Fantázia játékok

Tradicionális felfogások
Értelmi és fogalmi fejlődsé
Piaget (1962) Play, Dreams and Imitation

Asszimiláció – látni a világot a saját perspektívámból

Akkomodáció – megtanulni a világban élni, a
gondolkodás fejlődésén keresztül
 Perspektíva váltás tanulása, gyakorlása

A játék a gondolkodás fejlődési szintjének

kifejeződése
Önszabályozás
Schiller és Hall (Singer és Singer 1990)
A játék az energia levezetés szolgálja
A játék az elemi ösztönöket gyengítik
Barley és Ellis
A játéknak egyensúlyszabályozó szerepe van a gyermek
stimulálási és stimulálás csökkentési szükségleteiben.
Lazarus
A játék újra energizálja a gyermeket
A játék a munka „ellenszere”
Önszabályozás
Chudacoff (2008)
A XXI. Sz. A fantáziaterek összeszükülnek
Nem ösztönzik a gyermekeket színlelésre
Emiatt képtelenek a jutalom késleltetésére
Berk (2008)
A belső beszéd a fantázia játékokon keresztül fejlődik
A belső beszéd az önszabályozás fontos eszköze
Az ÉN és az ÉNKÉP
Freud és Erikson
A gyermekek a játékban, biztonságos körülmények
között, „élik ki” szorongásaikat
Mead
A szerepjátékoknak fontos szerepe van az énkép
alakulásában
Erikson
A játék „gyógyító” ereje: a pilóta édesapát elvesztő fiú
esete:
 Szociális jelleg, elismerés, képességek fejlődése, önértékelés
A játék pszichológiai pedagógiai értéke
Kognitív fejlődés
Önszabályozás
Önértékelés
Szocializáció

Egyszerűen szórakozás (a munka ellentéte):

kikapcsolódás, relaxáció, megújulás
A játék pszichológiai pedagógiai értéke
Miért akarsz indián, kalóz, királykisasszony, stb.
lenni?
Szórakozásból!

Igen de közbe fejlődnek a kognitív képességeid,

erősödik az énképed, megtanulsz „barátkozni”,
kevésbé impulzív leszel, és megtanulsz dönteni is.
Mi teszi a játékot sajátossá?
Ha feladatokat kapnak nem tanulnak a világról?
Amikor egy játékot javítanak, kertészkednek nem
fejlődik a belső beszéd?
Ha dicsérjük őket nem növekszik az
önértékelésük?
Ha elviszem az irodába és ott mindenkivel
beszélgethet nem fejlődnek az szociális készségei?
Történeteink...
Erikson példája, saját emlékeink, gyermekek fantázia
játékai:
A gyermek szerepeket választanak ezáltal megélik a
mindennapi ÉN-jük transzformációját a játékszerepbe.
 A játék történetalkotásból áll... Történeteket találunk ki,
amelyek által értelmezzük, értelemet adunk a
forgatókönyv(ek)nek.
 A történet kapcsolatot teremt személyek, tárgyak, események

között
Narátorok vagyunk
Mindannyian „mesemondók”, történetírók,
forgatókönyvírók vagyunk
Történeteinkben magyarázzuk a világot, magyarázzuk
az emberek közötti kapcsolatokat, kifejezzük
elvárásainkat.
A fantázia játék ennek a képességnek a korai
kifejeződése.
A játék dramaturgiai modellje (Ossorio,
2006)
Az élethelyzetek dramaturgiai helyzetek
Különböző szerepek
Különböző kontextusok
Különböző forgatókönyvek
a személy, mint forgatókönyvíró, mint történetalkotó
A játék dramaturgiai modellje (Ossorio,
2006)
Játék, szociális gyakorlat, és lehetséges viselkedés
Játék és döntés
Játék önszabályozás és a megfigyelő-kritikája
Státus, Státus-osztás, a saját státus kiosztása és a
közösség
A fantáziajáték és a reziliencia
A fantáziajáték és a változó kontextusok