Észrevételeim:

1, CO2 környezeti hatása

(a) Önmagában a több CO2 nem okoz dúsabb növényzete. A Liebeg-féle

minimum-elv kimondja, hogy a legkisebb mennyiségben jelen lévő tápanyag
határozza meg a növények fejlődését. tehát egy felégetett erdőfolton,
mezőgazdasági műveléssel kimerített talajon nem fog újra erdő nőni, hiába van a
légkörben akármennyi CO2. Ugyanígy mindenhol van limitáló tápanyag. A
növényzetdúsító hatás tehát erős korlátokba ütközik.

Először is, a Liebig-féle minimumtörvény csak korlátozottan érvényes.

Másodszor, a törvényszerűség megfogalmazásánál Liebig célja az volt, hogy
felhívja a figyelmet arra, hogy a növények számára fontos ásványi anyagoknak
(P, N, K, Ca, Mg, Fe, nyomelemek) arányosan kell a növények számára
rendelkezésre állni.
Harmadszor, természetesen igaz, hogy a CO2 önmagában nem okoz dúsabb
vegetációt. A növény meghalna egy CO2 ballonban.
De éppúgy igaz, hogy a CO2 dúsabb vegetációt okoz. Levelem megírásakor
leírtam, ha valaki akar érteni egy oldalból, az fog érteni. Ha valaki nem akar
érteni, az ezer oldalból sem fog érteni. Úgy tűnik, Gubek úr nem nyitotta meg az
általam küldött német linket. Ha mást nem tett volna, minthogy megnézi a képet
a CO2 okozta dúsabb vegetációról (7. ábra), valamint a másik képet bolygónk
kizöldüléséről a magasabb CO2-koncentráció következtében (8. ábra), akkor
nem születtek volna meg a fenti sorok.

(b) A CO2 élővilágra gyakorolt hatásának tárgyalásakor nem került szóba az

óceáni élővilágra gyakorolt hatása. Jól tudjuk, hogy az óceánok a levegőbe
kerülő CO2 kb. 35%-át elnyelik, ezáltal a tengerek pH-ja egyre inkább savas
kémhatású lesz. Ez veszélyezteti a mészvázú állatokat (kagylók, csigák) , köztük
a korallokat is, mint óceáni biodiverzitási központok, a földi ökoszisztéma
egészséges működésének kulcselemei. Nagyon szűk tűrőképességű élőlények, a
vízhőmérséklet és kémhatás apró változásaira is nagyon érzékenyek, tömeges
pusztulásukat már is tapasztaljuk (korallkifehéredés).

Az iparosodás előtt 8,2 volt a pH, ez mára lecsökkent 8,1-re és ha nem fogjuk
vissza a CO2 kibocsátást az évszázad végére 7,8-re csökkenhet, összeomlással
fenyegetve az óceáni táplálékhálózatot. A jelenlegi ütemben haladva 30-40 éven
belül elveszíthetjük a korallokat, melyek a tengeri élővilág 25%-ának adnak
otthont.
A savasabb vízben a tengeri tápláléklánc alapját képező fitoplankton is
pusztulásra vannak ítélve.2050-re, ha csak 0,3-del csökken a pH a fitoplankton
vasfelvétele 10-20%-kal csökkenne, tömeges elhullást előidézve.

Az elmúlt 20 millió évben nem volt ilyen mértékű az óceánok savassága! Több
100 ezer, vagy akár 1-2 millió év is szükséges lesz majd a helyreálláshoz a
geológiai tapasztalatok alapján!

(c) Ehhez kapcsolódnak a társadalmi és gazdasági hatások is, melyeket nem is

kell részletezni. Élelemhiány, tömeges elvándorlás.

A tengervíz savasodásáról kérem szépen elolvasni

https://www.klimarealista.hu/gondolatok-a-klimarol-az-antropogen-
klimahatasrol-akh/ III fejezet 4./e pontját.
Tehát: Kémiai okok zárják ki, hogy a CO2 a tengervíz savasodását okozza. És ez
szerencsére egy olyan egyszerű összefüggés, hogy még csak törnöm sem kell a
fejemet, hogy magyarázzam meg ezt olyanoknak, akik soha semmi kémiát nem
tanultak. Ez az egyszerű kémiai összefüggés az IPCC-nél is ismert. De hogy
ennek ellenére próbálkoznak a katasztrófa-szcenáriók felállításával, a jelenkori
és múltbeli adatok hamisításával, mutatja, mennyire fontos nekik a pánikkeltés.
Nem az éghajlat vizsgálata, nem pontos előrejelzések készítése fontos neki,
hanem a nyugati világ államainak megkopasztása. Merthogy máshol még szabad
gondolkodni.

