Arany János Elméleti Liceum

Kulin György Reáltudományok

Diákkonfernciája

Az első csepptől a tengerig

Készítette: Bálint Stefánia és Nemes Csongor

Felkészítő tanár: Illyés-Domján Laura

2022
 Előszó

„Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában,

hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet,
megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenük.
Mintha a vízcsepp ezt mondaná: Én más vagyok, mint a
tenger.”

(Márai Sándor)
2022-ben senkinek nem kell megmagyarázni, hogy milyen fontos vizeink
védelme, ugye? Bár elméletileg mind tisztában vagyunk a vízszennyezés
jelentőségével, gyakorlatban mégis sok a kérdés a témában; mit tehetünk
pontosan, mennyire rossz a helyzet jelenleg, és mi vár ránk, ha nem cselekszünk
gyorsan? Ezeket járjuk most körbe.

2
 A vízszennyezettség okai

A szennyeződés többféle módon kerülhet a vizekbe. A

statisztikák szerint a szennyvizek csaknem fele ipari tevékenység
nyomán jön létre, amikor szerves és szervetlen vegyipari termékek
kerülnek a természetes közegbe. Ide sorolandók például a hűtővizek, a
technológiai használt vizek, az üzemi szociális szennyvizek, valamint
az üzem területéről elvezetett csapadékvíz is.
Ennek kapcsán pedig mindenképpen meg kell említeni az
olajszennyezést is, amelyért nagy részben nem a tanker balesetek
felelnek, bár tény, hogy ezek végzik a legkomolyabb pusztítást rövid
távon. Hosszú távon viszont az olajipar normális napi
tevékenységéből ered az olajszennyezés nagyobb része, innen kerül a
használt motorolaj és ipari olaj nagy része a vizekbe.
Emellett 25%-ban a mezőgazdaság felelős a vízszennyezésért,
főleg a különböző műtrágyák, növényvédő szerek használata miatt, de
iparszerű állattartás eredményeként a hígtrágya szennyezés mértéke is
igen magas. Mindezeken felül természetesen a háztartások is igen
komoly mértékű vízszennyezést okoznak és bár minimális, de szerepe
van mindebben a közlekedésnek, valamint a turizmusnak is.

Mezőgazdaság Ipar Lakossági Egyéb

3
 A vízfelszínen elterülő
olajfilm elegendő ahhoz, hogy
a víz és a levegő között egy
záróréteget hozzon létre,
amely megakadályozza a
levegő oxigénjének vízben
való oldódását. Így a víz
oldott oxigéntartalma
csökken. Ennek következménye az aerob élőlények pusztulása. Az
olajtól elpusztuló állatok mellett a tenger parányi élőlényei, az algák
és a planktonok is nagyon kényesek a víz tisztaságára. Az olajjal
szennyezett víz tömegesen pusztítja őket, és megszakadhat a
tápláléklánc. Ez pedig nagy veszélyt jelent az emberiség hallal való
ellátása szempontjából.

A vízszennyezés következményei

Napi szinten több mint harmincezer gyermek hal szomjan vagy kap
halálos betegséget a szennyezett víz fogyasztása, illetve az azzal való
tisztálkodás miatt.

A nagymértékű káros anyag miatt a tengeri gyom és alga igen nagy

mértékben elszaporodik, és egyszerűen elszívja a halak elől az életben
maradáshoz szükséges levegőt, amely egy idő után a tengerek holt
vízzé válásához vezethet. Már önmagában a számok is
megdöbbentőek. Egy évben átlagosan 2,6 millió tonna nitrát, 2,5
millió tonna cink, 370 ezer tonna ólom, valamint 8 millió tonna
műanyag hulladék kerül a világ természetes vizeibe. Ezek elképesztő
számok és józan ésszel nehéz felfogni, miként kerülhet ilyen mértékű
szennyezés a tengerekbe, óceánokba.
4
 Vízszennyezés az állatvilágra

Amikor szervesanyag-
tartalmú szennyvíz kerül
a természetes vizekbe, a
lebomlás folyamata
oxigént von el. Az ilyen
viszonyok között pedig
csak azok az
organizmusok maradnak
életben a vízben, melyek
képesek az oxigént a
felszínről felvenni vagy eltűrik az alacsony oxigéntartalmat is.
Ilyenkor sok állat elmenekül az adott helyről, majd amikor lezajlik a
szennyező anyagok lebontása, a teljes flóra és fauna visszaáll az
eredeti állapotára. Viszont amikor már komoly mértékű a szennyezés,
az utóbbi lépésre egyszerűen nincs lehetőség, az állat-és növényvilág
elpusztul, a vizek pedig egyszerűen „kiürülnek”. Hasonló a folyamat
akkor is, amikor olaj kerül a vízbe, ugyanis a víz és a levegő között
egy záróréteget hoz létre, amely megakadályozza a levegő
oxigénjének vízben való oldódását.

