IX.

JÁTÉK ÉS RAJZ

BEVEZETÉS:
-A játék és rajzvizsgálatok a gyermekek tanulmányozásának fontos elemei. (3-10 év között)
-Ennek okai:
-A gyermek világa csodákkal van tele, melyek a valóság helyett állnak, és melyek a gyermek
értelmének fejlődésével lassan elkopnak, és átadják helyüket a valóságnak.
-Gondolkodás: Piaget, természeti jelenségekkel kapcsolatban vizsgálta
-Artificializmus: A természet valamennyi jelenségét az emberek állították elő (A Napot, Holdat,
hegyeket emberek állították elő)
-Animizmus: A tárgyak, jelenségek emberi tulajdonságokkal való felruházása (Minden él, minden jó
vagy rossz)
-Finalizmus: Az emberért való céljuk van a dolgoknak (Azért havazik, hogy szánkózni lehessen)
-Egy olyan világot teremt magának, amely kezelhetőbb számára, mint a felnőttek világa, melyben a
csodák realitásként szerepelnek.
-Külső és belső benyomások reális megszervezésére nem képes, a köztük levő rést 🡪 fantáziafuga • A
csodák segítenek a vágyak megvalósításában és a szülői harag kivédésében is.
-A gondolatok és érzelmek kivetítése, kívülre helyezése, externalizáció eredménye: a gyermek szembe
tud nézni velük
-Csodateremtő módszerek: játék, mese, rajz
MIÉRT VAN SZÜKSÉGE EZEKRE AZ ESZKÖZÖKRE?
-Meg kell ismerkednie és barátkoznia:
• a külvilággal: idegen emberek, szabályok, ismeretlen és félelmetes zajok, új helyzetek
• saját magával: testi adottság, mindenkinél kisebb
• képzelete félelmetes lényeivel
• érzelmeivel: újszülött kistestvér iránti gyűlölet
-1,5 éves korig: omnipotencia, mindenhatóság érzése, de rá kell jönnie, hogy a szülei és ő maga sem
tud mindig mindent megtenni. (frusztráció, feszültség)
-Érzelemkifejezés, feldolgozás: a verbalizáció és a gondolkodás kialakulatlansága miatt más
eszközöket kell keresnie.
-Ahhoz, hogy egy élményt elmondjunk, sok minden szükséges:
• Magával az érzéssel kell tisztában kell lenni
• Szavakba kell önteni, megfogalmazni (megfelelő értelmi fejlettség)
• Kell egy ember, aki meghallgat, aki akar és tud segíteni
-A GY számára ez többnyire nem adott 🡪 a babával eljátssza az eseményt, érzelmet, lerajzol valamit.
🡪 Externalizáció: gondolatok, érzések megelevenítése, megjelenítése, külsővé tétele rajzban, játékban,
mesében

