Szociálpszichológia 2.

2 - Negatív csoporttagság és megoldási stratégiák ( 304-328)

Minimális csoport paradigma (Billig, Tajfel): Nincs múltjuk, nincsenek közös érdekeik, nincs interakció,
nincs kofliktus nincsenek sztereotípiák

A Negatívan észlelt csoporthoz tartozás következményei:

- alacsony önértékelés
- rosszabb érzelmi jólét
- élet minden aspektusára kiterjedhet
- stigmatizált: mások által negatívan megítélt csoporttagság =› az élet minden területére kiterjedhet
(alacsony önértékelés, érzelmi jólét elveszéte)
- stigmahatásai:
 teljesítmény
 önértékelés
 identitás

Stigma hatása a viselkedésünkre és az érzéseinkre (Goffman):

- egy csoport tagjainak a képességeiről kialakított negatív sztereotípiák önbeteljesítő hatással járnak,
és a csoporttagok teljesítményét tényleg veszélyeztetik
- teljesítményre gyakorolt hatások:
 lelki teher ha tudjuk hogy mások szemében a csoportunk negatív
 önbeteljesítő jóslatként működhet ami megerősíti a sztereotípiát
 teszt feketék meg fehérek körében (feketékről sztereotípia hogy buták)
 ha nem kellett jelezni a rasszukat u.o. jól teljesítettek, ha kellett jelezni akkor rosszabbul
 Steele: annak a puszta tudata, hogy mások negatív hiedelmeket táplálnak a csoportunk
teljesítményével kapcsolatban =› felidézi bennünk a sztereotípiákat =› szorongást,
teljesítményromlást okoz
 sztereotípiafenyegetés (stereotype threat): félelem attól, hogy másoknak a csoportunkról
fenntartott negatív sztereotípiáját igazolju

 sztereotípia hatása ellen:

o énmegerősítés
o ha egy olyan csoportidentitásra összpontosítanak a személyek, az adott területen
pozitív sztereotípiával párosul pl. matek tesztben a nők rosszabbak ha a női
identitásuk van előtérben mintha az egyetemi identitásuk lenne
o sztereotípiamodell: pl valaki aki a sztereotipizált csoport tagjaként magas eredményt
ér el
o ha a sztereotípiával összefüggő feladatot kihívásként értelmezzük

 önértékelésre gyakorolt hatása:

o csoportunk kudarcai olyanok mint a sportvereségek =› egészségtelen
magatartásformák és depresszió kialakulásához vezethet
o negatív csoporthoz tartozás az önértékelésre is hatást gyakorol
o Önértékelés és kisebbségi lét – feketék önértékelése magasabb (büszkeség – társas
összehasonlítás, megküzdési mechanizmus) – ázsiaiak modellkisebbség,
mérőeszközök, amikkel Amerikában az önértékelést mérik az önértékelést, alulmérik
- Személy/csoport diszkriminációs diszkrepancia:
 „az én csoportomat nagyobb diszkriminációt éri, mint engem személyesen”
→ magas önértékelés
- Attribúciós kétértelműség:
Negatív esemény a csoporttal szembeni diszkrimináció miatt történt –
önértékelés védelme – fejlődés gátja, kontrollvesztés, reménytelenség, a
pozitív visszajelzést bizonytalanná teszi
- Társas összehasonlítás:
kedvezőbb összehasonlítási alapot használjuk

 egyéni önértékelés megóvása:

