A játék pszichológiai elméletei

A játék fogalma és
értelmezése
https://www.menti.com/auz59pgs4c
 Kosztolányi: A játék.
A játék.
Az különös.
Gömbölyű és gyönyörű,
csodaszép és csodajó,
nyitható és csukható,
gomb és gömb és gyöngy, gyürű.
Bűvös kulcs és gyertya lángja,
színes árnyék, ördöglámpa.
Játszom ennen-életemmel,
búvócskázom minden árnnyal,
a padlással, a szobákkal,
a fénnyel, mely tovaszárnyal,
a tükörrel fényt hajítok,
a homoknak, a bokornak,
s a nap - óriás aranypénz -
hirtelen ölembe roskad.
Játszom két színes szememmel,
a két kedves, pici kézzel,
játszom játszó önmagammal,
a kisgyermek is játékszer.
Játszom én és táncolok,
látszom én, mint sok dolog.
Látszom fénybe és tükörbe,
játszom egyre, körbe-körbe.
Játszom én és néha este
fölkelek,
s játszom, hogy akik alusznak,
gyerekek.
 A játék mint szó
https://www.menti.com/auz59pgs4c
 Játék mint szó
• Mindennapi életben használt
szókapcsolatok
• Szólások, közmondások
• Fogalmi térkép
• Játéktípusok összegyűjtése
• Idézetek a játékról
 Játék szó tudományos vizsgálata
• Quine – szemantikai felülemelkedés
• Buytendijk – sokoldalú metaforikus
alkalmazás
• Huizinga – egy vagy több szó (pl.
play/game)
• Gadamer – játék szó átvitt jelentéseiben
értelme: ide-oda mozgás, mely nem
kötődik célhoz (melyet elérve befejeződne)
 de! Huizinga: a játék ne legyen szójáték
– Mi az a püfütty? – kérdezte Jacob.
– Hát a püfütty az nem létezik.
– Szőrös? – kérdezte Jacob.
– Mivelhogy nem létezik… nem is szőrös.
– És szárnya van?
Mark Haddon: Valami baj van
Játék, játszás, játszó, játszótárs
• Gadamer – a természet mozgásformája,
megkülönbözteti a játékot a játszótól.
• Bús - a játék többnyire társas
tevékenység, játszótárssal közös
tevékenység.
• Winnicott – kiemelten a játszással, mint
cselekvéssel foglalkozik.
 Játék és kultúra
• A játék az emberi lét, az élet egyik legősibb és
legegyetemesebb sajátossága.
• Aligha képzelhető el olyan emberi közösség, társadalom,
amelynek mindennapi életében ne lett volna igen fontos
szerepe a játéknak.
• A gyermekjátékok a legszorosabb kapcsolatban állnak
egy csoport, egy közösség, egy társadalom kultúrájával,
annak hű és pontos kifejezői, azaz igen lényeges
tartalommal bíró kulturális tények, jelenségek.
• A játékokban pontosan visszatükröződnek egy közösség
értékei, normái, elvárásai, szemlélete, noha gyakran
„rejtett” üzenetek formájában.
 Játék pedagógiai és pszichológiai
megközelítése
• Pedagógiai: a megjelenő formával
foglalkozik
• Pszichológiai: a mögötte rejlő lényeg
megismerésére törekszik
– Hogyan kapcsolódik a játék a gondolkodási
folyamatokhoz?
– Miért játszunk?
– Játék és tanulás kapcsolata
– A játék társas jellege
 Kik foglalkoztak a játékkal és
mikor?
• Huizinga (1872-1945)
• Buytendijk (1887-1974) „Kultúránk
• Winnicott (1896-1971) kidolgozott
• Piaget (1896-1980) játékelméletei
• Gadamer (1900-2002) valójában
• Erikson (1902-1994) elfogultságok.”
• Grastyán (1924-1988)

A játék tudományos megközelítése a xx.század terméke.

