Bővített sugárvédelmi és jogi

ismeretek II.

Alapfokú és bővített sugárvédelmi képzés

Békés Megyei Központi Kórház
2020.09.21-25.
 Sugárvédelem célja, alapelvei
• Az ionizáló sugárzások elleni védekezés célja az,
hogy a determinisztikus hatások fellépését
mindenképpen elkerüljük, a sztochasztikus
hatások előfordulását pedig az ésszerűen
elérhető legkisebb értéken tartsuk. E cél
érdekében három alapelvet kell követni:
• Indoklás
• Optimálás
• Korlátozás
 Indoklás
• Bármilyen sugárhatással járó tevékenységet vezetünk be, annak indokoltnak kell
lennie, azaz igazolnunk kell, hogy a tevékenység bevezetése – társadalmi, vagy
egyénre vetített szinten – több haszonnal, mint kárral jár.
• Esetenként eltérő, hogy kinek a feladata ennek az eldöntése:
• Atomerőmű  Országgyűlés
• Ipari röntgen anyagvizsgálat  elrendelő hatóság
• CT felvétel  kezelő és beutaló orvos
• Ugyanaz a diagnosztikai vagy terápiás cél elérhető-e sugárterheléssel nem járó
eljárással, pl. UH?
• Ha a kezelőorvos nem ért egyet az ionizáló sugárzással járó orvosi eljárás
indokoltságával, az eljárás elvégzésének megtagadása előtt köteles a beutaló
orvossal konzultációt kezdeményezni. Indoklás az felelőssége.
• Radioaktív anyagok szándékos hozzáadása élelmiszerekhez, takarmányokhoz,
játékokhoz, ékszerekhez és kozmetikumokhoz nem indokolható
 Optimálás
• A személyi dózisok nagysága, a sugárterhelés valószínűsége és a
sugárterhelésnek kitett személyek száma az ésszerűen elérhető
legkisebb legyen (ALARA-elv). Ezt befolyásolják az aktuális
műszaki ismeretek, a gazdasági és társadalmi tényezők.
• Diagnosztika: képminőség <-> Dózis
 Korlátozás
• Korlátok, amelyek tervezetten semmilyen körülmények között nem léphetők túl. Dóziskorlátok
minden esetben a külső és belső forrásoktól eredő dózisok összegére vonatkoznak.
• Lakossági dóziskorlát
• Foglalkozási dóziskorlátok
• Felnőtt dolgozók effektív dózisának korlátja évi 20 mSv. Szemlencsére évi 20 mSv (korábban 150 mSv!), bőrre,
végtagokra 500 mSv egyenértékdózis.
• a teljes élettartamra (és a tervezett és veszélyhelyzeti dózisterhelés összegére) vonatkozó 400 mSv effektívdózis-korlát
• Ellenőrzés: hatósági személyi dózismérő
• Indokolt körülmények között az Országos Atomenergia Hivatal egy-egy évre ennél nagyobb, de legfeljebb 50 mSv
dózist is engedélyezhet.

• Szigorúbb korlát – 6 mSv/év – alkalmazandó a 16 évesnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb tanulókra és

gyakornokokra (15 mSv (szemlencse), 150 mSv (bőr és végtagok)).
• Ha egy baleset elhárítás során 100 mSv-nél nagyobb effektív dózis várható, az elhárítási feladat csak
önkéntességi alapon végeztethető el.

• Páciens dóziskorlát
• Orvosi célú sugárterhelésre nincs megállapítva dóziskorlát!!! (optimálás!)
• Irányadó szintek (21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet)
 Sugárterhelés csoportosítása
Külső (röntgengép, izotóp) Belső (lenyelés/belélegzés, baleset)

Páciens Munkavállaló Lakosság

• Irányadó • 20 mSv/év • 1 mSv/év
szintek
Munkavállaló Lakosság Páciens
Effektív dózis 20 mSv/év 1 mSv/év
Nincs /
Szemlencse
20 mSv/év 15 mSv/év Irányadó
dózis
szintek
Bőr dózis 500 mSv/év 50 mSv/év
 Irányadó szintek
Azonnali beavatkozás szükséges
+ beavatkozási szint
Dózis érték + elfogadási szint
0 irányadó szint
- elfogadási szint
- beavatkozási szint
Vizsgálat javasolt

idő
Sugárvédelmi lehetőségek
• Távolság – távolság növelése
• Idő – besugárzási idő csökkentése
• Árnyékolás – Ólom(-szerű) védelem használata:
• személyi védőeszközök
• beépített, munkahelyi eszközök
 Praktikus megfontolások
• Cső – páciens távolság növelése, páciens – detektor távolság csökkentése

• Fluoro mód használatának csökkentése – (low dose mode, alacsony frame/perc)

• Mezőméret csökkentése

• Asztal alatti cső pozíció

• Betegre merőleges nyaláb használata

• Árnyékolás és személyi védőeszközök használata

• Ne a dózis minimum legyen a cél, az elégtelen képminőség a szükségtelen dózisterhelés

• Last image hold használata, mezőméret és pozíció állítása sugárzás nélkül

• A megfelelő kontraszthoz maximális kV használata, szűrés betegméretnek megfelelőre állítása

• Geometriai nagyítás kerülése, amennyiben lehetséges

• Rács használatának kerülése, amennyiben lehetséges

Ha a páciens sugárterhelése a csökken, akkor a dolgozóké is!

 Jogszabályok
• Az atomenergiáról az atomenergia biztonságos felhasználására vonatkozó hazai
jogszabály (Atomtörvény): 1996. évi CXVI. Törvény (módosítva 2016. és
2018.01.01.)

• Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és

ellenőrzési rendszerről 487/2015. (XII.31.) Korm. Rendelet (módosítva 2018. 03.01.)

• A páciensek védelmére vonatkozó előírások 21/2018. (VII.9.) EMMI rendelet

• Az orvostechnikai eszközökről (időszakos felülvizsgálat) 4/2009. (III.17.) EüM
rendelet

• Magyar Szabványok
 Szabványok
• MSZ 62-4:2017
• Sugárvédelem nagy aktivitású gamma-távbesugárzó berendezések és
orvosi lineáris gyorsítók alkalmazásakor
• MSZ 62-6:2017
• Sugárvédelmi előírások zárt sugárforrások közelterápiás felhasználásakor
(brachy-terápia)
• MSZ 62-7:2017
• Sugárvédelem nyitott radioaktív készítmények alkalmazásakor
• MSZ 824:2017
• Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi röntgen-munkahelyeken
 MSZ 824:2017

• Sugárvédelmi előírások egy legfeljebb 300 kV üzemi

feszültségű röntgenberendezés létesítéséhez,
üzembe helyezéséhez és üzemeltetéséhez.