JÁTÉK:
-Mi a játék?
 IX. JÁTÉK ÉS RAJZ

-Minden játékká válhat, de nem minden az. Minden élmény a játék kiindulása lehet.
-A világ megismerése a játékon keresztül történik.
-Nagy szerepe van az alkalmazkodásban, a GY rendszerezi az információkat, sémákat alakít ki a
világról
-Lényeges kritériumok:
-Örömszínezet
-Aktivitás
-Elvarázsolt/kettős tudat: elrugaszkodik a valóságtól, de megtartja a kapcsolatát a külvilággal
A JÁTÉK TÍPUSAI:
-A játékok típusa, formája, funkciója életkorral változik 🡪 plüss maci (10 hónapos vs ötéves)
1. Explorációs (érzékszervi-mozgásos, gyakorló) játék:
• Csecsemőkortól 2 éves korig
• Célja: a fizikai környezet megismerése.
• Indítéka: explorációs késztetés (a kíváncsiság erősebb, mint az újtól való félelem).
• Ebben a tevékenységben a cselekvés azonos módon történő ismétlése, a funkcióöröm az indíték.
• A gyermek élvezi, hogy saját cselekvése által, ő maga idéz elő változást a tárgyakban, kipróbálás,
gyakorlás (gumimaci hangja, alakja változik általa)
• Mentális sémák fejlődése (ha benyomom sípol, DE! a cica nem engedte ugyanezt)
• Szem-kéz koordináció tökéletesedik
• Új tárgy ismeretlen 🡪 feszültség 🡪 megismeri 🡪 feszültség csökken 🡪 boldogan nevetgél
2. Szerepjáték, szimbolikus és fantáziajáték:
• 2-3. évtől jelenik meg
• Óvodáskorban egyre összetettebb témák és tartalmak jelennek meg.
• Kétéves: képes belső szemléleti kép kialakítására.
• Érdeklődik a felnőtt tevékenysége iránt, de lehetőségei még nem adottak ahhoz, hogy valóban
felnőtt módon éljen => Ellentmondás a szükségletei, vágyai és reális lehetőségei között.
• A szerepjátékban utánzás útján feloldható ez az ellentmondás
• Motívuma: belső ellentmondás, társas kapcsolatok.
• A személyekkel történő érzelmi azonosulás a szerepükhöz tartozó viselkedésminta elsajátításának
alapja.
• A GY visszatükrözi, újraéli, átdolgozza és fantáziában megvalósítja a környező világ jelenségeit.
• Miért jó újra átélni?
• Ekkor már van kontroll az élmény felett. Az eredeti élmény feszültségét csökkenti, az el nem érhető
vágyak megvalósulhatnak, negatív élményeit, kicsinységét kompenzálja.

3. Szabályjáték (sport, verseny és társasjáték):

• Iskoláskor kezdetétől.
• A konkrét műveletek szakaszába lép a GY, az információk logikus szervezésére egyre inkább képes. •
Egyre racionálisabb magyarázatok a világ megértéséhez, decentrálás (másokra figyelés, mások
véleményének megértése).
 IX. JÁTÉK ÉS RAJZ

• Önszabályozásra való képesség 🡪 alkalmassá válik rá

• A szerepek és szabályok közti egyensúly megfordul, a szabályok válnak a játék lényegévé. Rájönnek a
szabályok egyezményes jellegére (erkölcsi fejlődés).
• Feszültség levezetésének új módjai: verbalizáció.
• Konstruáló játék (építőjátékok): végigkíséri a fejlődést

MÉREI FERENC: AZ EGYÜTTLÉTTŐL AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSIG (AZ EGYÜTTES

JÁTÉK FEJLŐDÉSE):
1. Az együttlét:
• A legalacsonyabb szintű csoportosulás óvodáskorban
• A GY-ek játékérvényű értelmet tulajdonítanak annak, hogy egy légtérben vannak
• 3 gyerek egymás mellett: „Mit csináltok?” „Jön a Mikulás.”
• Az élményük sémája: egy helyen vannak, tehát egymással vannak 🡪 megfogalmazása: együtt
játszunk
2. Együttmozgás:
• Fejlettebb csoportosulási forma
• Egyforma mozgást végeznek (pl.: négykézlábra állnak, ők kutyák 🡪 eltávolodnak egymástól,
elkeverednek a többiek felé)
• Az egyforma mozgás révén csoportot alkotnak
• A kölcsönös utánzásból együttmozgás lesz
3. Tárgy körüli összeverődés
• Egy érdekes, vonzó tárgy körül 🡪 a tárgy centrumot jelent 🡪 új csoportosulási forma
• A szemlélődés a jellemző aktivitás
• A társas kapcsolatok szempontjából a fenti 3 esetben a gyerekek passzívak
4. Összedolgozás:
• Az aktív társas viselkedés első formája
• Főként építőjátékban figyelhető meg (odaadja a kockát/ráteszi a tetejére)
• Könnyen alakulnak ki szerepek, munkamegosztás
5. Tagolódás: a legfejlettebb óvodáskori csoportképződés

A RAJZ:
-A játékhoz hasonló gyökerek: externalizáció
-Szakaszai:
1. Firka korszak
2. Ősformák megjelenése
3. Intellektuális realizmus
4. Érzékleti realizmus
5. Szemléleti realizmus
Értelmezési lehetőségek. A rajz mint a fejlődés mutatója:
1. Firka korszak:
-1-2 éves: firkálás. A gyermek figyeli a mozgást és közben nyomot hagy a felületen. Ez a mozgás, a
funkcióöröm kedvéért végzett rajzolás. 🡪
A. A nem szerkesztett firka korszaka
 IX. JÁTÉK ÉS RAJZ