 Ariés a gyermekkor változó
felfogásáról
• A középkori művészet, a 12. sz-ig nem ismerte a
gyermekábrázolást
• A gyerekek miniatűr felnőttek
• 13. sz-ban megjelenik az angyali gyermek, a gyermek
Jézus
• Gótika korában megjelenik a meztelen gyermek
• 14-15. században kiteljesedik, kiszélesedik a
gyermekábrázolás, Szűz Mária, és Szentek gyermekkori
ábrázolása jelenik meg
• 15-16. században a vallási ikonográfiáról leválik a világi
irányzat. Gyermek a családjában.
• 15. század: gyermek portrék és puttók
 Játék története
(Ariés, 1987)
• Nem különült el a gyermekek és felnőttek
játéka (a 18. sz. fordulópont)
• 16. sz-ban a kisgyermekjátékok már
vannak, de 3-4 éves kortól ugyanazzal
játszanak mint a felnőttek
• Felnőttek is játszottak olyan játékokat,
amiket manapság csak gyerekek
• Felnőttek utánzása
 Játék története
(Ariés, 1987)
• Személyes játék korábbi ünnephez kapcsolódó
szokásokból, szertartásokból maradt ( elveszti
közösségi jellegét)
• Zene, tánc és színjáték is korán a gyerekek életének
részévé vált  17-18. sz-ban merül fel, hogy bizonyos
játékok nem gyereknek valók, erkölcstelenek és nevelő
szándékkal eltiltják tőlük a gyerekeket
• Játék ↔ munka
• Szoros kapcsolat van a gyermekjátékok elkülönítése és
a kisgyermekkornak tulajdonított megnövekedett
fontossága között a középkor végétől.
 17 századi „gyerekjátékok”
XIII. Lajos játéktevékenységei
• 4-5 évesen babázott, nyilazott, kártyázott,
sakkozott, részt vett a felnőttek
labdajátékában, társasjátékokban
• 3 évesen kosárka nevű szójátékot játszik,
apródokkal úgy játszik akár 15 éves volna;
vöröspecsenyét, bújócskát
• 6 évesen mesterségem címerét játszik
 7 évesen már nem gyermek módjára
öltözködik, nevelését a férfiak veszik át
 17. Század változásai
• Játék a középkori egyházi tiltás alól
felszabadul és a nevelés eszközévé válik
• Megkülönböztetik a felnőtt, nemesi,
gyermek és parasztjátékokat
• Régi játékok átkerültek a gyermeki és népi
játékok körébe
Brueghel: Gyermekjátékok
 Játéktípusok
• Roger Caillois: • Pertev Naili Boratav:
– versengő (Agron) egy fogalmi háló
– szerencse- (Ales) segítségével kívánja
– utánzó (Mimicry) megragadni a
– teljes átélésen, a játéktevékenység
bódulaton, a mámoron lényegét:
alapuló (Ilinx)
– „varázs-”, a testi, és a
• Amerikai antropológiai: szellemi tevékenységek
– választáson (chance) – kifejezésformákat, a
– fizikai ügyességen célokat és funkciókat, az
(physical skill) eszközöket és a hatókört,
– stratégiai (strategy) illetve a játékosokat
 Huizinga (1938) Homo Ludens
• Az állatok éppúgy játszanak, mint az emberek
• Értelmes funkció, elsődleges életkategória
• Fölösleges, szabadcselekvés, saját céllal bíró
aktivitás, érdeknélküli
• Helye és időtartama különválik  zárt és
elhatárolt  játszótéren zajlik, ahol REND
uralkodik
• Feszültség jellemzi  igyekszik a feloldódás felé
 Huizinga
• Játék meghatározása: szabad cselekvés
vagy foglalkozás, amely bizonyos
önkéntesen, előre meghatározott időben
és térben, szabadon választott, de
föltétlen kötelező szabályok szerint folyik
le; célja önmagában van, bizonyos
feszültség és öröm érzése, továbbá a
közönséges élettől való különbözőség
tudata kíséri.
 Huizinga: a játék és a kultúra
kapcsolata
• Az emberi közösség fontos ténykedései mind játékkal
vannak átszőve. Beszéd…mythos…kultikus
cselekedetek…így a jog és rend, közlekedés, ipar és
művészet, kenyérkereset, költészet, tudomány és
tanítás. Így ezek is mind a játék közös termőtalajában
gyökereznek.
• A kultúra eredeti fázisában mindig játszott kultúra. Nem
születik játékból, hanem a játék keretében fejlődik ki.
• A játék és kultúra összefüggésének tárgyalása
megelégszik a szociális játékformákról való
ismeretekkel, amiket nevezhetünk a játék magasabb
formáinak is.
Játék  szocializáció  kultúra
• Az igazi kultúra nem lehet meg egy bizonyos
játéktartalom nélkül, mert a kultúra bizonyos
önuralmat és önfegyelmet tételez fel, azt a
képességet, hogy ne saját tendenciáinkban
lássuk a legvégsőt és legmagasabb célt, szóval
annak elismerését, hogy bizonyos önként
elismert határok közé vagyunk szorítva.
• A kultúrát ma is kölcsönös megegyezés alapján
és bizonyos értelemben szabályszerűen kell
>>játszani<<.
 A játék korai elméletei
• Groos – előgyakorlat elmélete
• Hall – rekapituláció elmélete
• Buytendijk (1933) – gyermeki dinamika
• Pszichoanalízis – elhárított vágyak
áttételes teljesülésének tartománya
 Groos
• Pszichológus, esztéta
• A játék a pszichofiziológiai érés törvényei
függvényében érthető meg  növekedési
jelenség
• Elsőnek vetette fel a Miért? kérdését
• Játék művészettel rokon: a fikció
mechanizmusa foglalkoztatta  a játék
mint szimbolikus funkció
• Játék mint előgyakorlat
 Groos – előgyakorlat elmélete
„az állatoknak azért van ifjúkoruk, hogy játszhassanak”

