REKREÁCIÓS ANIMÁCIÓ

JÁTÉK

Rekreációszervező és
tanító szakosok számára

Dr. Konczos Csaba

SZE ESK
Sporttudományi Tanszék
 A játék

• Eredete szerint:
– szertartás, varázslat, ami erő, önbizalom és ügyesség, és
– nem csak tükrözte a valóságot, hanem meg is változtatta azt.

• Hétköznapi jelentése szerint:

– a szabadság, a kötetlenség, az öröm, az élmény, a vidámság, a
verseny stb.

• A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint:

– a játék szónak 38 féle jelentésváltozata van.

• a művészi alakítás, előadás, nyilvános előadások, versenyek stb.

• bizonyos mozgás vagy mozgáslehetőség jelölésében (például: „hullámok
játéka”)
Játék és versengés
 Mi a játék?

• Játékelmélet problémája csak a 20.

században jelent meg.
• Addig természetesnek tekintették létét.
• Nem foglalkoztak vele.
• Felmerült önmagában a kérdés is:
– Megérdemel-e a játék önálló elemzést?
 Mi a játék?

• A játék:
– nem komoly, nem „vérre megy”,
– a „nem igaziság” tartozik hozzá,
– ez valami jó,
Kérdés:
– van értelme,
• hozzájárul az emberi léthez,
– értelmetlen,
• nyereséggel nem járónak tekintik?
 A játék jellegzetes tulajdonságai

• Önmagában van a jutalma, azért szeretünk játszani, mert

játszani jó.

• Kívülről nem is jutalmazható:

– hagyták játszani spontán módon (ember, macska, majom)
• beavatkozás, ha gólt értek el kapjanak jutalmul egy banánt, sikerült
elérni, hogy 25-30 perc után abbahagyták a játékot,
• egy-egy szem mazsolát rejtettek az építőkockák közé, szintén
abbahagyták a játékot.

• Nem létfontosságú, nagyon jól ellennénk anélkül is.

• Létfontosságú az, hogy néha kell olyat is csinálni, ami nem

létfontosságú.
 Az enzimek különleges fermentumok,
az élet szikrái

• "A játék elsődleges célja, az örömszerzés"-

mondják a játékszakértők.

• "Kísérletek igazolják, hogy a

játéktevékenység olyan enzimeket termel,
amelyeket egyébként semmilyen más módon
nem lehet a szervezetbe bevinni.

• Tehát az, aki játszik, az sokkal

egészségesebb, mint az, aki nem játszik.
 A vezérlő szerepű boldogsághormon

• A hipokampuszban képződik, s
– hatására az élőlények vérében ózon szabadul fel, s a
• keszonbetegséghez hasonló, lebegő, kéjérzet alakul ki, mely
• test és lélek boldogság-érzetét váltja ki.

• Boldogsághormont szabadít fel

– az önfeledt szórakozás, a játék,
• tánc, éneklés, borozgatás, baráti beszélgetések, úszás,
napozás, kirándulás stb.
• Sikerélményt vált ki továbbá:
– az olvasás, tv nézés, videózás, munka, sport stb.
 DE!
• Ha az élőlény ebben a tevékenységben akadályozva van,
• vagy monotonná válik a vele vagy általa végzett tevékenység,
– akkor a tudata beszűkül,
– a külvilággal szemben előbb érzéketlenné, majd
– az önmagába fordulás idejére ellenségessé válik.

• Ha objektív okok meggátolják az egyént a nap mint nap való

örömszerzés gyakorlásában, akkor az az egyén előbb utóbb
megbetegszik.

• Az öröm- vagy boldogsághormon állandó hiánya

– egy olyan ingerszegény állapotot hoz létre, mely ( a vér információs
mezejében)
– az agy limbikus rendszerének megbillenéséhez, majd
– a szervezet immunrendszerének, és végül
• egyes szervek, szervrendszerek, megbetegedéséhez vezet.
 És még miért játsszunk?

