Bélelzá ró dá sok

Dr. Török Árpád

Meghatározás
Epidemiológia

a vékonybél leggyakoribb sebészi megbetegedése

bá rmelyik életkorban felléphet, de leggyakoribb 50-60 éves

korban

 a vékonybélélzá ró dá sok 50%-á t a kizá ró dott sérvek és

eventrá ció k képezik

a vastagbélelzá ró dá sok 60%-á t daganatok okozzá k

Etiopatogenetikai osztályozás
 Mechanikus bélelzáródás

 valamilyen anatómiai akadály idézi elő az ileust.

 kivá lthatja kü lső akadá ly (ö sszenö vés, sérv),
 bélfali akadá ly (daganat)
 intraluminalis akadá ly (bezoar, epekő , polipus, fecaloma).

 attó l fü ggő en, hogy milyen típusú ez az akadá ly a mechanikus

bélelzá ró dá s lehet:

 obstrukció s

 strangulá ció s
A bél vascularisatiójának érintettsége szerint
 Strangulá ció a kö vetkező formá kban jő het létre:

 volvulus - a bél és a mesenterium megcsavarodá sa a

sajá t tengelye kö rü l

 invaginatio - az egyik bélszakasznak az aborá lisan

elhelyezkedő bélszakaszba való becsú szá sa

 kizá ró dott sérvek vagy eventrá ció k

 bél strangulatio anató miai, congenitalis vagy mű tét

utá ni intraperitonealis ü regekben: Winslow hiatus,
Treitz foseta, intersigmoidealis foseta, mű tét utá ni
ö sszenö vések.
 a bél lumenének az obstrukció já t elő idéző tényező k a
kö vetkező k lehetnek:

 veleszü letett bélszű kü let,

 Crohn betegség,
 bél tuberkuló zis,
 jó - és rosszindulatú vékonybéldaganatok
 sugá rkezelés,
 idegentestek,
 retroperitonealis daganatok á ltal kivá ltott kompresszió
 epekő (biliaris ileus),
 fito- és trichobezoá r,
 bélféreg,
 faecaloma,
 vastagbél és rectum rosszindulatú daganatai.
a. - funkcioná lis, b., c. - daganat, d. – invaginá ció ,
e. – ö sszenö vés, f. - volvulus
TÜNETTAN
 Fájdalom
 legá llandó bb tü net
 kezdetben lokalizá lt, gö rcsö s jellegű , majd á ltalá nossá vá lik,
 hullá mzó jellegű , vagyis egy á llandó tompa fá jdalomra
paroxisticus fá jdalom krízisek tevő dnek rá . Jejunalis akadá ly
esetén 2-5 percenként, ileon akadá ly esetén 5-20
percenként és vastagbél akadá ly eseté tö bb mint 20 perc
utá n jelentkeznek a gö rcsö s fellá ngolá sok,
 késő bb a fellá ngolá sok ritká bban jelentkeznek vagy meg is
szü nhetnek,
 a fá jdalom intenzitá sá nak a csö kkenését a betegség
lefolyá sá ban sú lyosbodá si jelnek kell szá mítani.
 Hányás

 korá n jelentkezik, gyakori és bő séges,

 kezdetben ételmaradékokat tartalmaz, majd epéssé

vá lik, míg végü l barná s-sá rgá s, bű zö s fecaloid
béltartalom ü rü l,

 vékonybél akadá ly esetén gyakoribb és kinzó bb jellegű ,

 vastagbél akadá ly esetén késő bb jelentkezik,

 csuklás és eructació tá rsul hozzá .

