14. tétel. Az egészségmegőrzés kultúrája.

1. Az egészség, mint érték.

2. A mozgás fejlődésének alapjai és fő állomásai születéstől az óvodáskor végéig.
3. A játék szerepe a motorikus készségek fejlődésében.
4. Az óvodás gyermek alapvető testi és lelki szükséglete.
5. Az egészséges életmódra nevelés feladatai, valamint objektív és szubjektív
feltételrendszere az óvodai nevelés folyamatában.
6. Az óvodás gyermek életritmusa, napirendje.

ONOAP:
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI:
Az óvodai nevelés általános feladatai
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:
 Az egészséges életmód alakítása
 Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a
gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen
belül az óvodai nevelés feladata:
 a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
 a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
 a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;
 a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
 az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a
betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
 a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos
környezet biztosítása;
 a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a
környezettudatos magatartás megalapozása;
 megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal
együttműködve
 speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

1.Az egészség, mint érték

Egészség: a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota.
 közmondások, szólások is megfogalmazzák:
(pl.:„A tisztaság fél egészség.” „Nincs jobb, mint a jó egészség.”)
 gyermekváráskor fontosabb, mint a neme
 rajtunk múlik, miként óvjuk, vagy károsítjuk
 veszélyeztető faktorok:
 nem megfelelő táplálkozás
 mozgás és sport hiánya
 káros szenvedélyek hamarabb betegszünk meg
 sok stressz
 kevés pihenés
Egészséges gyermek jellemzői
 a növekedés, súlygyarapodás megfelel a gyermek életkorának, egyéni alkatának
 szervezete egészséges
 mozgása célszerű; összerendezett
 érzékszervi fejlettsége képessé teszi differenciált érzékelésre, észlelésre
 rendelkezik a szükséges egészségügyi szokásokkal
 tevékenység és cselekvés közben felismeri, hogy mire képes
 szívesen a szabadban tartózkodik
 játéka örömteli
2.Mozgás fejlődésének alapjai, fő állomásai születéstől az óvodáskor végéig

 Újszülött kor (0-2 hó)

Érett újszülött: 2800-4000 g, hossza:48-55 cm

 Csecsemőkor (2/3 hó- kb 1 évig)

Első feltételes reflex megjelenésétől kb 1 évig, a járás, beszéd kezdetéig

Nem akaratlagos mozgások:

 impulzív mozgások: összerendezetlen, differenciálatlan, nincs meghatározott célja
 reflexek: = külső környezetből vagy a szervezet belsejéből származó ingerekre adott
perifériás válasz
 velünk született
 tanult
 ösztönös mozgások

Akaratlagos mozgások: szándékos tudatosan irányított

 Nagymozgások: - több izomcsoportot mozgat meg,

- egész test mozog
- helyváltoztatás
- testhelyzet megváltozása

 Kismozgások (manipulációk) - kézzel végzett finomabb mozgások

- összerendezettebb izomműködést feltételeznek

Csecsemőkor
Csecsemőkor nagymozgások:
 2 hó: felemeli a fejét
 3 hó hosszan tartja a fejét
 4 felegyenesedési reakció, oldalra
 4-6 hasra fordulás
 6-8 hó hossztengely körüli gurulás, ülés
 9 hó csúszás mászás
 10-12 hó kapaszkodva feláll
 13-15 hó elindul kisgyermekkor kezdete
Csecsemőkor kismozgások:
 6-8 hét felfedezi a látótérbe kerülő kezét
 2-3 hó követ a kezet
 3 hó érintgeti a tárgyakat (fogó reflex, szorító fogás)
 8 hó ujjaival fog akár
 8-11 hó összeütöget, rak, ráz, pakol

Kisgyermekkor (1-3 év)

 testarányok megváltoznak
 70-72 cm (1 éves) 95-97 cm (3 éves)
 13-14 kg
 kerekded formák, rövid végtagok
 2-3 éves korra összenőnek a koponyacsontok