(d) Az esővíz savassága is fokozódik. A leveleket jobban roncsoló eső pedig

csökkenti a CO2 felvételt. A viaszréteg károsodásával kórokozók és kártevők
támadásaival szemben érzékenyebbek lesznek, kevésbé tudnak védekezni
(rovarinváziók), A talaj pH értékének csökkenése aktivizálja az alumíniumot, ez
megmérgezi, elpusztítja a fák gyökereivel szimbiotikus kapcsolatban élő
mikorrhiza gombákat, csökkentve a tápanyag felvételt -> itt elérkeztünk újra a
Liebeg-féle minimum-elvhez. Hiába van sok CO2, inkább káros lesz a
növényzetre, mint hasznos!

A savas esők lemez lejárt. Már 1990-ben.

Lásd fordításomat
https://www.klimarealista.hu/klimaprognozisok-ot-evtizeden-at-baklovesek-
mellefogasok-alaptalan-panikkeltes-ot-evtizeden-at/
És ezen belül rákeresni a savas esőre.
A számítógépes szimulációkban lehet, hogy káros a sok CO2, a való világban
hasznos. Azért vásárolnak kertészetek CO2-t palackban, hogy kitoljanak
magukkal? Azért dúsul a föld vegetációja, mert káros a CO2 a növényekre?
Összefüggésekben kell gondolkodni, nem olyan egyszerű a földi bioszféra
működése!
Hát igen, nagyon hiányzik az átfogó komplex gondolkodásmód.

Mindezek fényében a javasolt 1000 ppm-es CO2 komoly savasodást okozna a

tengerekben és a csapadékvízben, mely negatívan hatna a tengeri élővilágra és a
szárazföldi növényzetre is!
Én nem javasoltam az 1000 ppm légköri CO2 koncentrációt, hanem
ártalmatlannak ítéltem meg, mint olyan értéket, amely fölé a fosszilis
energiahordozók elégetéséből nem mehet a légkör CO2-tartalma.

CO2 szint (ppm) és pH kapcsolata tengervízbe, esővízben.

Ha nem jelenik meg a kép: https://i.imgur.com/LAiGW1o.png

Aki ezt a képet rajzolta, vagy fogalma sincs a dolgokról, vagy a kémiai
ismeretek birtokában tudatosan hazudik. Egy biztos, a kép fikció, animáció, egy
vágyálom (a pánikkeltés vágyálmának) szüleménye, nem pedig tapasztalati
értékek alapján született.

2. Energiatermelés.

Abban egyetértünk, hogy minél hamarabb le kell állítani a fosszilis energia

széleskörű felhasználást és azt a mérhetetlen, dollárszázmilliárdos állami
támogatást, ami ezekbe a szennyező energiahordozók felhasználásába áramlik,
minden évben.

A fosszilis energiahordozók állami támogatása (2010-2015) OECD 2018

Ha nem jelenik meg a kép: link. https://i.imgur.com/J5fX2sT.png

Az atomenergiával nekem komoly fenntartásaim vannak. Nem tekintek rá végső

megoldásnak.
(a) Ugyan jobb választás, mint a fosszilis energia
(b) Viszont ugyanúgy kimerülő energiaforrás a fisszilis energia (szakszóval),
hiszen csak bizonyos ércekből tudjuk kinyerni a fűtőanyagként szolgáló
elemeket, ezek pedig erősen korlátozott számban állnak rendelkezésre. Olvastam
olyan becsléseket, hogy az évszázad közepére, végére kimerülnek az elérhető
források, amik gazdaságosan felhasználhatóak lennének.Persze itt is lehetséges
technikai fejlődés, ami nagyot lendítene (pl. reprocesszálás, fűtőanyag
újrahasználat vagy az említett tóriumos reaktorok)
Komolytalannak ítélem az ilyen becsléseket. Tudni kell, mennyivel jobb a gyors
szaporító reaktorok energiasűrűsége, az uránban rejlő potenciál kihasználása,
mint a hagyományos atomerőművekben. Valószínűleg ezek a negatív
tanulmányok zöldbalos (pánikkeltő) megrendelésekre születtek.
Az atomenergia iránt komolyan érdeklődőknek ajánlom a https://nuklearia.de/
honlapot. Innen angol nyelvű honlapok felé is tovább lehet lépni.