• A játékok növelik a kreativitást.

• A játékok csökkentik a reakcióidőt.

• A játékok fejlesztik a döntéshozatal képességét.

• Akik cselekvés/tevékenység alapú játékokat játszanak, 25

százalékkal gyorsabb a döntéshozatali képességük.

• A gyakrabban játszók több dologra is képesek egyszerre

odafigyelni anélkül, hogy összezavarodnának.
 És még miért játsszunk?

• A játékok fejlesztik a játékosok döntéshozatali képességeit.

• Az idegi szimulációs kísérletek szerint

– az emberek fejben állandóan valószínűségeket számolnak,
– ezeket finomítják, majd ezek alapján döntenek.

• A folyamat neve valószínűségi következtetés.

• Az agy a helyzet felmérés érdekében folyamatosan

– a vizuális és
– auditórikus információkat gyűjt.

• Végül eleget szed össze ahhoz, hogy az ember olyan döntést

hozzon, amit pontosnak tart.
 A versengés szerepe

• A mai diákok olyan társadalomban szocializálódnak,

ahol a gazdasági és politikai élet strukturálisan
magában hordja a versengés mozzanatát.

• Ebben a társadalmi valóságban kell majd megállniuk a

helyüket úgy, hogy a bennük rejlő képességeket
optimális módon legyenek képesek kibontakoztatni.

• A versenyeken és a versengésben való eredményes

részvétel nem pusztán tudás és hozzáértés kérdése.

• A sikeresség azon is múlik, hogy ki milyen módon tűri

a versenyhelyzetet, és mennyi rutinra tett szert benne.
 A versengés szerepe

• A versengés, amely általában magas érzelmi-

indulati hőfokon zajlik, hatékony eszközzé válhat a
szakember kezében.

• Hatására az emberek egy része olyan dolgokat is

ki tud hozni magából, amelyekre általában nem
lett volna képes.

• De az is megtörténhet, hogy emiatt némelyeknek

végképp elmegy a kedvük a kihívást tartalmazó
helyzetekben való részvételtől.
 A versengés szerepe

• A nevelésért is felelős intézményektől

elvárható, hogy olyan majdani versenyzőket
neveljen, akik a versengés felfokozott
hangulatában is képesek szem előtt tartani a
morális szempontokat, tekintetbe venni
mások méltóságát.

• A szakemberek képesek legyenek e folyamat

fejlesztő és pozitív vonásait felerősíteni s a
destruktívba forduló versengéssel együtt járó
negatív következményeket elkerülni.
 Az értelmi fejlődés fontosabb periódusai:

• 0-2 éves kor: szenzo-motoros szakasz:

gyakorló (explorációs) játékok.

– A játék legegyszerűbb formája.

– Az ún. érzékszervi-mozgásos viselkedés egységeinek

sokszoros megismétlése: ütögetés, rakosgatás, gurítgatás,
hangok ismétlése, tologatás, húzogatás, stb.

– Ezt a játékot a működtetés öröme, és az „én már tudom”

élménye vezérli.

– Később minden tárgyon, minden helyzetben sokszor

összekapcsolva is gyakorolja az egyes funkciókat a kisgyermek.

– Explorációs kutató drive.

 Az értelmi fejlődés fontosabb periódusai:

• 2-7 éves kor: műveletek előtti szakasz:

szimbolikus játék

– A műveletek előtti szakaszban a kisgyerekek a

világot szimbólumok, képzeleti képek, szavak és
gesztusok segítségével képezik le.

– A tárgyaknak és az eseményeknek már nem kell jelen

lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk.

– A valóságot önmagukhoz alakítják,

kísérletezgetnek és jelképesen modellezik az
eseményeket és helyzeteket
 Az értelmi fejlődés fontosabb periódusai:

• 7-14 éves kor (serdülőkor): műveleti gondolkodás szakasza:

szabályjáték

– A gyerekek igazodnak a felnőttek, vagy saját csoportjuk által közösen

felállított játékszabályokhoz.

