A játék pedagógiai

feltételei I.
A játék fogalma,
sajátosságai
Mi a játék?
A szó jelentése a mindennapi életben:
o Tevékenység, cselekvés (sakk, fogócska)
o Eszközként használt tárgy ( baba, autó, lego…)
o Megnyilvánulási forma (holtjáték, játssza az ártatlant…)
A játék fogalma, sajátosságai

 A játék végig kíséri az ember, az emberiség életét

 Az egyes életkorokban betöltött szerepe is más.
 A gyermek úgy játszik,
- ahogy életkora és fejlettsége meghatározza,
- úgy fejlődik, ahogy a játéka segíti ebben.

 Nemcsak az emberre jellemző állatoknál ösztönös

A játék fogalma,
sajátosságai

 Óvodáskor: elsődleges, alapvető tevékenység

 Iskoláskor: szabadidős tevékenység
 Felnőttkor: szabadidős tevékenység,szórakozás, vagy
élethivatás
A játék fogalma,
sajátosságai
játék
Sajátos emberi tevékenység,
mely 3-6 éves gyermek
elsődleges tevékenysége
játékosság
Nevelési módszer:
aktivizálni tudjuk a
gyermek egész
személyiségét.
Érdeklődés felkeltés
Érzelmekre hatás
A játék fogalma,
sajátosságai
1. Feszültségoldó hatása van
Kiváltó tényezők lehetnek:
 Általános aktivitás szükséglet
 Kíváncsiság, kutatókésztetés
 „az én akarom csinálni”
 Nyerni, győzni akarás
A játék fogalma,
sajátosságai
2. Örömforrás
Erős és kellemes érzelmi állapot
Mert jó játszani, mert a felhalmozott feszültséget levezeti,
 addig érdekes , amíg újszerű,
 amíg nehézség van benne,
 amíg nem teljesül

Negatív élmény feldolgozása: újra és újra eljátssza

A játék fogalma,
sajátosságai
3. Önkéntes, szabadon választott tevékenység

4. Bármikor elkezdhető és bármikor abbahagyható

A játék fogalma,
sajátosságai
5. Játéktudat
- Játék közben úgy tesz „mintha”
- A játék során a tárgyak olyan jelentést nyernek, amelyet
a játékcselekvésben betöltött funkciója határoz meg.
Pl. : ceruza- orvosos játékban injekciós tű
- A játszó, tevékenykedő egyén képes a játékból való ki-,
és visszalépésre (a valóság és játék).
A játék fogalma,
sajátosságai
6. Komolysága
apuka, anyuka, meseszereplő, valamilyen állat beleéli magát
a szerephelyzetbe.
Társasjátéknál, mozgásos játéknál szabálytartás
A játék fogalma,
sajátosságai
7. személyiségfejlesztő hatása
Nemcsak a cselekvés, amit az egyén tesz, hanem az is,
amit a játék tesz az egyénnel..
Kielégíthetnek szükségleteket:
 Szeretet (bizalmas légkör)
 Tisztelet, önbecsülés (emberi méltóság tiszteletben
tartása)
 Önmegvalósítás (saját elgondolásainak megvalósítása)
A játék fogalma,
sajátosságai
A képességek kibontakoztatása :
 Testi
 Értelmi
 Szociális
Az örömmel végzett játékcselekvés során fejlődik a
gyermek személyisége és személyiségének
fejlődése a játékcselekvés fejlődését eredményezi
Játékelméletek kialakulása

■ XIX. század vége, XX. század eleje

■ Pszichológiai kutatások a gyermek fejlődésével,
lelki sajátosságaival, tevékenységeivel
kapcsolatban
■ Eltérő válaszok

■ ( Áttekintése a szakirodalomból
■ Maszler Irén: Játékpedagógia)
 Játékelméletek
■ Esztétikai:
◻ játék spontán önkifejeződés
◻ Művészettel rokon
◻ Pl: K.Lange
■ Biológiai:
◻ Képviselőik főleg biológusok voltak
◻ Ösztönök szerepe (vele született és meghatározott cselekvésre,
viselkedésre kényszerítő belső hajtóerő: életösztön,
◻ Pl: H. Spencer, M. Montessori
■ Pedagógiai , pszichológiai:
◻ Képviselői nagy jelentőséget tulajdonítottak a játéknak
◻ Gyermek önálló tevékenységének tekintették
◻ Felismerték a játék fejlesztő hatását
◻ Pl: Rubinstein, J. Piaget
A játék feltételei,
a kialakulása szempontjából

