés
3. Zárt gyeptársulás → tágtűrésűek
maradnak
 4. bokorvegetáció →árnyéktűrő fajok is
5. Nyílt erdőtársulás
6. klimax=zárótársulás
• Ha a szukcesszió a klimax felé halad
→progresszív
• A leromlás felé →degradáció (a szuk.
Bármely szakaszában lehet) pl:
gyomosodás
GAIA-elmélet
• Lovelock, Margulis
• Bioszféra (föld, víz , levegő)
EGYETLEN, FÖLD MÉRETŰ
SZERVEZETT ÉLET!
Gaia Föld istennő tartja fenn, önszabályozó
tevékenység (homeosztázis)
↓
Mikroorganizmusok tartják fenn!
SÉRÜLÉKENY!