5
 Mit tehetünk a vízszennyezés ellen

Természetesen nem csak az ipar tehet sokat a vízszennyezés

visszaszorításáért, hiszen mi magánemberként is hozzájárulhatunk a
fentebb vázolt borzalmas adatok javításához. Lényeges lépés ezzel
kapcsolatban a szelektív hulladékgyűjtés, és az is, hogy ügyeljünk
arra, hogy milyen vegyszereket használunk a mindennapok során,
valamint arra is, hogy minként szabadulunk meg tőlük. Érdemes
környezetkímélő mosó- és mosogatószerekre váltani, és csak a
feltétlenül szükséges mennyiséget elhasználni a vízlágyító-, öblítő-,
mosószerekből, de ide sorolandók a kozmetikai termékek is.
Emellett a lefolyóban vagy a WC-ben nincs helye az
ételmaradéknak, a zsiradéknak, de az erős fertőtlenítőszernek sem. A
nyaralások során arra fontos odafigyelni, hogy természetes vizekben
közvetlenül fürdés előtt ne kenjük be magunkat napolajjal.

Egy csepp figyelmet

Bár az ipari és mezőgazdasági tevékenységekre magánemberként

nincs befolyásunk, azonban a mindennapi odafigyelésnek is igen
komoly szerepe van a vízszennyezés csökkentésében. A statisztikák
azt mutatják, hogy a háztartási tevékenységek ugyanakkora mértékben
felelősek mindezért, mint a mezőgazdasági
folyamatok. Vagyis ha mindannyian
odafigyelünk, sok kicsi sokra megy alapon egy
kicsit hagyhatjuk fellélegezni a Földet.

6
 Kísérletek

1. A víz pH értékének meghatározása az Aquanal segítségével

A pH egy angol betűszó a “ power of Hydrogen “

rövidítése.Jelentése a Hidrogén ereje, a folyadékban lévő
hidrogénionok (H+) számának mértéke.A pH skála savasságot
mér.Egy holland sörfőzőmester hozta létre, hogy a sör
savassságát/savanyúságát mérni tudja és pontosan be tudja állítani
a nedű megfelelő ízét.Az emberi vér pH értéke: 7,365.
Szervezetünk mindenáron törekszik ezt az értéket állandó szinten
tartani,így testünk normal pH szintjének 7,35 és 7,45 között van.
Amennyiben az érték ennél alacsonyabb vagy magasabb irányba
eltér, akkor beszélünk savasodásról vagy lúgosodásról.Ha
szervezetünk pH-ja 6,8 alá az abnormális savasság tartomaányába
süllyed vagy a 7,8 fölé az abnormális lúgosság tartományába
emelkedik,sejtjeink megszűnnek működni.

7
 A kísérlet menete:

1) A próbapoharat jelzésig megtöltjük vízpróbával

2) A reagensből 3 cseppet hozzáadunk és elegyítjük
3) Színkiegyenlítés.

2. A Nitrit kimutatása a pocsolyavízből

A nitrit 2 féle kéépen kerülhet a vízbe:

a) a felszín alatti vizeket szennyező nitrát mikrobiológiai rekudciójának
eredményeképpen.A felszín alatti vizekben, ahol ninc vagy kevés a légköri oxigén,a
talajmikroorganizmusok nitrátot használnak fel légzésük során az
oxidációhoz.Miközben a tápanyagot oxidálják, a nitrátot nitritté redukálják.Az
érzékeny nitrikimutatási reakcióval mért nitrit a felszín alatti vizek
nitrátszennyezettségére utal.
b) zárt rendszerben recirkuláltatott ipari vizekben acélból adagolnak nátrium-
nitritet(mintegy 200 ppm koncentrációban) hogy segítségevel megakadályozzák az
anódos korróziót.Ezt a hatást az által éri el a nitrit, hogy mintegy befogja az
oxigént(nitráttá alakulva) és ezzel védi a csővezetékeket és hőcserélöket az anódos
korrózió eredményeképpen kialakuló lyukkorróziótól.
A kísérlet menete:
1) A próbapoharat jelzésig megtöltjük vízpróbával
2) 2 merőkanálnyi reagenst hozzáadunk és felrázzuk
3) 3 perc után színkiegyenlítés

