GOMBÁK MINDENHOL

Készítette: Prekop Bence

A gombák országa talán az egyik leginkább háttérbe szorított és elfeledett regnum a 6 közül. Sok
minden, amit természetesnek veszünk a mindennapunkban be van hálózva a gombák által (szó szerint!).
Az étrendünkön, a lebontó folyamatokon és az növények kommunikációs hálózatának kialakításán kívül
rengeteg minden másban is fellelhető a gombák ténykedése.

Ebben a projektmunkában röviden szeretnék beszélni a gombák fajtáiról és felépítésükről, bővebben

pedig a szerepükről és életfeltételeikről (penészgomba fejlődése, kisérlet).

Először is summázom a főbb fajtákat:

- Járomspórás vagy penész gombák (fekete penész, fejespenész stb.): A 600 fajuk közül a legtöbb
elhalt növényi szufficitokon élő lebontó szervezet (szaprofita), azonban fellelhetőek olyan fajok is,
amelyek növényeknek, állatoknak vagy embereknek okoznak betegséget (paraziták). Fejlett
micélium teleppel rendelkeznek.

<Indáspenész> [1]
- Tömlősgombák (aszú, penicillin, kucsmagomba, szarvasgomba, élesztőgomba stb.): Talán a
legváltozatosabb gombafajta. Nagy Részük szaprofita életmódot él, de vannak köztük parazita és
mikorrhiza képzők is. (lesz róla szó) Egyes fajok algákkal együtt él szimbiózisban, így zuzmókat
hozva létre. (érdekesség, hogy idővel zuzmóként az egyik legszívósabb élőlényé váltak, azonban a
kén-dioxidra rendkívül érzékenyek, emiatt remek természetes indikátorok)

<Kucsma gomba> [2]

- Bazídiumos (termőtestes gombák): Fonalaik teleptestekbe rendeződnek. Kalapos gombáknak is

nevezik őket. A bazídium a kalap belsejében van, azon termelődnek a spórák. ~30000 fajuk ismert
és ide tartozik a legtöbb ehető és termesztett gomba is.

<Légyölő galóca> [3]

 Most, hogy tisztáztam a gombák besorolását, szeretnék rátérni arra, hogy miképpen jelennek meg
a TE mindennapi életedben is ezek a lenyűgöző létformák. (A penészgombák a Kísérletről szóló részben
lesznek taglalva részletesen)

Talán a legvalószínűbb hely ahol gombával találkozunk, az a konyha. Akár fűszerként, akár
főfogásként jelenik meg, mindenképpen jó benyomást fog tenni (persze ha az ehető fajok közül
választunk). De mi van akkor, ha azt mondom, nem csak az ízük miatt érdemes fogyasztani őket? A
gombák nagyobb részt (fajtól függően 75-95%-ban) vizet tartalmaznak. Azonban tömegük másik részét
túlnyomórészt fehérjék alkotják. Ezek a fehérjék az állati fehérjékhez hasonlóan vannak felépítve, azaz
minden olyan aminosavat tartalmaznak amely például saját testünk fehérjeanyagához (teljes értékű
fehérjék) is elengedhetetlen. Ebből kifolyólag gondolhatnánk, hogy a gomba a tökéletes húspótló,
azonban azt is be kell látnunk, hogy a fehérje mennyiség a gombákban jó esetben is csak 5-10%, ami a
baromfi húsok 20-25%-ához képest jóval kevesebb. Egy másik indok, amiért a gomba nem jó
fehérjeforrás, a sejtfalának alkotóelemében keresendő; Ami a kitin. Róla azt kell tudni, hogy az emberek
számára nem emészthető. Ez azért sajnálatos, mert emiatt az egyébként hasznos tápanyagok (fehérje,
ásványi sók, vitaminok, szénhidrátok) csak részben válnak elérhetővé az emésztés során. Éppen ezért
kiemelten fontos az, hogy a gombát alaposan felkockázzuk elkészítése előtt és jól rágjuk meg fogyasztás
közben, mivel így jelentősen roncsolhatjuk a kitint, ezáltal válik könnyebben emészthetővé a gomba.

Az élesztőgombák szintén nagyon fontosak némely élelmiszer előállításában (mint például a kenyér).
Rengeteg évszázadon keresztül az emberek öntudatlanul használták fel őket, amíg Anton Leewenhoek
egy holland lencsekészítő 1676-ban meg nem alkotta az első mikroszkópot. Működésük meglehetősen
egyszerű: Az élesztőgombák fogják a lisztben található keményítőből származó cukrot és szén-dioxidot
termelnek belőle. A szén-dioxid kitágítja a gluténfehérjét így megkelesztve a tésztát. A tudósok ezt
kihasználva mára-már képesek olyan törzseket kifejleszteni amik segítségével a megfelelő magasságú,
szerkezetű, és ízű kenyereket készítenek. Az élesztőknek köszönhetjük az alkoholos italokat is. Az elsők
között volt a bor ami több mint 6000 évvel ezelőtt készült Közép-Keleten. Feltehetőleg azért ő volt az
elsők között, mivel a szőlőszemeken gyakran előfordul a gombánk, így azokat könnyen tudja fermentálni.
Az esszenciális alapanyagok az alkohol készítéséhez a gyümölcsök, a gabona és a méz valamint
különböző élesztőgomba törzsek, amelyek az alkoholban lévő cukrok erjesztésért felelősek. Egy elmélet
szerint az első megkelesztett kenyér is akkor készülhetett, mikor véletlenül (vagy direkt) alkoholos ital
került a lepénykenyér tésztájához.