1. A gyermek személyisége, érettségi szintje

 Érettségi szint:
- belső alap
- belső feltételrendszer
2. Külső hatások
 A játék feltételeinek időbeli egybeesése
A játéktevékenység kialakulása,
fejlődése

 A játéktevékenység kialakulása és a gyermek fejlődése

 Kedvező feltételek biztosítása
- a játék kialakulásához
- a gyermek játékkedvéhez
A játék megjelenése

 Kéz, fogás fejlődése

 Kéz (manus): manipuláció
 Ez
az alapja + látás és
mozgásfunkció bonyolult kapcsolata
Fejlődési mutatók
(Lakauer Éva: Mit mivel miért játsszon a gyermek c. könyve alapján

 0,8-1,5 hónap: a fényt a csillogó tárgyat fixálni kezdi

 0,8- 3 hónap: hangot adó játékot figyel, néz
 2-3 hónap: szemével a mozgó tárgyat követi
 2-4 hónap nézi az öklét, két különböző hangot ad ki
játékos gurgulázás
 3-4 hónap: összeérinti, kulcsolja a kezét ( kéz-szem
összehangoltság
 4-6 hónap :oldalára fordul játék közben
Magától nyúl a himbálózó játékért
 5-8 hónap : játszik, egyik kezéből a másikba teszi a
csörgőt stb.
keresi a látóteréből kikerült tárgyakat
A játéktevékenység kialakulása,
fejlődése

Féléves kor előtt:

 Ha gyermek kezébe kerül egy tárgy,
 Csak addig érdekes amíg a látóterében van

Féléves kor után:

 A tárgy állandó létezéstudata
 A szemével fixált tárgy után nyúl

Játékcselekvés= érzékszervi mozgásos koordináció

 A tárgyakkal való manipuláció:
- ismétléses mozgások
- mozgásos műveletek
Sokszori ismételgetés:
- Észreveszi a tárgyak tulajdonságait
- A mozdulatok
finomodnak
- Célszerűsödnek,
rendeződnek
A felnőtt, a környezet szerepe a
manipuláció kialakulásában

 A tárgyi cselekvés közvetett irányítói

( különféle eszközök)

 Közvetlen irányítói
( mit, hogyan, mivel mit)
 Másféléves kor
 A gyermek:
 Egyre önállóbb
 Mind jobban kitárul a világ
 Átvesz, utánoz mozdulatokat, műveleteket
 Ezeket ismételgeti- a funkció öröméért gyakorolja
Második életév

 Én akarom csinálni!
 Próbára teszi önmagát
 Azt szeretné amit a felnőtt
- részben utánoz
- siker fokozásáért egy-egy műveletsort
próbál elvégezni
Második életév

 A társ iránti igény is jelentkezik

 Még nem tevékenykednek együtt
 Figyelik egymást, mit játszik a másik,
 Esetleg utánozza
 A kapcsolatteremtés első lépése: elveszi a
másiktól a játékot
Harmadik életév

 A játékban hasonlítani szeretne az

utánzotthoz
 Beleéli magát a tevékenység során
képzeletének hatására a szerepbe
 Már nem csak művelet, hanem szerep a
játékában
 A szerep fokozatosan szabályokat is
hordoz.
 Felkínálja a saját játékát a másiknak
 A magányos játéktól az
összedolgozásig

1. Magányos játék
2. Egymás mellett folyó játék
- lényegében magányos,
- de egymás tevékenységére figyelő
- néha egymás tevékenységét utánzó
3.Tárgykörüli összeverődés
4. Laza kötődés ( gyakorló, konstrukciós,
szerepjáték első formája
5. Összedolgozás (közös játék)
 A játék fajtái
(Játékpedagógiai felosztás Maszler Irén alapján)