8
 3. Az ammónia kimutatása pocsolyavízből
Az ammónia a vízben- és a talajban – nagyobb részt szerves anyag biológiai lebomlására
útján keletkezik, kisebb részben természetes redukciós (nitrát redukció) folyamatok útján is
kialakulhat.Az ammónia a vízben proton felvételre és leadásra is képes, az ammónia és
ionjának koncentrációjának a viszonya a víz kémhatásának a függvénye.A szabad ammónia
erős sejtméreg.A víz Ph-értékének és hőmérsékletek növekedésével megnő a vízben a szabad
ammónia koncentrációja.A vizek ammónium tartalmát a szennyvizek bejutása is növeli.
A kísérlet menete:
1) A próbapoharat jelzésig megtöltjük
vízpróbával
2) Az 1-es reagensből 10 cseppet hozzádunk és
elegyítjük
3) A 2-es reagensből 1 merőkanálnyit
hozzáadunk, elegyítjük és 5 percig állni
hagyjuk
4) A 3-as reagnesből 15 cseppet hozzáadunk és
elegyítjük
5) További 7 perc után színkiegynlítés

4. A vízkeménység vizsgálata a kútvízből

A kísérlet menete:
1) A próbapoharat jelzésig megtöltjük vízpróbával
2) Addig adagolunk cseppeket a reagensből, amíg rózsaszínből át nem vát kékre

Megjegyzés: Minden csepp egy 1 nk°-nak felel

meg.A víz keménység szerinti osztályozása

nk keménység

0-4 nagyon lágy

4-8 lágy
8-18 közepesen
kemény
18-30 kemény

30 felett nagyon
kemény

9
 5. Foszfátok kimutatása a pocsolyavízből

Kísérlet menete:
1)A próbapoharat jelzésig megtöltjük vízpróbával
2)Az 1-es reagensből 10 cseppet hozzádunk és elegyítjük
3) A 2-es reagensből 1 cseppet hozzáadunk és elegyítjük
4) 5 perc után színkiegyenlítés

Az embernek foszforvegyületek formályában naponta kb.

1 gramm foszforra van szüksége.A foszfor nagy százalékat
foszforsavvá és foszfátokká (mosószerekben) kívül dolgozzák fel.

6. Nitrát kimutatása pocsolyavízből

A kísérlet menete:
1) A próbapoharat jelzésig megtöltjük vízpróbával
2) Az 1-es reagensből 2 merőkanálnyit hozzáadunk és
feloldjuk.
3) A 2-es reagensből 1 merőkanálnyit hozzáadunk.A fel
nem oldott mennyiségnek nincs jelentősége
4) További 10 perc után színkiegyenlítés

Ha az ivóvízben ez az ion meghaladja a 40 mg/l értékét,akkor nyílvánítják egészségre

ártalmasnak.A vizet nitráttal való szennyezettsége azért alakul ki, mert nem kezelték
megfelelően a háztartásokban keletkező szennyvizet vagy túl sok műtrágyát használtak.

10
 Útószó

Ez a dolgozat arra hivatott, hogy elületessen egy

gondolatot (reményeink szerint sikeresen) : a pazarlás, a nem
tudatos életmód és környezetünk szennyezése nem folytatható
az örrökévalóságig!Az úgynevezett „ értelem kora” lassanként
elpusztítja magát – most azonban még tehetünk ellene!

CSELEKEDJÜNK MOST, hogy a holnap bizalmat, ne rettegést hozzon.

11
 Tartalomjegyzék

Előszó....................................................................................................................................................2
A vízszennyezettség okai.......................................................................................................................3
A vízszennyezés következményei..........................................................................................................4
Vízszennyezés az állatvilágra.................................................................................................................5
Mit tehetünk a vízszennyezés ellen.......................................................................................................6
Egy csepp figyelmet...............................................................................................................................6
Kísérletek...............................................................................................................................................7
1.A víz pH értékének meghatározása az Aquanal segítségével..........................................................7
2.A Nitrit kimutatása a pocsolyavízből...............................................................................................8
3.Az ammónia kimutatása pocsolyavízből.........................................................................................9
4. A vízkeménység vizsgálata a kútvízből...........................................................................................9
5. Foszfátok kimutatása a pocsolyavízből........................................................................................10
6. Nitrát kimutatása pocsolyavízből.................................................................................................10
Útószó.................................................................................................................................................11
Könyvészet..........................................................................................................................................13

12
 Könyvészet

http://globalproblems.nyf.hu/a-viz/a-vizszennyezes-okai/
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzszennyez
%C3%A9s

13