KOGNITÍV FEJLŐDÉS: Játék, rajz, mese

Platón (Kr.e 427-347): „a játék az életre való felkészítésnek az eszköze (leendő harcos lovagoljon,
leendő építőmester építsen)”

Arisztotelész (Kr.e. 384-322): „Játékkal megelőzhető a tunyaság, a lustaság kialakulása”

Szent Augusztinusz (354-430): A játék fölösleges, haszontalan tevékenység

J. A. Comenius (1592-1670) „a játék éppúgy használ a test egészségének, mint a lélek

gyarapodásának”

F. Fröbel (1782-1852) „Minden jónak forrása a játék. Az a gyermek, aki szívvel, lélekkel,
magatevékenyen, csöndesen, kitartóan, a testi elfáradásig kitartóan játszik, egészen biztosan szívvel-
lélekkel, csöndesen, kitartóan dolgozó és a mások s a maga javát önfeláldozóan művelő emberré fog
válni.’’

játék a tudomány fonalán:

Filozófiai magyarázatok ( Huizunga, játék: másodlagos tanulás, biológiai-társas-érzelmi pszicho

vonatkozások)

Biológiai magyarázatok

Antropológiai magyarázatok

Pszichológiai magyarázatok

filozófiai magyarázat:

Johan Huizinga: homo ludens, első átfogó játékelemzés, játék: másodlagos tanulás, megvalósított
önkéntes cselekvés kötött térben és időben, szabályok szerint, előre látható véggel, önmagában
feszültség és öröm kíséri υ tartalmazza a biológiai, társas-érzelmi, pszichológiai vonatkozásokat

Groos: gyakorláselmélet – az életre való felkészülés eszköze

Hall : gyermekjátékokban az emberiség történet ismétlődik meg

Spencer : játék segítségével szabadulunk meg felesleges energiáinktó

biológiai magyarázat

Játék, mint adaptív funkció – luxusfunkció? ?

Kérdés: Hogyan lehetne vizsgálni azt, hogy a játék valóban luxusfunkció?

Kérdés: Éhség, jóllakottság/játék között van-e kapcsolat?

Kérdés: Anya jelenléte/hiánya befolyásolja-e a játék intenzitását?

Grastyán Endre (1924-1988) - macskák viselkedésének megfigyelése: az anyaállattal együtt tartott
kiscicák evés előtt gyakrabban játszottak, mint utána

közepes tápláltsági szint: monotonan növekvő, majd egy konstans szintű és tartalmú játékperiódus , a
közepes tápláltsági szint fokozza a jókedvet

Anya jelenléte: robbanásszerű változás

Jóllakást követően: játékszint anya jelenlétében is minimumra csökken

Éheztetés: játék intenzitását fokozza, itt a játék megjelenésének a feltétele az averzív belső feszültség

biológiai magyarázat

„A játékot olyan funkcióként definiálhatjuk, amelyben az organizmus egy kívánt, természetes vagy
kreált cél elérése elé saját maga állít akadályokat es ezzel az intenzív örömérzés indukciójának tetszés
szerint reprodukálható feltételeit teremti meg.” (Grastyán, 1985, 57. o.)

„A játék akkor veszíti el örömszerző funkcióját, amikor a cél elérést akadályozó, feszültségteremtő
elem a tapasztalat és gyakorlás révén megszűnik akadály lenni, vagy mikor leküzdhetetlenül nehéz …
nem a játékkészség szűnik meg felnőttkorban, hanem a gyermeki játékok veszítik el örömszerző
funkciójukat a feszültségteremtő elemek hatásosságának kimerülése miatt” (Grastyán, 1985, 58 )

pszichológiai magyarázatok: analitikus megközelítés :

pszichológiai magyarázat, kognitív megközelítés:

Piaget : „két világ elmélete”

1. játék világa – első évek:játékot vágyak vezérlik, örömelvű, világ érzelemvezérlésű, képzelete
tagolatlan

2. realitás világa - felnőtt kényszeríti a gyermekre, valós világ

Az alkalmazkodás formái:

