Sigmund Freud

 A tudattalan az elfogadhatatlan
gondolatok és érzések tárháza.
Közvetlenül, akaratlagosan nem
hozzáférhető a tudatosság számára, de
hatást gyakorol a viselkedésre, rejtett
módon megnyilvánul.
 A tudatelőttes elfogadható és
tudatosulni képes gondolatokat és
érzéseket tartalmaz, melyek a jelenben
éppen nem tudatosak, de
hozzáférhetőek. A normál emlékezet.
A psziché  A tudatos az adott időben éppen átélt
érzéseinket és gondolatainkat
topográfiai tartalmazza. Az a lelki terület, amiről
modellje pillanatnyilag tudomásunk van, amit
szavakba vagyunk képesek önteni. (A
jéghegy csúcsa.)
  Ösztönén (ősvalami, id)
 Felettesén (superego)
 Én (ego)
A psziché
strukturális
modellje
  A személyiség ősi, velünk született része
 Valamennyi öröklött jellemzőnket
tartalmazza: ösztönöket, melyek szorosan
kapcsolódnak a biológiai
szükségletekhez
 Tartalmazza a testi és lelki működésben
felhasználható összes energiát
 Irracionálisan, az örömelv alapján
működik
 Reflex-tevékenységek által csökkenti a
feszültséget, másrészt elsődleges
folyamatok révén teljesíti vágyait
Fő hajtóereje a libido (életösztön)
Az id

 Később másik hajtóerőt is leírt Freud:
halálösztön
jellemzői
  Normákat, erkölcsi értékeket tartalmaz
 Belsővé tett szülő-képek köré
szerveződik
 Önkritikus beállítódások sorozata
 Szorosan kapcsolódik az egohoz, de
részben független is attól
 Megkülönbözteti egymástól a jót és a
rosszat, a helyeset és a helytelent
 További két része az énideál és a

A 
lelkiismeret
Idealista, tökéletességre törekszik

superego Fő funkciói: meggátolni az id


társadalmilag elítélt impulzusait, az ego-t
eszmei célok felé terelni
jellemzői
  A szabályozó műveletek gyűjtőhelye
 Az idből származik, annak energiáit
használja
 Realitáselv vagy valóságelv alapján
működik
 A viselkedés racionálisnak tekintett
oldala az ego megnyilvánulása
 Mérlegel, halaszt
 Másodlagos folyamatok által csökkenti a
feszültséget
 Végrehajtó szerepe van

Az ego Fő funkciói: közvetít!


 Szorongás esetén elhárító
mechanizmusokat működtet
jellemzői
  1897. A gyermekkori szexualitás
elmélete
 A szexualitás alapja: az
ösztönkésztetések
 A gyermekkor különböző
fázisaiban más-más erogén
zónának van meghatározó
szerepe 
 A gyermekkor szexuális
A késztetései tovább élnek a
pszichoszexuális felnőttkorban is …
fejlődés
 A pszichoszexuális fejlődés
szakaszai
 Orális szakasz: a pszichoszexuális fejlődés első szakasza, amelyben
az elválasztással kapcsolatos orális szükségletek okoznak válságot.
 Anális szakasz: a pszichoszexuális fejlődés második szakasza, ahol
a szobatisztaságra szoktatással kapcsolatos anális szükségletek
teremtenek válsághelyzetet.
 Fallikus szakasz: a pszichoszexuális fejlődés harmadik szakasza,
ahol a krízist (Ödipusz – és Elektra komplexus) az ellenkező nemű
szülő felé irányuló szexuális vágyak okozzák.
 Latenciaszakasz: a fallikus szakasz krízisei után az átmeneti
nyugalom periódusa.
 Genitális szakasz: a fejlődés végső szakasza, érett és kölcsönösen
kielégítő szexuális kapcsolat egy másik személlyel.
  Kutatási módszer, amelynek
segítségével beszéd-
megnyilvánulások, cselekvések és
imaginárius képződmények (álmok,
fantáziák, kényszerképzetek stb.)
tudattalan jelentéséit rekonstruálhatjuk
 Kezelési módszer, amely
kommunikáción alapul
 A hisztériás paciensek tünetei
enyhíthetők, ha a pacienssel feltárják
és kimondatják a
traumatikus emlékeket és az ezzel járó
Mi a intenzív érzéseket! „katarzis”
pszichoanalízis? „pszichoanalízis” 
A klasszikus pszichoanalitikus
terápia

 Célja: a tünetek megszüntetése, csökkentése. 

 Az ehhez vezető út: elhárítások és konfliktusok feltárása, újraélése
(katarzis), tudatosítása és átdolgozása 
 Módszere: kezdetben hipnózis, majd szabad asszociáció,
álomelemzés: értelmezés. 
 A tünetnek értelme van, szimbolikus formában megnyilvánul az
eredeti lelki konfliktus. 
 A pszichoanalitikus passzív, a páciens mégis indulatokat tulajdonít
neki: ez az indulatáttétel jelensége. A tudattalan vágyak, érzések
az eredeti tárgyról az analitikusra vetülnek. 
„…azt a tézist terjesztem elő, mely
szerint minden hisztériás eset
mélyén egy vagy több idő előtti
szexuális élmény rejtőzik; olyan
élmények, amelyek ugyan a korai
gyermekkor részei, ám amelyek
pszichoanalitikus munkával az
eltelt évtizedek után is
reprodukálhatók. Úgy hiszem, e
felfedezés komoly jelentőséggel
bír; az ideggyógyászat tudományán
belül ” 
(S. Freud: A hisztéria etiológiája,
1896.)
 Freud megtagadta a hisztéria
trauma-eredetét
Freud
elméletének
további Breuerrel együtt felismerték, hogy
a tünetek tartós megszüntetésében
alakulása annak van a legnagyobb
jelentősége, hogy a tudattalan
élményanyag hozzáférhető
legyen maga a paciens számára!
Köszönöm a figyelmet!