 A bélmüködés leállása

 meghatá rozó tü nete a bélelzá ró dá snak

 strangulá ció s bélelzá ró dá s esetében a peristaltica reflexes

ú ton azonnal megszü nhet a bélfodor megszorulá sa
kö vetkeztében,

 az obstrukció s bélelzá ró dá sok esetén a peristaltica

fokozó dá sa lép fel, a bél mozgá sai révén megpró bá lja
legyő zni az akadá lyt,

 az erő teljes perisztaltika a bélfal izomzatá nak a

kimerü léséhez vezet, kialakul a végleges bélparézis.
OBJEKTÍV VIZSGÁLAT
 Tapintás  Kopogtatás

a has rugalmas, nincs  timpanizmus, amely

izomvédekezés, anná l kifejezettebb minél
az izomvédekezés megjelenése nagyobb a meteorizmus.
a bélszakasz elhalá sá t jelzi
a sérvpontok vizsgá lata
kö telező ,
kimutatható lehet daganat,
petefészek cisztá k, invaginá ció ,
vékonybélelzá ró dá s esetén
fá jdalom jelentkezik 2 cm-re a
kö ldö k felett (THEVENARD jel)
 Végbél vizsgálat

 tapintható lehet végbél vagy kismedencei daganat,

 a Douglas tasakban tapintható lehet egy kitá gult

vékonybélkacs (GOLD jel)

 ü res végbél ampulla (HOCHENEG jel)

PARAKLINIKAI VIZSGÁLATOK
Laboratorium
 hemokoncentrá ció

 leukocitó zis

 hidroelektrolitikai egyensú ly zavarai – alacsony ká lium- és

kló rszint

 emelkedett amilá z

 kezdetben alkaló zis, késő bb metabolikus acidó zis

 emelkedett urea és kreatininszint a kialakuló veseelégtelenség

miatt
 Kó risme
 Pozitív diagnó zis
 hasi fá jdalom
 há nyá s
 puffadá s
 szél és székletü rítés hiá nya
 hidroaerikus nivó k

 Differenciá l diagnó zis

- hasi fá jdalommal já ró belgyó gyá szati megbetegedések – szívinfarktus, bazá lis
pneumó nia, vesekó lika, acut enterocolitis
- hasi fá jdalommal já ró sebészi megbetegedések – acut appendicitis, acut
cholecystitis, peritonitis, enteromezenterialis infarktus, acut pancreatitis, acut
gyomordilatá ció
Klinikai formá k
 Ö sszenö vések

- mű tétek utá n alakulnak ki

- vékonybelet érinti

- kezelés:
 az ö sszenö vések szétvá lasztá sa
 enterectomia anasztomó zissal
 Vékonybél volvulus

- rendszerint a vékonybél alsó bb szakaszá n létre jö vő

részleges vagy teljes sajá t tengely kö rü li bélmegcsavarodá s
- kialakulá sá t elő segítik a veleszü letett ö sszenö vések
jelenléte, Meckel diverticulum, mű tét utá ni ö sszenö vések
- erő s fá jdalom, há nyá s, periombilicalis meteorizmus,
timpanizmus észlelhető

-kezelése sebészi:
 ö sszenö vések felszabadítá sa
 devolvulá lá s
 nekró zis esetén enterectomia anasztomó zissal
Szö vő dmények
 akadá ly fö lö tt nagy mennyiségű folyadék és gá z gyü llemlik fel

 a fokozott bélmozgá sok pró bá ljá k legyő zni az akadá lyt, ami a bélfal
sima izomzatá nak a kimerü léséhez vezet, amely a fokozott
béldisztenzió ban fog megnyílvá nulni

 sú lyos elektrolithá ztartá si zavarokhoz vezet

 magas a treaheo-bronchialis rendszer elá rasztá sá nak (Mendhelson

szindró ma) és az aspirá ció s broncho-pneumonia (légzési elégtelenség)
kialakulá sá nak a lehető sége

 a légzési mozgá sok korlá tozá sá ban fontos szerepet já tszik a fokozott
hasi disztenzió is
Kezelési alapelvek
JOBB HEMICOLECTOMIA

HARTMANN MŰTÉT
SUBTOTALIS COLECTOMIA
 mű tét utá ni kezelés:

 antibioterá pia
 hidroelektrolitikus egyensú ly biztosítá sa
 trombemboliá s szö vő dmények megelő zése
 parenteralis tá plá lá s
 gyomoraspirá ció fenntartá sa a bélmü kö dés
beindulá sá ig.