Művelethangsúlyos játékok
- A gyakorlójáték
- A konstruáló- és építőjáték
- Barkácsolás
Szerephangsúlyos játékok
- A szerepjáték
- A bábjáték
- Dramatizálás
Szabályhangsúlyos játékok
- Szabályjáték
1. Értelemfejlesztő szabályjátékok ( pl: dominó, társasjáték stb…)
2. Mozgásos szabályjátékok:
Dalos, mozgásos népi játékok
Testnevelési és sportjátékok
 A gyakorlójáték

■ Az a játéktevékenység, amikor a gyermek a

valóságos cselekvés csak egy-egy műveletét végzi
el és azokat ismételgeti.
■ Az ismétlés (gyakorlás) hatására készségei
fejlődnek.
■ A játék lényege az ismétlésben van
 A gyakorlójáték jellemzői

■ Művelethangsúlyos játék
■ Sokszori ismétlés
■ Fejleszti a különböző funkciókat (szem-kéz koordináció)
■ Mozgások tökéletesítése, összerendezése
■ Kialakulása csecsemőkorban
■ Későbbi életkorban is megjelenhet
■ Eszközök, anyagok, tárgyak használata
 A gyakorlójáték kialakulása

■ Csecsemő kezdi felfedezni a körülötte lévő világot

■ Játék kialakulása párhuzamosan halad az érzékszervi –
mozgásos fejlődéssel
■ Érzékszervi mozgásos koordináció kialakulása (4-5
hónapos kor)
■ Nagymozgások → finommotorika
■ Életkori sajátosság: gyermek újabb funkciók gyakorlását
igényli → funkciók magasabb szinten szerveződnek újra
■ Gyakorlójáték: A játék lényege a műveletben és az
ismétlésben van
 Gyakorlójáték fajtái
Hang és beszéd gyakorlása
■ Beszédfunkció gyakorlása
■ Kisbabák hangadása: csettintés, gurgulázás, különböző variációi,
hangutánzó szavak ismételgetése, rövid, dallamos szövegek
ismételgetése, halandzsabeszéd,
■ Gyakran kíséri mozdulat ( hang, szó - mozgás egysége)

Mozgást gyakorló játékok

■ Kisbabák játéka: kéz nyitása-csukása, ujjak hajlítgatása, gurulás,
hempergés
■ Nagy mozdulatokból finomabb mozgás alakul ki
■ Finommotorika alakulása: markolásról a precíziós fogásra tér át
■ Mozdulatok stabilizálódnak, rendeződnek, finomodnak
■ A sikerrel végrehajtott mozgás: örömforrás

■ A játék új mozgás tanulásánál későbbi életkorban visszatér pl. sport

labdapattogtatás, specifikus mozgások
Az eszközzel való játék
■ Változatos, színes játéktevékenység
■ Eszközök a műveletek sokféleségét jelentik
■ Kétféle játéktevékenység fejlődik, bontakozik ki belőle:
∗ Építő – és konstruáló játék
∗ Szerepjáték
■ Eszköz és mozgás szoros kapcsolatban van: eszköz
hordozza a szabályt, a mozgás pedig a műveletet
■ Tárgyakkal való manipuláció (manus: kéz)
■ Egyre több benne a variáció, kombináció

Az anyagokkal való játék

■ homok, víz, hó, kavics, papír
■ Taktilis érzékelés, a különféle anyagokkal való megtapasztalás
■ Jelentősége: precíziós fogás elősegítése, érzékelés
■ A játék lényege itt is a műveletben, az ismétlésben van
■ Pl.: homokot lapátol a vödörbe és kiönti…lapátol-kiönti….
■ Papírt tépked-vagdos az ollóval….
 A építő és konstrukciós játék