(c) A fő gondom vele, hogy jelenleg a világon sehol sem megoldott a radioaktív
hulladék ártalmatlanítása, de a biztonságos hosszú távú tárolása sem. Nincs ilyen
tározó. A több 100 ezer éves "veszélyes hagyatékot" pedig környezetetikai
szempontok miatt nem tudom támogatni.
Erre (a lassan lebomló hulladékokra) is a megoldás a szaporító reaktorok.
Oroszországban 2016 óta működik egy szaporító reaktor. Nem kísérleti
reaktorként, hanem normális üzemben. Nyersanyaga: atomerőművi hulladék.
https://nuklearia.de/2016/12/09/strom-aus-atommuell-schneller-reaktor-bn-
800-im-kommerziellen-leistungsbetrieb/
(d) Személy szerint a megújuló energiát támogatom éppen ezért a végső
megoldásnak. Egy diverz rendszer (nap, szél, víz, geotermikus, biomassza) helyi
adottságokhoz mért kombinációja, okos hálózatban (ad-vesz kialakítás),
megfelelő tároló és átalakító kapacitásokkal igenis képes hatékonyan és olcsón
működni, folyamatosan, megbízhatóan, kielégítve a lakossági és ipari igényeket.
Az egyetememen külön kutatócsoport foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Van egy olyan érzésem, hogy a kutatócsoportnak nem szabad az elvártaktól
eltérő eredményre jutni, különben repülnek. Mi történne avval a kutatóval, aki a
klímarealistákéhoz hasonló álláspontra jutna egy-egy részletkérdésben?
Örülnék, ha küldene egy linket a kutatócsoport eredményeiről. Van a
kutatócsoportban atomfizikus, vegyészmérnök, energetikus? Amúgy
mindenkinek szíve joga, milyen energiafajtát szeret. Csak egyet kérek:
Tartózkodjunk az állami költségvetés megkopasztásától fennkölt célokra
hivatkozva. Én pl. 30 éve dízel autót vezetek. De nem haragszom a benzines,
gázos, elektromos autókat használókra sem, és eszembe sem jutna az adófizetők
által keserves módon megtermelt pénzekből különleges bánásmódot igényelni.

3. Adathamisítás (?)

Ez egy erős állítás, hogy a közismert hokiütős görbét hamisították.

A leírtak alapján ennek utána fogok nézni.
Hogy produktívan tudjunk beszélgetni, akkor tisztázni kell, hogy klímaügyben:

- mely adatokat tart Király úr megbízhatónak, milyeneket nem?

Mivel a hisztéria kb. 1990 óta kezdett eluralkodni, a korábbi adatokat nagyjából
el tudom fogadni. Elfogadhatóak tovább azok az adatok, amelyekhez nem
fűződik ideológiai érdek.

- mely szervezeteket tartja hitelesnek, melyeket nem?

Az IPCC-t, a Greenpeace-t semmiképp sem.

- elfogadja.-e az ipari gázok kibocsátásnövekedésére vonatkozó adatokat? (CO2,

CH4, NO2, SO2, stb.)
Nagyjából elfogadhatóak. Pontos választ csak konkrét kérdésre tudok adni.

- az elmúlt 150 év hőmérséklet növekedésének tényét elfogadja-e?

0,8 °C 1850 óta az IPCC szerint, elfogadható. Bár valahol írtam, hogy a múltbeli
adatoknál nagyon óvatosaknak kell lennünk. Figyeljünk a hibahatárra. Legyünk
gyanakvóak, ha a szerző múltbeli adataival kapcsolatban nem ad meg hibahatárt.
De elfogadom, mint ahogy tényként fogadom el a középkori és az ókori meleg
periódusokat is.

- az elmúlt 150 év CO2 növekedésének tényét elfogadja-e?