• A játék gyakorlás, előgyakorlata olyan

funkciók kifejeződésének, amelyek a
gyermekkor végén lesznek érett
állapotban (pl. intelligencia)
• A funkciókat ösztönök irányítják, amik a
cselekvések rugói.
• Az ösztönök éréséhez szükséges
előkészítő gyakorlás  játék
 A játék mint előgyakorlat
• Pszichés velejárói:
– Öröm
– Én okozom érzése  céltudat
– [Mintha tudat (minden játék áltevékenység)]
 Hall – rekapituláció elmélete
• Rekapituláció = megismétlés
• [~biogenetikai törvény: Haeckel fogalmazta meg, mely
szerint az egyedi fejlődés nem más, mint rövid és gyors
megismétlődése a törzsfejlődésnek]
• Különféle játékok életkori szakaszonként állandó
sorrendben követik egymást
• A játék tartalma ősi tevékenységeknek feleltethetők meg
 történelmi sorrend
• Játék funkciója: az ősi tevékenységi maradványoktól
megszabadítsa az embert, és siettesse a magasabb
fejlődési szakaszok kibontakoztatását.
• Játéktartalom öröklődő jellegű  megcáfolva
 Buytendijk
• Elválasztja a gyakorlást a játéktól (↔ Groos)
• A gyermekkor magyarázza meg a játékot
• Strukturálisan elemzi a játékot
• A játék az életösztön megnyilvánulása
• Játék mindig játék valamivel (játéktárgy játszik a
játszóval)
• A jól ismert tárgyak és a teljesen ismeretlen
tárgyak nem alkalmasak
• Kezdeti formájában tájékozódó tevékenység
• A játék fejlesztő jelentőségét hangsúlyozza
 Buytendijk
• A játék hátterében:
– szabadságra való törekvés (szabadulási ösztön)
– környezettel való egybeolvadás (egyesülési ösztön)
– feszültségoldás (ismétlési ösztön).
 Freud - pszichoanalízis
• szabad asszociáció módszere ~ gyerekeknél szabad játék
• Játék az elhárított vágyak áttételes teljesülésének kitüntetett
tartománya.  ez ad teret a játék terápiás felhasználásának
• felnőttségre való felkészülés a katartikus jellegben rejlik: a gyermek
a káros adottságoktól, veszedelmes ösztönöktől tisztul meg a
játékban.
• A gyerek megkülönbözteti a játékot a valóságtól
• saját játékvilágában élményeit felelevenítheti és tetszés szerint
alakíthatja
• az egyes fejlődési szakaszok vágyai, konfliktusai visszatükröződnek
a gyerek játékában
• a játékot az események feletti uralom impulzusa vezérli
 játék szerepe a személyiség megismerésében és a
szorongásos tünetek leírásában, kezelésében betöltött
módszertani szerepe
 Érzelmek és a játék analitikus
megközelítésben
• funkcióöröm, a "jó működés" érzése: játék
motívuma a funkcionális élvezet. Nem az
eredmény a fontos, hanem maga a
tevékenység. (Büchler)
• feszültség-levezetés, élményfeldolgozás,
katarzis (Freud)
• kompenzációs mechanizmus (Adler)
Piaget
 Piaget (1896-1980)
• svájci-francia biológus, gyermekpszichológus,
rendszeralkotó
• Genfben a Rousseau Intézet igazgatója
• Gyermekei, akikről szisztematikus naplófeljegyzéseket
vezetett: Jacqueline, Lucienne, Laurent
• Felesége, Valentine: pszichológus, segített a
feljegyzésekben
• gyermeki gondolkodás szerveződését, a felnőtt
gondolkodástól eltérő minőségi különbözőségeit
vizsgálta
• Megközelítése: biológia-pszichológia- filozófiai
(ismeretelmélet)
 Mérei írja Piagetről
„Piaget szövegei mintha mikroszkóp alá tennék a
valóságot, s egy-egy alig látható epizódját addig
nagyítanák fel, amíg a történés leolvashatóvá válik.
A felnagyított egységek pontos leírása és az észlelhető
összefüggések felmutatása révén a mikrotörténés olyan
jól kiválasztott és jól tagolt tájra emlékeztet, amelynek
alapján az egész térképet el tudjuk képzelni.”
• Módszerei:
– 1) a megfigyelés: természetes feltételek között kísérte
figyelemmel három lánya fejlődését, jegyzőkönyvben rögzítette
tapasztalatait.
– 2) a klinikai módszer: beszélgetés során a felnőtt követi a
gyermek képzetáramlását és tereli a kritikus kérdés (de nem a
megoldás) felé.
Piaget kognitív fejlődéselmélete
• Genetikus ismeretelméleti fejlődéslélektan: a tudás klasszikus
problémáira keresett magyarázatot biológiai alapon. „Csekély
velünk született tapasztalási módból kiindulva hosszú fejlődési
utat kell megtennünk ahhoz, hogy fokozatosan haladva a
valóságot érzékletesen és cselekvően letapogassuk,
megismerjük, elrendezzük.”
• A gyermek gondolkodása más mint a felnőtté.
• Fejlődés fő hajtóereje a (külső & belső környezethez való)
alkalmazkodás: az adaptáció
– Akkomodáció
– Asszimiláció
• Konstruktivista: a gyermek aktivitásával ismeri meg a világot.
• Tanulás velünkszületett, biológiai funkció/mechanizmus: olyan
mint az evés.
 Fogalmak
• Adaptáció: környezethez való alkalmazkodás 
asszimiláció és akkomodáció egyensúlya
• Séma: a memóriában tárolt gondolati szerkezet
(kognitív struktúra)
• Asszimiláció: a világot alakítom
magamhoz/meglévő sémáimhoz.  túlsúlya a
játék
• Akkomodáció: magamat/sémáimat alakítom a
világhoz.  túlsúlya az utánzás
 Piaget
• Fejlődés adaptáció útján:
– Asszimiláció
– Akkomodáció
• Az asszimiláció és akkomodáció egyensúlya
illetve viszonya határozza meg a séma
alkalmazkodó, utánzó vagy játékos jellegét.
• A játék akkor jelenik meg, amikor az
asszimiláció és akkomodáció elválik egymástól
(szenzomotoros II. alszakasz, 1,5 h-4h)
 Asszimiláció - Akkomodáció
• Asszimiláció (= beépítés, átalakítás)
amelyben a belső séma az uralkodó, az új tapasztalati anyag
beépül és elhalványul a korábban kialakult belső sémákban. A
gyermek saját sémáinak megfelelően elrendezi a világról szerzett
benyomásait. Az átdolgozást az emlékezés, a fantázia és a
gondolkodás segíti
A gyermek játékában az asszimilációs folyamatok vannak
túlsúlyban A szimbolikus játék. az asszimiláció tiszta formája.
• Akkomodáció(= igazodás):
olyan működés, amellyel a szervezet a külső körülményhez igazítja
önmagát, hozzáilleszti a saját belső sémáját az új benyomáshoz. A
régi belső séma nem megfelelő, ezért átdolgozódik: elhalványodik
vagy módosul. Akkomodációs tevékenység az utánzás, amely
során a külső minta fokozottan érvényesül.
 Alkalmazkodást segítő
mechanizmusok
• Asszimiláció:
egy olyan integrációs
folyamat, amelynek
során az egyén új
információkat a már
meglévő sémáiba,
meglévő
tapasztalataihoz köti.
Generalizál
 Alkalmazkodást segítő
mechanizmusok
• Akkomodáció: feltételezi a már meglévő
sémák átdolgozását az új szituációk
sajátosságainak megfelelően. Differenciál
Sémák változása az alkalmazkodás
során
 Piaget (1896-1980)

