Rizoktónia

rizoktonia_fuzet.qxd 2005.12.06.
17:28 Page 1
Rizoktónia
www.kws.hu
A narancs a KWS egyik védjegye.
Velünk kezdõdik.
rizoktonia_fuzet.qxd 2005.12.06. 17:28 Page 2
Tartalomjegyzék
Szakkifejezések............................................................4
Rhizoctonia solani...............................................................6
Származása, története, elterjedése,
gazdasági jelentôsége..................................................7
Tünetei...................................................................12
Összetéveszthetôsége és kimutatásának lehetôsége......15
A kórokozó biológiája és epidemiológiája.........................19
A betegség mértékének csökkentése...............................21
Rezisztenciára nemesítés..................................................23
Összefoglalás....................................................................27
Rhizoctonia crocorum.......................................................29
2. javított kiadás
Lektorálta: Dr. Fischl Géza
3
Szakkifejezések
Anasztomózis: Hífaágak összeolvadása sajátos képzõd-

mény (”híd”) útján.
Anasztomózis csoport: Különbözô izolátumok kompati-

bilis kapcsolata.
Antagonista: Egy adott szervezetet valamilyen úton, vagy

formában gátló másik szervezet.
ELISA-Test: Szerológiai módszer, angol kifejezés,

(Enzyme Linked Immuno-Sorbent Assay, azaz enzimhez
kötött ellenanyag vizsgálat). Vírusok, baktériumok, gombák
pontos azonosításának egyik laboratóriumi módszere.
Epidemiológia: A betegség járványtanával (a betegség

megjelenésével és elterjedésével) foglalkozó tudomány.
Inokulum: A betegség kórokozójának fertõzõ egysége (pl.

spóra, konídium, hífadarab, stb.)
Izolátum: A környezetbõl elkülönített olyan élõ szervezet,

amelybõl még részletes morfológiai, biológiai ismereteink
nincsenek.
Lenticella, vagy paraszemölcs: Amelyen keresztül a le-

vegõcsere és a párologtatás végbemegy.
PCR: angol kifejezés (Polymerase Chain Reaction, azaz

polimeráz láncreakció), laboratóriumi eljárás, melynek
során az örökítô anyag meghatározásánál a genetikai infor-
mációkra támaszkodik.
Rezisztencia: A növény ellenálló képessége a különbözõ

betegséget okozó kórokozókkal szemben.
4
Rizoszféra: A gyökérrendszer környezetének mikróba

együttese.
Szaprofita potenciál: Az adott szervezet szervesanyagot

kolonizáló, azon megtelepedõ és azon életképes formában
való fennmaradása.
Álszklerócium: A micéliumtömörülésnél (álszövetes

felépítés) nem különül el a külsõ, sötét, többrétegû ké-
regrész (cortex), a belsõ, világosabb bélrésztõl (medulla),
amely a valódi szkleróciumokra jellemzõ (pl. Sclerotinia
sclerotiorum).
Anamorf alak: A gomba ivartalan szaporodási formájának

jelölése.
Teleomorf alak: A gomba ivaros szaporodási alakjának

neve.
Tolerancia: Tûrõképesség, a fajta, hibrid azon tulajdonsá-

ga, hogy elviseli a kórokozó fertõzését anélkül, hogy ter-
mése jelentõsen csökkenne.
5
Bevezetés
A Rhizoctonia gombanemzetségbe különféle fajok tartoz-

nak. Ezekbôl a fajokból a Rhizoctonia solani és a
Rhizoctonia crocorum képesek megfertôzni a cukorrépát.
Ez a füzet fôleg Rhizoctonia solanival kapcsolatos tudni-
valókat foglalja össze. A füzet végén a Rhizoctonia croco-
rum kártételérôl is lesz szó.
A Rhizoctonia solani az egész világon elterjedt gomba, és

mint talajlakó kórokozó, a répán kívül még számos
kultúrnövény megfertôzésére képes. A cukorrépánál a
különbözô származású Rhizoctonia solani gombák,
többféle megbetegedést okozhatnak. Az eddigi
ismereteink szerint a Rhizoctonia solani, mint kórokozó
felelôs lehet a répa úgynevezett répa gyökérfekélyért
(Gyökérüszkösödés), ami korai fertôzés esetén akár a
cukorrépa teljes kipusztulásához is vezethet. Viszont
okozhat egy sokkal jelentôsebb megbetegedést is, amit a
répa nyári gyökérrothadás néven ismerünk.
Ennek a füzetnek az a célja, hogy Önöknek minél több

hasznos tanácsot adjon a nyári réparothadás nevû
betegség elleni védekezésre és a betegség mértékének a
csökkentésére.
6
Származása – Története – Elterjedése