■ Azok a játékcselekvések, amikor a gyermek

különféle elemekből és félkész eszközökből
építményeket és alakzatokat hoz létre.
Jellemzői
■ Gyakorlójátékból alakul ki
■ Művelethangsúlyos játék
■ 2 fajtája van:
- építőjáték,( különféle elemek, pl:építőkockák, papírhengerek stb.)
- konstrukciós játék ( az elemek összeilleszkednek!, pl: legó
■ Pedagógiai értékei: megfigyelés, emlékezet, képzelet,
problémamegoldás, esztétikai érzék,
■ kézügyesség fejlesztése → kreativitásra nevelés
■ Anyagok megformálásával, átalakításával, elemek
összeillesztésével, kombinációjával jön létre az alkotás
■ Az alkotások kidolgozottsága függ:
1. Gyermek mozgásrendszerének fejlettségétől
2. Adott technikával kapcsolatos tapasztalatoktól
3. Igényességtől
4. Gondolkozásbeli fejlettségtől
■ Továbbfejlődése a modellezés (felnőttkorban is)
■ Közös alkotások kedvező hatása
■ (csoport építése, kommunikáció, kooperáció…stb.)
■ Önmegvalósítás magas szintje
Kialakulásának fázisai ( a gyakorlójátéktól az
építőjátékig
Bölcsődés korosztály – Gyakorló játék
1. Elemek rakosgatása
■ Véletlenül létrehozott alakzatok
■ Még nem hasonlít a valósághoz
■ Nem nevezik meg
■ Az alkotás öröme a fontos
■ (Rombolás)

2. Az elkészült építményt megnevezi

■ A véletlenül létrejött alakzat emlékezteti valamire
3. Építés céllal
■ Már van elképzelése, hogy mit szeretne létrehozni
■ Az építés folyamata még mindig fontosabb, mint az építmény

4. Építés előre meghatározott tervvel és céllal ( Óvoda: 3 éves kor után-

Építőjáték)
■ Szándék – és célvezérelt folyamat
■ Akár több napon át tart
■ Újabb és újabb ötletekkel gazdagítható
 A szerepjáték
- A játék lényege a szerepben van
- Azok a játékcselekvések, amelyekben a gyermekek a
felnőttek szerepét, tevékenységeit sajátos
játékkörülmények között, képzeletük segítségével
újraalkotják, kiegészítik.
- A játékban megjelennek a felnőttek közötti társadalmi - és
munkakapcsolatok.
- A szerepjáték mindig a gyermek által teremtett világban
játszódik le.

- Az óvodás korosztály legjellemzőbb játéktevékenysége

 Jellemzői

- Szerephangsúlyos játék.
- A művelet és a szabály a szerep által meghatározott
- Kialakulhat a gyakorló és az építőjátékból is
- Központi eleme a gyermek által felvett szerep
- Utánzás a jellemző jegye. A gyermek késztetést érez arra, hogy
azt csinálja, mint a felnőtt, de a valóságban még nem tudja- a
játékban minden lehetséges!
- Gyermek élményei, tapasztalatai, vágyai jelennek meg a játékban
- Korlátlan lehetőségek
- Érzelmek újraélése (harag, félelem, konfliktusok, düh) →
feloldódás
- Különböző életkorú, fejlettségű gyermekek ugyanazt a témájú
játékot más-más tartalommal telítik meg
- A szerepjáték fejlődésének útja: kezdetben azonosítja magát a
másikkal, a végén már elkülöníti magát
- Az óvodás kor legjellemzőbb játéktevékenysége
- Hat éves kor után is jelen van, de már nem ez a
legjellemzőbb játék
- Felnőttkorban is fellelhető

 A szerepjáték alapja: a „mintha” helyzet.

 Ez a feltételesség az, amit minden résztvevő elfogad →
(Piaget: szimbólumképzés)
◻ A „mintha” helyzet funkciója:
A gyerekek tudják, hogy mi a játék és mi a valóság
A gyermek megismerheti képességeit, érzelmeit
Gazdagíthatja ismereteit
Átalakítja a világot a neki tetsző formában
Legértékesebb játékfajta, mert a leghatékonyabban fejleszti a
gyermek képzeletét, társas kapcsolatait.
 Megtapasztalja az alá – fölérendeltségi viszonyokat,
 képessé válik az alkalmazkodásra,
 érzelmi életére is hatással van.
 Az akarata is edződik.
A szerep, a téma és a tartalom