• Röntgenmunkahelyek kialakításához szükséges

sugárvédelmi és általános követelményeket
tartalmaz.
 Szakkifejezések és meghatározásuk
• Ólomegyenérték (jele: mm Pb): Megadja, hogy a kérdéses anyag adott
rétege sugárgyengítési szempontból milyen vastag ólomrétegnek felel
meg. MEGJEGYZÉS: Hacsak másképp nincs megadva, az ólomegyenérték
90 kV csőfeszültségre és 2,5 mm Al felező rétegvastagsággal jellemzett
sugárminőségre vonatkozik.
• Röntgenberendezés: A röntgensugárzás előállítására és felhasználására
alkalmas műszaki eszközök összessége. MEGJEGYZÉS: A diagnosztikai
röntgenberendezések sugárvédelmének általános követelményeit az MSZ
EN 60601-1-3 és a vonatkozó termékszabványok tartalmazzák.
• Szivárgó sugárzás: A röntgencső védőburáján keresztül, de nem a
sugárhatároló eszköz sugárkilépő ablakán átszivárgó sugárzás.
• Szórt sugárzás: Az anyaggal való kölcsönhatás során az eredeti iránytól
eltérített és többnyire csökkent energiájú fotonokból álló sugárzás
 Diagnosztikai és terápiás röntgenberendezések
használati csőfeszültség- tartományai

Röntgenberendezés Csőfeszültség- tartomány

Mammográf 25 - 40 kV
Intraorális rtg 60 - 70 kV
Fogászati panoráma 60 - 90 kV
Fogászati CT (CBCT) (álló és fekvő) 80 - 120 kV
Átvilágító rtg. (sebészeti képerősítők, DSA) 60 - 111 kV
CT 80 - 140 kV
Terápiás rtg. (felületi terápiás berendezés) 20 - 250 kV

Multimodalitás berendezések: PET-CT, 80 - 140 kV

SPECT-CT, MR-CT, SPECT-PET-CT
 Tervezési célok
Munkavállalók szempontjából a sugárárnyékolást úgy
kell megtervezni hogy az évenkénti effektív dózis ne
legyen több mint 2 mSv, ami a 487/2015 Korm.
Rendelet által megszabott évi effektív dóziskorlát 1/10
része.

Lakosságra vonatkozóan az évi

effektív dózis ne haladja meg a
0,3 mSv-t.
 Dózishatárértékek
•Védett helyeken pl. kapcsolófülke, védőfal
mögött, a dóziskorlát :

•A) 0,4 µSv / felvétel

•B) 40 µSv heti összdózis
 A röntgenmunkahelyek kialakításának
általános követelményei
• Röntgenhelységek alapvető méreteit az oda
telepítendő berendezés/ munkafolyamat
határozza meg.
• Az előírástól egyik méret (alapterület,
belmagasság, rövidebb oldalméret) esetén 10%
eltérés megengedett.
• Minimális belmagasság: 3 m, kivéve fogröntgen,
csontsűrűség-vizsgáló és mammográfia (2,65 m).
A röntgenmunkahelyek kialakításának
általános követelményei
Munkahely Legkisebb
megnevezése oldalméret (m)
Dönthető átvilágító 22 3,8
szerkezet
CT- 25 4
röntgenmunkahely
Mammográfia 12 3
Ortovoltos terápia 20 3,5
Angiográfiás 30 4,5
munkahely
Vetkőzőfülke 1,2 1
A röntgenmunkahelyek általános előírásai

• A röntgencső fókusznak, és a páciens átsugárzott testrészeinek

a falaktól legalább 1,5m távolságra helyezkedjen el, kivétel: a
fali Bucky-állvány, a kisállatfelvételező, a fogászati, a
mammográfiai és a csontsűrűség vizsgáló berendezések.
• Röntgenhelységek bejáratát az ionizáló sugárzás alapvető
szimbólumával kell ellátni.
• Ajtók fölé sugárveszélyt jelző lámpa szükséges, amennyiben
nincs az ajtón gombos zár.
• A röntgenvizsgálóba illetéknélküli belépést gombos zárral kell
kivitelezni
 A röntgenmunkahelyek általános előírásai

• A mesterséges szellőzésnek óránként legalább

hatszoros légcserét kell biztosítania (MSZ-03-190).

• Több vizsgálószerkezetet tartalmazó helységben,

ha a páciensek egyidőben benntartózkodnak
legalább 0,5 mm ólomegyenértékű
sugárárnyékolást kell biztositani.
 Felvételi röntgenmunkahelyek
sugárvédelmi előírásai

• Biztositanikell a röntgenmunkahelyhez egy

sugárvédett vezérlőhelységet.
• Az áttekintőablak legalább 60 cm x 80 cm
ólomüveg kell legyen.
• Intraorális és panorámafelvételezésnél lehet
alkalmazni a távolságvédelmet az exponáló
személyt érintően. (2m/3m)
 Átvilágító röntgenmunkahelyek
sugárvédelmi előírásai
• Olyan átvilágítás esetén amit a beteg közeléből
végeznek, kötelező az egyéni védőfelszerelés
használata, és ha lehetséges, egyéb
árnyékolóeszközöket is fel kell szerelni.

• A védőköpenyek árnyékoló képessége legalább 0,25mm

ólomegyenértéknek, vagy nagy munkaterhelés esetén,
0,35mm ólomegyenértéknek kell megfeleljen.
 Átvilágító röntgenmunkahelyek
sugárvédelmi előírásai

• Kötelező a pajzsmirigyvédő gallér használata ha

munka során a pajzsmirigy sugárterhelése elérheti
a 20 mSv/év dózisegyenértéket.
• Kötelező a 0,5mm ólomegyenértékű
védőszemüveg használata ha munka során a
szemlencse sugárterhelése elérheti a 6 mSv/év
dózisegyenértéket.
A sugárvédelmi méretezés alapkövetelményei

Ólomegyenérték-
Számolás
táblázat

Bármely orvosi
Feltételeknek megfelelő:
röntgenmunkahely
diagnosztikai, felületi és
sugárvédelmi
közelterápiás
méretezésére
röntgenmunkahelyeknél
alkalmazható

Függ az üzemmódtól, Függ az

csőfeszültségtől, alapterülettől, a
irányfaktortól és a helység méreteitől,
tartózkodási faktortól szabályos telepítéstől
 Példa Tömör
tégla
Vastagság (cm)

10
Ólomegyenérték
(mm Pb)
0,8
20 1,7
30 2,6

Anyagok
Baritbeton
és vakolat
ólómegyenérték Acél
(200kv)

Vastagság (cm) Ólomegyenérték Vastagság (cm) Ólomegyenérték

(mm Pb) (mm Pb)