• A játék tudományos vizsgálatában a

különböző játéktevékenységeket az
életkornak megfelelően csoportosította.
(Szimbólumképzés gyermekkorban.
1978.) Értelmezésében a játék
– a gyermek alkalmazkodási formája (a reális
világgal való kapcsolata)
– az értelmi fejlődés megnyilvánulása
 Piaget szakaszai
Életkor Intelligencia Játék
0-1 csecsemőkor Szenzo-motoros Gyakorló

1-2 Kisgyermek- Műveletek előtti Szimbolikus

kor
2-3
3-6 Óvodáskor
6-12 Kisiskoláskor Konkrét műveleti Szabály
12-19 Serdülőkor Formális műveleti
19-35 Fiatal
felnőttkor
35-60 Felnőttkor
60 felett Öregkor
 Explorációs fázis: gyakorló játék
0-2 év
• Érzékszervi-mozgásos fázis – a cselekvés az elsődleges
• nem követel sajátos technikát
• Üresjáratban gyakorolja
• Egyetlen cél a működésnek az öröme
• Különösképpen az állati viselkedésformákat jellemzi
• A gyakorlójátékban megismétli minden új szerzeményét.(Később a
szimbolikus játékban megismétli minden új élményét szimbolikus
képzetekkel)
• Az én hangsúlyozása: a képességek gyakorlásával és a gyorsan
eltűnő tapasztalatok újraélésével
• Az egyszerű gyakorlójátékokban a funkció öröme az elsődleges
• Érinthet magasabb rendű funkciókat is (pl. a kérdezés csak a
kérdezés öröméért… Miért? Miért? Miért?).
 Szimbolikus játék
2-7 év
• feltételezi a távollévő tárgy képzetét
• a szimbólum nem szünteti meg az érzékszervi-
mozgásos gyakorlást, csak alárendeli magának
• Nem különbözteti meg a magányos és a több gyerek
részvételével folyó szimbolikus játékot
Az osztályozás szempontjai:
• Projekció saját cselekvési sémáit vetíti ki más
személyekre vagy tárgyakra
saját viselkedés egyszerű előhívása, gyakorlása
• Introjekció más személyeket vagy tárgyakat utánoz
• (egyszerűen utánoz, vagy utánzott személynek mondja
magát)
 Szabályjáték
7-8 éves kortól
• Szükségszerűen társas  a szabályjáték a szocializált lény
játékos tevékenysége
• egész életünk során fennmaradnak, sőt továbbfejlődnek
• új elem: a szabály, amely a játékos tevékenységek közösségi
szerveződéséből fakad
• Hátterében a szimbólumképzés hanyatlása és az akkomodációs
folyamatok
• Szabályok két fajtája: átörökített (vagyis intézményesedett) és
spontán  az egyszerű gyakorlójátékok, vagy a szimbolikus
játékok szocializálódásából származnak
• A szabályjátékok érzékszervi-mozgásos vagy értelmi
kombinációs játékok, amelyekben a résztvevők versengenek
egymással, és amelyeket vagy nemzedékről nemzedékre
továbbadott előírásrendszer, vagy az adott pillanatban létrejött
megegyezések szabályoznak.
 Piaget a játékról

• Bármi lehet játék!