■ Játék témája: a valóságnak az a területe,

ami visszatükröződik. A játék témája
változatos és az élet körülményei is
meghatározzák. Gyermek tapasztalatainak
bővülése a játék témájának gazdagodását
idézik elő.
■ Játék tartalma: ami konkrétan megjelenik a
játékban
■ A szerep: a gyermek azonosulása,
identifikációja a játékon belül ahhoz, akihez
hasonlóan akar cselekedni (pl. felnőttek,
állatok, kitalált lények…)
 Szerepjáték fejlődésének szakaszai
1. Kezdetben a játék tartalmát a tárgyakkal való
cselekvés adja
2. Cselekvés megnevezéssel
3. A szerep alapvető tartalma a szerep
teljesítése, és a teljesítésből adódó cselekvés
végrehajtása
4. A játék alapvető tartalma a más
személyekhez fűződő kapcsolatokból áll, más
szerepekhez alkalmazkodva, azokkal
összhangban
A szerepjáték fejlettségi
szintjét mutatja
 A játék témája
 Az időtartama
 Az együtt játszók száma, a
kommunikáció, a cselekmény, a játék
menetének kidolgozottsága
 A szerepjáték, mint a társas
kapcsolatok kialakulásának eszköze
az óvodában
■ Társas viselkedés gyakorlása → egymás közötti
kapcsolatteremtés, együttes cselekvés
■ Kommunikációs képességek fejlődése
■ Szociális érzelmek kialakulása
■ Utánzás magas szintje
■ Normák, szabályok elsajátítása
■ Szervezőképesség kialakulása
■ Alkalmazkodás, egymás megbecsülése
■ Baráti kapcsolatok kialakulása, stabilizálódása
 Barkácsolás

Az a játéktevékenység amikor különféle anyagokból

szerszámok segítségével, valamiből valamit készítünk.
Művelethangsúlyos játék

 A megalkotásra törekvés adja a műveletet, a

játékcselekvés örömét
 Magában hordja a szabályt ( eszközhasználat)
 A szerepet is, ha az indította el a cselekvést, az
kívánta meg az alkotást
Barkácsolás az óvodában

 Barkácsolásra késztethet:

 A különféle anyagok sokasága( összegyűjthető)

 Az élmények
 Ha elromlik valami
 Ha hiányzik valami a játékhoz

 A barkácsolás eredményességét nagymértében

befolyásolja a tevékenység motivációja
Barkácsolás az óvodában

 A barkácsolás irányulhat:

 Játékeszköz készítésre ( pl: kerítés a várhoz,

ágakból)
 Ajándék készítésre ( anyáknapi kitűző)
 Díszítésre ( vadgesztenye pókok és
gesztenyefigurák)
 Magáért a tevékenységért zajlik ( szögelés
deszkába)
 Megjavítunk valamit ( a faautó kereke kiesik)
 Barkácsolás és a természet

 A természet kincseiből
- évszakok kínálta lehetőségek
kihasználása
(udvar, kirándulás-gyűjtés)
- alkotás, különféle technikák

 Az alkotás az óvodában
- díszítés , ajándék, játékeszköz
 Barkácsolás a játékhoz

 A barkácsolás irányulhat
eszközök készítésre:
- barkácsolás, majd az
alkotás tárgyából alakul ki a
játék.
- ötlet ( játékeszköz) a
tervezett játékhoz
- játék közben a szükségessé
váló játékeszköz
elkészítésére
 Barkácsolás a játékhoz

 A játékhoz barkácsolással
készíthető eszközök
a különféle anyagok
felhasználhatóságának széles
tárházát hordozzák
magukban.
 Az anyagok összhangja!
 A játék során ha elromlik
valami megjavíthatjuk.
 Barkácsolás és az ünnepek

 Ünnepek:
A barkácsolás irányulhat:
- díszítésre
- ajándékkészítésre
- játékeszközök készítésére
Pl: Március 15.- kard, párta,
csákó, ló készítése
 Barkácsolás és az ünnepek