1 0,7 0,1 0,1

2 1,4 0,3 0,3
2,5 1,7 1 0,8
Sugárvédelmi mérések és ellenőrzések
• Röntgenbesugárzás esetén a helység környezetében
mérhető dózisteljesítmény-határértékek a felszíntől
30cm-re:
Ha 0 < T < 1 és a terület a
20 µSv/h röntgent használó részleghez
tartozik
Ha 0 < T < 1 és a terület nem a
2 µSv/h röntgent használó részleghez
tartozik
T = 1 vagyis a terület állandó
0,4 µSv/h
tartózkodásra szolgál
Foglalkozási sugárterhelés orvosi
munkahelyeken
 Jogszabályok
• Sugárvédelmi kategorizálás
• kiemelt sugárvédelmi kategória (pl. Paksi Atomerőmű)
• I. sugárvédelmi kategória
• Bizonyos radioaktív anyagok alkalmazása (Gamma kés – 60Co forrás, Teletherápiás
egység)
• teleterápiás, brachyterápiás (afterloading) munkahely
• II. sugárvédelmi kategória
• II. és III. típusú orvosi izotóplaboratórium
• Röntgendiagnosztika (Panoráma,
felvételi, átvilágító, angiográfiás
röntgenberendezések, tomográfiás képalkotók)
• III. sugárvédelmi kategória
• Intraorális röntgenberendezés
• Csontsűrűségmérő
 Sugárveszélyes munkahely

•A sugárvédelmi hatósági szabályozás egysége, amelynek

engedélyese vagy bejelentője az atomenergia alkalmazója,
amely a felügyelt és ellenőrzött területet, az ott alkalmazott
radioaktív anyagokat, az ott üzemeltetett ionizáló sugárzást
létrehozó berendezéseket, az ott végzett tevékenységet, az
ott dolgozó munkavállalókat foglalja magába
 Munkaterület besorolása
• Ellenőrzött terület (Controlled area): Minden olyan helyiség, ahol
röntgenberendezés üzemeltetéséből adódóan, az évi egyéni sugárterhelés
meghaladhatja az 1 mSv effektív dózist, a szemlencse esetében a 15 mSv
egyenértékdózist, a bőr és a végtagok esetében az 50 mSv egyenértékdózist.

• Felügyelt terület (Supervised area): Azok a munkaterületeket, ahol a foglalkozási

sugárterhelés ugyan nem éri el az ellenőrzött terület besoroláshoz szükséges
mértéket, azonban az ionizáló sugárzás alkalmazásából származó kockázatot, a
kockázat jellegének és nagyságának figyelembe vételével, ellenőrzés alatt kell
tartani.
 Ellenőrzött terület
• Ellenőrzött terület követelményrendszere egészségügyi intézményben:
Az ellenőrzött területnek legyenek egyértelműen kijelölt fizikai határai. Az
ellenőrzött területre történő bejutás jogosultságát szabályozni, a belépést
ellenőrizni kell. Az ellenőrzött terület bejáratát a sugárveszélyre, a sugárforrás
jellegére és a kockázatra utaló jelzéssel és felirattal, valamint a munkaterület,
illetve munkahely megnevezésével kell megjelölni. Az ellenőrzött területre való
illetéktelen bejutást meg kell akadályozni. Ellenőrzött területen, a vizsgált
betegen, ha szükséges, a gondozón/támogatón kívül, csak az oda beosztott
munkavállaló, valamint rövid időre alkalmi tevékenységet végző más dolgozó
tartózkodhat. Az ellenőrzött terület műszeres sugárvédelmi ellenőrzését a
sugárzás típusának, a sugárveszély mértékének megfelelő módon biztosítani kell.
 Engedélyes, Sugárterhelésnek kitett
munkavállaló
Engedélyes az atomenergia alkalmazói közül, aki
hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet
végez.

Sugárterhelésnek kitett munkavállaló olyan személy,

aki akár önfoglalkoztatóként akár munkáltató
foglalkoztatásában az e rendelet által szabályozott
tevékenységek részeként sugárterheléssel járó munkát
végez, és olyan dózisokat kaphat, amelyek túlléphetik
a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok 32

valamelyikét.
 Munkavállalók besorolása
• „A” kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók,
akiknek a sugárterhelése meghaladhatja az évi 6 mSv effektív
dózist, vagy a szemlencsére nézve az évi 15 mSv, vagy a bőrre
vagy a végtagokra nézve az évi 150 mSv egyenértékdózist

• „B” kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akik

nem tartoznak az „A” kategóriába.
 Sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott
munkavállalók jogai
• Egészséges munkakörnyezethez való alapjog
• Rendszeres orvosi vizsgálatokon való részvétel
• Sugárvédelmi alapelvek (indokoltság; optimálás (dózismegszorítás, vonatkoztatási
szintek, dóziskorlátozás); valamint sugárvédelmi előírások (jogszabályi, SL és MSSz)
megismerése
• Hozzájárulás a különleges sugárterheléshez
• Az egyéni sugárterhelésre (személyi dozimetria, dózisbecslés) vonatkozó adatok
megismerése
• Veszélyhelyzeti munkavállalóként előzetes tájékoztatás az egészségi kockázatokról és a
védelmi intézkedésekről, valamint önkéntes részvétel (> 100 mSv effektív dózis)
• Bekerülés az egészségügyi követési rendszerbe (> 100 mSv effektív dózis)
 Sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott
munkavállalók kötelezettségei
• Megfelelő szintű, vizsgaköteles sugárvédelmi képzésben (1 év!), továbbképzésen való részvétel.
• Az MSSz, valamint a hatósági engedélyek előírásainak betartása.
• Munkavégzésre alkalmas állapotban történő megjelenés a munkahelyen.
• Védőeszközök megfelelő használata és tárolása.
• Személyi dózismérők megfelelő viselése és tárolása.
• Részvétel és együttműködés a belső sugárterhelés meghatározását célzó vizsgálatokban.
• Sv. intézkedéseket kívánó események jelentése.
• Külső munkavállalóként külföldön csak megfelelő egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolás (EDI)
birtokában végezhet ellenőrzött területen munkát.
• Munkahelyenként külön-külön személyi doziméter használata
 A sugáregészségügyi vizsgálatok
szervezési rendje

1. Előzetes alkalmassági vizsgálat: a sugárveszélyes tevékenység megkezdése előtt kell

elvégezni, illetve az „A” kategóriába való átsorolás előtt. Többnyire laboratóriumi
vizsgálatból, továbbá, az azt kiegészítő belgyógyászati és genotoxikológiai vizsgálatból áll.
Nem végezhetnek sugárveszélyes tevékenységet a fiatalkorúak, a gyermeket váró, a frissen
szült illetve a szoptató nők, a rosszindulatú megbetegedésben szenvedők, továbbá azok, akik
valamilyen vérképzési rendellenességben szenvednek.
2. Rendszeresen ismétlődő alkalmassági vizsgálat: függetlenül attól, hogy milyen
tevékenységről van szó, évente egyszer szükséges ilyen vizsgálaton részt venni. A vizsgálat,
hasonlóan az előzetes alkalmassági vizsgálathoz, többnyire egy laboratóriumi, egy
belgyógyászati és egy genotoxikológiai vizsgálatból áll. A vizsgálat célja nem az, hogy
kiderítse, okozott-e egészségkárosítást az előző vizsgálat óta az ionizáló sugárzás, hanem az,
hogy kiderüljön, nem keletkezett-e valamilyen olyan betegség vagy egészségi állapotban
történt változás, amelyre az ionizáló sugárzás, veszélyes lehet.
 A sugáregészségügyi vizsgálatok
szervezési rendje

3. Soron kívüli vizsgálat: amennyiben gyanúja merül fel többlet

külső vagy belső sugárterhelésnek.