o számunkra előnyös attribúciók alkalmazása
 ha leértkelt csoport tagjaival rosszul bánnak attribúciós szempontból
kétértelmű helyzetet idéz elő: lehet hogy nem megfelelő a bánásmód a
csoporttagságnak köszönhetően, lehet kajak szar a kiszolgálás
=› ez a bizonytalanságérzés, ha nem kapjuk meg a melót
 sikertelenségünket, mások előítéletességének tulajdonítjuk
- megóvjuk önértékelésünket a kudarc negatív pszichológiai
következményeitől
- hatékonyabb, mint bármi más külső tényezőnek való tulajdonítás
 a csoport előítéletének tulajdonítunk valamit az nagyon hatékony
 kísérlet ( ff-ak interjú előtt nővel vagy rágót, vagy fokhagymát kaptak =›
negatív visszajelzést =› fokhagymások gyakran tulajdonították a
lehelletüknek
 énvédő attribúció csak akkor növeli az önértékelést, ha a résztvevőknek
módjukban áll a másoktól érkező negatív visszajelzést valamilyen jelentéssel
bíró csoportjukkal szembeni előítéletnek tulajdonítani
 hátrányai:
 lehet, hogy a negatív visszajelzés valós =› akadályozza önmagunk
fejlesztését
 stratégia reménytelenségérzést kelt =› sorunk
befolyásolhatatlanságának tudatát alakítja ki bennünk
 társas büntetést vonhat maga után
 ha a negatív visszajelzést a csoporttagságunknak tulajdonítjuk
csökkentheti a pozitív visszajelzésbe vetett bizalmunkat
 stigmatizát csoport tagjai sokszor arra gyanakodnak hogy az előítélet
mentességre törekszenek ezért figyelmen kívül hagyják a pozitív
visszajelzéseket =› van amikor kajak kevésbé szigorúan értékelnek egy
stigmatizált csportot hogy ne tűnjenek előítéletesnek

o Hogyan hozzuk ki a legtöbbet a csoporton belüli összehasonlításból??

 azok a feketék akik más feketékhez hasonlítják magukat jobb önértékeléssel
rendelkeznek, mint akik fehérekhez hasonlítják
 jobbnak látjuk magunkat néhány társunknál =› saját csoportunk sikeres
tagjai vagyunk
 társas összehasonlítás: önértékelés fontos forrása =› csoporton belül én
milyen vagyok =› jobbnak látjuk magunkat másoknál + emlékeztet a saját
csoportunk legsikeresebb tagjaira
 Egyéni mobilitás: megszabadulni a negatívan értékelt csoporttagságtól

- ha az énvédő stratégiák nem elégségesek =› az emberek feladhatják a negatívan értékelt

csoporttagságukat
- egyéni mobilitás (Clark & Clark): negatív csoporttagság feladása
 dezidentifikáció: pszichológiai távolság teremtés én és a csoport között
 disszociáció: csoport elhagyása fizikai értelemben
- csoport elhagyása mentesíti az egyént
- nagymértékű egyéni mobilitás =› társadalmi változások

Dezidentifikáció - pszichológiai távolságtartás a csoporttól:

- minimálisra csökkentik a csoporthoz fűződő személyes kapcsolatot
- stratégiái:
 stigmatizált csoporthoz való tartozás emlékeztetőinek az elkerülése
 kísérlet:
o valaki sikeres, valaki sikertelen, valaki nem kap visszajelzést
o hazavihetik a jelvényt amivel a csoporttagságukat jelezték
o a sikeres csoportok és a nem kapott visszajelzést csoportok inkább hazavitték a
jelvényt
 a csoportunkhoz tartotó egyének gyenge teljesítményének nyilvános kritizálása,
leértékelése
o feketebárány effektus: kritizált gyenge teljesítmény nem jellemző a csoport
egészére
o pl. jobban értékeljük más csapatok gyengébb beszédeit mint a saját csapatunk
gyenge beszédét
 ha az ember magát az átlagostól eltérőnek tekinti, és nem tipikus csoporttagnak pl. nőket
gyakran éri diszkrimináció de engem nem

Disszociáció: fizikai távolságtartás a csoporttól:

- csoport elhagyása, csoporttagság elrejtése
- pl bevándorlók megválnak a kulturális nyelvi örökségüktől
- előnyei:
o diszkriminációtól való megszabadulás
- hátrányai:
o új csoportban izoláltság, nem tekintik egyenlő rangúnak
o csoporttagság elrejtése magányos
=› segítséget nyújt: internet
o feladják azt a lehetőséget, hogy megváltoztassák mások véleményét a csoportjukról

Társas kreativitás: a csoporttagság pozitív újradefiniálása

olyan alternatív dimenziók kerülhetnek előtérbe, melyek mentén saját csoportjuk feljebbvaló
- A csoporttagok esetenként úgy próbálják megváltoztatni a csoportjuk társadalmi megítélését,
hogy a csoport jellemzőit pozitív módon újradefiniálják
 - azok lesznek a legkevésbé motiváltak a csoportjuk előtt álló akadály leküzdésére akiknek sikerült
pozitív módon újrafefiniálniuk a csoportidentitásukat
- társas kreativitás: a csoporttagság pozitív újradefiniálása, a stigmatizált identitás más (sikeres)
aspektusainak hangsúlyozása – direktben nem változik meg a csoportközi helyzet