 Ha tervezett- igazodnia
kell az ünnephez!
 Vegyes csoportban a
barkácsolás során
differenciálni kell!
- szerszámhasználat
- ötlet
- műveletek stb.
 Barkácsolás az óvodában

 Fejleszti a gyermek:
problémameglátását
Problémamegoldó képességét
kreativitását, kézügyességét
fantáziáját
gondolkodását
társas kapcsolatok alakulását
figyelmét,koncentrációképességét
kitartását
igényességét, pontosságát stb.
Bábjáték az óvodában
 Szerephangsúlyos játék
 Gyermek azonosul a bábbal, a kívülállók nem őt, hanem a bábot
látják  szorongásoldás, vágyait, sérelmeit, élményeit könnyebben
elmondja
 Bábjátékban az jelenik meg, amilyen a gyermek lenni szeretne
 Személyiség fejlesztése történhet:
 Óvónő bábjátékán keresztül
 Gyermek játékán keresztül
 A személyiségfejlesztés főbb területei
 Érzelmi élet gazdagítása
 Esztétikai élmények nyújtása
 Kreativitás, képzelet
 Készségek fejlesztése: pl. mozgás, beszéd
 Bábjáték fejlődésének szakaszai
1. 3 éves kor: mozgás utánzása (felnőtt minta)
2. 4 éves kortól: Bábbal történő, önálló tevékenység. Meserészletek
eljátszása.
 Önállósult bábozás: beszél a bábhoz és beszélteti is
 Párbeszédes bábjáték
3. 6 – 7 éves kor: bábjáték már bábszínházas élményt nyújt az előadónak
és a nézőnek is
4. 8 – 9 éves kor: Saját maguk által kitalált történetek. Előkészítésben is
szívesen részt vesznek.
5. 10 éves kor: bábszakkör
Dramatizálás
 Szerephangsúlyos játék
 Az a játékcselekvés, amikor a gyermekek egy mesét játszanak el, a
szereplőket megszemélyesítik előadják a mesét.
 Feltétele a mese pontos ismerete
 A szereplők jelzés-értékűen beöltöznek
 A dramatizálás során van egy mesélő ( az óvodapedagógus, vagy egy
nagyobb biztos mesetudással rendelkező gyermek)
 A szereplők kiválasztása:
- a gyermekek egyéni vállalása alapján
- a szerep bonyolultsága alapján mi választunk a gyermekek képességeit,
életkorát figyelembe véve közülük
 Dramatizálás
 Az óvodapedagógus feladata:
 A dramatizáláshoz szükséges feltételek megteremtése:
- Megfelelő hely
- elegendő idő
- eszköz: a mese eljátszásához szükséges, jelzés értékű
szerephez illő kiegészítők
( pl.:Az aranyszőrű bárány meséhez bárányfüles fejpánt, a
sütőasszonynak fejkendő és egy fakanál stb…)
- az óvodapedagógus ( ha kell e játékot irányítja mesélőként)
- nyugodt légkör
- élmény ( a dramatizáláshoz a népmese kedvcsináló többszörös
élményszerű elmesélése)
Szabályjáték

Fogalma:
 Azok a játékok, melyeket a szabály pontos betartásával
játszunk és cselekménysorozata verseny formájában
zajlik
 A játék lényege a szabályban van
 Jellemzői
Szabályhangsúlyos játékok csoportja
 Játék tartalmát a szabály határozza meg, de bizonyos
esetekben a szerep teszi vonzóvá
 Szabály önként vállalt, de bármikor abbahagyható a
játékosok részéről
 Örömforrása a szabály betartása
 Szabály betartása jelenti a teljes azonosulást a játékkal
Jellemzői
 Rögzítetett a cél és a feladat
 A feltételek meghatározottak
 Célt versengés formájában kell elérni
 Szabály önként vállalt, amint a szabályt nem tartják be,
a játék véget ér
 Megjelenik a versengés és a győzni akarás
 Életkort figyelembe kell venni (7 éves kortól várható el, hogy
tudatosan tartsák be a szabályt
 Játék kiválasztásának szempontjai:
 Gyermekek életkora, fejlettsége
 Játék helyszíne
 Játékosok száma

