Szociálpszichológia 2.3.

11 - Csoportközi konfliktusok, ellenségesség (649 - 688)

Rabló barlang kísérlet:

- tábor
- Muzafer Sherif csoportközi konfliktus vizsgálata
- első hét: olyan feladat ami növeli a csoportkohéziót
- hét végén tudták meg hogy van egy másik csoport is
- négynapos verseny a csoportok között
- ellenségeskedés a verseny előrehaladtával fokozódott
- vesztes csapat ellopta a győztes trófeáját
- összebékítés
=› fölérendelt célok szolgáló feladatokat talált ki a fiúk számára.

 Rablóbarlang kísérlet a beszámolók szerint teljes mértékben igazolta Sherif előzetes feltételezését: a
versengést kiváltó feladatok teljesítése során konfliktusok alakulnak ki a csoportok között, amelyek
ugyanakkor növelik a csoporttagok közötti belső kohéziót. Ám miközben a csoportok saját tagjaikat
felértékelik, a másik csoport tagjait alacsonyabb rendűnek tartják. A kialakult ellenségeskedés elsimítható a
„fölérendelt célok” érdekében végzett közös tevékenység segítségével.

Ellentmondások a kísérletben:
- egy csoport jött lére nem maradt meg a két csoport (nem ez lenne a cél)
- Reális konfliktus korlátozott érvényességű magyarázat, ennél vannak mélyebb folyamatok is
- Konfliktus ≠ versengés

Társas identitás elmélet (Tajfel) : Az ember önértékelés a pozitívra értékelt csoportokkal történő
azonosulásból fakad, melyeknek a személy a tagja. Csoportunk felértékelése a csoportok
összehasonlításából fakad, csoportközi konfliktus alapja
Reális konfliktus elmélet: a reális konfliktus elmélet szerint a versengés a korlátozott forrásokért folyik,
mely megronthatja a csoportközi kapcsolatokat. A forrásokból származó hiányérzet nem mindig objektív
eredmény, hanem társadalmi összehasonlítás eredményeképp is kialakulhat. Ezt nevezzük relatív
deprivációnak, azaz a viszonylagos hiány elvének.

Fölérendelt célok ( Sherif) :

(sikeres) együttműködés =› pozitív interakció =› ellenségeskedés megszűnése

Agresszió és konfliktus definiálása

agresszió: valaki másnak szándékosan ártó viselkedés, de az is lehet agresszió, ha nem teszünk semmit
- oka: gyakran konfliktus két vagy több résztvevő céljai között észlelt összeférhetetlenség
konfliktus: két vagy több résztvevő céljai között észlelt összeférhetetlenség
- számos formát ölthetnek
- anyagi javak és társas jutalmak uralásáról szólnak agresszív viselkedés: jellemzően két kategória:
 instrumentális agresszió: a helyzetek uralásához kapcsolódó szükségleteket szolgáló
agresszió, valamely cél eléréséhez, így mások irányításához vagy értékes erőforrások
megszerzéséhez használt eszköz
 ellenséges agresszió: düh által vezérelt agresszió, amelyet sértés, tiszteletlenség vagy egyéb,
az önértékelést vagy a társas identitást érintő fenyegetés váltja ki
 határvonal: nem mindig éles
Agresszió eredete:
- régi elmélet (Klarma) : evolúció az embereket önzővé formálta =› agresszió az ember természetes
része =› agresszió elkerülhetetlen, kontrollálhatatlan
- modern elmélet: az emberi természetet olyan pszichológiai mechanizmusok és motívumok
jellemzik, amelyek évezredek alatt hozzájárultak a túléléshez =› agresszió versengés egyik eszköze =›
az agresszió egy eszköz csak

Agresszió kutatása:
- kísérleti kutatása azért nehéz, mert az emberek nem szívesen viselkednek agresszívan, ha figyelik
őket =› nem alakíthatnak ki a kutatók olyan környezetet, amiben ténylegesen árthatnak egymásnak a
ksz-eknek
- álcázott megfigyelési módszerek
- Arnold Buss: azt mondják a k.sz.-nek, hogy a vizsgálat amiben részt vesznek a büntetésnek a
tanulásra gyakorolt hatását vizsgálja
- ksz: tanár, k.v. tanuló =› rossz válaszokért áramütéssel kell a tanulót büntetni
- másik hasonló eljárás: ízteszt =› k.sz. eldönthetik mennyi csípős szószt kell fogyasztania a másiknak

Személyközi agresszió

- sz.közi agresszió magába foglalja a szándékot, hogy a másiknak ártsunk

Mi váltja ki a személyközi agressziót?

