Ady Endre arspoeticája

I.Helye a magyar irod.-ban:

Nyugat: A 20. sz. irod.-i megújulás határkövét a folyóirat megindulása jelentett. 34 éven
át a magyar irod. legmeghat.-óbb központja volt.
Címe: tájékozódási irányt jelzett. Szerk.-ői a nyugati modernséget tekintették mintának
Célja: a modern művészi törekvések hazai megismertetése
Eszméje:
 az irod. függ.-nek védelme (pol.-ai, ideológiai)
 európai tájékozódású nemzetszemlélet
 tehetségek felkarolása (a lapban való megjelenés egyet jelentett az íróvá, költévé
válással)
 Időszaka 1908. Jan. 1-től 1941-ig (Babits haláláig) jelent meg
Helye a magyar irod.-ban:
 A 19. sz. végén jelentkező új lírai törekvések A. költészetében teljesedtek ki
elsősorban
 neve új korszak kezdetét jelöli irod.-unk történetében
 az 1908-ban megjelenő folyóirat elválaszthatatlan személyétől. Vezéralakja lett a
lapnak
II.Ady költészetének újszerűsége:
a) Tematikus újítások:
 a dicső magyar múlt megéneklése helyett a jelen világának kérlelhetetlen kritikája
fog.-ó meg
 a hagyományos tájrajz helyébe mítikus és szimbolikus tájábrázolás kerül amely
alkalmas a költői szerepvállalás megjelenítésére is
 a predita téma felújítása (előd: Vajda) – új szerelemfelfogás
 a vallásossága, isten.képe is újszerű
b) Kötet és cikluskompozíció:
 Baudler hatás: A romlás virágai c. kötet megszerkesztettségét tekinti mintának
 tematikus csop.-ás: A kötetben a versek tematikus vsop.-at alkotnak – ciklusokba
rendeződnek
 már az első kötetben megtalálható mindaz a vezérmotívum ami a későbbi kötetekre is
jell. lesz
 a sorrendiség fontossága: A kötet élén címnélküli vezérvers áll, a cikluson belül
kiemelt helynek számít az első és az utolsó
c) A nyelvi konvenciók felváltása:
 szimbolizmusa a franciáktól kapott ösztönzést de a mintától eltérően erős politikai,
forr.-i töltése van
 szimbolizmusának fő forrása:
 a magyar tört. (pl: Mohács)
 Biblia (Illés próféta, Messiás szerep)
 antikmitológia (pl: Apolló)
 orientalizmus (pl: Gangesz)
 égitestek (csillag, Hold, Nap)
 színek (fekete, fehér, arany, vörös)
 önálló mítoszalk. (Eltévedt lovas, A disznőfejű nagy úr)
 szimbólumait nagybetűs írással emelte ki
 szokatlan jelzők (disznőfejű)
 kedvelt jelzők (ős, buja, vad, szent, kacagó, új)
 szineztézia (fehér csönd)
 paradoxonok sora (a méz maró, keserű / édesíze a sónak)
 az igék halmozása, vagy hiánya
 költészetének sajátossága hogy verscímei 3 szóból állnak
d) Versritmus megújítása:
 az időmértékes és a magyaros ritmuselv komplex módon érvényesül
 álláspontok: szimultán ritmus, kevert r., tagoló vers, ötvözött vers
III.Ady életútja:
a) Születési kör.-ek:
 1877 nov. 22-én született Érdminszenten (Ma már Románia)
 Apja: Ady Lőrinc, elszegényedett nemes
 Édesanyja: Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja
 Öccse: Ady Lajos
b) Iskolái:
 Érdmindszent (elemi iksola)
 Nagykároly (piarista gimnázium)
 Zilah (ref. kollégium) – Kincs Gyula tanára fedezi fel költői tehetségét (érettségi)
 Debrecen: jogot tanul de nem fejezi be tanulás helyett az újságírással foglalkozik. A
Debrecen c. lap munkatársa lesz
c) Nagyvárad:
 fejlett nagyváros, pezsgő kulturális élettel – „Körös-parti Párizs”
 megismerkedik a modern műveltséggel
 1901. a Nagyváradi Napló munkatársa – itt válik kitűnő újságíróvá
 nagy szerelme Diósy Ödönné Brüll Adél – Léda