- akkomodáció = gyermek magát idomítja a világhoz, új ismereteket vesz át, formája: utánzás

- asszimiláció = világot hasonlítja magához, valóságot köti meglevő ismeretekhez, formája: játék

→ játék: helyzetmegoldó alkalmazkodás – aktív ismétléssel segíti az új helyzetek megértését

pszichológiai magyarázat, szociális megközelítés:

WALLON: az együttműködés, a társas jelleg hangsúlya

VIGOTSZKIJ: legközelebbi fejlődési zóna: játék biztosítja a teret a fejlődéshez, és egyben a fejlődés
forrása

legközelebbi fejlődési zóna: a gyerek még saját magától nem tud elvégezni bizonyos dolgokat, de egy
kis segítséggel már sikerül

pl. bábuk mozgatása, egyedül nem megy, de kis segítséggel már igen

Játék. Fontos? Csíkszentmihályi (1975)

Álmosnak, kevésbé egészségesnek és kipihentnek érezték magukat, fejfájás, kevésbé barátságosnak

és kreatívnak jellemezték önmagukat, csökkent koncentrációképesség

játék szerepe:

korai fejlődés ( a baba először saját kezével, lábával játszik, saját testtel)

a játékformák változása a fejlődés során

kettős tudat – mentális reprezentációk fejlődése , pl. kislány sütit süt, megkínál mást is, ő nem azt
eszi meg, amit sütött, tisztában van a reális-irreális fogalmával

mintha-játék – reprezentációk magasabb szintre emelése

szabályozó funkció: a játék, játszás korai tanulás változatos formáival, sok funkciójával hat az értelmi-
érzelmi fejlődésre, viselkedésszerveződésre
szerepe van az intelligencia fejlődésében

„A játék mindig spontán és önkéntes. A kisgyermeket a játékra belső feszültség készteti, amely
elsődlegesen fiziológiaipszichikai érésből fakad, de erre nagyon nagy hatással van a szociális
környezete s a felnőttek magatartása is.” Méhes Vera

Játék: BIO-PSZICHO-SZOCIO EGYSÉGBE ÁGYAZOTT

Hogyan játszanak a gyerekek?

játék típusai:

gyakorló/ funkciójáték 0-2ig:

szimbolikus, mintha-játék: 2-

szerepjáték -ovisok

szabályjáték

funkciójáték 0-2ig

Gyermek első játékai: saját testtel, hangokkal, mozdulatokkal

helyváltoztatás: mászás, gurulás, kúszás mozdulatai

 manipuláció tárgyakon, tárgyakkal; tárgyak szétszedése; "romboló játék" különféle anyagokkal
(homok, víz...)

megjelenésének feltétele: a fogóreflex oldódása

a koordinált szem és kézmozgás

Ha a gyerek már ül_ nagyobb tér van a játékra.

Célja:

1. érzékszervi – mozgásos összerendeződés segítése.

2. Alapja: a fejlődésben az érés feszültséggel jár → szervi változások cselekvésre ösztönöznek
3. 2. érlelődő funkciók bejáratása: funkciógyakorlás: közben feszültség oldódik, funkcióöröm – pl.
sikerül hátáról hasra fordulni – erre örül, nagyokat kiált

A gyakorló játék mozzanatai (Millar)

exploráció (= felfedezés, felderítés) tapasztalatok szerzése, a megértésre irányuló cselekvés

manipuláció (= kézzel végzett cselekvés)

pl. egyszerű gyakorlás: kézbe veszi, nyomogatás, csapkodás, bökdösés, simítás, gyűrés, húzás, lökés,
töltés-öntés, szétszedés-összerakás...

ismétlődés, variációk: a már begyakorolt készségét bonyolultabb formában is kipróbálja, nehezíti

(alighogy megtanult járni, egy nehéz táskát cipel, hátrafelé lépeget…, anya magassarkújában próbál
meg menni, nehéz táskát cipel pedig még pici)

jellemző öröme: funkcióöröm – "az vagyok, amit működtetni tudok"

az új képességek tudatosodásának öröme (a szem és kézmozgás összehangolása...)

eredménye: a saját tevékenység és a megjelenő változás között összefüggés felfedezése

A szimbolikus játék szimbolikus játék = „mintha” játék, 2- 3évig

Jellemzői:

"kettős tudat"

helyettesíti a dolgokat és a helyzeteket

eltávolodik saját konkrét cselekvésétől;

fantáziája segítségével keres pótlást ott, ahol a valóság megértésében hézag van;

megjelenít, megeleveníti a gondolatokat, érzéseket.