Gazdasági jelentôsége
Julius Kühn Németországban a Mezôgazdasági

Növénykórtan megalapítója, 1858-ban felfedezett egy
gombát, amit rothadt burgonyagumóból izolált, ez a
gomba a burgonya egyik súlyos betegségének, (bur-
gonyahimlõ) okozója a Rhizoctonia solani nevet kapta.
A Rhizoctonia solani nevû gomba az egész világon elter-

jedt és szinte minden talajtípusban elôfordul. Általában a
rossz kultúrállapotú talajokban otthonos, de megtalálható a
gomba a mezôgazdaságilag mûvelt és kertszerûen
elmunkált talajokban is.
A gombát nagy változékonysága miatt nehéz kimutatni és

hosszú idôbe telik, amíg félreérthetetlenül kimutatható a
gombafertôzés a gazdasági növényen. Idôközben sok
kísérlet kimutatta, hogy a Rhizoctonia solani gombának
különbözô formái léteznek, amelyek úgynevezett anaszto-
mozis csoportokhoz (AG) tartoznak. Egy anasztomozis
csoporthoz való tartozás azt jelenti, – jelen esetben a
Rhizoctonia solaninál, – hogy különbözô gazdasági
növényeket, (mint pl. a cukorrépa, burgonya, gabona,
repce, kukorica, szója stb.) képes megfertôzni.
A cukorrépánál két anasztomozis csoport okoz fertôzést. A

répa nyári gyökérrothadásért kizárólagosan az AG 2–2 cso-
port kórokozója a felelôs. Az AG 4 csoport kórokozója vis-
zont fontos szerepet játszik a répa gyökérfekély
(Gyökérüszkösödés) kialakulásában. Ezen kívül ennek a
csoportnak a kórokozója okozza az USA-ban és Japánban
a cukorrépa levelek barnarothadását.
7
Azok után, hogy a gomba már sok évvel ezelôtt, mint jelen-
tékeny gazdasági kórokozó, megjelent az USA-ban,
Chilében, Japánban és Dél-Európában, Közép-Európában
csak a ’90-es évektôl okoz jelentôs károkat a cukor-
répában.
Az EU tagországaiban a répa nyári gyökérrothadást

elôidézô gombával fertôzött területeket, ahol a betegség
megjelenésével számolni is kell, mintegy 70.000 ha-ra
becsülik.
8
A harminc vizsgálati helyen a nyári gyökérrothadás

kórokozóinak elôfordulása
1. ábra:
A Rhizoctonia solani és a Macrophomina phaseolina gombák
kimutatása a vizsgált területen Magyarországon (2000-2001-2002)
(Forrás: BÉTA-KUTATÓ Kft.)
9
A Rhizoctonia solani gyakran okoz erôs fertôzést az

egyedülálló növényeken is. Egy táblának a betegség okoz-
ta termésvesztesége igen változó lehet, ami lényegében
attól függ, hogy milyen idôpontban és mekkora területen
történt meg a fertôzés. A fertôzés mértékétôl függôen, a
termésveszteség a 2%-tól, akár az 50%-ot is elérheti.
Kísérletek igazolják, hogy Rhizoctonia solani fertôzés
esetén a cukortartalom akár 60%-kal is csökkenhet (2.
ábra). A répa romló beltartalmi mutatói miatt, behatárolt
nagyságú tárolókapacitás mellett, igen fontos a fertôzött
répák gyors feldolgozása (3–5. ábra).
2. ábra:
A répa nyári gyökér-
rothadás hatása a répa
cukortartalmára
(Büttner & Bürcky,
1999)
10
3. ábra:
A répa nyári
gyökérrothadás
hatása a répa
káliumtartalmára
(Büttner & Bürcky
1999)
4. ábra:
A répa nyári
gyökérrothadás
hatása a répa
nátriumumtartalmára
(Büttner & Bürcky
1999)
5. ábra:
A répa nyári
gyökérrothadás
hatása a répa
alfa-amino-nitrogén
tartalmára
(Büttner & Bürcky
1999)
11
Tünetek
A répa nyári gyökérrothadás elsô tünetei csak a sorok

záródása után észlelhetôek, de gyakran elôfordul, annak
ellenére, hogy a tábla fertôzött, a tünetek csak nyár végén
vagy ôsszel ismerhetôk fel. A fertôzés kicsi, leggyakrabban
élesen lehatárolt foltokban figyelhetô meg, ahol elsôsorban
lankadtak a levelek, vagy kívülrôl befelé haladva a folt
közepére klorotikussá válnak a levelek, és ebben a foltban
a fertôzött tövek növekedése igen gyakran visszamaradott
a többi tôhöz viszonyítva. A répagyökér felsô harmadában
viszont közvetlen a felsô talajréteg alatt a szürkésbarnától a
fekete színûig, rothadt foltok vagy repedések láthatók, de
ezek a rothadt foltok kezdetben csak a répa felsô részén
észlelhetôk.
A fertôzés elôrehaladott stádiumában a rothadás kiterjed a
teljes gyökérzetre. A répatest keresztirányú átvágása igen
gyakran határozottan mutatja, hogy meddig rothadt el a
répa és hol kezdôdik az egészséges rész. A répa nyári
gyökérrothadás elég gyorsan lehúzódik a talaj felsô
rétegébôl mélyebbre és szétterjed a teljes répatestre.
Az igen gyorsan elôrehaladt rothadáskor az elszáradt és
lankadt répalevelek csillagformában fekszenek a földön, a
répa viszont még új levelek képzésébe kezd mielôtt telje-
sen elhalna. Egy fertôzött folton belül gyakran egymás mel-
lett a fertôzés összes stádiuma megtalálható. A fertôzés
által megbetegített répán más gombák vagy baktériumok,
mint másodlagos kórokozók telepednek meg, ami a répa-
test további száraz vagy nedves rothadásához vezethet.
12
6. ábra: A répa nyári gyökérrothadás miatt kipusztult fontos terület Forrás: Dr. M. Heupel, LWK Rheinland Planzenschutzamt, Bonn
7. ábra: Tipikus kép egy erôsen fertôzött répáról, a leszáradt levelek