• Nem önálló funkció, minden tevékenység egyik
aspektusa/ általános pólusa
• Öncélú, spontán, öröm, szervezettség hiánya,
konfliktusoktól való szabadulás, többletmotiváció
 egyik sem teszi lehetővé a világos
elkülönítést
 „…ha sikerül a kutatásban elérnünk a játék megértéséhez,
lehet, hogy az emberiség egy nagy ősprogramjához jutunk el,
amelynek célja nem kisebb, mint az életben maradás.”
(Grastyán Endre)

Kitekintés:
A játék funkcionális
megközelítésének hazai gyökerei
 Történeti előzmények
• A funkcionalizmus gondolata (William James)
• A fejlődéslélektan kezdetei (Baldwin)
• Gyermekvizsgálati módszerek születése
(Binet)
• A reformpedagógia születése (Claparede)
• A játék első biológiai megközelítése (Groos)
 Jean Piaget: A játék szerepe az
intelligencia fejlődésében

A gyermeki gondolkodás, intelligencia a környezethez
való alkalmazkodásban fejlődik. → konstruktivista

A játék a környezethez való adaptáció egyik formájának,
az asszimilációnak a túlsúlya.

Asszimiláció: a környezetet alakítom magamhoz.

Játék fejlődésének szakaszai párhuzamba vonhatók az
intelligencia fejlődésével:
 Szenzomotoros szakasz → gyakorló játékok
 Műveletek előtti szakasz → szimbolikus játék
 Konkrét műveleti szakasz → szabály játék
Nógrády László (1912):
A gyermek és a játék
• Magyar Gyermektanulmányi
Társaság tagja
• Gyermek c. folyóirat
szerkesztője

„Nos, a játék a test és lélek szabad

fejlődésének biztosítója; ez az
út az, melyen a gyermek
fejlődése halad, és ez becses
figyelmeztető nektek is, hogy
megítélhessétek gyermekeitek
egészséges fejlődését.”
Piaget és Nógrády
kapcsolat- és
ismerethálója

Készítette:
Kriszbacher Gergő
 Összehasonlítás
Piaget (1946) Nógrády (1912)
Saját megközelítés Genetikus ismeretelmélet Biológiai motivációs
megnevezése
Szakaszok - Gyakorló - Artikulálatlan (mozgás
- Szimbolikus gyakorlások)

- Szabályjáték - Artikulált (illúziók, társasjáték)

Motivációs szakaszok:
- Fizikai (mozgás gyakorlás)
- Értelmi (illúziók, tudatos játék
kora)
- Érzelmi (társas játék)
Játék funkciója Megismerés fejlődésének Fejlődést szolgálja
egyik mozgatója
Játékos személye Gyermek Gyermek
Vizsgálati módszer Megfigyelés Kikérdezés
Fókusza Játék strukturális változása Mit játszik a gyermek és
miért?
 A játék vizsgálata: kikérdezés
• Nagy László érdeklődés kutatása, majd önálló
gyűjtés  6000 ezer adat
• 3-21 éves gyermekek
• Kérdéseik:

Mit szeret a legjobban játszani?