Alapja: környezet feltérképezésének feszültsége

szerepjáték ( 3-7)

Alapja: felnőttek tevékenységének megfigyelése

kisóvodáskor: a környezetben látott cselekvést utánoz

4-5 év: a téma a tárgyhoz kapcsolódik pl. vasaló kell, ha vasalni akar

5-7 év: legfontosabb a szerep – előtérbe kerülnek a szociális funkciók: a gyermek igazodik a
szerepviselkedést meghatározó szabályokhoz

jellemző életkor: óvodáskor (3-7 év)

öröme: az illúzió, az utánzás az alkotás, az átváltozás, a másnak lenni érzése, a titok a feszültsége

"az vagyok, aminek el tudom képzelni magam.”

Szabályjátékok (7-től

ellemző életkor: kisiskoláskortól, de kb. 8 éves kortól uralkodó

A szabályok eredete:

1. átörökített

2. spontán

A szabályjáték feltétele:

a szabály megértése, észben tartása (intellektuális fejlettség);

a decentrálás képessége, szociális nézőpont-váltás;

frusztrációtűrés

Jellemző öröme: a győzelem a szabály betartásával + együttműködés a társakkal. Nő az együtt játszók

száma és a játék időtartama is

A siker függ :

1. a képességektől (a funkció öröme: testi vagy/és szellemi);

2. a véletlentől (a várakozás, a kaland öröme társul hozzá)

A jutalom: valóságos vagy jelképes

Ha túl nehéz a játékfeladat :

a szabály nem ösztönöz cselekvésre

megnő a kudarctól való félelem

kényszeres igazodás léphet a játéköröm helyébe

Következmény: a gyermek kilép a játékhelyzetből:

valóságos kilépés – abbahagyja a játékot, elhagyja a játék terét;

csalással kivonja magát a játékszabályok alól – tagadja a játék értelmét

Játék és gyógyítás

A játék a gyerek önkifejezésének eszköze, tehát ha valami probléma van, az tükröződik a játékban.

Mire érdemes figyelni?

a játékban való elmélyülés

játékszerekkel való bánásmód

a játék eredménye

Figyelemfelhívó jelek:

Megtapadás : a gyerek mindig u.azt játsza, az átlagosnál erőteljesebben jelentkezik , nehéz

kimozdítani

Kapkodás a játékok között , életkor függvényében lehet értelmezni

Agresszió: játékeszköz felé, társa ellen, önmaga ellen

Játékterápiák

Alapja: a játék projektív felületet képez, kötetlen helyzetében a gyermek kivetíti saját belső
tapasztalatait, meglévő mintáit, gondolkodásmódját (úgy viselkedik pl. egy mackócsaláddal, ahogyan
a saját családjában megtapasztalt különböző dolgokat)

Hogyan gyógyít a játék?

•a gyerek megszabadul belső feszültségeitől

•újra lejátssza, de más lesz a játék kimenete, mint ahogyan a valóságban történt •

a játék hozzásegíti őt, hogy jobban megértse a világot

• segíti az élmények(+/-) feldolgozását, érzelmek szimbolikus átélését

RAJZ

A rajz…

feszültségoldó, feszültségfeldolgozó: az élmények feldolgozásának eszköze

a belső folyamatok közvetlenül, cselekvésben jelennek meg

kísérlet: önmagáért való, a tárgyi jutalmazás negatívan hat – Lepper és mtsai, 1973