csillagformában fekszenek a földön.
13
8. ábra: A répa nyári gyökérrothadás 10. ábra: A répa nyári gyökér-

kezdeti tünete a répatesten, a rotha- rothadás végsô tünete.
dás a test felsô harmadában kezdôdik.
9. ábra: Az egészséges és a beteg répatest összehasonlítása. Elôrehaladott

elszínezôdés a répatesten, ami kívülrôl halad befelé.
14
Összetéveszthetôsége
és kimutatásának lehetôsége
Annak ellenére, hogy a répa nyári gyökérrothadása az

elmúlt évektôl terjedôben van, nem törvényszerû, hogy az
összes barna és fekete színû réparothadást, a Rhizoctonia
solani idézte elô. A répa nyári gyökérrothadás gyakran
összetéveszthetô a répatestet károsító más kórokozók
kórképével.
A Rhizoctonia crocorum fertôzése – ami nagyon közeli
rokongomba – ellentétben a Rhizoctonia solani kórképé-
vel, ez a répagyökér alsó részét fertôzi meg. A megfertôzött
részt a vöröstôl, a sötétviola árnyalatig terjedô micélium
borítja be. További információt a Rhizoctonia crocorumról
a füzet 29. oldalától találnak.
A fómás-réparothadás (Phoma betae) száraz rothadást
idéz elô a répatest felsô harmadában. A fertôzött részek
színe a barnától a feketéig terjedhet, ezen kívül a
répagyökér még be is repedezhet. Ezzel a fertôzéssel
gyakran egyidejûleg észlelhetô a levelek fómás levél-
foltossága.
A fitoftórás nedvesrothadás (Phytophthora megasperma)
esetében a gomba olyan rothadást idéz elô, ami ellentét-
ben a Rizoctonia solani kórképével a gyökérvégen
kezdôdik. A levélzet ennél a fertôzésnél is kivilágosodik,
elsárgul és lankadttá válik, a növény teljes habitusa lerom-
lott.
A prizmarothadás nevû betegség, amit egy komplex
kórokozó csoport, különféle gombák (mint pl. Fusarium
spp., Penicillium spp., Aspergillus spp., Botrytis cinerea)
okoznak. A vastag gombagyepet létrehozó kórokozók
kórképei megtalálhatók a betakarított répán, ahol a
kórképhez hozzátartozhatnak a legkülönfélébb
elszínezôdések is.
15
A sugárgombás varasodás a répatest olyan területen

lép fel, ahol a Rhizoctonia solani is elôfordul, ott, ahol a
talajok kultúrállapota nem kielégítô, a talajok pH értéke túl
alacsony, vagy nagyon magas. Nedves nyarakon a répa-
test varasodás elôfordulása általában gyakoribb.
Ellentétben a Rhizoctonia solani okozta kórképpel, itt a
répatesten egy körkörös varasodás alakul ki, ami barnára
színezôdik. Ez általában a répagyökér felsô részén fordul
elô, ahol a répa körkörösen befûzôdik, és dudoros
kitüremkedésû formát vesz fel. Nem lép fel rothadás és a
levélzet végig tünetmentes marad (11. ábra).
A fonálféreg (Ditylenchus dipsaci) által elôidézett vara-

sodás tünetei a répavarasodásához hasonlóak (12. ábra),
de a gombák és a baktériumok másodlagos fertôzése
folytán további rothadási folyamatok indulnak el, amelyek
mélyen behatolnak a répagyökérbe.
Bór és mangán hiánya (13. ábra) okozza a cukorrépa szív