• Az egész test részt vesz, a papír határait nem veszi figyelembe

• Szem-kéz koordináció kezdetleges 🡪 kéz vezeti a szemet
• A diffúz firkák egy idő után formát öltenek. Lengőfirka, körkörös firka. A mozgás alkalmazkodik a
papír szabta határokhoz.
B. Lengőfirkák: fegyelmezett, gyakorlott mozdulatok
C. Tömbfirka: Ekkor már a szem vezeti a szemet, a szem-kéz koordináció finomodik
• Nem fut ki a lapról 🡪 a rajz a lap egy részére korlátozódik 🡪 tömbfirkát készít
D. Zártfirka: Egy mozdulattal próbál megalkotni egy zárt egészet
• Így születik krumplik sokasága
• Rajzainak címet ad utólag, aszerint, amit belelát
🡪A firka tehát nem csak firka. Fontos gyakorlás!
A jelentésadás kialakulása
• 2-3 éves: elkezdenek jelentést tulajdonítani rajzaiknak, körök, ellipszisek rajzolása.
• Kezdetben a kész firkának főként a környezet kérdései nyomán kezdenek jelentést adni.
• Hozzászoknak ahhoz, hogy a firkáláshoz jelentés tartozik és már nem utólag, hanem közben is
mondogatják, hogy mit rajzolnak.
• A vonalak és a jelentés között még nincs tartalmi összefüggés: a jelentés önkényes, asszociatív,
bármikor megváltoztatható, tartalmilag független a vonalaktól.
2. Ősformák megjelenése 3-4 éves kor: megjelenik az ábrázolás szándéka
-Ellentmondás: tagolatlan egészet lát és él meg (szinkretikus gondokodás), de lerajzolni azt, amit lát,
csak részletről részletre haladva tud.
-A körfirkából lassan kibontakozik az emberi alak, megjelennek az alapsémák: „kutya”, „ház”,
„ember” alapséma
-Juxtapozíció: a korszakra jellemző ábrázolási jellegzetességek összefoglaló neve
-A gyermeki szemlélet furcsa kavalkádja, ahol a dolgoknak nincs szemléletes rendjük
-Ilyenek:
-Aránytalanság (az érzelmek háznagyságúvá nagyíthatnak egy embert)
-Érintkezés és bennefoglalás képi ábrázolására való képtelenség (a fej a törzs felett lebeg, lábak
nem érik el a törzset)
-Az irányok gyakran véletlenszerűek: az autó kerekei az autóban vagy felette
3-4 éves kor: megjelenik az ábrázolás szándéka.
-Ősformák megjelenése: emberrajz, négylábú állat 🡪 formagyakorlás már nem kihívás (hogyan helyett
mit rajzol)
-Körfirkából 🡪 ember, kör + 4 vonal = kutya
-Az emberrajzokon jellegzetesen nagy a fej, és abból nőnek ki a végtagok (fej-láb rajz). Csak később
jelenik meg a törzs.
-4-6 éves:
• ősformák differenciálódnak 🡪 emberrajz 🡪 apu!
• Írást utánzó firka megjelenése
3. Intellektuális realizmus - 5-6 év: Növekszik a valósághű ábrázolás igénye:
 IX. JÁTÉK ÉS RAJZ