4. Záró vizsgálat: abban az esetben szükséges, ha az ionizáló

sugárzás veszélyének kitett munkavállaló legalább 4 év
munkavégzést követően, tetszőleges ok miatt befejezte a
sugárveszélyes munka végzését. A vizsgálat célja annak
igazolása az engedélyes (munkáltató) részére, hogy a
munkavállaló egészségesen lépett ki a sugárveszélyes
munkakörből.
 Sugárvédelmi képzés

• A sugárvédelmi képzettség a megfelelő képzésen való részvétellel és

eredményes vizsga letételével igazolható.
• A képzettségi igazolás a vizsga letételétől számított 5 évig érvényes.
• A képzettség újabb sugárvédelmi képzésen, vagy továbbképzésen való
részvétellel és eredményes vizsgával újítható meg.
• Eredménytelen vizsga esetén a vizsgázó 30 napon belül újabb képzésen,
illetve továbbképzésen való részvétel nélkül pótvizsgát tehet.
• A sugárvédelmi képzések és vizsgáztatások költségei az engedélyest, külső
munkavállalók esetében a munkáltatót terhelik.
• Egy évig dolgozhat a munkavállaló sugárvédelmi képesítés nélkül, felügylet
mellett.
Sugárvédelmi képzettségi követelmények, a
képzettség megszerzésének módja

Alapfokozatú képzettség:
a) radioaktív sugárforrással nem dolgoznak, de munkaköri
kötelességük teljesítése közben tervezett sugárterhelésnek
lehetnek kitéve (például sugárveszélyes munkahelyen takarítanak,
festenek, karbantartó munkát végeznek);
b) III. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenység során
sugárforrással dolgoznak, vagy ilyen tevékenységet irányítanak,
felügyelnek (figyelem: az orvosi sugárterhelést vagy nem orvosi
képalkotással járó besugárzást eredményező tevékenységeket
végzőknek legalább bővített fokozatú képzettséggel kell
rendelkezniük);
c) radioaktív anyagok telephelyen kívüli szállítására vonatkozó
előírások alapján képzésre kötelezettek;
d) veszélyhelyzeti munkavállalók.
 Sugárvédelmi képzettségi követelmények, a
képzettség megszerzésének módja
Bővített fokozatú sugárvédelmi képzettség:
a) orvosi sugárterhelést vagy nem orvosi képalkotással járó besugárzást eredményező
tevékenységeket végeznek, vagy ilyen tevékenységet közvetlenül felügyelnek vagy
irányítanak,
b) kiemelt létesítményben, az I. vagy a II. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenység
során sugárforrással dolgoznak, vagy ilyen tevékenységet közvetlenül felügyelnek vagy
irányítanak,
c) a II. vagy a III. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenység sugárvédelmi szempontú
felügyeletét szervezeti szinten irányítják,
d) a veszélyhelyzet-elhárítási tervben vagy veszélyhelyzet-kezelési rendszerben
meghatározott veszélyhelyzeti munkavállalók azon csoportjába tartoznak, akik a
veszélyhelyzettel érintett területen a helyszíni védelmi intézkedések közvetlen
végrehajtását irányítják, és
e) zárt sugárforrásnak nem minősülő, csomagolatlan radioaktív készítménnyel folytatott
tevékenységet közvetlenül felügyelnek, irányítanak, kivéve, ha a radioaktív anyag olyan - a
munkahelyi sugárvédelmi szabályzatban meghatározott - csomagolóeszközben van, amely
a normál munkakörülmények között megtartja tartalmát.
 Sugárvédelmi képzettségi követelmények, a
képzettség megszerzésének módja
Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettség:
a) kiemelt létesítményben vagy az I. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenységek során a
sugárveszélyes munkavégzést tervezik vagy a sugárveszélyes tevékenységet végző szervezeti
egységet közvetlenül irányítják,
b) kiemelt létesítmény vagy az I. sugárvédelmi kategóriába sorolt sugárvédelmi szempontú
felügyeletet ellátó szervezeti egységet közvetlenül irányítják,
c) orvosfizikusként, orvosi fizikus szakértőként vagy klinikai sugárfizikusként sugárterápiás
tervezést végeznek,
d) sugárveszélyes tevékenységek sugárvédelmi hatósági ellenőrzését vagy engedélyezését végzik,
e) alapfokú, bővített fokozatú vagy átfogó fokozatú sugárvédelmi tanfolyamokon oktatnak vagy
vizsgáztatnak,
f) a kiemelt létesítmények, az I. sugárvédelmi kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahelyek,
továbbá az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer veszélyhelyzet-elhárítási terveiben vagy
veszélyhelyzet-kezelési rendszerében meghatározott azon munkavállalók, akik veszélyhelyzeti
sugárzási helyzet sugárvédelmi következményeinek értékelését végzik, valamint a sugárterhelés
csökkentésére irányuló védelmi intézkedésekre javaslatot adnak
Sugárvédelmi képzettségi követelmények, a
képzettség megszerzésének módja

Sugárvédelmi szakértői kiegészítő képzettség:

a) sugárveszélyes munkahelyek kialakításának sugárvédelmét
vagy a már engedélyezett sugárvédelmi rendszer hatósági
engedélyezéshez köthető átalakítását tervezik, vagy

b) egyéb sugárvédelmi szakértői tevékenységet folytatnak.

 Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat
(MSSz)
• a sugárvédelmi megbízott, illetve helyettesének nevét, elérhetőségét,
• a sugárvédelmi minőségbiztosítási programban előírt feladatokat,
• a munkavállalók külső és belső sugárterhelésének ellenőrzésére vonatkozó
követelményeket,
• a sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók, számát, szakmai és
sugárvédelmi képzettségi követelményeit,
• munkavállalók sugárvédelmi besorolását, sugárvédelmi jellegű
képzettséget,
• az ellenőrzött, illetve felügyelt területek körülhatárolási intézkedéseit
 Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat
(MSSz)
• mindazon ismereteket, amelyeket a biztonságos munkavégzéshez helyileg ismerni kell,
• a biztonsági rendszerek, személyi védőeszközök, sugárvédelmi műszerek, személyi
dózismérők bemutatását, továbbá kezelésére, viselésére, karbantartására, hitelesítésére
vonatkozó előírásokat,
• a nyilvántartások vezetési és a bizonylatok megőrzési rendjét,
• a hatóságok részére történő bejelentési kötelezettség teljesítésének rendjét
• megbízott foglalkozásegészségügyi szolgálat nevét, címét és telefonszámát, valamint a
sugáregészségügyi vizsgálatok rendjét,
• az MSSZ felülvizsgálati rendjét,
• a normálistól eltérő események kezelésének tervét,
• a jelentésköteles események körét és kivizsgálásuk rendjét
 Sugárvédelmi Leírás (SL)
• az engedélyes szervezeti felépítésén belüli felelősségi körök
• a sugárveszélyes tevékenység(ek) technológiai leírása,
• a sugárvédelem kialakítása során alkalmazott optimálási szempontok,
• a sugárveszélyes munkahelyek alaprajza, a radioaktív anyagok és az ionizáló
sugárzást kibocsátó berendezések helyzetének feltüntetésével; valamint a
releváns pontokon előforduló legnagyobb dózisteljesítmények megadása,
• hordozható berendezések alkalmazása esetén a helyszín körül határolásának
tervét,
• a vonatkozó tervezési szabványoknak való megfelelés igazolása,
 Sugárvédelmi Leírás (SL)
• a sugárvédelmi minőségbiztosítási program,
• a környező lakosság védelmének a terve, a várható legnagyobb lakossági
dózisterhelés becsült értéke
• az ellenőrzött, illetve felügyelt területek meghatározásának
követelményrendszere és az ellenőrzött, illetve felügyelt területek
meghatározása,
• az alkalmazott berendezések típusa és típusengedélyeinek azonosítói,
• a hatósági bejelentés-köteles események körének meghatározása,
• milyen időközönként szükséges az SL felülvizsgálata
 Sugárvédelmi személyi védőeszközök

• Ólomgumi köpeny - az átvilágított beteg közelében viselése kötelező!

• Minimális ólom-egyenértéke 100 kV-ig 0.25 mm Pb 100 kV fölött 0.35 mm Pb
• Pajzsmirigy-védő ólomgumi gallér
• Ólomgumi kesztyű
• Ólmozott szemüveg
• Fontos, hogy a sugárveszélyes munkák végzése közben a munkavállalók
mindig használják az előírt munkavédelmi eszközöket (például:
ólomgumiköpenyek, kesztyűk, pajzsok, paravánok).
• Külön kiemelendő a sugárzásra fokozottan érzékeny szemlencse védelme: a
szem sugárterhelésének csökkentésére a leghatékonyabban ólomüveg
védőszemüveget használhatunk.
Védőfelszerelések intervenciós munkahelyen
 Engedélyköteles tevékenységek
• létesítési engedély
• üzembehelyezési engedély
• üzemeltetési feltételek, korlátok, szennyezett területek használatának feltételei
• rendkívüli események és NVH kezelési tervének jóváhagyása
• a radioaktív anyag alkalmazása, forgalmazása
• az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése, forgalomba hozatala
• nem helyhez kötött sugárveszély es szolgáltatási tevékenység
• sv. képzések és továbbképzések végzése
• sv. szakértői tevékenység folytatása
• kiemelt létesítmények lakossági dózismegszorításának meghatározása
• tevékenység befejezése utáni inaktívvá nyilvánítás
• felszabadítás a hatósági felügyelet alól
• zárt sugárforrás felhasználási idejének meghosszabbítása
 Bejelentési kötelezettség
• a radioaktív anyag vagy ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés alkalmazás,
üzemeltetés engedélyezett tevékenységének megkezdését (30 nap)
• megszüntetését (8 nap)
• tulajdonjog megszerzését (8 nap)
• használat átengedését (8 nap)
• a radioaktív anyag felszabadítását (30 nap),
• MSSz adatváltozás (15 nap)
• sugárvédelmi képzés és továbbképzés (15 nap)
• teljesítés, jegyzőkönyv, bizonyítványok adatai (8 nap)
• sugárvédelmi szakértő adatváltozás, illetve a tevékenység szüneteltetése (15
nap)
• bejelentés tudomásulvétele (OAH - 8 nap)
 Nyilvántartások vezetési- és a bizonylatok
megőrzési rendje
• A vezetett nyilvántartások ismertetése (személyi dózismérések, képzések, orvosi vizsgálatok, sugárvédelmi
ellenőrzések és értékelések, sugárforrások és hulladékok nyilvántartása)
• Nyilvántartások kezelésének rendje
• A nukleáris biztonsági hatóság részére történő rendszeres adatszolgáltatások rendje (gyakoriság, információközlés
módja, tartalma, felelőse, határideje)
• A nukleáris biztonsági hatóság részére történő eseti bejelentések rendje (kiváltó feltételek, információközlés módja,
tartalma, felelőse, határideje
• a sugárveszélyes munkahelyen dolgozók tájékoztatása, oktatásának megszervezése,
• az oktatásban való részvétel nyilvántartása,
• munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatának szervezése és nyilvántartásának vezetése, személyi sugárterhelése
ellenőrzésének megszervezése és eredményének nyilvántartása,
• a radioaktív anyagok és ionizáló sugárzást előállító berendezések naprakész nyilvántartás,
• hatósági engedélyeinek nyilvántartása és érvényességének felügyelete, szükség esetén átalakításának, a tevékenység
megszüntetése esetén pedig visszavonásának kezdeményezése,
• a sugárvédelmet érintő javítási, karbantartási munkákat követő mérések, mérési jegyzőkönyvek nyilvántartása,
• a radioaktív hulladékok gyűjtésének, tárolásának és kezelésének felügyelete, a kibocsátott anyagok radioaktivitásának
ellenőrzése és nyilvántartása.
 Sugárvédelmi megbízott jogállása
• Az engedélyes az engedélyes szervezetén belüli sugárvédelmi feladatok felügyelete
és ellátása érdekében írásban sugárvédelmi megbízottat nevez ki. Az engedélyes
biztosítja a sugárvédelmi megbízott számára mindazokat a személyi és tárgyi
feltételeket, amelyek feladatai ellátásához szükségesek. A sugárvédelmi megbízott
közvetlenül az engedélyes sugárvédelmi követelmények végrehajtásáért felelős
vezetőjének van alárendelve.