- helyzet uralásának szükségessége, másokhoz való kapcsolódás =› szeretnének pozitív érzéseket
kialakítani önmagukról =› elsődleges okai a személyközi agressziónak
- jutalmak és költségek számbavétele:
 nagyobb a valószínűsége az agressziónak, ha az agresszió kifizetődő
 ha úgy látják az emberek valamilyen jutalomra tehetnek szert =› ha a jutalmak elmaradnak az
agresszió is elmarad
 agresszor személyes képességei is tényezők
 jutalmak költsége észlelése az, ami az agressziót kiváltja
 egy személy: észlelheti, hogy agresszió nélkül képtelen jutalmat szerezni =› el kell fogadnia a
költségeket =› hisz máshogy nem tud boldogulni

Nem és agresszió:
- sztereotípia: faszik agresszívebbek =› korábbi kutatások alátámasztották
- új kutatások: ez túl leegyszerűsítő =› férfiak erősebbek eleve a nőknél, magasabb a tesztoszteron
szintjük
- heteroszexuális kapcsolatban a nők előbb folyamodnak agresszióhoz
- nőknél inkább jellemzőbb a pletyka csopiból való kirekesztés

Fenyegetésre adott reakció:

- sokszor agresszió válasz: személy önértékelése, csoporthoz való kötődése fenyegetett, még rosszabb
ha az önértékelésre mért csapás nyilvánosa történik =› Luckinbill: gyilkosságok több mint felét
mások jelenlétében követték el
- önértékelésre legnagyobb fenyegetés: ha énünk múlandóságára emlékeztetnek =› saját világnézet
megerősítésével reagálunk (ideológiai, vallási meggyőződésünk)
 - alacsony önértékelésű emberek előbb folyamodnak agresszióhoz =› nincsenek a frusztráció
megküzdésére belső erőforrásaik
- nárcisztikus, magas önértékelésű emberek: önértékelésük instabil
- stabil és szilárdan magas önértékelésűek: nem veszik magukra, tudván, hogy célt tévesztett

Fenyegetés következményei:
- Mélyíti a konfliktust
- Igazolja az agressziót
- Kizárja a kooperációra vonatkozó üzenetek elfogadását

Negatív érzelmek szerepe:

- ha az emberek negatív, agressziót kiváltó ingereket élnek át =› helyzetek uralására, kapcsolódásra
vonatkozó céljaik elérésében gátolják őket
- frusztráció agresszió elmélet ( Dollard) : mindenféle frusztráció, melyet egy fontos cél elérésének
megakadályozásaként határozhatunk meg elkerülhetetlenül kiváltja az agressziót =› problémák
voltak az elmélettel
- Berkowitz új elmélete: nem a cél elérésének az akadályozása, hanem az abból származó negatív
érzések váltják ki az agressziót pl ilyen érzés: fájdalom, düh, félelem
- külső hőmérséklet magasabb =› nő az erőszakos bűncselekmények száma

Kulturális normák és fenyegetettségre adott válaszok:

- vannak olyan kultúrák, amelyek támogatják az agresszív választ
- becsület kultúrája. férfiaknak keménynek, lojálisnak, harcra késznek kell lenniük =› pl egy szerelmi
gyilkosság kevésbé súlyos, itt a gyerekek gyakrabban visznek fegyvert a suliba =› Dél-Amerika

Undor és agresszió:
- undor: elkerülésre ösztönző érzelem: segít, hogy ne legyünk kitéve potenciális veszélyforrásoknak
- undor gátolja az agresszív válaszok kiváltását

Agresszió fokozódása: modellek és jelzőmozzanatok

- mások agresszív viselkedése, médiában ábrázolt agresszió =› agresszió helyénvalónak tűnik

- helyzet jelzőmozzanatai, pl pisztoly fegyver =› növeli szintén
- személyközi agresszió két hajtóereje: potenciálisan elérhető jutalom és a negatív érzelmeket kiváltó
fenyegetés