1. csoport jutalomért rajzolt

2. nem számítottak jutalomra

eredmény: a jutalmazott gyerekek kevésbé voltak lelkesek, a belső motiváció külső motivációvá
alakult

Rajzolás előfoka 1-1,5 év

Tud ceruzát fogni

Felfedezi, hogy nyomot hagy: mozgás öröme

A mozgás még nem alkalmazkodik a papír adta kerethez

Hasonló a korai gagyogáshoz: jelentés nem kapcsolódik még hangokhoz

SZAKASZOK

1-3 év: firka korszak – mozgás, nyomhagyás öröme

3-9 év: ideovizuálisrajzolás/intellektuális realizmus: rajztevékenység csúcspontja

9-15 év: jelenségszerű vagy szemléleti realizmus

Firka korszak 1-3 évig

1. év: a mozdulatot gyakorolja, nem veszi figyelembe a papír határait, az egész teste részt
vesz a rajzolásban. szem-kéz koordináció gyenge (kéz vezeti a szemet)

1,5 év: lengőfirka – megjelennek a csomók, spirálok. kezdi megnevezni a rajzot, gyakorolja a
szimbolizációt.

2-3 év: tömbfirka - még mindig a mozgás dominál, de finomodik. Egyre inkább kontrollálja a
mozdulatokat, nem fut ki a lapról. A forma még nem fontos. Zártfirka megszületnek a „krumplik”.
A rajznak címet ad.

Ideovizuális ábrázolás 3-4 éves kor ( képzelet képi ábrázolás)

megjelenik az ábrázolás szándéka

körök, ellipszisek , két dimenzió

ábrázolás: tagolatlan egészet lát, de csak részletet rajzol, ami számára önálló egész (egy fej=ember),
hiányzik az egybetartózás igénye: Luquet: szintetizálás képtelensége

Rajz sajátosságai 3-4 éveseknél

Juxtapozíciók (ábrázolási furcsaságok):

- aránytalanság - pl. virág nagyobb, mint a gyerek

- érintkezés, bennfoglalás ábrázolásának képtelensége - pl. arcon kívül van a szem, kalap lebeg a fej
fölött

- véletlenszerű irányok - pl. tető a ház belseje felé néz

Ideovizuális ábrázolás 4-8 évesen:

Második legkedveltebb időtöltése a rajzolás, önmagáért van , nagyon szeretnek rajzolni

Együltő helyükben akár 15-20 rajzot is készítenek

növekszik a valósághű ábrázolás igénye

Luquet: intellektuális realizmus: a szemlélet alá van rendelve az ismereteknek, pl. csésze, a gyerek
nem azt rajzolja amit lát, hanem amit tud róla és az adott tárgyról

Rajz sajátosságai 4-8 éveseknél:

⁻ Átlátszóság/transzparencia – pl. ház falán látható, mi van benn

⁻ Többszempontú ábrázolás – pl. ház egyszerre több oldalról is látható

⁻ Emocionálisan felnagyított részletek – pl. óriási fej kis testen

⁻ Szalagszerűen vezetett eseménysor – időben egymást követő részletek egymás mellé kerülnek

⁻ Dinamikus mozdulatok: a lendület vezeti, így vonalai túlszaladhatnak

⁻ Színek nyújtotta öröm – élénk, szokatlan színezés, kontrasztos színhasználat

⁻ Aránytalanság

- Zsúfoltság: benyomásokban igen gazdag belső mintát követ (irtózás a semmitől, üres felülettől)

⁻ Túldíszítés: érzelmi megtapadás egy témánál

⁻ Téri dimenziók: 7-8 év: „fent”, lent”

⁻ Nemi különbségek: 6-8 év

Szemléleti realizmus 9-10 éves kor:

Ideovizuális ábrázolás vége

azt akarja lerajzolni amit lát, úgy ahogy látja

Egyre több sablon, megtanult technika

Kedvelt tevékenység: másolás

hosszú ideig: kétdimenziós

Megjelenik az egyre több korrigálás, javítás, gyakori radírhasználat

Munkával való elégedetlenség

Napokig, hetekig is eltarthat egy-egy rajz elkészülése

12-14 év: lezárul a gyermekrajzok korszaka

A rajz sajátosságai 9-10 éves korban

⁻ Többszintű ábrázolás: egymás alá-fölé helyezi el az egyes elemeket, ezzel fejezi ki a térbeli közelség-
távolság dimenzióit (magasabb szint = messzebb)