• kiemelt létesítmény és I. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenység esetén

átfogó fokozatú, II. és III. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenység esetén
bővített fokozatú sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkeznie
 Sugárvédelmi megbízott
• annak biztosítása, hogy a sugárzással folytatott munkavégzés a vonatkozó előírások és az MSSZ-ben foglalt szabályok
betartásával történjen,
• az MSSZ elkészítése, vagy a sugárvédelmi szakértővel történő elkészíttetése,
• munkahelyi monitorozó program végrehajtásának felügyelete és az ezzel kapcsolatban keletkezett dokumentáció
kezelése,
• részvétel a munkatervek kidolgozásában, azok sugárvédelmi véleményezésével,
• jelentések készítése a vezetők részére,
• az adott tevékenységre vonatkozó speciális sugárvédelmi szabályok és eljárások megismertetése az új
munkavállalókkal és ennek dokumentálása,
• a sugárveszélyes munkahelyen dolgozók tájékoztatása, oktatásának megszervezése, valamint az oktatásban való
részvétel nyilvántartása, munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatának szervezése és nyilvántartásának vezetése,
személyi sugárterhelése ellenőrzésének megszervezése és eredményének nyilvántartása,
• radioaktív anyag igényléséhez való hozzájárulás, az anyag átvétele, felhasználásának ellenőrzése, eltávolításának
megszervezése és ezek nyilvántartása,
• a radioaktív anyag telephelyen belüli mozgatásának felügyelete,
• új sugárveszélyes eljárás, módszer bevezetésekor az erre vonatkozó sugárvédelmi előírások kidolgozása, illetve
kidolgoztatása, sugárvédelmi szempontból hozzájárulás az új eljárás alkalmazásához,
• a munkaterület esetleges radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és a szennyezettség-mentesítés irányítása,
• a releváns biztonsági és figyelmeztető rendszerek állapotának rendszeres értékelése,
 Sugárvédelmi megbízott
• a sugárvédelmi célokat szolgáló készülékek és eszközök folyamatos karbantartásáról és külön jogszabályban előírt
rendszeres hitelesíttetéséről, kalibrálásáról való gondoskodás,
• a sugárvédelmet érintő javítási, karbantartási munkákat követő mérések, mérési jegyzőkönyvek nyilvántartása,
• a radioaktív hulladékok gyűjtésének, tárolásának és kezelésének felügyelete, a kibocsátott anyagok radioaktivitásának
ellenőrzése és nyilvántartása,
• a sugárveszélyes munkahely környezetének sugárvédelmi szempontból történő ellenőrzése,
• a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekkel összefüggő megelőző, felkészülési és elhárítási tevékenységben való
részvétel,
• a sugárveszélyes munkahelyek munkavédelmi szemléjén és a hatósági ellenőrzésben való részvétel,
• az atomenergia alkalmazójának e rendelet szerinti hatósági engedélyeinek nyilvántartása és érvényességének
felügyelete, szükség esetén átalakításának, a tevékenység megszüntetése esetén pedig visszavonásának
kezdeményezése,
• a hatóságokkal való kapcsolattartás, részükre adatszolgáltatás,
• az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettség teljesítése,
• a sugárvédelmi szakértővel való kapcsolattartás,
• mindazon sugárvédelmi feladat ellátása, amelyet jogszabály, az MSSZ, vagy az atomenergia alkalmazója írásban a
feladatkörébe utal,
• a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló
rendelet szerinti helyi nyilvántartás megfelelő módon történő vezetése.
 Sugársérült fogalma és ellátása

A 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet alapján:

• Azt a személyt, aki 250 mSv effektív dózist meghaladó
nem terápiás célú sugárterhelést, illetve a klinikai
tünetek vagy a dózisbecslés alapján a bőrfelület egy
részén 6 Gy-nél, a szemlencsében 2 Gy-nél, vagy egyéb
egyes szervekben 3 Gy-nél nagyobb sugárterhelést
(elnyelt dózis) kapott (a továbbiakban: sugársérült),
illetőleg, ha ennek gyanúja fennáll, soron kívül, de
legkésőbb 24 órán belül orvosi vizsgálatnak kell alávetni,
szükség esetén kezelésben kell részesíteni.
 Sugársérült fogalma és ellátása
• Nyitott radioaktív készítmény szervezetbe kerülése vagy annak
gyanúja esetén az érintett személlyel kapcsolatosan az országos
tisztifőorvos által - az illetékes szakmai kollégiummal
együttműködve - elkészített módszertani levélben
meghatározottak szerint kell eljárni. Az eljárás során betartandó
munkahelyi sugárvédelmi feladatokat az MSSZ tartalmazza.

• A sugársérült vagy az arra gyanús személy szakellátása a

rendeletben meghatározott egészségügyi intézményekben (a
továbbiakban: kijelölt egészségügyi intézmény) történik, az
országos tisztifőorvos szakmai közreműködésével. A kijelölt
egészségügyi intézmény a kombinált sugársérült ellátására is
alkalmas munkacsoportot hoz létre
 Sugársérült szakellátásra kijelölt intézmények
1. HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest
2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc
3. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen
4. Országos Onkológiai Intézet, Budapest
5. Petz Aladár Megyei Kórház, Győr
6. Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pécs
7. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és
Gyógyszerésztudományi Centrum, Szeged
8. Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd

A továbbképző tanfolyamot a Nemzeti Népegészségügyi Központ tartja, az

országos tisztifőorvos által jóváhagyott képzési tematika alapján
 21/2018. EMMI-rendelet

• Az egészségügyi tevékenység végzése során radiológiai eljárást

csak szakmailag indokolt esetben, illetve mértékben és a
sugárterhelést elszenvedő személy érdekében lehet alkalmazni,
feltéve, hogy alkalmazással járó kockázat kisebb az annak
elmaradásával járó kockázatnál, továbbá, a besugárzástól
várható eredmény más rendelkezésre álló, sugárterheléssel nem
járó orvosi eljárás útján nem érhető el.
 Munkavállalók