 2 csoportja van:
 Értelemfejlesztő játékok: Pl.Tásasjáték
 Mozgásos játékok
- Népi játékok
- Testnevelési és sportjátékok

Szabálytudat alakulását segíti az óvodában

Győzelem, kudarc élménye
Szabályjáték tanítása

 Ismertetjük a játékot, a szabályt

 Magyarázat: érthető, pontos, rövid
fogalmazás, ismeretlen szavak értelmezése
 Bemutatás
 Próbajáték
 Tényleges játék:
 hangulat megteremtése,
 zavartalan játék biztosítása, csapatok kijelölése
Értelemfejlesztő játékok
Pl:
• Társasjáték
• Dominó
• Kártya
• Memória kártya stb…

Intellektuális játékok: értelmi képességeket fejleszt

(megfigyelő képesség, figyelem, beszéd, hallás, gondolkodás
fejlesztése)
Mozgásos szabályjátékok

A játék lényege a szabályokban van

 Népi játékok ( pl. Mókusok, mókusok ki a házból….

 Testnevelési játékok: Testnevelés feladatainak

megvalósítása érdekében használjuk fel
 Futó, célba dobó, fogó játékok
 Gyorsaság, ügyesség, kitartás, erő fejlesztése
 Sportjátékok: Összetett mozgásfejlesztő játékok,
melyeknek nemzetközileg egységesített szabályai
vannak
 Szabadidős elfoglaltságként is űzzük
 Foci, kosár- és kézilabda…stb.
 Népi játékok

 Azok a szabályhangsúlyos játékok, melyek a nép

körében keletkeztek, írásbeli rögzítés nélkül. Szóbeli
előadás révén élnek és terjednek, emiatt tájanként
variálódnak.
Népi játékok jellemzői

 Nép körében keletkeznek

 Tájnyelviek
 Cselekményük és tárgyi kellékeik a felnőtt szokásokat tükrözik
 Ősi, kulturális hagyományokat őriznek
 Egyéniség kibontakozását segítik elő
 Dallam, szöveg, mozgás egysége
 Régen a gyerekek fő játéktevékenysége volt
 Ma az óvodában a hagyományőrző pedagógia részei
 Kapcsolódnak a jeles napokhoz, ünnepekhez, népszokásokhoz
 Játékeszközök is kapcsolódnak hozzájuk
Népi játékok fajtái

■ Egy -, két-, háromszemélyes játékok

■ Körjátékok
■ Szerepváltós (fogyó - gyarapodó,
párcserélős) játékok
Mozgásos szabályjátékok

Testnevelési és sportjátékok

 Testnevelési játékok: Testnevelés feladatainak

megvalósítása érdekében használjuk fel
 Futó, célba dobó, fogó játékok
 Gyorsaság, ügyesség, kitartás, erő fejlesztése
 Sportjátékok: Összetett mozgásfejlesztő játékok,
melyeknek nemzetközileg egységesített szabályai
vannak
 Szabadidős elfoglaltságként is űzzük
 Foci, kosár- és kézilabda…stb.
 Számítógépes játékok

 Elektronikus eszközön játszott játékok

 Kaland,
 akció,
 szimulációs,
 szerepjátékok,
 oktató játékok stb…
A játék külső környezeti
pedagógiai feltételei az óvodában

 Objektív  Szubjektív
 Hely  Az óvodapedagógus
 Idő személyisége
 Eszköz  Légkör
 Élmény
Objektív feltételek

 Hely:
A csoportszoba, az udvar ( a hellyel kapcsolatos
elvárások)
 Idő:
Játék , gondozási feladatok, étkezés, pihés, alvás
( napirend)
 Eszköz:
Játékszer – játékeszköz ezekkel kapcsolatos
kritériumok az óvodában!
Szubjektív feltételek
 Az óvodapedagógus személyisége
Az óvodapedagógus modell, minta a gyermekek számára!
Megfelelő elméleti tudás
megosztott figyelem
empátia
kreativitás
türelem
következetesség stb….
 Légkör
Biztonságot nyújtó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, barátságos légkör
 Élmény
A közös élmény szerepe az óvodában