a gericesek központi idegrendszer ének a fejben lévő része.

Az
*h34070--- *

agy integrálja az érzékelésből származó információkat, és

irányítja a mozgási reakciókat, így fontos szerepet játszik az
életfontosságú, ösztönös tevékenységekben; fejlettebb
gerincesekben a tanulás központja is.

Fejletlenebb gerincesekben az agy csőszerű, és hasonlít a fejlett

gerincesek agyának korai fejlődési stádiumára. Három
elkülönülő részből áll: a hátulsó agyból, a középagyból és az
előagyból. Bár a magasabb rendű gerincesek agya jelentős
változáson megy át az embrionális fejlődés során, ez a három
terület náluk is megkülönböztethető.

A hátsóagy a nyúltvelőből (medulla oblongata) és a hídból

(pons) áll. A nyúltvelő közvetíti a jeleket a gerincvelő és a
magasabb agyi központok között; emellett olyan autonóm
funkciókat is irányít, mint a szívverés és a légzés. A hidat
részben a gerincvelőt a magasabb agyi központokkal összekötő
pályák alkotják; de tartalmaz olyan sejtcsoportokat is, melyek
információt közvetítenek a nagyagyból a kisagyba.

A középagy felső része a látólebenyekből fejlődött ki, és a

halakban és kétéltűekben a szenzoros integráció legfőbb
központja. Fontos integráló szerepet játszik a hüllőkben és a
madarakban is. Az emlősökben a középagy sokkal kevésbé
fejlett, s elsősorban mint összekötő kapocs funkcionál a hátsó
agyrészek és az előagy között.

A nyúltvelőhöz, a hídhoz és a középagyhoz a kisagy nagy

idegkötegekkel kapcsolódik. Az emberben viszonylag
nagyméretű kisagy az izomcsoportok működésének
„finomhangolásával” szabályozza az egyensúlyt és koordinációt.

Az előagy magában foglalja az agyféltekéket és ezek alatt a

köztiagyat, melynek része a talamusz és a hipotalamusz. A
talamusz a legfőbb átkapcsolási pont a nyúltvelő és a nagyagy
között; a hipotalamusz a szexuális viselkedés, a fájdalom, az
éhség, a szomjúság, a vérnyomás, a testhőmérséklet és más
zsigeri funkciók fontos szabályozó központja. A hipotalamusz
termeli az agyalapi mirigy elülső lebenyét szabályozó
hipofiziotrop hormonokat; az agyalapi mirigy hátsó hormonja
emellett termel még oxitocint és antidiuretikus hormont is,
melyeket az agyalapi mirigy hátsó lebenye tárol és ürít ki a
vérbe.

Az emberi agy bonyolultabb működései az eredetileg a

szaglólebenyek részeként funkcionáló nagyagyhoz köthetők. Az
embernél és más fejlettebb gerinceseknél a nagyagy az agy többi
része fölé nőtt, és az agytekervényeket tartalmazó
szürkeállományt alkotja. A tekervények mértéke részben a test
méretétől függ. A kisebb emlősöknek (pl. hangyász,
selyemmajom) általában sima agyuk van, míg a nagyobb
emlősöknek (pl. bálna, elefánt, delfin) meglehetősen
tekervényes az agyuk.

Az agyféltekéket a hosszanti hasadék választja el. A hasadék

alján a corpus callosum néven ismert vastag idegrostköteg
fekszik, ez képezi a kommunikációs kapcsolatot az agyféltekék
között. Az idegrostok kereszteződnek a nyúltvelőben, vagy
ritkábban a gerincvelőben, ezért a bal agyfélteke a test jobb
oldalát irányítja, és viszont. Bár sok szempontból a jobb és bal
agyfélteke tükörképe egymásnak, vannak köztük fontos
működésbeli különbségek. A beszédközpontok a legtöbb
emberben a bal agyféltekében helyezkednek el, míg a
térérzékelés irányításáért felelős területek a jobb agyféltekékben
találhatók.

Két mély barázda – a sulcus centralis és a sulcus lateralis –

négy részre osztja fel mindkét agyféltekét: a homlok-, a fali, a
halánték- és a nyakszirtlebenyre. A sulcus centralis (központi
barázda) vagy Rolando-árok választja el a kérgi
mozgatóterületet (amely a hasadék előtt található) a kérgi
érzőterülettől (amely a hasadék mögött van). Az agyfélteke
tetejéről kiindulva a motoros és érzőterületek felső részei
irányítják a test alsó részeit, a test felső részét pedig a motoros
és érzőterületek alsó részei. Az agyféltekék más működésbeli
területeit is megkülönböztették, beleértve a látókérget a
nyakszirtlebenyben és a hallókérget a halántéklebenyben. A
kéreg nagy része azonban nem valamilyen specifikus mozgató
vagy érző funkciót szolgál; a magasabb rendű szellemi
tevékenység egyértelműen az ún. asszociációs kéreghez köthető.
Az emberi agykéreg legnagyobb részét ez teszi ki. Lásd még *h34070---

idegrendszer *

Lásd még:

idegrendszer , idegrendszer
*h34070--- * *h34070--- *