A csoport és a

team
Csapatépítés – tudnivalók a csapat
működéséről
 csapatépítés

• Csoport – csapat:
• Emberekből álló formáció, melyben a tagok
száma változó (3-8), de egy közös cél elérése érdekében
együttműködnek, kialakítják a csoportnormát, a csoport
hagyományait.
• Típusai: (a bekerülés szempontja)
formális informális
külső kényszer egyéni elhatározás
 csapatépítés

• Vezetői felkérés – előnyök & hátrányok

• Az eljárás gyors
• Megfelelő tagok
• Titokzatosság
• Alkalmas személyek kimaradnak
• Egyenetlen terhelést erősít
 csapatépítés

• Önkéntes jelentkezés alapján: előnyök &

hátrányok
• Bárki jelentkezhet
• Bizalom
• Egyenetlen jelentkezés
• Kiválasztási folyamat
• Szocializációs előzmények
 csapatépítés

• A csoport kialakítását befolyásoló tényezők:

• A csapatokat „támogató” nemzeti kultúra
• Csapatok alakítása, ellenállás
• Csoportfejlődés, a hatékony csoport létrehozása
• Csoportnorma
• Szerepek a csoportban
• A hatékony csoport
• Hárító mechanizmusok
 csapatépítés

• A nemzeti kultúra sajátosságai:

• ANNAK A MÉRTÉKE, HOGY A KULTÚRÁHOZ
TARTOZÓK MENNYIRE ÉREZNEK FENYEGETETTSÉGET
BIZONYTALAN VAGY ISMERETLEN HELYZETEKBEN:
HOGYAN BIRKÓZNAK MEG A VÁLTOZÁSOKKAL, ÉS A
VÁLTOZÁSOKKAL EGYÜTT JÁRÓ BIZONYTALANSÁGGAL.
AZ ALACSONY ÉRTÉKKEL JELLEMEZHETŐ KULTÚRÁK
ELFOGADJÁK A BIZONYTALANSÁGOT, VÁLLALJÁK A
KOCKÁZATOT. A BIZONYTALANSÁGKERÜLŐ KULTÚRÁK A
KOCKÁZATMENTES JÖVŐT RÉSZESÍTIK ELŐNYBEN,
NÖVELIK A BIZTONSÁGOT, FONTOSNAK TARTJÁK A
TERVEZÉST, STABILITÁST.
 csapatépítés

• Hatalmi távolság
• ANNAK A MÉRTÉKE, HOGY AZ ADOTT
KULTÚRA LEGKISEBB HATALOMMAL BÍRÓ
TAGJAI MENNYIRE VÁRJÁK EL ÉS FOGADJÁK EL,
HOGY A HATALOM EGYENLŐTLENÜL OSZLIK EL
SZERVEZETEKBEN. A MAGAS ÉRTÉKKEL
JELLEMEZHETŐ KULTÚRÁK AZ
EGYENLŐTLENSÉGEK NAGYOBB ELFOGA-
DOTTSÁGA JELLEMZI.
 csapatépítés

• Individualizmus - kollektivizmus
• Annak a mértéke, hogy a társadalom és
annak szervezetei mennyire bátorítják és
jutalmazzák az egyéni cselekvést és
hozzájárulást.
• Individuális kultúrák: csak laza kötelékek vannak
az emberek között.
• Kollektív kultúrák: szoros kötelékek az emberek
között. „Beleszületés” olyan csoportokba, melyek
megvédik a csoporttagokat.
 csapatépítés

• Férfiasság – nőiesség
 Magabiztosság – rámenősség
• (assertively – aggressively)
 Társadalmi szerepek szerint
 (gender roles)
 csapatépítés