Igen, nagyjából el lehet fogadni. Bár léteznek fejtörést okozó CO2-koncentráció
adatok a múltból.

elképzelhetőnek tartja-e, hogy az emberi tevékenység képes valamilyen módon

jelentős mértékben módosítani a földi klímát, ha nem is a vitatott CO2 hatáson
keresztül?
Jelentős mértékben semmi esetre sem. Század fok nagyságrendben igen. Lásd:
https://www.klimarealista.hu/gondolatkiserlet-a-co2-klimaszenzitivitasarol/
Ha nem a CO2-n keresztül, akkor min keresztül lenne klímahatás? Nyilván, az
emberi tevékenységnek lehetnek negatív mellékhatásai. Pl. talajvíz
elnitrátosodása. Ezeket ökológus és ökonómus szemmel kell kezelni. Nem
rögeszmésen, nem szektásan. Az ellenintézkedések várható hatásait is
figyelembe véve.

elfogadja-e azt az álláspontot, hogy az elmúlt 150 év klimatikus változásaiban

döntő szerepe van az emberi tevékenységnek?
Nem. Amióta létezik a Föld, azóta váltják egymást hideg és meleg periódusok.
Ezek mindig az ember ráhatása nélkül történtek. Miért nem lehet elfogadni,
hogy továbbra is tőlünk független okok miatt változik a klíma?

4. Egy diagram animációval szeretném befejezni.

Most vasárnapi hír, hogy megint megdőlt a fővárosi (25,1 fok) és az országos
melegrekord (26,9 fok) is. 10 fokkal melegebb van az ilyenkor átlagosnál. Ezt
mindannyian érezzük a bőrünkön is. Szinte nyárias az ősz. Persze egy-egy
időjárási szélsőség még nem enged következtetni klímaváltozásra. Itt a trendeket
kell nézni, minimum 30 éves időtartamban. És bizony, az időjárási szélsőségek
egyértelmű növekedést mutatnak hosszabb távon vizsgálva is. (De nem kell
ahhoz nagy elemzést végeznünk, hogy tapasztalatból is mondjuk, régebben
sokkal hidegebb, havasabb, hosszabb telek voltak itt Magyarországon, mint
manapság látjuk.)
Azt helyesen írja Gubek úr hogy egy-egy időjárási szélsőség még nem enged
következtetni klímaváltozásra. Bizonyára mondtam már, a honlapon legalább is
többször leírom, nem vitatjuk, hogy van némi fölmelegedés. De mivel
naprendszerünk egyéb bolygóin is van, egyértelmű, hogy ennek kozmikus okai
vannak. A napos meleg ősznek pedig lássuk pozitív hozadékát: Kevesebb fűtés,
kevesebb CO2-emisszió.
A szélsőségek növekedésével kapcsolatban viszont fenntartásaim vannak.
Az alábbi animációt a 2018.novemberben tartott TEDx Danube konferencia
egyik klímaváltozással kapcsolatos előadásából emeltem ki.

A világ 191 országában tapasztalható hőmérsékleti anomáliákat foglalja össze

1880-2017 között (137 év) NASA adatok alapján.
(https://data.giss.nasa.gov/gistemp/)
Egyértelmű a melegedés.
A szélsőséges hidegeket és melegeket láthatjuk az animáción, országonként
lebontva. Az első 100 évben egymás váltják a nagyon hideg és nagyon meleg
kilengések, ez természetes folyamat, egyensúlyban van a világ. A 70-es, 80-as
évektől kezdve látjuk, fokozatosan eltűnnek a hideg epizódok, már csak
szélsőséges melegek vannak. Ahogy haladunk előre a 21. században, azt látjuk,
hogy egyre több helyen egyre melegebb van és ahogy eljutunk napjainkig, a
helyzet már nyilvánvalóan nagyon súlyos és katasztrofális, és nemcsak az
emberek számára. Az élővilág számára is.

Videó: https://streamable.com/u110d
Kontrasztos kép: 1890 vs 2017
Ha nem jelenik meg: https://i.imgur.com/54RmPfv.png
Ezt a NASA képet behatóbban kell vizsgálnom. A baj az, hogy a pánikkeltő
oldalon milliós költségvetés és óriási kutatógárda áll rendelkezésre, a
magunkfajtának meg nagyon szerény eszközökből (kis nyugdíjból) kell erre
reagálnom. De megpróbálom. Óvakodnék a súlyos és katasztrofális jelzőktől.
Természeti katasztrófák mindig voltak. Operatőrök nem voltak ott korábban,
hogy dokumentálják őket.

Üdvözlettel:
Gubek István
Környezetkutató
Humánnökológus

Szeged, 2019. október 22.

Üdvözlettel:
Király József
okl. vegyészmérnök