Prosztata

(prostata, gör. ), a hímnemű emlősállatok dülmirigye, monytövi mirigye. A hátsó húgycsőt körülvevő,
gesztenye nagyságú és alakú mirigy, melynek váladéka a közösülésnél űrül ki és az ondóhoz
keveredik. Túlnyomó nagy része a húgycső háti oldalán fekszik, a végbélbe bevezetett újjal jól
megvizsgálható. Tömött összeállású, a kb. 40, egyenként 1-1 1/2 cm. hosszú mirigyjárat erős
izomzatba van beágyazva. A P. -n keresztülmegy a két ondókilövelőcső és kb. a P. közepén torkollik a
hűgycsőbe. A P. felső széles része közvetlenül a húgyhólyag legalsó része alatt foglal helyet.
Prosztata-daganatok

lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak. A jóindulatúak a prosztataizomzat körülírt helyekre

szorítkozó túltengéséből fejlődnek (myomák), igen ritkák. A rosszindulatúak a sarcomák és
carcinomák. A sarcomák igen ritkák. A rákos növedékek csak éltesebb férclakban észleltetnek,
gyakran látszólag csak megnagyobbodott prosztatákbau, 14 %-ra tehető ezek gyakorisága. Jellemző,
hogy áttételei nagy előszeretettei a csontrendszerben (fejtető, bordák, csigolyák, combcsont stb. )
lejlődnek. Gyakran ezek a csontdaganatok az első jelei a betegségnek. Gyógyítása csak igen korai
műtéttel lehetséges. Prosztata-készítmények

orvosságok állati prosztatából, a prosztata betegségei ellen. Ilyenek: prostaden, prostatin stb. L.
Organoterápia. Organoterápia

v. opoterápia (gör. ), állati szervek törmelékének, nedveinek, vagy az azokból készített

hatóanyagoknak felhasználása azoknak a betegségeknek gyógyítására, amelyek éppen a kérdéses
szervek csökkent működésén alapulnak. Az O. elsősorban a belső elválasztással biró szervek
működésének kiesésénél, illetőleg az ezen alapuló korrelációs zavarok gyógyítására nyer alkalmazást;
leginkább tanulmányozták s a legtöbb eredményt érték el a pajzsmirigy (glandula thyreoidea)
működési zavarainál (kretinizmus, mixödéma). Prosztata-daganatok

lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak. A jóindulatúak a prosztataizomzat körülírt helyekre

szorítkozó túltengéséből fejlődnek (myomák), igen ritkák. A rosszindulatúak a sarcomák és
carcinomák. A sarcomák igen ritkák. A rákos növedékek csak éltesebb férclakban észleltetnek,
gyakran látszólag csak megnagyobbodott prosztatákbau, 14 %-ra tehető ezek gyakorisága. Jellemző,
hogy áttételei nagy előszeretettei a csontrendszerben (fejtető, bordák, csigolyák, combcsont stb. )
lejlődnek. Gyakran ezek a csontdaganatok az első jelei a betegségnek. Gyógyítása csak igen korai
műtéttel lehetséges. Prosztata-tályog

gennyel telt üreg képződése a prosztatában; genyes prosztatitiszek súlyos következménye, gyógyítása
műtétet igényel. Prosztata-túltengés

(prosztata-hipertrofia, gör. ), dűlmirigytúltengés. 50 év körült korban és később kezdődik a prosztata

mirigyes állományának túlságba menő burjánzása, amely a húgycső összenyomása révén vizelési
zavarokat okoz. A túltengés lehet általános, vagy csak egy részletre terjed ki; a vizelési zavarok akkor
a legerősebbek, ha a prosztatának középső mirigyrészlete nagyobbodik meg, mert ily módon
elzárhatja a hólyag nyílását és igen korán eredményezi a legnagyobbmérvű vizelési zavarokat: a teljes
vizeletmegrekedést. A betegség főbb tünetei gyakori vizelés, főleg a hajnali órákban, mely
mindinkább fokozódik, a teljes vizeletmegrekedésig és utána következő vizeletcsurgásig (l.
Húgytarthatatlanság). Az előhaladott állapotban a hólyag kitágul (cysteklosia), fala megvastagodik s
az összegyűlő vizelet a vesékre gyakorol nyomást. Ezek is megbetegszenek, még akkor is, ha
baktériumos fertőzés nem társul az eddig vázolt tünetekhez. Ez azonban ritkán marad ki, minthogy a
vizelet lebocsátása végett majd minden esetben katéterezésre van szükség és még a legnagyobb
elővigyázat mellett sem kerülhető ki biztosan az ú. n. katéterfertőzés, amelynek aztán rendkívül
súlyos következményei lehetnek. A baj a prosztatának a végbélen át való megvizsgálása, esetleg
hólyagtükrözés (l. o. ) és a hátsó húgycső tükri vizsgálata (l. Uretroszkópia) által deríthető fel.
Gyökeres gyógyítása csak a prosztata eltávolítása által műtéti úton érhető el (prosztatektomia).
Rendszeres katéterezés által az olyan betegek, kik a műtétet el akarják kerülni, ha a pontos sebészi
tisztaság keresztülviteléhez szükséges vagyoni és külső viszonyok között élnek, tűrhető életet
biztosíthatnak magoknak. Ujabban rádiumbesugárzással is gyógyítják a P. -t. Prosztatektomia

(gör. ), a prosztata kimetszése, prosztatakiirtás. Rendesen a prosztata öregkori kóros

megnagyobbodásánál végzik, amikor a daganat a húgycsövet összenyomja, vizelési nehézségeket s a
vizeletpangás folytán hólyagbántalmakat okoz, valamint a prosztata rosszindulatú daganatainál.
Prosztatitisz

(gör. ), prosztatagyuladás, prosztatalob. A prosztata leggyakoribb megbetegedése, melyet a prosztata

baktériumos fertőzése okoz. Ennek ereje változhat magas lázzal járó súlyos genyedéssel végződő
gyuladás és enyhe, alig érezhető hurutos tünetek között, melyek csakis a pontos szakorvosi vizsgálat
útján ismerhetők fel. Az ilyen lappangó prosztatafertőzés nem egy esetben időközönkint visszatérő
húgycsőfolyás, hólyaghurut és ízületi bántalmak kiinduló pontja lehet, melyek csak ezen központi góc
kigyógyítása után gyógyulnak meg véglegesen. A P. az esetek nagy többségében húgycsőkankó
következménye. A genyes prosztatitisz prosztata-tályog képződésére vezethet, mely igen súlyos
következményes bajokkal (genyvérűség, ízületi genyedés, sipolyok stb. ) járhat, ha idején műtét útján
nem gyógyítják. Prosztatorrhea

(gör. ), a dülmirigy váladékömlése, prosztatafolyás. Előfordul nehéz székelésnél (defekáció P. ), vagy

mint mikciós P. a vizelés végéhez csatlakozik. Sajátságos bágyadtsággal jár. Rendesen ideges
embereken észlelhető, okát a prosztata atoniájában vagy túlingerlékenységében keresik.