és szárazrothadását, de másképpen, mint ahogy az a répa
nyári rothadásnál elkezdôdik. Itt a rothadás a szívlevelek
területén kezdôdik, amelyek elôször elfeketednek, majd
elhalnak. Az öregebb levelek felsô részén finom hasadások
jelentkeznek, – amelyek a levélnyélig tartanak – mielôtt
még a levél lelankadna, vagy esetleg elhalna.
16
11. ábra: A répava- 12. ábra: Rothadás a répafej területén, amit

rasodás olyan be- a fonálféreg okozott.
tegség, ami a répa-
gyökér fekete rot-
hadásához vezethet.
13. ábra:
A bór és mangán hiány okozta rothadás a szívleveleken kezdôdik és
száraz jellegû korhadást idéz elõ a répafejen.
17
A különféle gombák, baktériumok és nematódák okozta

másodlagos fertôzések miatt igen nehéz a betegség
tényleges okát pontosítani. Amennyiben az korábban leírt
levél és gyökértünetek kialakulnak, a Rhizoctonia solani
általi fertõzés kimutatása a következõképpen történik:
1. A beteg növényi részrõl közvetlenül kaparékot készítünk.

Mikroszkópi vizsgálat során, a viszonylag vastag, világos-
barna és derékszögben elágazó micélium e kórokozó
jelenlétére utal.
2. Amennyiben a gomba micéliumát egyértelmûen nem

tudjuk azonosítani, akkor az egészséges és fertõzött rész
határáról kimetszett kis szövetdarabkát táptalajra
helyezünk és néhány nap elteltével a gyér micélium-
szövedéket, majd késõbb a képzõdõ álszkleróciumot vizs-
gálhatjuk mikroszkóp segítségével.
Új laboratóriumi meghatározási módszerek is terjedôben

vannak, mint az (ELISA) test, vagy a molekuláris biológiai
módszer (PCR).
18
A kórokozó
biológiája és a betegség járványtana
A Rhizoctonia solani Kühn a Deuteromycota törzsbe, a

steril micéliumos gombákhoz tartozik, amelynek ivaros
alakja (teleomorf alak) a Basidiomycota törzsbe besorolt
Thanatephorus cucumeris (A. B. ) Frank) Donk.
Meghatározásához számos módszer ismert. Ilyen ismert
módszer, az úgynevezett összeférhetôséget vizsgáló teszt,
ami arra szolgál, hogy meghatározza, képesek-e az össze-
olvadásra két izolált gomba fonalai. Az ilyen módon izolált
gombák, az összekapcsolhatóságuk alapján kapnak
besorolást a különbözô anasztomózis csoportokba. A fer-
tôzési különbözôségek természetesen függnek a ter-
mesztett növények csoportjától, valamint az uralkodó
hômérséklettôl és annak változásától.
A kötött, rossz vízgazdálkodású és struktúrájú, pangó vizes
talajok, valamint az ehhez járuló meleg tavasz és nyár (>25
°C) kiváltja a fertôzést. Egyes országokban (pl.
Hollandiában) homoktalajokon is fellép a fertôzés,
amennyiben túl magas a talajvízszint.
A Rhizoctonia solani a talajban lévô szerves anyagokon
álszklerócium vagy micéliun formájában marad életképes,
telel át. A gomba micéliumnak köszönhetôen, micélium for-
májában akár 3 évig életképes marad a talajban megfelelô
szervesanyag maradványokon.
19
A talajhômérséklet emelkedésével (>15 °C) a gomba

aktivizálódik. A répagyökér kifejlôdésével a gyökér felsô
része és a levélnyelek, ahogy közvetlen összeköttetésbe
kerülnek a talaj felsô rétegével, a gombafonalak a sejtnedv-
ben oldódó enzimek segítségével közvetlenül a gyökér
szöveteibe jutnak. Kísérletek igazolták, hogy a Rhizoctonia
solani AG 2–2 IIIB alcsoportja egyaránt képes megfertôzni
a levélnyeleket, a répafejet és a gyökértörzset.
A gomba számára a legalkalmasabb fertõzési kapuk
a levélnyelek alsó része, és a répafejen lévô természetes
repedések, valamint a fô és oldalgyökereken található lenti-
cellák.
A gyökér sejtjeibe jutott gomba már könnyûszerrel szétter-
jedhet a szövetekben.
A gomba elterjedéséhez hozzájárul egyrészrôl az, hogy a
talajmûvelô gépek milyen széles körben mozognak, más-
részrôl az elterjedést lényegesen befolyásolhatja a víz
(drénvizek, öntözôvizek) és a szélerózió. A betegség
járványszerû fellépésérôl – mivel a Rhizoctonia solani a
talajok nagy részében megtalálható – leginkább az
feltételezhetô, hogy azt nagymértékben külsô tényezôk,
(pl.: vetésforgó, idôjárás, a talajok túlzott tömörödése,
magas talajvíz stb.) befolyásolják. Csak így magyarázható
meg, hogy az elmúlt években, egy idôben,
Franciaországban, Németországban, Hollandiában és más
európai országokban észrevehetôen egyszerre nôtt a fer-
tôzés mértéke.
20
A betegség mértékének csökkentése
Mint a cukorrépát károsító más talajlakó betegség