• Orvosok
• Fizikusok
• Röntgen asszisztens / radiográfus
• Műtős személyzet
• (takarítók, adminisztrátorok, betegszállítók, stb…)
 Orvosok
(1) A kezelőorvos a beteg kezelése során köteles gondoskodni arról, hogy tervezett expozíciós helyzetben tényleges
indikáció nélkül ne következhessen be sugárterhelés.
(2) A kezelőorvos gondoskodik a beteg sugárterhelésének optimálásáról. A megfelelő optimálás kiterjed a megfelelő
típusú berendezés kiválasztására, a diagnosztikai adatok és terápiás eredmények következetes előállítására, az
ionizáló sugárzással járó orvosi eljárások gyakorlati vonatkozásaira, a minőségbiztosításra, a páciensdózisok
meghatározására és értékelésére, és az alkalmazott aktivitások ellenőrzésére.
(3) Az ionizáló sugárzással járó orvosi eljárás csak abban az esetben végezhető el, ha azt beutaló orvos javasolja, és
nem áll rendelkezésre olyan más módszer, amely az eljárás eredményei tekintetében legalább azonos eredménnyel,
de csekélyebb vagy elhanyagolható kockázattal jár.
(4) Ha a kezelőorvos nem ért egyet az ionizáló sugárzással járó orvosi eljárás indokoltságával, az eljárás
elvégzésének megtagadása előtt köteles a beutaló orvossal konzultációt kezdeményezni.
(5) Tünetmentes személyeken betegség korai diagnosztikája céljából kizárólag abban az esetben hajtható végre
orvosi sugárdiagnosztikai eljárás, ha
a) egészségügyi szűrővizsgálati program részeként történik, vagy
b) a kezelőorvos a beutaló orvossal konzultálva, figyelemmel a szakmai útmutatóban foglaltakra, azt az adott
személy vonatkozásában dokumentált módon indokolja.
 Orvosok
(6) Sugárterápiás célból alkalmazott orvosi sugárterhelés esetében a kezelőorvos irányításával a beteg vonatkozásában a
céltérfogatra irányuló sugárterhelést meg kell tervezni, figyelembe véve azt, hogy a céltérfogaton kívüli részeket és szöveteket érő
dózisoknak - a sugárterhelés szándékolt sugárterápiás céljával összhangban - a lehető legalacsonyabb szintűnek kell lenniük.
(7) A diagnosztikai és terápiás eljárások megfelelő alkalmazása érdekében, sugárvédelmi szempontból a sugárterhelés
indokoltságának és az optimálás megalapozásának érdekében a beutaló orvosnak és a kezelőorvosnak törekednie kell a tervezett
sugárterhelés szempontjából releváns korábbi diagnosztikai információk és egészségügyi dokumentáció beszerzésére.
(8) A kezelőorvos az Eütv. 134. és 135. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettsége részeként az eljárás megkezdése előtt köteles
tájékoztatni az ionizáló sugárzás kockázatairól a beteget, a gondozót és segítőt, valamint a törvényes képviselőt.
(9) A kezelőorvos orvosi sugárterhelés alkalmazásával kapcsolatos felelőssége kiterjed
a) az eljárás indokolására,
b) a sugárterhelés optimálására,
c) a diagnosztikai eredmények klinikai értékelésére,
d) szükség esetén a más szakértőkkel és egészségügyi dolgozókkal való gyakorlati együttműködésre,
e) a rendelkezésre álló adatoknak és egyéb információknak a beutaló orvos vagy más kezelőorvos részére történő átadására és
f) a betegeknek és vizsgálatban érintett személyeknek az ionizáló sugárzás alkalmazásával járó eljárás kockázatairól szóló
tájékoztatására.
(10) Az ionizáló sugárzással járó orvosi eljárások bármely orvosi alkalmazásáért a kezelőorvos felel. Az eljárás kivitelezését vagy
annak egy részét a kezelőorvos átruházhatja a megfelelő szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóra, amelynek tényét
írásban dokumentálni kell. A kivitelezés átruházása nem érinti a kezelőorvos Eütv. szerinti felelősségét.
 Fizikusok
Orvosi fizikus szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az egészségügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos
egyes kérdésekről szóló rendelet szabályai szerint az alábbi feltételeknek megfelelő, szakismerettel rendelkező
személy kaphat:
a) klinikai sugárfizikus szakvizsga és az azt követően megszerzett legalább 5 éves gyakorlat, vagy
b) fizikus MSc, orvosbiológiai mérnök MSc, egészségügyi mérnök MSc alapvégzettséget követően megszerzett
legalább 10 év szakmai gyakorlat orvosi fizikus munkakörben (sugárterápia, nukleáris medicina vagy radiológia
szakterületen), és PhD-fokozat.

(1) Orvosi fizikus szakértőnek részt kell vennie

a) a terápiás célú nukleáris medicina keretébe tartozó általános tevékenységtől eltérő sugárterápiás eljárások,
b) a nagy dózissal járó terápiás célú nukleáris medicina keretébe tartozó standard eljárások és
c) a nagy dózissal járó orvosi diagnosztikai és az intervenciós radiológiai eljárások
lefolytatásában.
(2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó ionizáló sugárzással járó orvosi eljárások vonatkozásában konzultáció és
tanácsadás érdekében az engedélyesnek gondoskodnia kell orvosi fizikus szakértő elérhetőségéről.
 Fizikusok
(3) Az orvosi fizikus szakértő az alábbi feladatok ellátásában működik közre:
a) a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek sugárvédelmének optimálása, beleértve a
diagnosztikai irányadó szintek alkalmazását is,
b) a leképező-képalkotó berendezések minőségbiztosítási programjának meghatározása és végrehajtása,
c) a besugárzás-tervezés és dozimetriai vizsgálatok végrehajtása,
d) az új berendezések üzembe helyezésekor végzett átvételi és állapotvizsgálata,
e) az új berendezések beszerzését megelőzően az azokkal és a helyiségek kialakításával szemben támasztott
követelmények kialakítása, ellenőrzése,
f) orvosi radiológiai létesítmény felügyelete,
g) a 22. § (2) bekezdése szerinti események kivizsgálása és a nyilvántartó rendszer üzemeltetése, az események
elemzése,
h) a sugárvédelem fejlesztéséhez szükséges berendezések és védőeszközök beszerzésére vonatkozó tanácsadás és
i) az engedélyes munkavállalóinak berendezések üzemeltetésére vonatkozó belső képzése, a velük folytatott
rendszeres konzultáció.
(4) Az orvosi fizikus szakértő felelős a dozimetriáért, beleértve a betegeken és az orvosi sugárterhelésnek kitett egyéb
személyeken alkalmazott dózisok értékelése céljából végzett fizikai méréseket.
 Gondozók és segítők
(1) Az orvosi sugárterhelés akkor végezhető el, ha a gondozókat és segítőket érő sugárterhelés előnyei
- figyelembe véve a beteg egészségében közvetlenül bekövetkező, és a gondozóknál és a segítőknél
esetleg jelentkező előnyöket - meghaladják a sugárterhelésből származó esetleges károsodás
hátrányait.
(2) Az engedélyesnek a gondozókat és a segítőket érő besugárzásokra dózismegszorítást kell
megállapítania.
(3) Röntgenasszisztens, radiográfus és olyan egészségügyi dolgozó, aki rendszeresen ionizáló
sugárzással járó orvosi eljárásokban közreműködik, gondozóként és segítőként csak életmentéssel
összefüggő esetben járhat el. Ilyen esetekben a többlet-sugárterhelésének tényét minden alkalommal
írásban rögzíteni kell, hatósági személyi dozimetriai ellenőrzés alatt álló személy esetén pedig az
Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás felé is jelezni kell.
(4) Várandós anyák ionizáló sugárzással járó orvosi eljárások során gondozóként és segítőként nem
járhatnak el.
 Izotóp információs kártya
Kártya kötelező adattartama:
Jelen kártya birtokosa, {NÉV} sugárforrás testbe kerülésével járó kezelésben részesült vagy
vizsgálaton esett át.
Rosszulléte, balesete, kórházba szállítása esetén értesítendő:
Kezelőorvos neve: {KEZELŐORVOS}
Sugárvédelmi szolgálatvezető / Orvosi fizikus neve: {SZOLGÁLATVEZETŐ v. ORVOSI FIZIKUS}
A beteg kezelését, vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltató: {KEZELŐ INTÉZMÉNY
MEGNEVEZÉSE, CÍME, TELEFONSZÁMA}
Radionuklid: {RADIONUKLID MEGNEVEZÉSE}
Aktivitás: {AKTIVITÁSA A BEADÁSKOR/BEÜLTETÉSKOR}
Beadás dátuma: {DÁTUM1}
További információt az e kártyán feltüntetett kezelőorvos vagy sugárvédelmi szolgálatvezető / orvosi
fizikus adhat. A beteg elhunytakor az egészségügyi szolgáltatóval fel kell venni a kapcsolatot!
Ezt a kártyát {DÁTUM2}-ig mindig tartsa magánál!
 5.5. A sugárveszélyes tevékenység végzésének legfontosabb
személyi és tárgyi feltételei az egészségügyben

