Prostata

• A férfiklimax korában, általában 48 -50 év

körül fordul elő túlburjánzás részben a
prosztata mirigyes állományában, különösen a
húgycsövet körkörösen bélelő
mirigyszövetben.
• Emiatt a vizeletürítés akadályozott, sőt teljesen
gátolt lehet: vizeléskor kezdetben a vizelet
nehezebben indul el, igen vékony,
cérnaszálszerü sugárban ürül és ezért egy-egy
hólyagkiürítés sokáig elhúzódik
• Egy-egy alkalmi szeszesital fogyasztás elég lehet
ahhoz, hogy a húgycső teljes beduzzadását, vizelési
képtelenséget okozzon.
• Normális vizelési képesség ellenére is előfordulhat,
hogy a hólyag izomzata nem képes az akadály
leküzdésére és ezért a hólyagban maradékvizelet
pang.
• A pangó vizelet kitűnő táptalaja a fertőzésnek és
ezért gyakran nem a vizelési nehézség, hanem a kínzó
vizelési kényszer, gyakori vizelési ingert kiváltó
hólyaghurut kényszeríti orvoshoz a beteget.
• A betegséget az urológus szakorvos állapítja
meg: diagnosztizálása nem nehéz. Ha a
prosztatatúltengés jelentős húgycsőszűkületet,
tehát vizeletelfolyási akadályt okoz, gyakran
műtétre van szükség.
• Éppen ezért, ha az urológus szakorvos a
műtétet javasolja, lehetőleg ne ütközzék a
beteg ellenkezésébe.
• A sikeres műtét nemcsak a normális vizelet-ürítési
képességet állítja helyre, hanem elejét veszi a
pangásnak és ezáltal a hólyag- és vesemedence-
gyulladásnak is.
• A prosztataműtétek napjakban - hála az urológiai
sebészet fejlettségének - még igen magas korban is
keresztülvihetők, különleges műtéti kockázat nélkül.
• A műtét a közösülési képességet nem rontja, sőt
gyakran megeshet az is, hogy az előzőleg esetleg
megromlott nemi képességek javulnak
Prosztatarák (prosztata karcinóma)
• A prosztata (dülmirigy) karcinómája a férfiak leggyakoribb
tumoros betegsége. Idejében, azaz még a tünetek
megmutatkozása előtt felfedezve jól gyógyítható, ezért nagy
jelentősége van a szűrővizsgálatoknak.
• A daganatos megbetegedés szövettanilag leggyakrabban
adenocarcinoma.
• A prosztata a húgyhólyag bázisa (hólyagalap) és a
medencefenéki izomzat között elhelyezkedő mirigyes szerv,
mely körülveszi a húgyhólyag közeli (proximális)
húgycsőszakaszt, felnőtt férfiban kb. 20 g tömegű,
szelídgesztenye nagyságú szerv, melynek hátsó felszíne a
végbél felől tapintható.
• A prosztata által termelt váladék az ondó részét
képezi, a spermiumok aktivitásához, mozgásához
glükóz formájában biztosítja az energiát.
• A dülmirigy 4 különböző részre (zónára) osztható,
melyeknek az egyes prosztatabetegségek
szempontjából van jelentőségük.
• A prosztatarák az esetek nagy részében, mintegy
66%-ában a prosztata külső, tok körüli területéből, az
ún. perifériás zónából indul ki.
• A gyakoriság szempontjából a többi rész érintettségi
sorrendje a következő: átmeneti zóna, centrális zóna,
elülső zóna.
• A prosztata (dülmirigy) rosszindulatú daganata a második
leggyakoribb oka a férfiak rákos halálozásnak.
• Az előfordulása az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett.
Hazánkban évente körülbelül 1500 férfi hal meg a
megbetegedésben.
• A KSH adatai szerint 1990-ben a prosztatarák okozta
halálozások a tüdő-, a vastagbél-, végbél- és a gyomorrák után
a negyedik helyen álltak, 2003-ban viszont már a harmadik
helyre kerültek, a férfiaknál pedig ez a második leggyakoribb
rosszindulatú daganatos megbetegedés.
• Előfordulása az életkorral növekszik, és jellemző rá a családi
halmozódás is.
• A betegség az idős férfiak betegsége, 80-85 éves kor között
jelentkezik leggyakrabban.
• A prosztatarák a betegség korai stádiumában, amikor
még sikerrel meggyógyítható, általában teljesen
tünetmentes.
• A betegségre utaló korai tünetek nincsenek, ezért
gyakran már csak az előrehaladott, teljes mértékben
nem gyógyítható meg, csak kezelhető esetben
figyelhetők meg.
• Nemegyszer csak véletlenül, más betegségek, például
jóindulatú prosztata-megnagyobbodás műtétet követő
szövettani vizsgálatkor derül fény a megbetegedésre.
• A prosztatarák további tünetei a szerv tömegének növekedése,
a húgycső összenyomása miatt fellépő vizelési panaszok -
gyakori vizelés, éjszakai vizelés, vizeletrekedés.
• Előfordulhatnak a daganatnak a húgycsőbe vagy a
húgyhólyagba történő betöréséből adódó tünetek: véres ondó
ürítése, vérvizelés, húgycsővérzés.
• Ha a daganat a környező szövetekbe is behatol, tompa, gáti,
keresztcsonttáji, deréktáji fájdalmakat okozhat, illetve a felső
húgyutak pangását, tágulatát hozhatja létre.
• Előrehaladottabb, áttétes prosztatarák csontfájdalmakat,
csonttöréseket, illetve a tumoros megbetegedésekre jellemző
általános tüneteket - gyengeségérzést, fogyást,
vérszegénységet - okozhatnak
Diagnózis
• A betegség korai felismerésére az 50 év feletti férfiak
rendszeres urológiai vizsgálata ad lehetőséget.
• A fizikális vizsgálat során az orvos a végbélen keresztül
tapintja ki a dülmirigyet (végbélen keresztüli prosztata-
tapintás - RDV (rektális digitális vizsgálat).
• A szövet keménysége, a prosztata egyenetlensége és
asszimetriája daganat gyanúját veti fel, amit tűbiopszia
elvégzésével tisztáznak.
• A szövettani eredmény a tumor típusát is megadja, feltéve, ha
sikerült megfelelő helyről venni a szövetmintát
• Vérvétel nyomán meghatározzák a PSA-értéket
(PSA=prosztata specifikus antigén, a
prosztatadaganat sejtjei az ún. prosztata specifikus
antigén -PSA- nevű fehérjét termelnek, ami a beteg
véréből már akkor azonosíthatóvá válik, mikor a
megbetegedés egyéb módszerekkel még nem
diagnosztizálható), ami a korral és a prosztata
méretével, illetve a betegség előrehaladottságával
változik. 50 éves kor körül 4 ng/ml értékig normális.
• . Korán felismert esetben, amikor a daganat a prosztatán
belül helyezkedik el, a teljes gyógyulás a prosztata
radikális műtéttel történő eltávolításától várható.
• Ennek során a prosztatát és az ondómirigyeket egészben
veszik ki, és a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják.
• Sikeres, időben való elvégzése esetén a beteg teljesen
gyógyultnak minősíthető. A nagy műtéti megterhelésre
való tekintettel, jó általános állapotú betegeken végzik,
akik várhatóan 10 vagy annál több évet élhetnek
Köszönöm!