Kisgyermekkor nagymozgások:
 elsajátítja, begyakorolja
 kúszás, csúszás, mászás
 esések, a mászás maradványapróbálkozások
 17-18 hó között ha nem kezd el járni a gyermek, akkor retardációról is
beszélhetünk értelmi fogy áll a hátterében
 lépcsőzés nehézkes

Kisgyermekkor Manipuláció:
 magabiztos, kapaszkodás nélküli állással, járással a kéz felszabadul
 nagyobb tér a manipulációnak
 pakolás, rakosgatás
 kéz pontos célirányos mozgás kialakulása,
 mozgás egyre célszerűbb pontosabb, funkcióöröm

Óvodáskor (3-6/7 év)

 5,5-6,5 éves: első alakváltozás

 10 cm-t is nyúlhat
 a fej a test 1/6-a
 évenkénti súlynövekedés: 1,5-2 kg
 megnyúlnak a végtagok
 arckoponya intenzív fejlődése
 gerincoszlop fejlődése intenzív
 akaratlagos mozgások szabályozása

Óvodáskor nagymozgások:
 várhatóan már mindent ismer, harmonikusabbá válnak folyamatosan,
összerendezettebb
 6/7 éves korra saját ritmusúvá válik, járás
 tovahaladó lépé lépcsőn
 mászik, függeszkedik, meg tanul kerékpározni…
Óvodáskor manipuláció:
 3 éves kézmozgása még fejletlen,
 5 éves kezd összerendezettebb pontosabb leni,
 6/7 éves pontos, célirányos, összerendezett, biztos.
 segíti rajz, gyurma…

A mozgás fejlődésének alapjai

 fizikai és lelki feltételek megteremtése
 a gyermek helyes egészségügyi szokásainak kialakítása, erősítése
 képességek tervszerű fejlesztése
 a mozgásbeli jártasságok és készségek célszerű kialakítása
 mozgásigény
 mozgáslehetőségek
 megfelelő, a gyermekkornak és a gyermek egyéni adottságainak megfelelő igénybevétel
 hatékony módszerek alkalmazása
 mozgással eltöltött időtartam, mozgásforma, mozgás minősége befolyásolja

3.Játék szerepe a motorikus készségek fejlődésében

Mozgásfejlődés a játékban
 a csecsemőkort a szenzomotoros játékok határozzák meg
 óvodáskorra játékféleségek bővülése → kevesebb nagymozgásos játék
 játék intrinzik motivációja(belső késztetés) → intenzív mozgás végzése,
mozgásszükséglet folyamatos kielégítése
 mozgás belsővé válásaszokássá formálódása
 az óvodai mozgásra nevelést nehezíti a családok kényelmes életmódja, játékipar
o óvoda felelősége játékos mozgások megszerettetése
Óvodás korra új értelmet kap a mozgás és a játéköröm együttes hatása

A mozgásos játékok akkor érik el a legnagyobb hatásfokot, ha

 résztvevők szabadok döntéseik meghozatalában és megvalósításában
 a gyermek a játék céljával azonosult
 a játék tartalma és a célkitűzése igazodik a gyermek adott jellemzőihez
 játékkezdeményezésünknél számolunk a mozgásszükséglet mértékével
 a játék egészét áthatja az öröm, az izgalom (motiváltság záloga a játékismétlési
vágynak)
Mozgásfejlődést segítő játékformák
3-4 évesek:
 utánzó játékok
 laza szerkezetű futó- és fogó játékokat
 egyéni és csoportos feladatokat
 labdajátékokat
 csúszás, a kúszás, a mászás, a bújás
4-5 évesek:
 ezek a játékok szabályokkal kiegészítve
 már több egyéni ötlettel gazdagítják mozgásaikat
4.Óvodás gyermek testi - lelki szükséglete
 ONOAP hangsúlyozza szükségletek kielégítését
 egyes gyermekekben fellépő igényekhez igazodik.
 Alapvető testi szükségleteinek kielégítése biztonságot ad (kiszolgáltatottság)
 Gyakori az olyan a gyermek, aki még nem képes felismerni szükségleteit.
 Maslow szükségleti piramis elmélete → elsők a testi szükségletek