 ide köthető betegsége is
 a Holnap c. antológia (Juhász Gyula irod.-i társ.) – Iord.-i vita
d) Párizs:
 Léda révén jut el ide
 a modern kultúra szimbólumává válik
 az első útja közel egy évig tartott (összesen 7 alkalommal járt itt)
 Léda segítségével megismerkedik a modern irodalommal
 a későbbiekben gyakran menekül ide az őt ért kritikák elől
 fény derül betegségére és annak gyógyíthatatlanságára
e) Budapest:
 1905-tól a Bp-i Napló munkatársa
 1906-ban jelenik meg az Új versek c. kötet amely korszaknyitó a magyar irod.-ban
IV.Az arspoeticák jell.:
 Ady egy új élet hírnöke, új Messiás akart lenni aki a magyarságot európai helyzetére
akarta ráébreszteni
 gőgös önérzettel úgy érezte hogy joga és köteleessége ítéletet mondani
 hangja dacos, gyakran ostorzó
V.Versek – elemzés:
1.Versek:
 Góg és Magóg fia vagyok én
 A Hortobágy poétája
 A tisza parton
 Új vizeken járok
 Hunn, új legenda
2.Góg és Magóg fia vagyok én:
a)Helye az életműben:
 az Új versek c. kötet előhangja, vezérverse
 az egész kötetet a lázadó hang a kritikai nemzetszemlélet jellemzi
b)Kel.: az első párizsi út után írta a Bp-i Napló munkatársaként
c)Típusa: arspoetica, programadó költemény
d)Szerk. – gondolatmenet:
 4 szab. versszak alkotja
 1.Szerk-i egység: 1-3.vsz.
 a vers felütésében a költői önazonosság fog. meg (megvallja magyarságát)
 költészetét is meghatározza magyarsága, a hagyományokat nem utasítja el
 a lírai én jelenlétét nagyon erős
 meghat.-ó szimbólumai:
 történelmi személyek, utalások (Góg és Magóg)
 Kárpátok alatt = Mo.
 Verecke, Dévény = az ország legkeletibb és legnyugatibb pontja – Honfoglalás
 Vazul = a lázadás szítója
 2.Szerk.-i egység: 4.vsz.
 a de kötőszó fordulatot jelent
 meghat.-ó szimbóluma: puszta …. = az elmaradottság jelképe
 az Adyra jell. „mégis-morál” segíti át a költészetét ért támadásokon
 ennek köszönhetően győztesnek nevezi magát és az új stílust is amit képvisel
 a vers kulcsszavává az új jelző válik, amely 6x hangzik el a versben. Úgy tudta
megújítani a magyar lírát hogy közben megőrizte hagyományait és ősiségét
3.Új vizeken járok:
a) Helye az életműben: az Új versek kötet záró költeménye
b) Kulcsszava: az új – öszzeköti a kötet c.-vel és annak többi versével
c) Téma: Ady megakarja különb. magát a költő elődöktől és társaktól, olyan alkotásokat
akar létrehozni amelyek teljesen mások mint amik eddig születtek a magyar
irodalomban
d) Költői kif. eszk.:
 a legfőbb versszervező erő az ismétlés
 az ismétlés formái: minden vsz. keretes, minden vsz. 3.-dik sora megegyezik – refrén,
szóismétlés (2. vsz. szállani, új vizeken)
 hajó metafora: utazás toposza – Az emberi életút (művészi pálya megjel.-re szolgál)
 legfőbb szimbóluma: „holnap hőse” (ismétlés egyik megjel.-e – alliteráció)
 maga a költő aki a jövő művészetét képviseli, a vers zárlatában elutasítja a
középszerűséget amit a szürke színnel jelképez („én nem leszek a szürkék hegedűse”)
4.Hunn, új legenda:
a) Helye az életműben: az 0914-es Ki látott engem? c. kötet verse
b) Téma: az előző vershez hasonlóan az elhatárolódást fog.-a meg d emár konkrét
elutasításként
c) Hatása: kemény beszéd volt ez a maga korában is, egy olyan nemzedéknek szánta
versét amely Petőfin és Aranyon nevelkedett – Az elutasítás a konzervatív
hagyományoknak szólt nem pedig a nagy költő elődöknek