• Teljesítményorientáció
• Annak a mutatója, hogy az az elégedettség,
amit a sikeres teljesítmény nyújt, milyen
mértékben számít értéknek. Ahol ez magas,
abban a kultúrában az emberek attól éreznek
kielégültséget, boldogságot, hogy dolgoznak.
Maguk szabják meg az elégedettséghez
szükséges munkateljesítmény színvonalát, de ezt
akár anyagiak és saját szabadidejük
feláldozásával is
 csapatépítés

• Jövőorientáció
• A tervezés, előrelátás, a jövő
eseményeire való felkészülés
jutalmazásának mértékét mutatja a
kultúrán belül; mennyire késlelteti a javak
azonnali felélését a jövőbeni fejlődés
biztosítása érdekében.
• Előnyben részesíti a tervezést a
spontaneitással szemben, illetve a múlt
felé fordulók konzervatív – konzerváló
álláspontjával szemben.
 csapatépítés

• Humán orientáció
• A méltányosság, önzetlenség, nagylelkűség,
támogatásának mértéke egy kultúrán belül. A
társadalmi normák, törvények betartásának
értékelése; az elesettek, a kisebbségek
támogatásának mértéke.
• Szervezeti szinten a humán orientáció a jó
munkahelyi légkör, egészséges munkafeltételek
biztosítása, a munkatársak tiszteletének
mértéke, s a jóllétükre fordított törődés
mértékében érhető
 csapatépítés

• Ellenállás a csoportok alakításakor

• Szervezeti struktúra: hierarchia; egyirányú
kommunikáció; kockázat kerülő szervezeti kultúra;
erős szervezeti csoportok
• Vezetői szinten: félelem a tekintély- és
hatalomvesztéstől; nincs delegálás; nincs képzés,
támogatás
• Egyén szintjén: egyéniségvesztés; többletmunka
szerepkonfliktusok
 csapatépítés

• A sikeres csapat kialakításának menete

• Indulás: jövőkép, célok
• Megegyezés: célok-határidők, teljesítmény, szerepek,
felelősség, működés, belső folyamatok
• Félelmek eloszlatása: megnyerés, elbeszélgetés,
félelmek eloszlatása
• A részvétel ösztönzése: bátorítás, motiváció,
információ, feltételek
• A csapatszellem megteremtése: elvárások, javaslatok, ötletek,
együttműködés, konfliktusok
• A hatékonyság ellenőrzése: ellenőrzés, hiányosságok pótlása
• Rátermett csoportvezető választása
 csapatépítés

• Csoportnorma: A normák elvárások arra

vonatkozólag, hogy az adott csoport mit tekint
elfogadható viselkedési módnak, amelyek
stabilizálják és szabályozzák a csoportbeli
viselkedést, s egyben segítik a csoportokat céljaik
elérésében.
• Explicit vagy implicit ( írott/íratlan) szabályok,
melyeket a csoport alakít ki. ( vezető, csoport
előtörténete, más helyzetből való átemelődés)
 csapatépítés

• A csoportnorma milyensége, az a motivációs háttér,

mely a csoporttagok magatartásának irányultságát adja.
• Csoportfegyelem: amikor a csoportnorma
betartásának háttérében a vezető részéről alkalmazott
szankciók állnak, vagyis a külső nyomás.
• Csoportmorál: akkor beszélünk róla, ha a
csoportnorma által megkövetelt magatartás nem külső
nyomásra, hanem belső meggyőződésből fakad. Ennek
egyik eredménye a jó munkahelyi légkör. Tehát ebben
áll a vezető szerepe.
 csapatépítés

• Szerepek a csoportban
• Feladat- szerepek
 Információ adó
 Információ kereső
 Kezdeményező, ötletadó
 Tisztázó, összefoglaló
 Egyetértést tesztelő, véleményt kutató
 Kimunkáló, megvalósító
 csapatépítés

• Eljárási szerepek:
Tagok közötti kapcsolatokra
vonatkoznak
A feladatszerepeknél jobban kötődnek
a személyiséghez
Tanulással módosíthatók
Pozitív és negatív eljárási szerepek
 csapatépítés