• A felállított játékszabályok szabják meg, hogyan kell bánni az

eszközökkel, térrel, idővel és játszótársakkal.

– A szabályok egyúttal keretet és korlátokat jelentenek a fantázia, az

érzelmek, vágyak és az illúziók szabad áramlásával szemben.

– 12 éves kortól, a formális gondolkodás időszakától kezdve a gyerekek

elvontabban, akár pusztán verbális szinten is képesek elvégezni a
logikai műveleteket, kombinációkat tudnak végrehajtani
A játékok pedagógiai szempontú felosztása

• 1. ALKOTÓ JÁTÉK
– konstruáló játékok
– dramatizáló játékok
• 2. SZABÁLYJÁTÉKOK
– didaktikai játékok
– népi játékok

– mozgásos játékok:
- testnevelési játékok
• fogó- és futójátékok
• sor- és váltóversenyek
• versengések
• küzdőjátékok
• labdajátékok
- sportjátékok
• labdarúgás
• kézilabda
• kosárlabda
• röplabda
 A testnevelés és a rekreáció szempontjából lényeges mozgásos
játékok felosztás:

• Népi játékok
– énekes-táncos, dramatikus, társas, mozgásos
• Sportjátékok
– Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda
• Iskolai játékok
– futójátékok
– fogójátékok
– sorversenyek
– váltóversenyek
– labdás játékok
– küzdő játékok
– tantermi játékok
 A mozgásos játékok

• „Kifejezik az aktív mozgást, ami minden életkorban

szórakozást jelent és egyben versenyszerűséget is.

• A versenyzés egyenlő feltételeit a játékszabályok biztosítják.

• A játékszabályok, pedig összefüggnek a játék céljával és

feladatával”.

• A versenyjáték,
– a mozgásos játékok olyan ismétlődő, ciklikus folyamatát jelenti,
amelyben több futam eredményeinek összesítésével történik a
végsőeredmény megállapítása, a teljesítmény értékelése.
 Játék-
rendszerek
Taktikák
Technikák
Speciális képességek
Általános képességek
 A játékra jellemző sajátosságok (1)

• A játék célja a győzelem elérése.

– ügyesebben, eredményesebben stb.
• A játékosok célja: az ellenfél legyőzése
– akár az egyéni,
– akár a közösségben folyó játékoknál.
• Ezáltal: gyermeknek, felnőttnek egyaránt
– fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődést biztosít.
• A személyiség alapvonásait segít kialakítani,
– ezen kívül
• örömet szerez,
• szórakoztat,
• kitölti a szabadidőt,
• kielégíti a mozgásvágyat.
 A játékra jellemző sajátosságok (2)

• A játékcselekmény lefolyásának mindig

– pontosan meghatározott rendje van,

• Ez teszi lehetővé, hogy

– maradandó játékformák alakuljanak ki,
– azok bármikor felidézhetők legyenek;
– az iskolai nevelésben meghatározott nevelési célok
megvalósítása érdekében
• tanítható,
• felhasználható legyen.
 A játékra jellemző sajátosságok (3)
• A játék egyik legfontosabb sajátossága, hogy a tevékenység
– minden résztvevő számára,
– pontosan meghatározott,
– egyformán kötelező szabályok szerint folyik.
• A szabályok a játék belső rendjét biztosítják.
• A szabályok nélkül a játék
– értelmetlenné,
– érdektelenné válik.
• A szabályoknak fontos
– etikai jelentősége van.
• Pedagógiai szempontból
– a szabályok alkalmazása segíti a gyermek és felnőtt tudatos
fegyelmezettségének kialakítását és fejlődését.
 A játék néhány nevelő hatása

• Az esztétikai nevelésben.
• Pl.: a mozgásos játékok esztétikai hatásai:
– a játékrend szabályozottsága, belső rendje,
– a játék cselekményének lefolyása, ritmusa, dinamizmusa,
– a játék erőfeszítéstől mentes, könnyed tevékenysége.