Miért ez a legkedvesebb?
 Mit játszik a gyermek és miért?
A játék cselekvés jellegében A szubjektív vallomásokban a
mutatkozik meg a „mit” „miért”, vagyis a motiváció
• művészi jellegű
• fizikum kielégítése
• Kézügyesítő
• Értelem
• valami eszközzel történő
• Gyönyörködés
• felnőtteket utánzó
• Szórakozás
• Táncszerű
• Utánzás
• házi foglalkozást űző
• társas ösztön
• Sportszerű
• a tevékenység
• Testedző
• győzelem öröme
• Társas
• Észfejlesztő
• tudományos jellegű
• gyűjtéssel foglalkozó
• nyerészkedő jellegű játékok
 Nógrády funkcionális elképzelése
• Minden gyermek játszik, és a gyermek mindig játszik.
↔ (Lazarus üdülés elmélete, Spencer erőfölösleg
elmélete)
• A játék szolgálja a begyakorlást is, de célja mégsem
ez. ↔ (Groos)
• Nógrády a játék funkcionális pszichológiai szempontú
vizsgálatát választja, „azaz, ha a lelki processust
biológiai álláspontról tekintjük”
• A játékot, mint a tapasztalatszerzés egyik módját, az
értelmi fejlődés segítőjét írja le.
 Nógrády üzenetei a
pedagógusoknak
• A játékon keresztül lehet leginkább
megismerni a gyermek fejlődését,
személyiségét.
• A játék eszköz a gyermek fejlesztése, nevelése
során.
 A játék mint a belső motiváció
megnyilvánulása
„Mindent, amit a gyermek tesz (ezen a
játékszerű, önkénytes tevékenységet értve), a
legszorosabb célszerűség jellemez. Ez a
célszerűség azonban nem a gyermeken kívül
fekvő motivumból fakad, mint a felnőtteknél,
hanem a gyermeken belül lévőből. A cselekvés
motívuma magában a gyermekben van, vagy
más szóval, a gyermek fejlődésével kapcsolatos.
Ezen fejlődés szolgálatába áll minden játékszerű
tevékenység.”
A játék további pszichológiai
megközelítései
 Vigotszkij
• Játékot a fejlődés legfőbb forrásának
tekinti (óvodás korban)
• Gyerek amikor játszik előrébb tart a
fejlődésben
• A játékban ecce homo.
 A játék mint legközelebbi
fejlődési zóna
• rés a között a viselkedés között, amelyet a gyermek önállóan véghez tud
vinni és amelyre valamilyen támogatással képes. "A játék során a gyerek
mindig felette áll az életkorának, a mindennapi viselkedésének; mintha a
játék során egy fejjel magasabb lenne saját magánál." (Vigotszkij, id. Cole)
• Mentális támogató lehet:
1. a felnőtt finoman hangolt közreműködése, amely
- igazodik a gyermek képességeihez és szükségleteihez;
– társas interakciókat – együttes játékokat – kezdeményez;
– aktívan szervezi a gyermek tapasztalatait (kitartásra bátorítja, erőfeszítésre
ösztönzi);
– támogatja a gyermek kognitív fejlődését (újabb és újabb felfedezésre bíztat) ;
– egy kicsit magasabb szintű – tartósabb, változatosabb – játékot tesz lehetővé.
2. önmagában a játékhelyzet
– a valóság átírása a "mintha-játékokban";
– a társas együtt alkotás;
– a játékszabályok önkéntes és tudatos vállalása.
Legközelebbi fejlődési zóna
 Winnicott
• Játék vs. Játszás
• Játszás:
– Térben és időben
– Nem belső, nem külső  potenciális tér
– Egyetemes, egészséghez tartozik
– Társas kapcsolatokhoz vezet
– Belefeledkezés, visszavonultság közeli állapot, ~
koncentrálás
– Feltételezi a bizalmat
– Izgalom és bizonytalanság
– Konstruktív elaborációs módszer
 Winnicott
• Potenciális tér:
– Változatos: a személy környezetéből szerzett
egyedi tapasztalati terméke  életteli
élményeken múlik, nem öröklött hajlamokon
– Baba és a tárgy (anya) között létező
hipotetikus tér
– Se nem külső, se nem belső  kettő közötti
kapcsolódás lehetősége
– A szociális és külső világ
 Erikson
• Játék énfunckió: testi és társas folyamatok
összehangolása az énfogalommal.  csak a játékban
érezheti az ember egynek önmagát tulajdon énjével.
• Határvonalon lévő jelenség
• A játékban felül kerekedhetünk a tér, idő és társas
valóság korlátain.
• Elmélete: a gyermek játéka annak az emberi képességnek a
gyermeki formája, amely úgy tesz szert tapasztalatokra, hogy
modell helyzeteket teremt, és úgy tesz szert a valóság feletti
uralomra, hogy kísérletezik és tervez.
Erikson fejlődéselmélete
Felhasznált és ajánlott irodalom
• Huizinga: Homo ludens
• Grastyán: A játék neurobiológiája
• Piaget: Szimbólumképzés gyermekkorban
• Susanna Millar: Játékpszichológia
• Winnicott: Játszás és valóság
• Gadamer: Igazság és módszer
• Erikson: Gyermekkor és társadalom
• Benedek László: Játék és pszichoterápia
• Péley: A játék szerepe a külső és belső valóság
szerveződésében (In: Kállai és Kézdi: Új távlatok a
klinikai pszichológiában)
• Elkonyin: A gyermeki játék pszichológiája
• Ariés: Gyermek, család, halál
Grastyán Endre

A játék tanulás
 Grastyán Endre
Őriszentpéter, 1924. febr. 25. – Pécs, 1988. jún. 17.

• idegfiziológus, egyetemi tanár, az MTA l.