Agresszió modelljei:
- mások viselkedése jelzés, hogy hogyan kéne viselkedni
- csökkentheti az agressziót ha olyan személyeket figyelünk meg , akik nem agresszívan reagálnak, ha
akadályozzák őket céljaik elérésében
- Buss agressziógépén nagyobb áramütést adtak, ha előtte egy agresszív box mérkőzést láttak, mint
akik semleges filmet néztek
- agresszív modell jelenléte =› agresszió jogosnak tűnhet
- saját otthonban is lehet agresszív modell l bántalmazó szülők
- agresszív média tartalom növeli az agressziót?
 katarzis gondolat: az érzelmek kifejezésre juttatása megakadályozza a felhalmozódást =›
csökken az agresszió =› kutatási eredmények ellentmondanak ennek
 ha az emberek erőszakos cselekvést látnak =› nő a haragjuk
  kísérlet:
o kísérleti csop: minden este agresszív film
o kontroll csop: minden este nem agresszív film
o agresszív filmet néző fiúk =› több fizikai támadás

Agresszió tanult jelzőmozzanatai:

- fegyvereket az emberek erőteljesen társítják az agresszióhoz
- fegyverhatás: fegyver jelenlétében nő az agresszió
- kísérlet:
 valami bálon szivaccsal kellett dobálni az embereket
 ha láttak pisztolyt akkor több szivacsot dobtak
- fegyver már az agresszió megjelenésének valószínűségét is növeli
- bizonyos csoportok kezébe könnyebben odaképzeljük a fegyvert ( sztereotípia miatt)

Döntés az agresszió mellett vagy ellen:

- azok a helyzetek amik a felületes feldolgozásnak kedveznek azok az agressziónak is kedveznek
- szisztematikus feldolgozás csökkentheti az agressziót
- felületes feldolgozás: a környezet legkiugróbb jegyei, a leghozzáférhetőbb attitűd győz =›
viselkedésünkre a figyelmet legkönnyebben megragadó viselkedés hat
- szisztematikus feldolgozás: van idő és mód a helyzet alapos mérlegelésére =› szándékosan is
megpróbálhatják a legmegfelelőbb értelmezést aktiválni =› van alternatíva az agresszióra
=› de ehhez kell: motiváció + képesség a konfliktus békés rendezésére
- korlátozzák a szisztematikus feldolgozást:
 érzelmi izgalom (arausal): intenzív érzelmek csökkentik a feldolgozási kapacitásunkat, pl ha
eleve dühös vagyok
 alkoholfogyasztás: alkohol csökkenti az emberek kapacitását a bejövő infók feldolgozására
 időbeli nyomás

Agresszió általános modellje:

- az az elmélet, amely szerint személyes és helyzeti tényezők
befolyásolják az emberek kognícióit, érzelmeit és izgalmi
szintét (arousal), s ezek ebből következően meghatározzák a
helyzetértelmezést és az agresszióval kapcsolatban hozott
döntést
- Anderson és Bushman: azt feltételezik, hogy a személyes
tényezők és a helyzeti tényezők jelentik a kiindulópontot =›
ártó szándék nő, ha úgy gondoljuk hogy a lehetséges
jutalmak, meghaladják a lehetséges költségeket, illetve ha a
düh vagy más negatív érzelem jelen van =› társas normák
miatt nem mindig vezet agresszióhoz
- megfelelő normák, modellek csökkenthetik az agressziót, ha
a szükséges pillanatban eszünkbe jutnak
- alapos feldolgozás azonban időt, energiát, képességet igényel

- SZEMÉLYKÖZI AGRESSZIÓT ALAPVETŐEN A KOGNITÍV ÉS TÁRSAS FOLYAMATOK

IRÁNYÍTJÁK
=› agressziót a helyezetek uralása, kapcsolódás, megbecsültség motiválja,
=› attól. függően, hogy képesek, motiváltak vagyunk-e a dolgok alapos átgondolására, az agressziót a
hozzáférhető attitűdök, normák irányítják

Csoportközi konfliktus:

- csoportok versengőbbel az egyéneknél

- bármi ami a csoportidentitást fokozza, erősítheti a csoport versengési szándékait
- legtöbb csoportközi konfliktus =› anyagi javakért, társas jutalmakért =› csoport inkább a társas
javakra koncentrál

A konfliktus fokozódása:
•Kommunikáció
• Fenyegetés
•Koalícióalakítás
•Kognitív torzítások
•Érzelmi folyamatok
•Hatalmi aszimmetria

Reális konfliktus elmélete: a javak megszerzése:

- a csoportok közötti ellenségesség, konfliktus és agresszió abból a versengésből ered, hogy a szűkös,
de értékes anyagi javak fölött a csoportok megszerezzék az uralmat
- kísérlet:
o reklámszöveget kellett kitalálniuk
o egyik csopi úgy tudta hogy mind2 csopi legjobb szlogenjét mixelik, mindenki kap jutalmat
o másik csopi úgy tudta, hogy csak a jobbik csoport kap jutalmat =› jobban kedvelték a saját
csoportjuk tagjait, nagyobb ellenszenv a másikkal

