Gombák szerepe a természetben

A hulladék kezelésnek a problémáját a természet már száz millió évvel ezelőtt megoldotta, és
az eljárás a mai napig működik! Minden, ami megtermelődik, az újra lebontódik, kezdeti
alkotóelemeire alakul. Nézzük mi zajlik az élővilágban: van egy körforgás, ez pedig így
alakul: vannak termelők (producensek), a fogyasztók (konsumensek) és a lebontók. A
termelők a levegő széndioxidjából és vízből szerves anyagokat, cukrokat hoznak létre.
Néhány speciálizált baktériumot kivéve, ezek a növények. Tehát a növények a termelők, ezek
a napfényt használják fel, tehát fotoszintézis segítségével építenek fel. Ebben a folyamatban
oxigén keletkezik. A fogyasztó szervezetek az állatok, amelyek vagy a növényeket, vagy a
növényevőkkel táplálkoznak. Minden növény és állat egyszer elpusztul, és ilyenkor szükség
van valamire, ami lebontja a szervezetüket az alapvető alkotóelemekre, amelyeket ismét
felhasználhatnak a növények, és állatok. Ebben a folyamatban nem csak a baktériumok,
hanem elsősorban a gombák végzik ezt a feladatot. Mivel az összes földrészen vannak
növények és állatok, így mindenhol léteznek gombák is. Ha ez nem így lenne, a sok hulladék
felhalmozódna. A gombák között vannak szaprotróf (olyan gomba, amely az elpusztult
növény vagy állat lebontásából fedezi az energiaszükségleteit), és élősködő gombák is,
amelyek életközösséget alkotnak, valamely fajjal, vagy fejlettebb növényekkel.

Lebontók - gombák

A szaprotrófok vagy korhadéklakók szerves anyagon telepednek meg, és lebontják azt. Sok
nagygomba tartozik ebbe a csoportba. Humusz, szalma, erdei avar, törzsek, trágya,
szarú szolgálhat aljzatul, amelyekből a tápanyagot nyerik. Többségük ezek közül
valamelyiket részesíti előnyben, ezért fontos a gyűjtés során a körülményeit is megfigyelni,
mert ez segít az azonosításban. Néhány példa: a gyapjas tintagomba és az óriás pöfeteg a
nitrogénben gazdag helyeken fordul elő. Az ízletes tőkegomba lombos fák, a kénvirággomba
tűlevelűek elhalt tuskóin élnek.

A mikroszkopikus szaprotróf gombáknak nagyobb jelentősége van, ám az emberre gyakran

kedvezőtlen hatással bírnak. Megfertőzik és ehetetlenné teszik az ételeket. Penészes
élelmiszerek, rothadó gyümölcsök, ezek a gombák jelenlétére utal. Ám vannak, amelyek
kifejezetten hasznosak, például a nemes penész (téliszalámin). Táplálkozásunkban betöltött
szerepük azonban felbecsülhetetlen. Vannak élelmiszerek, amelyeket nem tudnánk előállítani
a gombák nélkül: élesztőgomba (kenyér), sajtok, kefír , sör, bor...

A másik csoport az paraztita gombák. Az élősködők élő szervezetből szerzik táplálékukat,

így károsítva azt, vagy elpusztítva. A nagygombák között kevés élősködő van. A gyűrűs
tuskógomba és bizonyos taplófajok élő fákon is megtelepednek. Olyan is van amikor az egyik
gomba, a másikon élősködik. Az élősködő tinóru az áltrifla, az élősdi bocskorgomba a szürke
tölcsérgomba termőtestén él. Persze az élősködő gombák közül is a mikroszkopikus gombák
játszanak nagyobb szerepet. (lisztharmat, burgonyarák, rozsdagombák)