kórokozók esetében itt is, a fertôzés erôssége, a kártétel
nagysága, függ a talaj fertôzöttség mértékétôl, valamint az
idôjárástól és a termesztéstechnológiától.
A Rhizoctonia solani okozta fertõzés megjelenésétôl és a

fertôzés idôpontjától függôen, a termésveszteség akár az
50%-ot is elérheti. Az eddigi kísérleti eredmények igazolták,
hogy a fertôzés emelkedésével a répa cukortartalma jelen-
tõsen csökken, a kálium, nátrium és alfa-aminó-nitrogén
tartalma pedig erôsen megnövekszik (2–5. ábra).
Megfelelô termesztéstechnológiával a fertôzés mértéke

csökkenthetô, ezáltal az okozott kár mérsékelhetô.
Vetésforgó
• A vetésforgó kiszélesítésével az inokulum mennyisége

csökkenthetô a talajban, a répa részaránya ne haladja meg
a 33%-ot a vetésforgóban.
• A kukorica nem ajánlatos a vetésforgóban, mert a
Rhizoctonia solani (AG 2–2) a kukorica szármaradványon
képes fennmaradni. A kukorica másik veszélyforrása, hogy
a kései kukorica betakarítás után a talaj elôkészítése már
nem tökéletes, talajtömörödési problémák jelentkezhetnek.
• Ajánlatos egy megfelelô köztesnövényt (olajretek,
mustár, mézontó-fû) beépíteni a vetésforgóba, amelyek jó
talajállapotot hagynak hátra.
21
Talajelôkészítés
• Úgy kell elôkészíteni a talajt, hogy az szolgálja a talaj
átlevegõztetését, segítse a megfelelõ pH kialakítását, biz-
tosítsa a biológiai élet kialakulásának feltételeit.
• A talajtömörödést, amiket a helytelen talajmunkák vagy a
nagy betakarítógépek okoztak, helyre kell hozni.
• Erôs fertôzés esetén a korai betakarítást kell alkalmazni.
Növényvédelmi technológia
• Különféle gombaölôszerek hatóanyagai már a ren-
delkezésünkre állnak, amelyek alkalmazása a fertõzés
csökkentésére irányul.
• Fejlesztés alatt vannak olyan technológiák, amelyek a
gombaölõszereket és bizonyos antagonista gombákat
együtt alkalmazzák a vetõmagkezelési eljárás során a
Rhizoctonia solani fertõzésének csökkentésére.
Fajta kiválasztása
• A legnagyobb jelentôsége a fajta helyes kiválasztásának
van. Ma már új nemesítésû, a Rhizoctonia solanival szem-
ben rezisztens, a fertôzött területen nagy termésbiztonságú
cukorrépafajták állnak rendelkezésre.
22
Rezisztenciára nemesítés
A rezisztenciára nemesítés fontos szerepet játszik a KWS-

nél. Számos esetben ugyanis nem lehetséges, vagy nem
gazdaságos a betegség kórokozója ellen fungicideket
alkalmazni. Ezért a KWS nagy erôfeszítéseket tesz annak
érdekében, hogy a betegségre rezisztens és nagy termés-
biztonsággal rendelkezô cukorrépafajtákat biztosítson az
Önök speciális igényeinek a kielégítésére. Az elsô ered-
ményekre 1999-ig kellett várni, Európában ebben az évben
ismerték el az elsô Rhizoctonia solanival szemben
rezisztens KWS cukorrépa fajtát.
Rezisztencia forrás – honnan származik a rizoktónia

rezisztencia a cukorrépában?
A Rhizoctonia solanival szemben rezisztens, államilag elis-

mert cukorrépafajták és a kísérletbe állított fajtajelöltek
mind amerikai nemesítési alapanyagokhoz nyúlnak vissza.
Az eredeti amerikai rezisztens vonalak igen jó védelemmel
rendelkeznek a répa nyári gyökérrothadással szemben, vi-
szont alacsony a termésük, gyenge a minôségük, és
hajlamosak a felmagzásra.
A nemesítési munka legfontosabb célja, hogy az eredeti
alapvonalakat visszakeresztezzék olyan elit vonalakkal,
amelyeknek nagy a termésük, jó a minôségük és nem
hajlamosak a felmagzásra.
Ugyanakkor a vadrépában (Beta maritima) újabb
rezisztens vonalakat keresnek a további nemesítési
munkához. Ez a munka még nagyon a kezdeteknél tart, és
még hosszú idõbe telik, amíg a vadrépából fajtatiszta
alapanyagot sikerül elôállítani.
23
A rezisztenciára nemesítés minden lépésében meg kell