Relatív depriváció:
- versengés sokszor akkor is ha elég erőforrás van
- relatív depriváció: nem az objektív valóság, hanem a társas összehasonlítás határozza meg, hogy az
emberek mennyire elégedettek, vagy elégedetlenek saját javaikkal =› elégedetlenség abból fakad, ha
úgy gondoljuk, hogy más személyeknek, jobb dolga van
- faternalisztikus relatív depriváció (Runciman): arra az érzésre vonatkozik, amikor a saját
csoportnak nem megy olyan jól, mint más csoportnak
- fatern. depr. nagyobb eséllyel vezet csoportközi agresszióhoz mint az egoszt. depriv.

Társas versengés: tisztelet kivívása:

- csoportok ugyan úgy, mint a személyek társas javakért is küzdenek
- minimális csoportokban, ahol nem áll fent anyagi jutalom, még a másik csoport tagjait sem ismerik,
is jobban előnyben részesítik a sajátjukat
- az embere pozitív társas identitásra törekszenek =› csoportközi konfliktus alapja
- Csoportok gyakran többre értékelik a megbecsültséget a gazdagságnál:

Fokozódó konfliktus: csoportok kommunikációja és interakciója:

- ha a konfliktus egyszer kialakul a rossz kommunikáció ronthatja a helyzetet
- polarizációs és elköteleződés:
 a dolgok megvitatása semmire nem vezet ha csak azokkal beszélünk akikkel egyetértünk =›
szélsőséges nézet felé tol =› ez a CSOPORTPOLARIZÁCIÓ
  Saját csoport álláspontja még érvényesebbnek tűnik
 a csoport disszonanciaredukcióval biztosítja, hogy a személyes attitűdök a nyilvánosan
hangoztatott állásponttal
 nyílvános állásfoglalás, megnehezíti a visszakozást
 másik csoportban is ez történik =› csoportok közötti frontvonalak kirajzolódnak

Fokozott versengés: ha kialakul a konfliktus a csoportok zárják soraikat:

- elköteleződés, polarizáció =› versengési hajlandóság magyarázatában segít
- konfliktushelyzetben csoportok lojalitása, szolidaritása, csoportnormákhoz való szigorú igazodás
elvárt
- nem engedélyezik a külső csoportokkal az interakciót és együttérzést =› tovább mélyíti a szakadékot
a két csoport között

Kommunikáció a külső csoporttal:

- álláspontok megmerevednek =› csoportok egyre kevésbé képesek eredményesen kommunikálni =›
tárgyalás sokszor fenyegetésbe torkollik
- sokan úgy gondolják, fenyegetéssel büntetéssel =› növelhetik az esélyeiket =› mind2 csoport
fenyegetőzik =› egyik se kerül kedvezőbb poziba
- valóságban fenyegetés =› visszafenyegetést szül =› csökkenti a kompromisszumkészséget
- elég a lehetősége a fenyegető viselkedésnek =› emberek elmozdulnak a jutalomkereső viselkedéstől
=› a versengő viselkedés irányába
- ( Morton Deutsch és Robert Krauss – utas, kocsik kísérlet)
Kutatás résztvevőinek egy képzeletbeli teherautót eljutattni a startból a célba -> minél
többet minél rövidebb idő alatt (volt egy hosszabb meg egy rövidebb út)
 résztvevők megegyeztek, hogy egyszer egyikük használja a rövid utat egyszer a másik, így
maximalizálták a célba jutott teherautókat
 DE! az egyik kapott egy kaput -> a másik ellen használta fel, elzárta a másik elől a rövidebb
utat
 DE! a másik is kapott egy kaput, ő is elzárta a másik elől a rövidebb utat -> mindketten csak
a hosszú úton tudtak menni a teherautókkal
=> azt illusztrálták ezzel, hogy ha van lehetőségünk valamivel a másikat fenyegetni, korlátozni, akkor ezzel
az emberek elkezdenek élni -> ösztönösen választják a versengést -> mindketten rosszul járnak a végén

- megfenyegetett csoport úgy gondolja az agresszió elkerülhetetlen

- fenyegetés viszontfenyegetés =› eszkalálódik
- kommunikáció: csak akkor képes távol tartani a konfliktust, ha a fenyegetés nem megengedett, vagy
ha a felek tudják, hogy el kell kerülni