A munkavállalók 2 kategóriába sorolhatóak, „A” kategória azok a sugárterhelésnek kitett

munkavállalók, akiknek a sugárterhelése meghaladhatja az évi 6 mSv effektív dózist, vagy a
szemlencsére nézve az évi 15 mSv, vagy a bőrre vagy a végtagokra nézve az évi 150 mSv
egyenértékdózist, „B” kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akik nem tartoznak az
„A” kategóriába. A munkavállalók nem kötelesek a sugaras munkavégzésre, amennyiben számukra
nem biztosított a megfelelő sugárvédelem. Sugárveszélyes munkakörben való munkához előzetes
orvosi alkalmassági vizsgálat és alkalmas minősítés szükséges. A sugárveszélyes munkahelyen
dolgozónak ismernie kell és meg kell tartania a MSSz és az SL előírásait. A sugaras tevékenységet
végző munkavállalónak megfelelő szakmai és sugárvédelmi végzettséggel kell rendelkezni és a
kötelező sugárvédelmi továbbképzésen részt venni. Sugárveszélyes tevékenységet várandós nő, vagy
tizennyolc éven aluli személy nem végezhet. Az áldott állapot feltételezését jelenteni kell a
sugárvédelmi megbízottnak, és a felelős vezetőnek is. A védőeszközöket (ólomköpeny,
pajzsmirigyvédő, stb.) köteles előírásszerűen használni és tárolni, a személyi dózismérőket
előírásszerűen viselni és tárolni, valamint a sugárvédelemmel összefüggő, sugárvédelmi intézkedést
kívánó eseményeket a sugárvédelmi megbízottnak azonnal jelenteni. Sugárveszélyes munkaörben
foglakoztatottak: orvosok, fizikusok, röntgenasszisztensek/radiográfusok, műtős személyzet, stb… Az
orvos felelős az eljárás indokolásáért, dózisterhelés optimálásáért, a diagnosztikai eredmények
értékelésérért, valamint az adatok megfelelő használatáért, továbbításáért. A fizikus felelős a
sugárvédelem optimálásáért, a készülékek megfeglelő működéséért, valamint az új módszerek,
eljárások, gépek bevezetéséért.
 5.6. Ismertesse a páciens és a segítők védelmére vonatkozó
főbb szabályokat és személyi védőeszközöket
A jogszabályok közül a legfontosabbak, az 1996-os „Atomtörvény”, a 487/2015-ös
kormányrendelet, a 21/2018-as EMMI rendelet.
Az Atomtörvény (1996. évi CXVI. Törvény) lefeketeti az atomenergia biztonságos
felhasználásának alapvető szabályait.
Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési
rendszerről 487/2015. (XII.31.) Korm. Rendelet. megadja, hogy milyen elemeket kell
tartlamaznia a helyi szabályozást biztosító Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatnak (MSSz) és
Sugárvédelmi Leírásnak (SL). Leírja az engedélyezési eljárás lépésit is, ezáltal biztosítja a
munkavállalók sugárvédemét.
A páciensek védelmére vonatkozó előírások 21/2018. (VII.9.) EMMI rendelet tartalmazza a
szükséges humánerőforrás követelményeit, valamint a dózisoptimlizálására és a leadott dózisok
nyilvántartására vonatkozó előírásokat.
A készülékek megfelelől telepítését illetve folyamatos és rendszeres vizsgálatát a Magyar
Szabványok, valamint az orvostechnikai eszközökről (időszakos felülvizsgálatról) szóló 4/2009.
(III.17.) EüM rendelet biztosítja.
A legfontosabb személy védőeszközök: ólomkötény, ólomköpeny, pajzsmirigyvédő, szemüveg,
gonádvédő. Ügyelni kell az eszközök megfelelő tárolására valamint könnyen elérhető helyen
érdemes őket tartani, így elősegítve a rendszeres használatot.
 5.7. A sugárvédelmi megbízott/ sugárvédelmi szervezet
legfontosabb feladatai terápiás és diagnosztikai munkahelyeken

A sugárvédelmi megbízott közvetlenül az engedélyes sugárvédelmi

követelmények végrehajtásáért felelős vezetőjének van alárendelve.
Biztosítja, hogy a munkavégzés a vonatkozó előírások és az általa
elkészített vagy elkészíttetett MSSZ-ben foglalt szabályok betartásával
történjen. Kezeli a sugárzással kapcsolatos dokumentációt, jelentéseket
készít a vezetők részére. A sugárveszélyes munkahelyen dolgozók
tájékoztatásáért, oktatásáért, valamint megfelelő képzettségéért is
felelős. Radioaktív anyaggal, valamint a radioaktív hulladékokkal
kapcsolatos bármilyen minden tevékenységet (tárolás, felhasználás,
dokumentálás, mozgatás, stb..) felügyel. Új sugárveszélyes eljárás,
módszer bevezetésekor vizsgálja annak jogszerűségét,
megvalósíthatóságát. Az atomenergia alkalmazójának hatósági
engedélyeit nyilvántartja, azok érvényességére ügyel, szükséges esetén
azoknak változtatására/megújítására való kérelmét a sugárvédelmi
szakértővel való konzultáció után a hatóságok felé benyújtja.
Köszönöm a figyelmet!