tagja (1982), Állami díjas (1988)
• Teológiát tanult  filozófiai, zenei,
irodalmi tudás ~ reneszánsz ember
• Orvos képzés  pécsi Erzsébet
Tudományegyetem
• Élettani Intézetben maradt, mint oktató és
kutató.
• Az ember megismerése, a pszichológia
érdekelte és ezen keresztül jutott el az
idegfiziológiához.
 A kutató
• Már fiatal kutatóként kitűnt originális, világos gondolatmenetével, merész
hipotéziseivel, amelyek magas szintű kísérletszervezési és szintetizáló készségekkel
párosultak. Szavaiból tudományos kíváncsiság és elhivatottság, intellektuális
feszültség áradt. Munkájában elkötelezett volt, a tudomány alázata jellemezte.
• Mély tudományfilozófiai gondolkodással kereste a kor alapvető kérdéseire a választ.
Az elemi idegélettani folyamatoktól az emberiség alapvető tulajdonságainak
megértéséhez szeretett volna eljutni.
• Érdeklődése középpontjában eleinte maga az érdeklődés volt.
• Kutatásai fókuszában a hypothalamus állt, a motivált magatartás és az emocionalitás
idegrendszeri hátterét vizsgálta.
• 51 évesen védte meg „Orientáció és megerősítés" c. doktori értekezését.
• Életművére jellemző volt a spirálszerű építkezés: rendszeresen visszatért a korábban
vizsgált jelenségekhez az újabb elméletek és kísérleti adatok birtokában. Hajlamos
volt meglátni a jelentőséget mindenben: számos zseniális, véletlennek tűnő
felfedezése volt.
• Érdeklődése és kutatásai is az interdiszciplinaritást képviselték. Ennek
elismeréseképpen az MTA 1982-ben interdiszciplináris levelező tagjává választotta.
 A játék neurobiológiája
• Akadémiai székfoglaló előadásának témája is- ami egyben utolsó
nagy kutatási területe - az interdiszciplinaritás jegyében született: A
játék neurobiológiája.
• Úgy tartotta, hogy a játék nagyon komoly dolog, ez teszi
elviselhetővé az életet, tulajdonképpen az a funkciója, hogy kitöltse
az idegrendszer üresjáratait.
• Ő maga is végigjátszotta életét. Az ő játéka, a szenvedélye a
kutatás volt. Nem véletlenül hitt abban, hogy valami módon
mindenki a saját problémáját kutatja.
• Halála előtt 1988 áprilisában még átvehette az akkori egyik
legmagasabb kitüntetést, az Állami-díjat. Ekkor nyilatkozta: „Amitől
jó hangulatom lesz az az, ha valami érdekes jut eszembe, amit meg
lehet valósítani. Ehhez hasonló élményt nem is tudok megnevezni.
Ez tart minket a pályán..."
 A játékról általában
• Kevesen vizsgálják (megfigyeléses, leíró
kutatásokon túl), ennek oka: a tünékeny jellege
 Szisztematikus reprodukálhatóság
nehézségei
• A játék különleges funkcionális kategóriaként
való felfogását számos objektív és szubjektív
tény támogatja:pl. a sajátos atmoszféra (sajátos
metakommunikációs szignálok)  minden csak
játszásból történik
 Motiváció
• Grastyán szerint a játék a motiváció aspektusából közelíthető meg
legeredményesebben.
• „Közvetlenül a játékra irányított néhány vizsgálatunk olyan jelenségeket tárt
fel, amelyek ellenállhatatlan kísértést jelentettek egy olyan játékhipotézis
létrehozására, amelynek a középpontjában szabályozási mechanizmusok
állnak.”
• Pull és push – húzó és taszító rendszer
– Visszacsapási (rebound) jelenség (a gátlás alóli felszabadulásnak van egy
funkció fokozó, amplifikáló hatása)
– a két alrendszer kölcsönhatásban áll egymással
• A motiváció-emóció minőségei nem speciális központok, hanem a
szabályozás aktuális működési fázisának termékei.
• A belső idegrendszeri szabályozás mellett a környezet motivációs szerepe
is meghatározza a viselkedést.
• Az egymást kölcsönösen indukáló averzív-jutalmazó állapotok tartják az
állatot motivációs kényszerzubbonyban.  vagyis az averzitás és az élvezet
egymást kölcsönösen feltételező, dialektikus működési kategóriák.
• Mi köze ennek a játékhoz?
 Játék vizsgálata
• Macskákkal (annak megfigyelése, hogy az anyaállattal
együtt tartott kölykök valóban gyakrabban játszanak-e
etetés előtt, mint utána).
• A tárgyi és interperszonális játékakciókat is regisztrálták!
• Eredményeik szerint:
– közepes tápláltsági szinten monoton növekvő, majd konstans
szintű és tartalmú játékperiódusok
• az anya jelenléte növeli a játék intenzitását
– jóllakás után a játékszint a minimumra csökken
– 24 és 48 órás éheztetés fokozta a játékintentizást (mindkét
korábbi feltételhez képest)
– Amphetamin minimálisra csökkentette a játékot
• Egyéb eredmények: fordított korreláció a testsúly és
játékosság, és az agresszivitás és játékosság között.
• Tehát az averzív feszültség minimuma
szükségszerű feltétele a játék
indukálásának. (itt az éhség, ami
aspecifikus általános izgalom lesz táplálék
hiányában)  az állat izgatott, de nem
tudja, hogy éhes.
 Exploráció
• Exploráció: találgatásos módon alternatív megoldás
keresése.
• Tanult viselkedés automatizmusa (releváns inger +
jutalom = tanulás)  átvált kereső módba (exploráció).