Mielőtt lezárnám a gombák fogyasztása mögötti tudományt taglaló részt, még megosztok egy
érdekességet; Egyes tintagomba fajok mellé nem ajánlott alkoholt fogyasztani, ugyanis ezek az átlagnál
magasabb mennyiségű koprint tartalmaznak. A koprinról azt kell tudni, hogy az alkoholisták
leszoktatásához használják. Fogyasztása után már a kis mennyiségű alkoholtól is rosszullét (fejfájás,
hányinger, szédülés) fogja el az embert. Azonban ha egy egység tintagomba után fogyasztunk alkoholt,
annak nagyon komoly és olykor fatális következményei lehetnek.
 Habár mi emberek a gombákkal csak pár ezer éve állunk kapcsolatban, a növények már a Földünk
hajnalán is megismerkedtek velük és szoros, egy fajokon átívelő kötelék alakult ki köztük: A mikorrhiza
hálózat.

A mikorrhiza hálózat (tükörfordításban gombagyökér) majdhogynem a legfontosabb rendszer egy

ökoszisztéma életében. Szinte nem is látjuk mégis összekapcsol minden egyes növényt és gombát.
Nagyvonalakban úgy működik, mint az internet (angol neve innen ered, ugyanis a World Wide Web után,
Wood Wide Web-re keresztelték ami nagyjából annyit tesz Fa világháló). Működési elve az elektromos
impulzusokon alapszik, amiket a növények képesek befogni és dekódolni így logisztikai információkat
adhatnak tovább egymásnak. A növények azon túl, hogy a tápanyag megfelelő elosztásáról értesítik
egymást, (így ha valahol többlet van akkor nem veszik kárba), képesek egymást tájékoztatni, ha vírus
támadná meg az egyiküket, így a többi növénynek van ideje felkészülni az ellenválaszra. Továbbá a fa
világháló segítségével a fák fel tudják ismerni leszármazottaikat és így előnybe részesítik őket, ha
tápanyagra lenne szükségük., így az árnyékos helyeken is meg tudja vetni a gyökerét pár facsemete.
Persze, ez nem csak a rokonoknak kedvez, a mikorrhiza hálózaton keresztül minden egyes növény tud
kommunikálni és tápanyagot továbbítani a rászorulónak. A gombák élete múlik azon, hogy a hálózat
minden egyes tagja egészséges legyen, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudna hasznot húzni a szituációból;
A gomba néha hajlamos arra, hogy a növények által nehezen felvehető foszfort direkt visszatartja így
verve fel a foszforért várt (számára élet fontosságú) szén mennyiségét.

Természetesen ebbe a földalatti

kommunizmusba is beszivárgott néhány
ingyen élő.

Egyik példa a Voyria tenella vagy

szellem virág. (ahogy a képen is látható
[4]) Nem rendelkezik a fotoszintézisre
alkalmas levelekkel és zöld színtestekben
se bővelkedik. Azonban ezekre nincs is
szüksége, hiszen hála a mikoheterotróf
(azaz parazita) életmódjának és a
mikorrhiza hálózatnak, elegendő szenet,
foszfort, ásványi anyagot és vizet képes
felvenni.

Most rátérnék magára a kísérletemre. A kísérletet 2 szempont alapján állítottam össze: hő és

nedvesség. Azt vizsgáltam, hogy vajon a penészgombák melyik kondíciókat preferálják, a hideg, de
nedves vagy a meleg, de száraz környezetet. létrehoztam egy kontroll csoportot, amely két szelet friss
forma-kenyérből állt, majd kettő olyan kenyeret, melyet a kísérlet előtt 0.5 percig 500 watton
melegítettem mikrohullámú sütőben, ezután pedig kettő olyat, amely egy napon keresztül a hűtőben volt
tárolva. Miután az előkészületeket megtettem azonnal egy jól záró nejlon zacskóba helyeztem a mintákat
és vártam.

*Kisérlet konklúziója* (kb 1000 karakter)

Képek forrásai:

● 1. https://enfo.hu/keptar/10365

● 2. https://www.enfo.hu/keptar/10406

● 3. https://www.enfo.hu/keptar/2281

● 4. https://uk.inaturalist.org/taxa/291753-Voyria-tenella

Források:

● Merlin Sheldrake: Az élet szövedéke (Entangled life: How Fungi Make Our Worlds, Change Our
Minds, & Shape Our Futures) [könyv]

● Dr. Istvánffi Gyula: A magyar ehető és mérges gombák könyve [könyv]

● Farkas Sándor és Kecskés Szilvia (írta és fényképezte): Barangolás a gombák világában [könyv]

● https://galenbiolabor.hu/eleszto-es-peneszgombak-jellemzese/ [link]

● https://enfo.hu/keptar/10365 [link]

● https://www.enfo.hu/keptar/10406 [link]

● https://www.enfo.hu/keptar/2281 [link]

● https://www.newscientist.com/article/2205604-brainless-fungi-trade-resources-with-plants-like-a-
stock-market/ [link]

● https://www.treehugger.com/trees-talk-each-other-and-recognize-their-offspring-4858710 [link]

● https://talajreform.hu/tudasbazis/mikorrhiza-halozat/ [link]

● https://paleotop.blog.hu/2019/01/23/amikor_a_gombak_az_egig_ertek [link]
● https://kertikalauz.hu/kertapolas/talaj/egy-varazslatos-fold-alatti-halozat-mikorrhiza-a-talajban/
[link]

● https://stri.si.edu/es/node/888 [link]