Társadalmi változás: csoportközi kontextus megváltoztatása:

társadalmi változás (social change): egy stigmatizált csoport általános társadalmi helyzetének átfogó
javítását célzó stratégia
- közvetlen csoportközi konfliktus =› egyenlő bánásmódot harcoljanak ki
- előítéletességet csökkentő módszerek =› nem feltétlenül juttatják a csoportot jobb helyzetbe
- jobb helyzethez vezető stratégiák =› fokozzák az előítéletességet
- negatívan megkülönböztetett csoport tagjai igyekeznek megszabadulni az előítéletektől
- a végcél nem a rokonszenv, hanem az egyenlő bánásmód
- társadalmi változást azok választják akik erősen azonosulnak a csoportjukkal, íz egyéni
mobilitást lehetetlennek tartják
- csoportjuk egészének társadalmi megítélését akarják megváltoztatni
- taktika: társas versengés
társas versengés: 
olyan társadalmi változásra irányuló viselkedés, amelynek a célja a csoport helyzetének
megváltoztatása – kollektív cselekvés (tüntetés) – érzelmi színezet pl. düh
 szembeszállás a külső csoporttal, hogy javítsák társadalmon belüli pozíciójukat
 az őket hátrányos helyzetben tartó feltételek közvetlen megváltoztatását célzó társas
versengést folytatnak
 fenyegetést jelent a domináns csoportnak =› fenyegetésre előítéletességgel,
diszkriminációval reagál
 tehát ellenállást vált ki a hatalommal rendelkező csopiból
 változást sürgető tagokat sokszor bűntetik
 előfordulhat, hogy a csoportot nem tántorítja el az ellenállás
 legeredményesebbek: ha a csoporttagok összetartnaka és attitűdjeik és értékeik egységes
jellegét hangsúlyozzák
 t.v. stratégiái:
o önrendelkezésre
o autonómiára
o kiválásra irányuló törekvések

Társas versengés vagy előítéletek csökkentése: egymást kizáró célok?

- leértékelt csoport szeretné elnyerni mások rokonszenvét, és meg akar szabadulni az előítéletektől,
de igazságos bánásmódot is szeretnének
- azok a stratégiák amik csökkentik az előítéletet, aláássák a társas versengés igényét, és a társas
versengés sokszor növeli az előítéletet
- csoportközi konfliktus kedvezően befolyásolhatja az attitűdöt =› csökkenti az előítéletességet =›
elhomályosítják a csoportok közötti egyenlőségek észrevételét
- csoportközi interakciók eredményesek mert arra sarkallják a csoportokat, hogy új módon közös
csoport tagjaiként tekintsenek magukra =› elterelheti a figyelmet a különbségekről
- pozitív csoportközi konfliktus javíthatja az attitűdöket, de elvonja a figyelmet a hátrányos
helyzetűek körülményeiről
Színvak (Colorblind) ideológiák
- Ha nem beszélünk róla, jelentőségét veszti a különbség
- A csoportközi különbségek észre nem vétele nem szünteti meg az előítéleteket. (Park & Judd,
2005)
- A kulturális különbségeket nem ismerjük meg, úgy csinálunk, mintha nem lennének
- A kulturális tradíciókat, különösen a kisebbségi identitás értékét tagadja
- Jellemzően asszimilációs nyomás áll a hátterében
Egy cél sok stratégia:

- Azok akik a legerősebben azonosulnak a csoportjukkal, gyakrabban folyamodnak a társadalmi

változást mint az egyéni mobilitást célzó kategóriákhoz
- stratégiák eredményessége =› számos tényező függvénye különböző csoportok különböző
stratégiákat választanak

- Stratégiák közötti választást befolyásoló 2 legfontosabb tényező

 csoporttal való azonosulás erőssége
 egyéni mobilitás észlelt lehetősége
- eltérő stratégiák gyakran ellentmondásba kerülnek =› ugyanakkor mindegyik célja a csoport
helyzetének javítása =› adott társadalmi helyzetben bármelyik alkalmas lehet
 adott társadalmi helyzetben bármelyik alkalmas lehet egy konkrét egyén vagy csoport
számára