Bosszú a saját csoport nevében:

- konfliktus gyors eszkalálódásának másik oka =› a támadást nem csak a közvetlenül érintett áldozatok
akarják megtorolni
- vikariáló bosszú: azok hajtják végre a bosszút akik nem voltak a támadásban közvetlenül érintettek,
azokon akik nem vettek részt a támadásban

Koalícióalakítás: a helyzet romlik, ahogy mások valamelyik oldalra állnak:

- koalícióalakítás akkor, 2 vagy több résztvevő fél egyesíti az erőit egy olyan közös cél érdekében,
amelyet saját erőből nem tudnának elérni
- koalícióalakítás fenyegető lépésnek tűnhet =› fokozza a versengést =› koalícióból kirekesztettek
dühösek =› megalkotják saját koal.-t =› polarizálódnak =› meggyőzödnek saját igazukról
- nincs semleges pozíció a konfliktusban

Észlelés a konfliktus során:

- konfliktus fokozódásával saját csoport a külső csopit gonosznak észleli, magát pedig irreálisan
pozitívnak
- amikor negatív az észlelés =› a gyanú minden cselekvést a legrosszabb megvilágításba helyez
=› önbeteljeítő jóslat: ha az egyik oldal azt várja a másiktól, hogy gonosz legyen =› ördögi kör
- saját és külső csoport polarizált észlelése:
 puszta kategorizáció =› pozitívabban értékeljük a saját csopit =› felerősödik konfliktus
közben
 saját csoport nem tud rosszat tenni:
o saját csoport tagjai tisztességesek
o csoport szándékai tiszták
o morális elhárítás: áldozatok dehumanizálása =› megkönnyítik az erőszakos tetteket
 külső csoport nem tud jót tenni:
o komprommiszum =› tőlük származó javaslat biztos rossz
 saját csoport mindenható:
o saját csoport erős, igazságos, az ő oldalán áll
=› agresszív pózolás – szőrös mell szindróma =› hatásai: ha a csopi csak a
győzelemre összpontosít =› elmulasztja átgondolni tettei milyen következményekkel
járnak
=› erőfitogtatás fenyegetés más szemében
- viselkedés elfogult attribúciói:
 ugyan azt a viselkedést homlokegyenes ellenkező okoknak tulajdonítják az egymással
konfliktusban álló csoportok, attól függően, hogy saját vagy külső csopohoz köthető
 saját csoport motivációja: pozitív , helyes, tetteit helyzet magyarázza
 külső csoporté: negatív, provokáció, tettei jellemhibák

- érzelem, arausal hatása:

 konfliktus súlyosbodik =› feszültség, düh, frusztráció, félelem
 izgalom =› hatás észlelésre , kommunikációra =› beszűkülés
 ekkor a döntések: sztereotípek, gyors ítéletek, automatikus reakciók
 nemcsak. leegyszerűsítik a gondolkodást, viselkedésnek irányt is szabnak
 Végső megoldás: külső csoport megsemmisítése:
- addig fokozódhat a konfliktus amíg az egyik csoport kísérletet nem tesz a másik csoport
megsemmisítésére
- a konfliktus amely eredetileg az erőforrásokért szólt, már a társas felsőbbrendűségért folyik
- 3 tényező ami szerepet játszik a végső megoldásban:
 a csoportok közötti hatalmi különbség a vágyat tetté formálja
o hatalom nélkül nem képes a csoport a diszkriminációt a másik csoport felé
dominanciává fordítani
o hatalom fokozza a csoport motivációját =› gyengébbet diszkriminálja, megsemmisítse
 morális kirekesztés útját állja a morális felháborodásnak:
o dehumanizálja a külső csoportot =› saját csoport feljogosítva érzi magát, hogy úgy
bánjanak velük, ahogy jónak látják
 a rutin érzéktelenné tesz:
o kezdetben kicsi erkölcstelen tettek =› eszkalálódnak
o újra és újra végrehajtott cselekvés rutinná válik =› végül: szélsőségesen kegyetlen lesz

Csoportok fokozott versengési hajlandósága:

- csoportok társas támogatást nyújtanak a versengéshez
- társas támogatás az ok, hogy a csoportok miért versengőbbek az egyénnél
- csoportok: megfelelő környezet a negatív tettek racionalizálásához pl. saját csoportomhoz csak
lojális vagyok =› én és enyém felértékelése