⁻ Előtér-kiképzés - pl. házat járda veszi körül, vagy kert, mintha a ház hátrébb lenne

⁻ Elkanyarodó út - mélység kifejezője, időnként nincs az úton semmi, csak mélységet ad a tájna
⁻ Dombábrázolás: oldalára házak, fák, emberek kerülnek→ domb magassága = messzebb (alapot a
domb ferde oldala ad)

-Részleges takarás → mélység kifejezője pl. felhő mögé fél napot rajzol ⇒ téri ábrázolás képessége
jelentősen fejlődik, s a gondolkodás fejlődésének megfelelően egyre nagyobb szerepet kap

⁻ Mozgásábrázolás – ízületekben, kifejező testtartás, pl. száguldó ló ⁻ Színharmóniára való törekvés

Rajz és a kognitív fejlődés…

tükrözi az értelmi fejlődést, valóságról való tudást, aktuális élményeket, érzelmeket, indulatokat.

Emberábrázolás

Szem-kéz koordináció fejlődés

Finommotorika fejlődés

Emberalak ábrázolás Florence Goodenough (1886-1959):

emberrajz-teszt

4 év: legfontosabb testrészek: fej (99%), láb (98%), szem (96%), törzs (82%), kar (75%)…. szempilla
(10%)

5 év: kar (92%), száj (89%), orr (86%) 6-7 év: ruha (93%) ujjak (82%), haj (69%), szemöldök, szempilla
(72%)

6-7 éves korig: szembenálló rajzok

7-9 év: stabil emberalak rajz nyakvonal, térd, váll, sarok

8 év: többségük próbálkozik a profilrajzzal, de gyakori az arcprofil és a szembenálló törzs 45%, helyes
profilrajz: 9%

10 év felett: jó nívójú rajzokat csak a tehetséges gyermekek készítenek. A gyermekek nagy része
megmarad az egyszerűbb, begyakorolt rajzoknál

A ceruzafogás fejlődése

7-8 hónapos-1 éves gyermek: a ceruzát marokra fogja, a szájába veszi, ütöget vele, de spontán nem
firkál, nem érti a papírral való összefüggést

1, 5- 2 éves gyerek: az írószert marokra fogva, hegyét ferde szögben tartva kezdetben erőteljesen,
majd fokozatosan finomodó nyomatékkal, teljes vállövvel cikk-cakk vonalat rajzol, jobb és bal kézzel
egyaránt végzi.

Kb.26 hónapos: három ujjal: a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjal fogja a ceruzát és a papírra
merőlegesen tartja.

3,5-4 éves gyerek: ceruzafogását és –vezetését már a mutató- és a hüvelykujj tevékenysége

kontrollálja. A ceruzát a hegyéhez egészen közel fogja meg.
4,5-7 éves gyerek: a rajzeszközt helyesen fogja, jó helyen stabilizálja és mozgásvezérlés fókusza a
mutatóujjhoz kerül.

MESE

2 éves gyerek: adekvátan képes bánni a könyvvel

Tárgyképeskönyv

kép és a tárgy azonosítása → öröm

a „mi ez?” kérdéssorozata

éntudat fejlődése („én ezt is tudom” élménye)

3 éves gyerek: legszívesebben a saját életének vagy szülei hétköznapjainak kis történeteit hallgatja –
enyhíti a szülők távolléte által okozott feszültséget

Versek: ritmus, zeneiség, az ismétlődés ragadja meg őket

4-5 éves gyerek

mondókák

versek

képeskönyvek rövid történetekkel

„tündérmesék

Ezeket ritmus vezeti, nagyobb részeket megjegyeznek, tartalmi elemekre is figyel/helyettesíti, de

elsődleges a hangzás.

