Társas identitás

 Saját magunk kategorizációja csoporttagként

 Önkategorizáció: az a folyamat, melynek során magunkra egy csoport tagjaként
tekintünk/ saját magunk kategorizációja egy csoporttagként
 Társas identitás: másokkal közös csoporttagságinkra vonatkozó tudás és érzések
 néhány csoporttagságunk átmeneti (pl. sportcsapathoz tartozás)
 néhány állandó (pl. nem, etnikai hovatartozás)
 Mi teszi hozzáférhetővé a saját csoportról való tudást?
o csoportcímkék: közvetlen emlékeztető (pl. diákoknak való kedvezmény egy
könyvesboltban)
o külső csoporttagok jelenléte
o kisebbségi pozíció
o csoportközi konfliktusok/ versengés
 Társas kategorizáció következményei
o „én”  „mi”
 ha önmagunkra egy csoport tagjaként gondolunk, akkor a csoportra
jellemző módon gondolkodunk, viselkedünk
 a csoporttagság hatással van az önértékelésünkre és a hangulatunkra
 pl. felemelő érzés amikor győz a csapatunk  ez pozitívan járul
hozzá az önértékelésünkhöz
 BIRG (bask in the reflected glory)  sütkérezés a csoport
dicsőségének fényében (Cialdini és mtsai)
 az önértékelés növelése azáltal, hogy azonosulunk a saját
csoportunk más tagjainak jó teljesítményével
 kifejezése: pl. saját csoportra utaló jel viselése (pl. egyetemi
pulcsi)
 érzelmek: a csoporttagságnak része az is, hogy átéljük a csoportot érő
hatásokat/ érzelmeket  az erősebben azonosuló csoporttagok a
csoportot érintő eseményekre erősebb érzelmi reakciót adnak
o „mások”  „mi” (in-group)
 az in-group észlelése:
 a saját csoportunk tagjait pozitívnak látjuk
  a csoporttagokat hasonlónak látjuk (célok, tulajdonságok,
érdeklődési körök)
 a csoporttagok egyediségéről is kapunk információt (hosszabb
személyes interakcióknak köszönhetően), az egyedi jellemzőket
fokozatosan ismerjük meg
 az in-group ítéletei:
 az in-groupot kedveljük a saját csoport tagjai az én és enyém
részévé válnak (hozzám tartozónak lenni annyi, mint szeretetre
méltónak lenni)
 „mi”  „ők”: a „mi”-vel előhangolt személyek gyorsabban
reagáltak pozitív szavakra (tudattalanul is pozitív asszociáció a
„mi” cimkére)
 Maass és mtsai (1989):
o saját és külső csoport viselkedését ábrázoló képekről
kellett írni
o  a külső csoport tagjainak a viselkedését
egyszerűbben/ konkrétabban/ szélsőségesebben írták le,
míg a saját csoportét absztraktabban/ színesebben/
összetettebben látták
o összetettség  szélsőségesség
 in-grouppal való bánásmód
 úgy bánunk a csoporttagokkal, ahogy mi is szeretnénk, hogy
bánjanak velünk
  önzetlen, önfeláldozó viselkedést (altruista) is eredményez
 pl. takarékoskodunk a gyerekek öröksége érdekében
 pl. öngyilkos merénylők
 azok a csoportok sikeresek, amelyek feláldozzák saját
érdekeiket a csoport érdekeiért
 
o „mások”  „ők” (out-group)
 társas kategorizáció és a külső csoport
 a külső csoportba sorolás számos negatív következménnyel jár
 alap: magunkat, és a velünk kapcsolatban állókat pozitív színben
szeretnénk látni
 egyik csoport felemelése (sajátunk), a másik csoport leértékelésével jár
 a csoportközi viszonyok alapparadigmája/ kísérő jelensége
 a külső csoport tagjait egyformának látjuk, arra irányuló hajlamunk,
hogy a külső csoport tagjait kevésbé eltérőnek lássuk = a külső csoport
észlelt homogenitása
 okai:
o kevesebb interakció (akkor is inkább téthelyzetben)
o ismerősség: Linville (1989) – saját csoportunkat
összetettebben látjuk  jobban tudatában vagyunk a
sokféleségnek
o jobban is emlékszünk saját csoportunk vonásaira,
tulajdonságaira
o "azonosítási aszimmetria”  a saját csoportunkhoz
tartozókat azonosítjuk legjobban/ legpontosabban
 o