• Pozitív szerepek
Támogató – bátorító: jó visszajelző,
kommunikációval segíti az introvertáltakat
Összehangoló, közvetítő: átfogalmaz,
moderál
Kapunyitó: megszólalásra bátorító
Kihívó: jól tűri a konfrontációt, jóindulatú,
racionális, jól érvel
 csapatépítés

• Negatív szerepek
Visszavonuló: nem kommunikál, közömbös
Fékező: másról beszél, destruktív irányba viszi a
csapatot
Szerepuraló: gyakran „viccelődik”, domináns és
versengő (önmaga és nem a cél elérése a fontos)
Egyéni problémákra koncentráló: saját és
mások egyéni problémáinak boncolgatása
 csapatépítés

Vállalatépítő:
kötelességtudó, intrinzik
motiv., kiszámítható
Serkentő
Ideges, aktív, dinamikus
Elnök:
magabiztos, nyugodt, kellő
önuralma van
Palánta:
Individualista, új utakat
keres, komoly gondolkodású

Forrásfeltáró Helyzetértékelő
Érdeklődő, kommunikatív, Megfontolt, tárgyilagos,
extravertált józanul ítél
Csapatjátékos Megvalósító
Társas hajlamú, jóindulatú, Precíz, lelkiismeretes,
érzékeny szorongó
 csapatépítés

• A hatékony  Nyílt kommunikáció

csoportok jellemzői  Világos szerep és
 Világos cél munkamegosztás
 Formalitásmentes munka  Vezetés
 Részvétel  Külső kapcsolatok
 Odafigyelés  A stílusok
 Civilizált ellenvélemény különbözősége
 Közmegegyezéses döntés  Önértékelés
• (Parker és Glenn)
 csapatépítés

A csoport elhárító mechanizmusai

 Hallgatás  Függőség
 Túlzott beszéd  Megmentősdi
 Intellektualizálás  Bűnbakképzés
 Általánosítás, távolítás  Alcsoport alakulás
 Eltolás  Technikai ellenállás
 csapatépítés

• A bajok jelei:
Nem tudják könnyen megfogalmazni a csoport
megbízását;
Az ülések formálisak, fullasztóak vagy feszültek;
Aktív a részvétel, de kevés az érdemi közlés;
Sok a beszéd, de kevés az érdemi közlés;
Az ellenvélemények magánúton terjednek az ülés
után;
A döntéseket egyre inkább a vezető hozza, ebbe alig
folynak be érdemileg a csoport tagjai;
 csapatépítés

A tagok nem beszélnek nyíltan, mert kevés a

bizalom;
Zavar vagy nézeteltérés van a szerepek vagy a
munkamegosztás körül;
A szervezet más részlegeinek dolgozói, akik kritikus
szemmel nézik a csoportot, nem működnek együtt;
A csoportban túl sokan vannak olyanok, akiknek
teljesen azonos a véleményük, a hozzáállásuk;
A csoport már több mint három hónapja működik,
és sohasem foglalkozott saját működésének
értékelésével.
 csapatépítés

• A csoport alakulásának fázisai:

 Storming – viharzás
 Forming – alakulás
 Norming – normakialakítás
 Performing – működés
 Ending – változás, alakulás, megszűnés
 csapatépítés

• A csoportszerkezet vizsgálati módszere:

• Szociometriai vizsgálat
• Kérdőív
• Kölcsönösségi táblázat
• Gyakorisági táblázat
 csapatépítés

• Szakirodalom
1. Bakacsi Gyula (1996): Szervezeti magatartás és
vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.
2. Belbin, Meredith (1998): A team avagy az
együttműködő csoport. SHL Hungary Kft., Bp.
3. Klein Sándor (2002):Vezetés –és
szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft
4. Mérei Ferenc (2004): Közösségek rejtett hálózata.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.
5. Spiegel, J. – Torres, C (1998): Csapatmunka.
Rész-Vétel Alapítvány