Kialakul „mesét hallgató” viselkedésmód: a mesélés kezdetekor felvesz egy bizonyos magatartást,
kilép a hétköznapokból, várja a csodát (másik tudatszint) – „beállítódás a mesére”

„Kettős tudat” (Bühler), „elvarázsolt tudat”(Satre): a mesébe való teljes beleélés nem zavarja a
valóságtudatot, a realitás tudatában az irreális elfogadása, nem keveri össze a kettőt.

A mese elemei

minden lehetséges

Átváltozás, átalakulás – gyermeki gondolkodásban mindent lehet

ellentétek preferenciája - törpe-óriás, jó-gonosz, rút banya-szépséges királylány

az ismétlés folyamatosságot és biztonságérzetet ad, ezért gyakori:

cselekvések (próbák, találkozik egy öregemberrel)

ismétlődő szócsoportok („egyszer volt, hol nem volt...”, „…és még ma is élnek, ha meg nem haltak...”
„…szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál...”);

motívumok (hármas/hetes szám; legkisebb királyfi; gonosz mostoha, három próba, stb.);
veszély és megmenekülés motívuma: a hősök kemény csatákat vívnak, hosszú, nehéz küzdelem után
nyerik el a királykisasszony kezét. e motívum oldja a gyermek kicsinységét.

elégtétel, kompenzálás: a gyermek kompetenciája, hatalma még kicsi, a mesében ez a léthelyzet

jelenik meg, és kompenzálódik – mindig a gyenge, a kicsi nyer

a mágikus világban minden vágy teljesülhet: eltűnik, felbukkan, stb.

Milyen a "jó mese„?

mese nem didaktikus, nem direkt közvetíti az erkölcsi tanulságot.

a mese mindig sugall alapvető erkölcsi normákat, kategóriákat, és ezek az erkölcsi tartalmak
beépülnek a gyerek személyiségébe →segítik az erkölcsi-etikai rend kialakítását és a szocializációt

a népmesék tökéletesen megfelelnek ennek a funkciónak → őrzik a nép kollektív tapasztalatait, az

adott nemzet összegyűjtött tapasztalatait, archetípusait

a rossz anya archetípusa például a gonosz mostoha vagy a boszorkány.

- a nő, mint pozitív személyiség a királykisasszonyban jelenik meg.

Mese és a kognitív fejlődés…

szókincsbővülés

emlékezet

képzelet

felnőtt kérdéseket tesz fel, kiegészíti információkkal, bíztatja a gyereket az összetettebb formákban
való mesélésre végül képes lesz a gyerek az egész történetet elmondani a maga módján

Későbbi önálló olvasás iránti érdeklődés

kísérlet: Logan és mtsai, 2019: nincs mese: 4662 szó

hetente 1-2 alkalommal 63 570 szó

hetente 3-5 alkalommal: 169 520 szó

naponta: 296 660 szó

naponta öt mese: 1 483 300 szó

Olvasás 8-9 éves kor:

már nem fogadja el a csodát,

megjelenik az igény: valóság és az olvasmány tartalom összekapcsolódására

igazi történetek: megtörtént, de mégis rendkívüli

beleéli magát a szereplő helyébe, vágyakat valóságos lehetőségek mentén kell elérni

Kettős tudat átalakul: csoda/ valóság helyett lehetséges/valóság

olvasás 10-12 éves kor

Erre a korra eldől kiből lesz „könyvmoly”

Kedvelt könyveik, kedvelt hőseik vannak

Hősök: saját ideált alakítják – hősök helyzetébe beleéli magát, tulajdonságait magára öltheti, tetteit
végrehajthatja

Nemi különbségek

Mese helyett (rajz)film?

Fizikai és társas világ működésére vonatkozó ismeretek: személyes tapasztalatok

XIX sz. vége-XX. sz. közepe: védett gyerekkor – világ megismerése: személyes tapasztalat + olvasás----
Szűrt tartalmak, felnőtt világba történő fokozatos „belépés”

XX. sz. közepétől: televízió-------A felnőtt világba történő azonnali „belépés”: nem az igazság
uralkodik, nem a becsületes, jó győz, sok az erőszak, szexualitás

Mit értenek a gyerekek a filmekben látottakból?