• A játékban a gyerekek olyan akarati tulajdonságai

fejlődnek, amelyek a munkára nevelés feladataihoz
kapcsolódnak:
– kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, kitartás,
megbízhatóság, önuralom, kezdeményezőkészség,
fegyelmezettség, kollektív érzés, becsületesség.

• A játék sokoldalú fejlesztő hatása.

 A játék személyiségfejlesztő hatása

• A játékok a következő erkölcsi tulajdonságok,

jellemvonások kialakítását segítik:
– közösségi érzés,
– kötelességtudat,
– felelősségérzet (humanizmus),
– fegyelem,
– önuralom,
– akarat,
– érzelmi hatások.
 A játék személyiségfejlesztő hatása

• A játéktevékenység során fejlődik a

– figyelemkoncentráció,
– a helyzet felismerési,és
– döntési képesség,
– a gyors gondolkodás,
– kezdeményező- és szervezőkészség,
– találékonyság,
– a kreatív gondolkodás,
– a problémamegoldó gondolkodás.
 Testnevelési játékok

• Testnevelési játékok alatt azokaz a mozgásos játékokat

értjük, amelyeket az iskolai testnevelés didaktikai és
nevelési feladatainak megvalósítására használhatunk
fel, és amelyek önálló, de változtatható szabályokkal
rendelkezhetnek, rugalmas játékidőben és létszámmal,
szerrel vagy anélkül játszhatók.
• A szabályok alakításával befolyásolhatjuk a játékfeladat
teljesítésének nehézségi fokát. A játék során a feladat
sikeres megoldása jelenti a jó teljesítményt. A játék
során a sikerre törekvés, a másik legyőzése, a
versenyjelleg dominál. Ez ad lehetőséget a sportszerű
küzdelem megtanulására, a vereség és győzelem
tényének elviselésére.
 Sportjátékok

• A sportjátékok összetett mozgásfeladatokat

tartalmazó labdajátékok, szabályaikat
nemzetközi szinten egyesítették. Küzdő jellegű
játékok ezek, melyeket világszerte
versenyszerűen űznek. Bonyolult taktikai
eljárásokat és speciális technikai elemeket
tartalmaznak.
• Sportjátékok: a kézi-, a kosár-, a röplabda és a
labdarúgás.
• Alkalmasak arra, hogy az iskolai testnevelésben
is tanítsuk, de magasabb szintű művelésükre a
társadalmi sportokban van lehetőség.
 Játék az oktatási folyamatban

• Alkalmas oktatási feladat megoldására

– bemelegítési feladataként,
– fő oktatási feladatként,
– új ismeret előkészítéseként,
– oktatási anyag gyakoroltatásaként.
• Az új játék megtanítása mindig fő oktatási feladatként
jelentkezik.
• Szükséges a didaktikai cél meghatározása
– motoros
– kognitív
– szociális
• dimenziókban.
 Az optimális játék / a játék kiválasztás
szempontjai
• A játék
– feladatai, változatai és szabályai,
• A résztvevők
– életkora, játéktudása, képesség szintjei,
– létszáma, összetétele.
• A játéktér
– nagysága, alakja, minősége.
• A játék
– időtartama,
– dinamizmusa,
– intenzitása.
• A aktuális érzelmi - hangulati telítettség.
 A „jó” játék feltételei

• Az eredményességhez szükségesek!

• A tárgyi feltételek:
– a megfelelő méretű játéktér és
– a megfelelő mennyiségű, minőségű felszerelés.

• A baleset megelőzése.
– Baleset következhet be
• a résztvevők nagy száma,
• gyors iramú, hirtelen mozgás, mozdulat,
• test-test elleni küzdelem,
• a használt eszközök miatt.
 A „jó” játék feltételei

• A tanár és a tanulók közötti

– „helyes” viszony kialakítása.