szilárdítani, hogy a keresztezett új vonalakban ne csak a
teljesítmény növekedjen, hanem a Rhizoctonia solanival
szembeni rezisztencia is stabilan megmaradjon. A répa
nyári gyökérrothadás elleni rezisztenciára nemesítés több
mint egy gén egyszerû átörökítése. A visszakeresztezés
során elôfordulhat, hogy a rezisztencia gyengül. Ilyen eset-
ben az így létrehozott vonalak rezisztencia szintje
behatárolt. Ezek a vonalak erôs fertôzés esetén csak
csekély védelmet biztosítanak. Az ilyen esetek
kiküszöbölésére, a nemesítési anyagban a magas rezisz-
tencia szint megtartása érdekében, intenzív rezisztencia
vizsgálatra van szükség. A KWS nagy hangsúlyt fektet a
világ számos országában a rizoktónia megbetegedés elleni
kutatásokra.
Rezisztencia vizsgálat – hogy ismerhetô fel a reziszten-

cia különbség?
A fajták és nemesítési alapanyagok rezisztencia vizsgálata

ez idáig nagyrészt a természetesen fertôzött, és a mester-
ségesen befertôzött talajokon folyik.
A táblákon a répa nyári gyökérrothadás legtöbbször csak
foltokban jelentkezik és a fertôzés erôssége az egyes évek-
ben erôsen az idôjárási tényezôktôl függ. Mégis gyakran
szükség van többéves kísérletekre, hogy a fajta legjobb
összetevôit összehasonlíthassák.
24
A rezisztencia különbségek felvételezésére a fertôzött

területek termésmennyiségének mérése mellett kerül sor a
kipusztult tövek megszámolására, valamint a betakarított
és megfelezett répák bonitálására (répatest rothadás-
mértékének megállapítása).
Rezisztens fajták – egy lépés a répa nyári gyökér-

rothadás elleni védelemben
Európában, Németország után legkorábban,

Franciaországban és Magyarországon kerültek elis-
merésre és köztermesztésbe a rizoktónia rezisztens fajták.
Európa többi országában ezek a fajták bejelentés alatt,
vagy elismerés elôtt állnak.
Az elsô rizoktónia rezisztens fajtagenerációt ez idáig csak
erôs fertôzés esetén volt ajánlatos termeszteni. Erôs fer-
tôzés esetén ugyanis ezek a fajták igen jó védelmet nyúj-
tanak a répa nyári gyökérrothadással szemben, viszont fer-
tôzetlen területen termésmennyiségük nem tér el lényege-
sen a standard fajtákhoz viszonyítva.
25
A KWS célja a rizoktóniás réparothadás rezisztenciájának

kiszélesítése, más betegségek elleni rezisztenciával való
kombinálása. Magyarországon az utóbbi idôkben már
államilag elismerésre kerültek a rizoktónia rezisztenciával
és rizommánia toleranciával, valamint a rizoktónia,
cerkospóra rezisztenciával és rizománia toleranciával ren-
delkezõ fajták.
Az eddigi nemesítés során kapott rizoktónia rezisztens
fajták sajnos csak a répa nyári gyökérrothadása ellen nyúj-
tanak védelmet, a répagyökérfekély ellen nem biztosítják a
védettséget. Ezért nagyon fontos, hogy a rizoktónia
rezisztens fajták termesztése során nagy gondot fordítsunk
a vetésforgóra, talajmûvelésre, az optimális vetésre és
szántóföldi kelésre, hogy ezek segítségével is, az egész
vegetációs periódusban megpróbáljunk védelmet nyújtani
a répának a fertôzéssel szemben.
26
Összefoglalás
• A Rhizoctonia solani az egész világon elterjedt gomba,

gyakorlatilag minden talajtípusban elôfordulhat.
• Az anasztomózis csoporthoz való tartozása miatt több
növényfaj megfertôzésére képes, az AG 2–2 csoport a
kései réparothadás okozója a cukorrépában.
• A gomba álszklerócium vagy micélium formájában, a
talaj-ban lévô szerves anyagokon telel át.
• A meleg idôjárás és a magas talajnedvesség elôsegítik a
Rhizoctonia solani gomba okozta fertôzéseket.
• A fertôzés nyártól ôszig jelentkezik kisebb foltokban,
amelyekben a répák gyengén fejlettek és leveleik a folt
közepe felé haladva kivilágosodnak és lankadtak.
• A répatestek felsô harmadában, kezdetben a barnától a
fekete színárnyalatig terjedô rothadás jelei és repedések
láthatók. Elôrehaladott fertôzés, rothadás esetén a
leszáradt levelek csillagszerûen fekszenek a répa körül a
földön.
• Gyakran összetéveszthetôk a réparothadást elôidézô
különféle kórokozók tünetei. A répa nyári gyökérrothadást
elôidézô kórokozó gomba meghatározásának legbiz-
tosabb módja, a pontos laboratóriumi vizsgálat.
• Szántóföldi és növénytermesztési technológiákkal (pl.: a
vetésforgó kiszélesítése, köztestermesztés, a gépek által
okozott talajszerkezet romlás kiküszöbölése, helyes táp-
anyag szolgáltatás) egy bizonyos mértékig felvehetô a harc
a fertôzés és a károk ellen.
27
• Erôs fertôzés esetén a rezisztens fajták termesztésének