-Intellektuális realizmus szakasza: a gyerek a valóságnak megfelelően rajzol=> azt adja vissza, amit
tud róluk, nem ahogy látja!
-Ábrázolása: ideovizuális, azaz képzeletvezérlésű
-Jellemző a transzparencia: az ábrázolt tárgyak átlátszóak
-A sémák világosabbá, a hozzájuk tartozó jelentések szilárdabbá válnak.
-A rajzok jól felismerhetőek.
-A rajz jellemzői
• Többszempontú ábrázolás: egyszerre több szempontból látjuk a tárgyat (játszótér fentről, hinta
szemből)
• Emocionálisan felnagyított részletek: óriási hajkorona
• Eseményláncok ábrázolása: nem alkot szemléleti egységet, hanem időben egymás után lepergő
részletekből áll (gyerekek az utcán 🡪 hegy 🡪 hegy lábánál piknikeznek)
4. Érzékleti realizmus (7-9 éves kor):
-A szubjektivitás csökken, a rajz egyre inkább a látványra hasonlít.
-Megszűnik a transzparencia, az emberi test formái egyre realisztikusabbak, arányosak, a színek
konvencionálisabbá válnak.
-Megjelenik a perspektíva és a téri dimenzió.
-Egymás mögöttiség ábrázolása: több szintű ábrázolás, előtérkiképzés (a házat járda veszi körül, vagy
kert), elkanyarodó út, dombábrázolás, részleges takarás.
-Tematikus rajzok, hangulatképek.
-Kitisztulnak a részletek és elapad a korábbi érzelmi – indulati feszültség.
-A tárgyak megfelelő nézetben, vagy elhelyezkedésben való ábrázolása még gondot jelent.
5. Szemléleti realizmus: jelenségszerű ábrázolás
-10-12 éves kor: rajzi realizmus.
-Csökken a képzeletből való ábrázolás iránti hajlandóság, a rajz többé már nem gyermeknyelv.
-A gyermek igyekszik a realitáshoz közeledni.
-Jól felismerhető a rajztehetség.
-A legtehetségesebb rajzolók is átmennek a fejlődés egyes állomásain, csak sokkal gyorsabban jutnak
túl a lépcsőfokokon, mint a többiek.

-12 éven felül:

• A másolási képesség jelentősen megjavul, a gyerekek mind tökéletesebben ábrázolják a
perspektívát és a téri dimenziókat.
• A kritikai készség fejlődésével a gyerekek elvesztik érdeklődésüket a rajzolás iránt.
PSZICHOLÓGIAI RAJZVIZSGÁLATOK:
-Nem feltétlenül a diagnosztizálás a cél, hanem lehetőség az érzések, élmények kommunikálására.
-Felszabadulás fájdalmas érzések alól, traumafeldolgozás (externalizáció)
-Fontos lehet az is, hogy mit csinál a gyerek, miközben rajzol, mit mond el a rajzáról
 IX. JÁTÉK ÉS RAJZ

-Ami fontos számára, azt hangsúlyozza

-Leggyakoribb módszerek: szabadrajz, emberrajz, családrajz, egyéb tematikus rajztesztek (4 fa teszt,
házrajz, iskolarajz)
Az indulatok jelenlétére utaló gyakori ábrázolási jellegzetességek:
1. Aránytalanság: belső indulati feszültségre utal (a mogorva szomszéd bácsi aránytalanul nagy 🡪 fél
tőle)
2. Zsúfoltság: a kép minden területe ki van töltve (indulati telítettség/az üresen maradt rész félelmet
kelt, stb.)
3. Túldíszítés: gyakran az egy témánál való megakadásra utal.
-Kellemes: a nagymama házát rajzolja, díszíti, amelyhez kellemes élmény tapad
-Kellemetlen: a rajz által megelevenített kellemetlen esemény már nem olyan félelmetes, mert:
• Ő irányítja
• Ismétlés 🡪 veszít a félelemkeltő jellegéből
Példa a pszichológiai rajzvizsgálatokra:
-Szabad rajzolás:
• Kötöttség nélküli firkálás, maszatolás, rajzolás a gazdagon rendelkezésre álló rajzeszközök
felhasználásával.
• Elemzési szempontok: téma, rajztechnika, színek használata, kompozíció, formanyelv, képhez fűzött
magyarázatok.
-Goodenough-féle emberrajz-elemzés:
• A módszer a rajzfejlettség vizsgálatára alkalmas, ami különösen az óvodáskor végéig jelentősen
korrelál az értelmi fejlettség színvonalával.
Családrajz:
-Megjelenik a gyermek szubjektuma szerinti családi konstelláció
-A gyermek érzelmi világa szerinti hű kép a családról.
-Mit mutat meg?
• Érzelmi légkör,
• Személyi szerkezet,
• Erő és hatalmi viszonyok