• A határozott, következetes és igazságos

játékvezetés nagy szerepet játszik
– a balesetek elkerülésében,
– a játékfegyelem megteremtésében.

• A megfelelő fegyelem és a jól irányított játék

– megteremti az optimális hangulatot,
– fokozza a tanulók aktivitását.
 A fizikai rekreációban leginkább alkalmazott
szabályjátékok jellemzői:

• 1. A játék célja a győzelem elérése: akár egyéni, akár csapatban folyó játékot
vizsgálunk ebből a szempontból mindegyikre jellemző, hogy a játékosok célja a
saját fölényük biztosítása: az ellenfél legyőzése.

• 2. A játék idő-és térbeli határok között zajlik:

• - A játéknak mindig pontosan meghatározott rendje van. A játék egy adott
pillanatban elkezdődik, a cselekvéstartalmának elemei meghatározott
sorrendben követik egymást, majd a cselekménysorozat befejeződik.
• - Minden játék pontosan meghatározott, előre kijelölt, körülhatárolt játéktéren
zajlik.

• 3. A játék egyik legfontosabb sajátossága, hogy mindig pontosan

meghatározott és minden résztvevő számára egyformán kötelező szabályok
szerint folyik.

• 4. A játéktevékenységet érzelmi állapot jellemzi.

 A szabályjátékok szerepe a nevelési feladatok
megvalósításában

• A játék a nevelés valamennyi területén alkalmazható:

• - nemcsak a testi, hanem az értelmi nevelésben is nélkülözhetetlen,

• - a jellem kialakításának egyik legfontosabb eszköze,
• - hatása sokoldalú: életre, munkára nevel,
• - a játszókat aktivizálja, a fiziológiai hatások is érvényesülnek,
• - a játék segítségével ismerhetők meg a játékban résztvevők.

• A játék azért fontos nevelési eszköz, mivel a játék felszabadult

légkörében a játszó mindig őszintén viszonyul környezetéhez,
jellembeli tulajdonságait nem tudja leplezni, annak értékei és
hiányosságai önkéntelenül, szabadon nyilvánulnak meg.
 A testi nevelés.
A szervezet egészséges fejlődésének biztosítása, az egészség
megszilárdítása:

• A szabad levegőn, a különböző időjárási feltételek között zajló játékok

fokozzák a résztvevők ellenálló képességét, szervezetének
harmonikus, egészséges fejlődését, egészségük megőrzését.

• A szervezet egészséges, sokoldalú fejlődését a játékos tevékenység a

következő feladatokkal segíti elő:

• - az alsó-felső végtagok, a törzs izom-, valamint az egész szervezet

idegrendszerének sokoldalú, arányos erősítésével, funkcionális
tulajdonságainak javításával

• - a légzés és vérkeringés szerveinek fejlesztésével

• - az ízületrendszer megfelelő foglalkoztatásával

 A testi nevelés.
A különböző testi képességek sokoldalú fejlesztése

• A mozgásos játékok űzéséhez alapvető a fizikai

képességek bizonyos foka.

• A képesség fejlődésének színvonala függ a mozgások

minőségétől, intenzitásától, az ismétlések számától.

• A motoros képességek színvonala nemcsak feltétele a

játéknak, de egy magasabb eredménye is.
 A testi nevelés.
A mozgásműveltség színvonalának emelése

• A testi képességük fejlődése révén az elsajátított mozgásfeladatok

ismeretének bővülésével mozgáskultúrájuk, mozgásműveltségük,
illetve játékkultúrájuk határa kibővül.
•
• A játékok mozgásanyaga sokrétű.

• A játék által a mozgások csiszolódnak, tökéletesednek.

• Sok mozgáskészség elsajátítására van lehetőség, melyek alapokat

képeznek:
– - a bonyolultabb játékok, technikák megismeréséhez,
– - az élet összetett, mindennapi tevékenységének elsajátításához,
– - más sportág ismereteivel való összekapcsolódáshoz.
 A testi nevelés.
A játék és sportjátékok űzése iránti érdeklődés és igény
kialakítása

• A rendszeres játék és testedzés iránti igény alapja, hogy

– a játékot önként is kezdeményezzék.

