Bevezetés a pszichológiába I.

2014-2015 egyetemi év, I. félév

2.2. Tétel: A pszichológia alapkérdései: Szabad akarat és determinizmus

Alapkérdés: Az ember szabad-e vagy determinált?

a.) A szabad akarat és determináció filozófiai megközelítése

René Descartes
az emberi viselkedés a maga
alkotott törvények eredménye
– a test-lélek dualizmusát tárgyalja, véleménye szerint az elme (nem fizikai,
gondolkodó) teljes mértékben elkülönül a testtől (nem gondolkodó, fizikai),
ebből kifolyólag képtelenek egymás nélkül létezni. Elképzelése szerint a „kis
mirigy”, a mai ismeretek szerint a két agyféltekét összekötő kérges test
közelében található tobozmirigy teszi lehetővé ezek együttes működését. Az
emberi viselkedés tehát a maga által alkotott törvények szerint megy végbe.

Könyvészet: Gleitman, H., Gross, J., Reisberg, D. (2011). Psychology (Eighth Edition). W. W. Norton &
Company, Inc., Canada, 135-136 old.
Gross, R. (2009). Themes, Issues and Debates in Psychology (Third Edition), Hodder
Education, UK, 209 old.

John Locke – az angol asszociációs iskola híve, véleménye szerint az érzékeszerveink

a tudat a külső ingerek segítségével kerülünk kapcsolatba környezetünkkel (sensation), elménk

asszociációjának összessége tevékenységét egy belső érzékszerv, a ráeszmélés végzi (reflexion).
Tudatunk tehát a külső ingerekből kialakult asszociációk összessége,
ugyanakkor a fizikai minőségek a szervezetünkre ható ingerek
visszahatásából jönnek létre. Ilyen értelemben elménk segítségével felfogjuk
és mérlegeljük a külvilág minden elemét, képesek vagyunk tehát a szabad
döntésre.

Könyvészet: Bernáth L., Révész Gy. (2002). A pszichológia alapjai. Tertia kiadó, Bp. 19. old.
Gleitman, H., Gross, J., Reisberg, D. (2011). Psychology (Eighth Edition). W. W. Norton &
Company, Inc., Canada, 135-136 old.

1
 b.) A szabad akarat és determináció a pszichológiában

William James (1890)
szabad akarat és
determinizmus egyidejű
létezése
– fontosabb műve: A pszichológia elvei (1890). Az “akarat” fogalmát a
figyelemhez köti. Elismeri a szabad akarat és determinizmus egyidejű
létezését, amely szerint az első a szubjektív világunkban, az utóbbi a
tudományos területben kap helyet. Beszél az “enyhe determinizmus”-ról,
amely alapján a szabad akarat nem az ok, hanem annak típusának
függvénye.

Sigmund Freud – a pszichoanalízis megalkotója. Motívumaink a tudatos és a tudatelőttes

pszichikus determinizmus
gondolatok, mechanizmusain egyvelege, döntéseinknek csupán a tudatos
része ismert számunkra. Ebből kifolyólag a szabad akarat egy illuzió, mivel
nagy részben tudatalatti vágyaink befolyásolják választásainkat. A
pszichikus determinizmus néven elterjedt szemlélet azonban nem tagadja a
szabad akarat lehetőségét, hiszen tudatalatti vágyaink, motívumaink
felszínre hozhatók.

Könyvészet: Gross, R. (2009). Themes, Issues and Debates in Psychology (Third Edition), Hodder
Education, UK, 219-224 old.
Weiten, W. (2013). Psychology: Themes and Variations (Ninth Edition), CA: Wadsworth,
5-8 old.

Burrhus Frederic Skinner – fontosabb műve a szabad akarat témájában: Szabadon fogva (1971).
(1971)
Radikális determinizmusában tagadja a szabad akarat létezését. Véleménye
a szabad akarat létezése
illúzió szerint a konkrét ok létezésének hiányában véljük felfedezni a szabad döntés
illúzióját, azonban minden viselkedés az előző megerősítések, vagy
büntetések következménye. Azonban a kondicionálás mindössze formálja a
viselkedést, az egyén is rendelkezik némi aktív szereppel. Ennek ellenére
minden viselkedés egy bizonyos kontroll alatt van.

Könyvészet: Gross, R. (2009). Themes, Issues and Debates in Psychology (Third Edition),
Hodder Education, UK, 223-224 old.
Weiten, W. (2013). Psychology: Themes and Variations (Ninth Edition), CA:
Wadsworth, 9-10 old.
Ajánlott: Skinner, B.F. (1971). Szabadon fogva. Magyar Könyvklub kiadó, Bp.

2
Carl Rogers – humanisztikus, fenomenológiai megközelítés. Alapvető motiváló erő az
az önmegvalósítás, az önmegvalósítás, és az ember erről szabadon dönt. Azonban elismeri, hogy
inkongruenciák enyhítése
szabályozza döntéseinket az ember nem rendelkezik teljes mértékben szabad akarattal, hiszen a nem
kívánt élmények énészlelés során inkongruenciát eredményezhetnek. Ilyen
módon cselekedeteink az inkrongruencia enyhítésének eszközeivé
válhatnak. Az enyhe determinizmus szemléletét képviseli.

Abraham Maslow – humanisztikus megközelítés, az ember mint a csúcsélményt kereső egyént

az önaktualizáció, a
választás szabadsága a
legfontosabb értékek
látja, aki rendelkezik ugyan biológiai szükségletekkel, és ilyen mértékben
determinált cselekedeteiben ezek megszerzését illetően. Emellett azonban a
legfontosabb számára az önaktualizáció, a lehetőségek kiaknázása, a
választás szabadsága.

Könyvészet: Atkinson, R.L., Hilgard, E. R. (2005). Pszichológia. Osiris kiadó, Bp., 505-510 old.
Bernáth L., Révész Gy. (2002). A pszichológia alapjai. Tertia kiadó, Bp. 215-216 old.
Gross, R. (2009). Themes, Issues and Debates in Psychology (Third Edition), Hodder
Education, UK, 225-226 old.
Weiten, W. (2013). Psychology: Themes and Variations (Ninth Edition), CA: Wadsworth,
10-12 old.