van nagy jelentôsége. A rizoktónia rezisztens fajták
Magyarországon már rendelkezésre állnak.
A Rhizoctonia solani által okozott répa nyári gyökér-

rothadás nevû betegség az elmúlt 10 évben, Európában a
termôterületeken terjedôben van. A kártétel bizonyos
mértékig enyhíthetô a helyesen megválasztott növény és
termesztés technológiákkal.
A végsô megoldást jelentô rizoktónia rezisztens fajták ter-
mesztése egyes országokban, mint Magyarországon, már
köztermesztésben vannak.
28
Rhizoctonia crocorum
Származása – Története – Elterjedése
A Rhizoctonia crocorumot (Pers.Fr.) DC. amelynek telemorf

alakja a Helicobasidium brebissonii (Desmaz.) Donk.
1858-ban Julius Kühn írta le elõször a cukorrépában,
Németországban. A gomba egész Európában megtalál-
ható. Az európai országok közül Angliában,
Spanyolországban és Franciaországban fertôzésével rend-
szeresen számolni kell. Németországban, csak
szórványosan, Dél-Németországban jelenik meg. Amerika
nyugati cukorrépatermô területeken okoz ijedelmet megje-
lenésével.
Tünetei
Ugyanúgy, mint a répa nyári gyökérrothadásnál, a vörös

rothadás is eleinte kisebb foltokban jelentkezik a
répatáblán. A fertôzés nagy összefüggô foltokban csak
ritkán figyelhetô meg. A fertôzött répákon lankadtság
tünetei láthatók, ami a talajvíz és a nitrogén gyenge
felvételének a következménye. A répagyökeret a vöröstôl a
lila színbe átmenô gombamicélium növi be. A vörös
rothadás, ellentétben a répa nyári gyökérrothadással, a
répatest csúcsi részén (azaz farokrészen) jelentkezik. A
gombalepedék alatt, a répagyökéren a rothadás csak
sekélyen fejlôdik ki. A betakarításkor észlelt erôteljes
rothadás a másodlagos kórokozók fertôzésének az ered-
ménye. A fertôzött répák földdel való szennyezettsége
gyakran igen nagy.
29
A levélszáradást gyakran levélváltás követi. A répatestre

telepedett gomba lepedék igen tipikus, mivel a vöröses –
lila micélium gyakran csak akkor válnak láthatóvá, amikor a
répát a földtôl megtisztítottuk. Ez az eset kizárja a többi
gombafertôzéssel való összetéveszthetôségét.
14. Rhizoctonia violacea.

A répa vörös rothadása. A rothadás a répagyökér csúcsán kezdôdik, a
rothadt foltokat egy vöröses-lila színû gombamicélium vonja be.
30
15. ábra. A betegség közepes erõsségû fertõzés tünetei a répetest

különbözõ részein
16. ábra. A betegség súlyos elõrehaladott állapota
31
A kórokozó biológiája
A Rhizoctonia crocorum gomba álszklerocium és micélium

alakjában, a talajban lévô szerves anyagokon és fertôzött
répagyökereken valamint gyomnövényeken telel át.
A gombának van egy sor gazdanövénye a kultúr növények

(burgonya, repce, sárgarépa, vöröshere, lucerna, spárga)
és a gyomnövények (csalánfélék, libatop, tyúkhúr, pász-
tortáska) körében.
A Rhizoctonia crocorum gomba 13 °C talajhômérsékletnél

kezd aktiválódni, a fertôzés szempontjából a 22–25 °C-os
hômérséklet számára a legmegfelelôbb. A gomba elter-
jedése jelenleg bármely talajtípusban lehetséges. A gya-
korlatban az elterjedés behatárolt, mivel a fertôzés csak
kisebb foltokban jelenik meg.
Elôfordulhat a betegség homokos és mésztartalmú tala-

jokon is (mint pl. Franciaországban, Champagne tar-
tományban). A Rhizoctonia crocorum gomba okozta fer-
tôzést elôsegítik a vizenyõs mély fekvésû területek. A
kórokozó fertôzése iránt fogékony növények egymás után
történô termesztése növeli a gomba felhalmozódását a
talajban, ahonnan a fertôzés elindulhat.
32
A kártétel mértékének csökkentése elérhetô a helyesen

megválasztott növénytermesztési technológiával.
Melyek ezek:
• A jó talajmûvelés és a betakarítás idejének helyes

megválasztása.
• A kultúr és gyom gazdanövények számának csökkentése
a vetésforgóban, a fogékony kultúr-növények elhagyása az
elôvetemények közül.
• Forgatásos talajmûvelés (szántás).
• A talajszerkezet javítása köztes növénytermesztéssel.
33
Jegyzetek
. ..................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................
34
KWS szaktanácsadás
Kérem keressék
szaktanácsadóinkat és
kérjék "Rizománia",
valamint
"Levélbetegségek" címû,
a KWS által készített
ismeretterjesztõ
füzeteinket.
KWS Cukorrépa és kalászos
agroszerviz az Ön szolgálatában!
Steinmacher László Zsolt

ügyvezető igazgató
Mobil: + 36 20 344 6321
Email: laszlo.steinmacher@misafarm.hu
Csánk L. Bertalan
szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök
Mobil: +36 30 955 0723
Email: bertalan.csank@misafarm.hu
BETAMAG-TRADE Vetőmag Kereskedelmi Kft.