 Brewer, Weber, 1994:
o hallgatókkal személyiségteszt  előre kitalált eredmény
a. az egyetemi hallgatók 80%-val esik egy személyiségtípusba
b. az egyetemi hallgatók 20%-val esik egy személyiségtípusba
o  a csoporttagság manipulációja megváltoztatta a társas összehasonlítás
eredményét
o  ha a többségi csoporttaggal hasonlították össze magukat, és a többségi
csoporttag nagyon jól teljesít  a résztvevők rosszul érezték magukat
o ha az interjúalany rosszul szerepel  jobban érezték magukat
=> ez a csoporttagságtól független
o ha kisebbségi csoporttaggal hasonlították össze magukat
 ha mi a többségi csoporthoz tartozunk  nem befolyásol, nem lesz
hatása a saját magunk értékelésére
 ha mi is kisebbségi csoporttagok vagyunk  akkor lesz hatása: ha
másik kisebbségi csoporttag jól teljesít  örülünk neki, de rosszul
fogjuk érezni magunkat, ha kritikán alul szerepel
 o  a csoporttagságnak pozitív és negatív hatása is lehet
 + hovatartozás érzése
 + érezzük, hogy becsülnek minket
 + sütkérezhetünk mások dicsőségében
 + hozzájárul a testi/ lelki egészség megtartásához
 + mások támogatják világnézetünket, ez minket megerősít
 - az embereknek szüksége van arra, hogy csoportjukat értékesnek,
sikeresnek, vonzónak lássák  más csoportokkal szembeni
elfogultsággal jár
 - azáltal tudjuk felértékelni saját csoportunkat, ha másokét
lenézzük/ leértékeljük
 Minimális csoportok
o valódi jelentést nélkülöző csoportok
o pl. kékekhez, pirosakhoz tartozók
o a tagok nem ismerik egymást, nincs konfliktus, mégis önmagában a puszta
kategorizáció hatással lesz a viselkedésre
o más bánásmód, emlékezeti tévedések
o konfliktusra sincs szükség a diszkriminációhoz, elég egy választóvonal
o elég a tudat, hogy „én kikhez tartozom és ő nem hozzánk tartozik”
o minimális csoportközi helyzet (Tajfel): vizsgálati helyzet, amelyben a résztvevőket
önkényes, jelentéktelen szempontok alapján osztják be
o  a saját csoport előnyben részesítése következetesen megjelenik
o társas identitás elmélete: az az elmélet, mely szerint a saját csoport iránti
elfogultság egyik mozgatórugója az a motiváció, hogy az emberek
csoporttagságaik révén növeljék az önértékelésüket
 külső csoporttól származó fenyegetés
o a külső csoport szélsőséges/ hátrányos megkülönböztetése révén képesek növelni
az önbecsülésüket
o morális kirekesztés: a külső csoport iránt érzett ellenszenv gyűlöletté alakul (az a
nézet, hogy a külső csoport tagjai alacsonyabb rendűek az embernél, és kívül
esnek az erkölcsi törvények rendjén)
 o minden, amit a külső csoport képvisel, fenyeget engem, és azt, amit a saját
csoportunk képvisel  kényszerítő igényűvé válik, hogy megszűntessük a
fenyegetést
o súlyos fenyegetésre kétféle reakció:
 felmagasztaljuk a saját csoport szimbólumait, értékeit
 elkezdjük gyűlölni a külső csoportot


 Ha negatív a csoporttagság
o a stigma hatásai
 stigma: mások által negatívan megítélt
 az önértékelésre negatívan hat
 hatással van az érzelmi, fizikai jólétre is
 a csoporthoz tartozás közvetlen hozzájárul a személyes identitásra
 énvédő stratégiák
o önkiszolgáló attribúciók: mások negatív reakcióit az ő
előítéletességének tulajdonítjuk (nem veszem magamra)
megnézni ennek +/- hatásait
o csoporton belüli összehasonlítás
 a teljesítményre negatívan hat
 a sztereotípiafenyegetés önbeteljesítő jóslatként működik
 félelem, hogy igazoljuk mások a saját csoportunkról alkotott
negatív sztereotípiái (szorongást kelt, aggodalmat, hogyha
hibázunk, az az egész csoportra rossz fényt vet)
  Steele, Aronson 1995:
o tesztet írtak feketék, ha meg kellett adni a rasszt 
rosszabbul teljesítettek
 sztereotípiafenyegetés ellenszerei:
o énmegerősítés  személyes értékekre koncentrálunk
o olyan csoportidentitásra kell koncentrálni, mely pozitív
megítélésű
o szerepmodellek
o kihívásként megélni, nem fenyegetésként
o Egyéni mobilitás
 pszichológiai távolságtartás/ ellenazonosulás/ dezidentifikáció
 eltávolodás a csoporttól
 tudat szintjén működik, nem látványos
 disszociáció látható, tényleges elhagyása a csoportnak, a csoporttagság
elrejtése, beolvadás (passing) (pl. fehér identitást vettek fel afrikaiak)
 negatív hatás: rettegés az izolációtól, attól, hogy sosem lesznek
teljes értékűek
 társadalmi változás
 társas versengés
 társas kreativitás