A beteg csecsemő és gyermek táplálása

(Diéta a gyógyításban)

Diéta:
 görög szó
 eredetileg ellátást, étrendet, ápolást jelentett
 mai jelentése: gyógyélelmezés (gyógyétel)
Célja:
 a diétás étrend előállításával a beteg minél előbbi gyógyulása.

Ez egy pozitív vagy aktív diétás szemlélet, ami azt jelenti, hogy biztosít-

juk mindazon tápanyagokat, mely elő segíti a beteg gyógyulását.

Csoportosítása:
 nemcsak a tápanyagtartalma, hanem
 elkészítési módja alapján is csoportosíthatjuk
A beteg gyermek
 általában bágyadt, elesett állapotban van
 gyakran elveszíti az étvágyát is
 a beteg gyermeket soha nem szabad erőltetni az evéssel, mert ha éhes lesz, úgyis fog
enni
 ilyenkor nagyon fontos a pihenés mellett a folyadékpótlás

Ha lázzal jár a betegség:

 amihez izzadás társul - a kiszáradás kockázata áll fenn

 ha nem eszik, iszik, nem kerül a szervezetbe vitamin, ásványi anyag, kalória
 ezek hiányában viszont nehezebb a felépülés

"Attól függetlenül, hogy van-e láz vagy nincs, gondoskodni kell a megfelelő
folyadékpótlásról. A kiszáradás ugyanis betegség alatt hamarabb bekövetkezik" -
tanácsolja Dr. Jarret Patton amerikai gyermekorvos. " Ha a gyermek eleget iszik, akkor nem
is kell azon aggódniuk a szülőknek, ha emellett esetleg alig-alig eszik.

Folyadékot veszít akkor is a kisgyermek:

 ha fokozott váladékképződés alakul ki, egy nátha, felső légúti hurut miatt.
Javaslat:
 kínáljuk étellel, de ne erőltessük
 folyamatosan kínáljuk folyadékkal - a kiszáradás súlyos következményekkel jár
 betegség alatt könnyen emészthető, az emésztőrendszert nem terhelő ételeket adjunk

Lázas állapot diétája

 lázas állapotban megnő a szervezet folyadékszükséglete, mivel a szervezet

verejtékezéssel, szaporább légzéssel, esetleg hányással, hasmenéssel sok
folyadékot veszít.
 ezért nagyon fontos a folyadék pótlása, ivóvíz, gyümölcslé, répalé, tea,
limonádé, gyümölcsturmix, gyümölcsjoghurt formájában
 a folyadékszükséglet ebben az állapotban másfél-kétszeresére nő Adhatunk.

Tartós lázas állapot esetén:

 nő az anyagcsere
 fokozódik a fehérje felhasználás
 fehérjepótlásra teljes értékű fehérjét alkalmazzunk
 ha egyéb alapbetegség nem zárja ki, akkor adhatunk madártejet, pudingot,
túrókrémet
 leveseket, főzelékeket dúsíthatunk: tojással, túróval, reszelt sajttal, hússal
 kaphat kekszet, zabkását, párolt rizst, lekvárt és mézet

Lázas állapotban:
 eleinte folyékony, majd pépes ételt adjunk
 2-3 nap után térjünk vissza a normál, vegyes táplálkozáshoz
 ha nincs gond az emésztéssel, nem hány, nem megy a hasa: kisgyermeknek
folyékony pépes, nagyobb gyereknek könnyű vegyes étrend javasolt.
 azonban kerülni kell: fűszeres, füstölt ételeket és főként könnyen emészthető,
magas szénhidrát-tartalmú, zsírmentes és cellulózmentes ételeket kínáljunk
neki
 kis adagokkal kínáljuk a gyermeket 2-3 óránként
  a panaszok megszűnését követően pedig lassan, fokozatosan álljunk vissza a
korábban megszokott étrendhez

Hányós, hasmenéses gyermek diétája

A hányás a gyomortartalom szájon át történő távozása. A csecsemő- és gyermekkorban az

egyik leggyakoribb kóros jelenség, amely különböző betegségek kísérő tünete lehet.
A gyomor kímélése-diéta:
• átmenetileg fel kell függeszteni a szájon át történő táplálékfelvételt, hogy nyugalomba
kerüljön a gyomor
• fokozatosan kell visszatérni a nem irritáló folyadékok, ételek fogyasztására
• hányás után fél-egy óráig semmit, utána kortyonként 1 óra alatt 1 dl folyadékot (teát,
limonádét) ihat meg a gyermek
• a kiszáradás megelőzése miatt az ivás forszírozása nagyon fontos
• az ismételt hányás elkerülése miatt sokszor kismennyiségű folyadékot itassunk a
gyermekkel
• legelső, a só-, víz,- cukorpótlás
• amikor már biztonsággal iszik, és nem hány, akkor kezdhet el enni
• amennyiben a hányáshoz hasmenés is társul, és nagyvalószínűséggel gyomorrontás
van a háttérben fontos a gyomor kímélése, ezért fokozatosan térünk vissza a
megszokott étrendhez
• először szénhidráttartalmú ételekkel (háztartási keksz, burgonya, rizs, almakompót)
próbálkozunk
• ha ezek nem okoznak panaszt, bevezetésre kerülhetnek a fehérje tartalmú ételek
(csirkehús, tehéntúró, főtt tojás, kakaó)
• és végül visszatérünk a zsírt tartalmazó ételek adására

Székrekedéses beteg ápolása, gondozása

Diétája:
 rostban gazdag gyümölcsök
 gyümölcslevek
 főzelékek
 azonos időben egyen
 sok folyadék
 rendszeres székletürítés
 mozgás
 ha a háttérben pszichés probléma, próbáljuk kiiktatni

1. Balogh László: Gyermekápolástan

Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2009.
2. Bokor Nándor:Általános ápolástan és gondozástan
Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2013.
3. dr. Stéger István Klinikai ismeretek a gyermekgyógyászat köréből
Medicina Könyvkiadó Zrt. Buda