A gyerekek sok esetben másképp értelmezik a filmben, tv-ben látottakat, mint a felnőttek!!!!

Életkori különbségek

Filmes technikák: ráközelítés, gyors vágások, visszapergetés, pl: a szereplő felidézi a múltat: képsorok
homályosabbak vagy „elúsznak”; arc megnagyobbodik: a kamera ráközelít - ezeket a gyerekek nem
értik, összezavarodnak tőlük, ezeknek a technikáknak az értelmezését is tanulni kell

- kb. 7-8 éves korukig nem tudják ezeket helyesen értelmezni

- még a 9-10 éveseknél is előfordulnak nehézségek

Mi az, ami valódi?

– Kisebb gyerek: képernyő „mágikus ablak” – a valóságnak egy szelete látszik, a szereplők a dobozban
élnek és ők is ugyanúgy látják a gyereket, mint ahogy a gyerek látja őket – valóságként értelmezik a
látottakat

– 7 évesnél fiatalabbak: még nem tudják, ha lelövik a filmben a rosszat az nem hal meg – ez nem
korlátozódik a gyerekekre, néhány felnőtt a szappanoperák kapcsán él át ilyet

– 7-9 év: megérti, hogy a tartalom nem a valós élet része, hanem kitalált jelenet, amit színészek
játszanak el

Tv nézési családi minták

kísérlet:
Huston és Wright (1996) szülői befolyás

Szabályozza a TV előtt töltött idő mennyiségét

Megfelelő műsor kiválasztása

Szülő és gyermek együtt nézi a tv-t (megbeszélik, értelmezik a látottakat)

Jerome és Singer (2001)

Erősen agresszív gyermekek – sok tv-nézés, késői lefekvés, kevés kulturális családi program

Kevésbé agresszív gyermekek – korlátozott tv-nézés (gyermek és ismeretterjesztő műsorok), korábbi

lefekvés, több kulturális program

Összefoglalás

a TV- mese nem pótolja a mesélt mesét

a rajzfilmek videón való nézése nem hordoz gyógyító, személyiség-, és képzeletfejlesztő hatásokat,
UGYANKKOR

Nem megfelelő tartalom esetén növeli az agresszív viselkedést

a kisgyermekek nem értik a televíziós technikákat, összezavarodnak a gyors helyszínváltozásoktól.

a rajzfilm kész vizuális paneleket nyújt, a képzeleti képek áramlását megakadályozza. ez hosszú távon
a kreativitást károsítja, és az olvasásról is leszoktatja a gyereket.

Digitális világ

Generációk

▪ X generáció 1965-1975/80; „digitális bevándorlók” (Marc Prensky)

▪ Y generáció 1975/80 és 1994 között születettek

▪ Z generáció 1995 után születettek; „digitális bennszülöttek” (Marc Prensky)

▪ Alfa generáció 2010 után születettek

Alfa-generáció

2010 után születettek

Pintér Marianna: - azonnali inger-válasz reakcióhoz szokott gyerekek - elengedhetetlen a megfelelő

digitális tananyag, illetve fejlesztőjáték

- a „szokásos” iskolai információátadási mintákat elavultnak minősítik, zavarja őket a „statikus”

anyag

- Szükség van az aktív közreműködésre és az azonnali kommunikációról

A hagyományos játékok hanyatlása – Pintér, 2016

Problémák az internettel

válogatás nélkül özönlik az információ

a fellelhető információk minőségi ellenőrzése nem szabályozott

a fiatalok már jobban kiismerik magukat a virtuális világban, mint szüleik

elmagányosodás, személyes kapcsolatok helyett virtuális kapcsolatok

internetfüggőség

Cyber-bullying υ pornográfia

6 éves kor előtt a fiúk 5%, a lányok 4% látott már pornográf tartalmakat

anorexiás weboldalak

net-öngyilkosságok