• Exploráció és játék szorosan összefüggő funkciók!
• Az állat a frusztráló periódusokat minden jutalmazó
jellegű szituációban automatikusan explorációs és
játékelemekkel tölti ki.
• Vagyis az averzív állapot ellen játékkal, mint örömszerző
funkcióval védekezik.
 Kreativitás
• Az exploráció és a játék során észlelhető
extrém és elfogulatlan szenzoros
nyitottság elemi szinten egy olyan mentális
operációnak az alapvető kritériumait meríti
ki, amelyet a gondolkodáslélektan
divergens gondolkodásnak nevez.
 A játék létszükséglet
• A játék adaptívitása nem az alapvető lét- és fajfenntartási
funkciókkal van kapcsolatban
• Első megközelítésben nem nélkülözhetetlen feltétele a szervezet
energia-ellátásának és életben maradásának.
• Luxusfunkció? Mely szerint örömszerző hatásával kellemsebbé és
elviselhetőbbé teszi az életet, de nem feltétele a túlélésnek.
• De! nincsenek adatok, hogy mi lenne az organizmussal játék nélkül:
– Szenzoros depriváció és szociális izoláció súlyosabb hiányállapotokat is
okoz.
– A tartós szociális izolációban jelentkező súlyos személyiségzavarok
keletkezésében lehet szerepe a játék megvonásának.
– Hasonló feltételek mellett fiatal állatnál, embercsecsemőnél tartós
ringató jellegű mozgásokat figyeltek meg, amik tulajdonképpen kimerítik
a primitív, fiziológiás játék kritériumait)
• Nem tudjuk, mit okoz valójában a játékmegvonás, de valószínű nem
luxusfunkció.
 Hogy lesz a játék önmagáért
végzett funkció?
• A motivált viselkedésben két tényező van: a belső drive és a környezeti inger. Az első
a cselekvés energiája, a második az irányító tényezője. (utóbbi tanulás során alakul
ki)
• A szükségállapotot (belső drive-ot) megszüntető inger a megerősítő hatás. (ez a
gátlástalanítási folyamat, vagyis egy rövid, intenzív izgalmi folyamat)
• A tanulás (vagyis megerősítés) hatására az inger is motiváló lesz, és megerősítővé is
válik. - másodlagos megerősítő hatás.
• Auto-shaping (kondicionált orientációs válasz): megerősítés hatására a jutalommal
(megerősítéssel) kontingens ingerre is kialakul a kondicionált válasz. A kettő
elválasztásakor (pl. térben a táplálék és egy fényinger elkülönítése), a kontingens
ingert fogja preferálni, vagyis autonóm értékké válik, amelyet jutalomként
használhatunk újabb tanulási folyamatokban.
• Annál komolyabbá válik a jutalom értéke, minél nagyobb akadályokat állítunk elé. 
idegrendszerben gátlási folyamat
• Primér megerősítés örömszerzéssel társul. Így a másodlagosnak is örömmel kell
járnia.
• A másodlagos megerősítőre irányuló tevékenység, amelyet nem követ primér
megerősítés, azaz nincs közvetlen adaptív haszna, önmagáért, illetve az ezt kísérő
örömszerzésért végzett cselekvés.  ez kimeríti a játék két kritériumát: önálló és
közvetlenül belátató haszon nélküli
Mégis miért nem pótcselekvés?
• Mert szükséges hozzá a relatív biztonság
és az esszenciális létszükségletektől való
mentesség.
 A játék definíciója
• A játékot olyan funkcióként
definiálhatjuk, amelyben az organizmus
egy kívánt természetes vagy kreált cél
elérése elé saját maga állít akadályokat,
és ezzel az intenzív örömszerzés
indukciójának tetszés szerint
reprodukálható feltételét teremti meg.
• A játék akkor veszíti el örömszerző funkcióját,
amikor a cél elérését akadályozó,
feszültségteremtő elem a tapasztalat és
gyakorlás révén megszűnik akadály lenni, vagy
amikor leküzdhetetlenül nehéz.
• Felnőttkorban nem a játékkészség szűnik meg,
hanem a gyermeki játékok veszítik el
örömszerző funkciójukat, feszültségteremtő
elemek hatásosságának kimerülése miatt.
 A játék funkciói
• Értelmezése szerint a kreatív munka is játék. 
az emberi szabadság elérhető maximuma a
robot jellegű munkától való megszabadítás.
• A játékban a valóság tükröződik, és a
megismerés mechanizmusai érvényesülnek.
• Az emberiség a környezethez való hosszú távú
alkalmazkodás legjelentősebb felfedezéseihez
és eszközeihez játéktevékenysége során jutott.
• A játék alkalmas a problémamegoldás rutinjának
elsajátítására.
• Alkotó tevékenység.
 Játék az unalom ellenszere
• Képes az unalom fiziológiás elhárítására.  szenzoros
depriváltság állapotának veszélye az idegrendszer
komplexitásával és a környezeti
információgazdagságával, zajszintjével arányosan
fokozódik.
• Magas zajszinthez adaptált szervezet könnyen
depriválható. A passzív befogadás nem teszi lehetővé az
unalom elleni aktív védekezési módok elsajátítását. (pl.
játék).  technikai civilizációs veszély
• Megoldásra két alternatíva:
– intézményesített kábírószerhasználat (Huxley: Szép új világ)
– a játék
 A játék csak belső motívumból
fakadhat
• A játék nem intézményesíthető könnyen
• Büntetéssel nem lehet játékra
kényszeríteni, saját kontextusán kívül
jutalmazni sem lehet.
• A játékot saját belső jutalmai tartják
fenn.