KWS cukorrépa és kalászos képviselet
5540 Szarvas, Kossuth Lajos u. 31-33.
Tel./fax.: 66/313-226
www.kws.hu

Rizoktónia

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Rizoktónia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

rizoktonia_fuzet.qxd 2005.12.06.

Származása, története, elterjedése,

Összetéveszthetôsége és kimutatásának lehetôsége......15

A kórokozó biológiája és epidemiológiája.........................19

A betegség mértékének csökkentése...............................21

Anasztomózis: Hífaágak összeolvadása sajátos képzõd-

Anasztomózis csoport: Különbözô izolátumok kompati-

Antagonista: Egy adott szervezetet valamilyen úton, vagy

ELISA-Test: Szerológiai módszer, angol kifejezés,

Epidemiológia: A betegség járványtanával (a betegség

Inokulum: A betegség kórokozójának fertõzõ egysége (pl.

Izolátum: A környezetbõl elkülönített olyan élõ szervezet,

Lenticella, vagy paraszemölcs: Amelyen keresztül a le-

PCR: angol kifejezés (Polymerase Chain Reaction, azaz

Rezisztencia: A növény ellenálló képessége a különbözõ

Rizoszféra: A gyökérrendszer környezetének mikróba

Szaprofita potenciál: Az adott szervezet szervesanyagot

Álszklerócium: A micéliumtömörülésnél (álszövetes

Anamorf alak: A gomba ivartalan szaporodási formájának

Teleomorf alak: A gomba ivaros szaporodási alakjának

Tolerancia: Tûrõképesség, a fajta, hibrid azon tulajdonsá-

A Rhizoctonia gombanemzetségbe különféle fajok tartoz-

A Rhizoctonia solani az egész világon elterjedt gomba, és

Ennek a füzetnek az a célja, hogy Önöknek minél több

Származása – Története – Elterjedése

Julius Kühn Németországban a Mezôgazdasági

A Rhizoctonia solani nevû gomba az egész világon elter-

A gombát nagy változékonysága miatt nehéz kimutatni és

A cukorrépánál két anasztomozis csoport okoz fertôzést. A

Az EU tagországaiban a répa nyári gyökérrothadást

A harminc vizsgálati helyen a nyári gyökérrothadás

A Rhizoctonia solani gyakran okoz erôs fertôzést az

A répa nyári gyökérrothadás elsô tünetei csak a sorok

7. ábra: Tipikus kép egy erôsen fertôzött répáról, a leszáradt levelek

8. ábra: A répa nyári gyökérrothadás 10. ábra: A répa nyári gyökér-

9. ábra: Az egészséges és a beteg répatest összehasonlítása. Elôrehaladott

Annak ellenére, hogy a répa nyári gyökérrothadása az

A sugárgombás varasodás a répatest olyan területen

A fonálféreg (Ditylenchus dipsaci) által elôidézett vara-

Bór és mangán hiánya (13. ábra) okozza a cukorrépa szív

11. ábra: A répava- 12. ábra: Rothadás a répafej területén, amit

A különféle gombák, baktériumok és nematódák okozta

1. A beteg növényi részrõl közvetlenül kaparékot készítünk.

2. Amennyiben a gomba micéliumát egyértelmûen nem

Új laboratóriumi meghatározási módszerek is terjedôben

A Rhizoctonia solani Kühn a Deuteromycota törzsbe, a

A talajhômérséklet emelkedésével (>15 °C) a gomba

A betegség mértékének csökkentése

Mint a cukorrépát károsító más talajlakó betegség

A Rhizoctonia solani okozta fertõzés megjelenésétôl és a

Megfelelô termesztéstechnológiával a fertôzés mértéke

• A vetésforgó kiszélesítésével az inokulum mennyisége

A rezisztenciára nemesítés fontos szerepet játszik a KWS-

Rezisztencia forrás – honnan származik a rizoktónia

A Rhizoctonia solanival szemben rezisztens, államilag elis-

A rezisztenciára nemesítés minden lépésében meg kell

Rezisztencia vizsgálat – hogy ismerhetô fel a reziszten-

A fajták és nemesítési alapanyagok rezisztencia vizsgálata

A rezisztencia különbségek felvételezésére a fertôzött

Rezisztens fajták – egy lépés a répa nyári gyökér-

Európában, Németország után legkorábban,

A KWS célja a rizoktóniás réparothadás rezisztenciájának

• A Rhizoctonia solani az egész világon elterjedt gomba,