Ady Endre Pályaképe

Tóth Judit 12.E

I.Indulása

• 1899: első kötet: Versek (Debrecen)

➔ utóromantikus népies dalköltészet
➔ Vajda János és Reviczky Gyula hatása
• 1903: második kötet: Még egyszer (Nagyvárad)
➔ középszerű alkotások
➔ háttérbe szorul az utóromantikus népies hang
➔ reviczkys áthallások megmaradnak (pl. Fantom c. vers-> később Az én
menyasszonyom)
• 1905: Budapesti Napló munkatársaként > ,mint 200 publicisztikai írás + 50 novella
• Ismeretlen Korvin-kódex margójára c. esszé -> a Nyugat-program egyik legfontosabb
előzménye
➔ fő gondolat: a magyarságnak az európai kultúra felé kell fordulnia, Nyugat és
Kelet között úszkáló „Komp-országnak” a Nyugat mellett kellene
megállapodnia
• A fekete macska c. írás: a művészet szerepe a témája (esztétikai alapfeltevés)
➔ itt jelenik meg először Mo.-n a klasszikus modernség teremtésesztétikája
II. Első pályaszakasz (1906-1910)

• 1906 febr.: Új versek

➔ a modern magyar költészet korszaknyitója
➔ új versnyelv, másról és másképp szóltak, mint a megszokott
➔ az olvasók nehezen tudták befogadni, áttörhetetlennek, zavarba ejtőnek
érezték
➔ kompozíciós elveit a teljes életmű érvényesíti
➔ jellegzetes témái: szerelem, környezet, haza, magyarság, élet, halál, pénz,
majd később forradalmiság, Isten-keresés, kurucversek
• 1908 tavasza: Nagyvárad -> Holnap meglapítása
• November: Új Idők c. lap: A duk-duk affér -> gúnyos és igazságtalan cikk
➔ támogatóival, közeli barátaival keveredett miatta összetűzésbe
• 1907: Vér és arany (-> kettős ellentétekre épül: élet-halál, múlt-jövő, szerelem-
gazdagság, emelkedettség-hétköznapiság)
• 1908: Az Illés szekerén (istenes, forradalmi versek: pl. Sion-hegy alatt, Az utca éneke)
• 1909: Szeretném, ha szeretnének (kuruc versek: pl. Esze Tamás komája)
• 1909: A Minden-Titkok versei (újra építi és összefoglalja az első négy kötet
motívumait)
• az új versnyelv fontosabb jellemzői:
➔ felfokozott képszerűség
➔ szecessziós én-kultusz és fűzérszerű nyelvi szerkezetek
➔ logikailag laza, töredezett gondolatiság
 ➔ szimbolikus-allegorikus kifejezésmód
➔ központi, hálózatot építő kép
III. A pálya középső szakasza (1912-1914)

• 3 fontos kötet:
➔ 1912: A menekülő Élet
➔ 1913: A magunk szerelme
➔ 1914: Ki látott engem?
▪ Földessy Gyula (Ady barátja) meghatározó szerepe
▪ a korábbi kötetek kompozíciójának követése
▪ utolsó Léda-versek
▪ előtérbe kerül: a lírai én önazonosság-keresése
▪ változatos hangon szólal meg az Istenkeresés témája
• 1912: Margita élni akar
➔ egyetlen nagyobb verses epikai kísérlet
IV. Az utolsó pályaszakasz (1914-1918)

• meghatározó élmény: a háború -> minden más viszonyt (élet, halál, szerelem, Isten,
magyarság) áthat
• romló egészségügyi állapot -> 1915-től nem jelentet meg verseskötetet + ’16-tól
egyre kevesebbet ír
• Új kötet: 1918 aug.: Hatvany Lajos közreműködésével: A halottak élén reprezentatív
válogatás
➔ a háború alatt írt 250 versből 125-öt tartalmaz, 9 ciklusban
➔ első ciklusa: Ember az embertelenségben -> a háború emberrontó,
értékpusztító mivolta
▪ a múlthoz való ragaszkodás
▪ értékőrzés jellemzi (Emlékezés egy nyár-éjszakára)
➔ a záró ciklus: Vallomás a szerelemről -> az első ciklus ellenpontja
▪ viszonylagos béke, nyugalom, boldogság
▪ Csinszka-versek (pl. Cifra szűrömmel betakarva, Őrizem a szemed,
Nézz, Drágám, Kincseimre)
▪ a harmadik ciklus címadója: Az eltévedt lovas -> Ady
csúcsteljesítményeként tartják számon
• felértékelődik a hagyomány
➔ régi magyar költészetre rájátszó archaizálás gyakorisága -> a kuruc költészet
(pl. Kurucok így beszélgetnek, Két kuruc beszélget), a históriás
énekhagyomány (pl. Krónikás ének 1918-ból), népmesék-népdalok (A
mesebeli János)
➔ biblikus-apokaliptikus-zsoltáros hang felerősödése (pl. Emlékezés egy nyár-
éjszakára, Intés az őrzőkhöz, Ésaiás könyvének margójára)
• stiláris változás:
➔ a köznyelv beépülése a versnyelvbe
➔ expresszionista jegyek
 ➔ szaggatott, töredékes, kihagyásos mondatalakítás
• Poétikai fordulat:
➔ lírai én kikerül a középpontból
➔ modernebb, osztottabb személyiségkép
➔ megszűnik a versbeli én egysége
➔ a lírai én átváltozások folyamatában, ellentétes elemeket hordozó belső
sokféleségben, hasadtságban tapasztalja önmagát
➔ csonkaság, részlegesség tapasztalata
➔ kételkedőbb, tárgyiasabb, kérdezőbb hang
➔ felerősödik a kétkedőbb önszemlélet
➔ a versbeszéd egyszerűsödik, fogalmibbá válik a nyelvhasználat: visszaszorul a
szimbolikus-allegorikus kifejezésmód
➔ az egyedi, individuális szimbólumok helyett -> nagy, közösségi szimbólumok
➔ felértékelődik a hagyományhoz való kötődés
• 1923: Utolsó hajók -> posztumusz kötetként Földessy Gyula megjelenteti A halottak
élén c. kötetből kihagyott verseket
➔ pl. Új s új lovat, Nem feleltem magamnak
➔ utolsó verse: Üdvözlet a győzőnek
▪ a háborúból vesztesen kikerülő Magyarország jövőjéért érzett
aggodalom, és a győztesek kegyetlenségétől való félelem
V. Tematikus és poétikai elvű megközelítés

• az életmű korábbi megközelítései: tematikus szempontok érvényesítése (1990-es

évekig)
➔ ars poetica jellegű versek, látomásszerű tájversek, létharc versek, Léda-
versek, élet-halál versek, istenes versek, forradalmi versek, magyarság versek,
kuruc versek, Csinszka-versek, háborúellenes versek
• jelenleg is folyamatban lévő újraértés + Ady-kánon újraalkotása
➔ 1999: „Ady-újra-olvasó” konferencia
▪ tanulmányai kötetben is megjelentek -> Ady értelmezések (2002)
➔ 2006: Ady-konferencia
▪ „Én nem vagyok modern?”
➔ ezek a kutatások lírapoétikai szempontok mentén értelmezik újra Ady
költészetét