Testi szükségletek
 A táplálkozás:
- kiegyensúlyozott táplálkozás
- akkor és annyit ehet, ihat, amennyit kíván (ennivaló korán érkezőknek)
- Cél: szokások kialakítása:kóstolás, esztétikus terítés, csukott szájjal rágás, eszköz
használat, önkiszolgálás
 Testápolás:
- alapvető tisztálkodási szokások kialakítását kisgyermek korban el kell kezdeni
- mosakodás, kézmosás (WC használata után, evés előtt mindig) igény szerint
- szájöblítéstől a fogmosásig tartó próbálkozás.
- Cél: Tisztaságérzett, rendezett ápolt külső → komfortérzet tudatosulása
 Mozgás:
- testnevelési foglalkozások, szabadban végezhető mozgásos tevékenységek
- gyermek által szervezett és kezdeményezett
- szükségszerű a mozgásfejlesztő eszközök biztosítása
- Cél: mozgás szeretete, edzés, testi képességek, önfegyelem, kitartás fejlődése
 Pihenés, alvás:
 a gyermeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen.
 alvásigényének megfelelő ideig aludhat, pihenhet - folyamatos kelés
 a nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket:
- külső-belső ingerek megszüntetése
- szelőztetés
- csend
- nyugalom (mese, simogatás, alvóka)
- megfelelő nagyságú fektető  

Lelki szükségletek
 Nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör,
 egészséges anya-gyermek kapcsolat
 szülői, családi támogatás - legnagyobb szükséglet - érzelmi biztonság szocializáció
 törődés tolerancia, empátia (utánzás) → szociális érzelmekkel bíró gyermek

Testi és lelki egészségre negatívan ható tényezők

 mozgáshiányos életmód  gyermeki agresszió
 egészségtelen táplálkozás  zaklatottság
 környezetszennyezés
 zsúfoltság (csoportszobák méretei,
tornaterem, kert hiánya)
 felfokozott hangerő
 autokratikus nevelési stílus
 a gyermek egyéni szükségletének
figyelmen kívül hagyása
 rossz kortárs kapcsolat
5. Az egészséges életmódra nevelés feladata, objektív és szubjektív feltételrendszere
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az
életkorban kiemelt jelentőségű.
Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése.
- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
- a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;
- a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
- az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és
az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos
környezet;
- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása;
- megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal
együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési
feladatok ellátása

Objektív feltételek
 a gyermeket körülvevő környezet
 nyugodt, derűs légkör
 megfelelő hely
 elegendő idő
 eszközök
 a gyermek egyéni szükségleteinek kielégítése

Szubjektív feltételek
 vágyak szükségletek
 mozgáskésztetés
 érzelmi reakciók
 egészséges életmódra való beállítódás (ped. részéről)
 a gyermek egészség érzete
 a gyermek betegség érzete
 a gyermek egészség tudata
 a gyermek betegség tudata
6. Óvodás gyermek életritmusa, napirendje
Életritmus: a normális életfolyamatok periodikus változása (például az ébrenlét-alvás
váltakozása). Az egyénre jellemző életritmus egyfajta, reá jellemző napirend és életrend
érvényesülését feltételezi.
Napirend: egymást követő, napi rendszerességgel végzett és időhatárok közé illeszthető
tevékenységek sora, amely szolgálja a gyermekek életrendjét és hozzájárul az egészséges
fejlődésük biológiai és pszichológiai feltételeinek megteremtéséhez. A napirend kialakítását
befolyásolják:
 a család életritmusa és szokásai,
 az intézménybe rendelkezésre álló időkeret és
 a tevékenységek mennyisége, időigénye.

A jó napirend:(TONEP ’89)

 folyamatos (nincs várakozási idő)

 rugalmas (lehetővé teszi a váratlan eseményekhez való igazodást, sürgetés, sietés, kapkodás
nélkül)
 minden egyes gyermek életritmusa belefér