• Meg kell kedveltetni a játékot:

– örömet, felüdülést, kikapcsolódást nyújtson, és
– mindig biztosítson valamilyen szintű sikerélményt.

• A játék ilyen igényeinek mindenkori kielégítése vezeti el a

játékban résztvevőket
– a sportjátékok kedveléséig, amely a
– későbbi rendszeres testedzés iránti igény felkeltésének feladatát
is betölti.
 A didaktikai alapelvek érvényesítése

• a, Minden játékfoglalkozásnak képző és nevelő

céljának kell lennie!
– A tanított játékoknak biztosítani kell az előre meghatározott
képességek, készségek, jártasságok kialakítását, fejlesztését,
tökéletesítését a képzési célnak megfelelően.

• b, Életkori sajátosságok figyelembevételének elve!

– A játékok tartalma, jellege, fiziológiai hatása feleljen meg a
résztvevők fizikai és szellemi fejlettségének, fejlődési
sajátosságainak, előképzettségüknek.
 A didaktikai alapelvek érvényesítése

• c, A fokozatosság elvének érvényesítése!

– A fokozatosság elvének betartásával a résztvevők könnyebben megtanulnak
bonyolult játékfeladatokat is.
– Az elv követeli a fokozatos áttérést az ismert játékról az ismeretlenre,
könnyebbről a nehezebbre, illetve egyszerűbbről az összetettre.

• d, A tervszerűség, egymásra épülés, folyamatosság elve!

• Biztosítanunk kell a játékok tartalmim kapcsolatát, egymásra
épülését.
 A didaktikai alapelvek érvényesítése

• e, Minden játékot tökéletesen kell elsajátítani!

– Csak akkor válik élvezetessé a játék, ha már többször játszották, jól ismerik a
feladatokat, a megoldási lehetőségeket, a szabályok alkalmazása automatikussá
válik.
–
• f, Megfelelő időt biztosítsunk egy-egy játék megtanítására,
begyakorlására!

• g, A tartósság, szilárdság elve!

• A játék tökéletes elsajátításához hozzátartozik

– a többszöri ismétlés,
– a megfelelő gyakorlás.
 A játék és a didaktika kapcsolata

• A sportjátékok előkészítése a testnevelési

játékokkal:

– a speciális technikai és taktikai elemek oktatásának

előkészítése,
– az általános technikai és taktikai elemek
begyakorlása,
– a „labdakezelési gyakorlatok” színesítése.
 A játék és a didaktika kapcsolata

• Technikai elemek előkészítése.

– A technikai elemek begyakorlására elsősorban a

váltó- és sorversenyeket alkalmazzuk.
• A tanult technikai elemeket sportjátékszerű labdajátékokkal
is begyakoroltathatók.

– Az összes fogójáték a labda nélküli technikát készíti

elő.

– A lábmunka előkészítő játéka, a „Kotló és a kánya”

című játék.
 A játék és a didaktika kapcsolata

• Taktikai elemek előkészítése.

– A támadásnál vagy a védekezésnél nélkülözhetetlen
helyezkedési készség kialakítását segítik a
• „Labda-cica”,
• „Labda-táncoltató”,
• „Döngető”,
• „Fogyasztó” stb. játékok.
• Az emberfogásos védekezés oktatásához a
– „Pontszerző”,
– „Számfogó” játékok alkalmazhatók.
• Az elzárás speciális előkészítését a
– „Keresztező fogó” az teszi lehetővé.
 A játék és a didaktika kapcsolata

A játék tanításának didaktikai lépései

•A játék didaktikai céljának ismertetése, a nevelési cél megfogalmazása

•A játék címének közlése
•A játék lefolyásának ismertetése
•A játékot leginkább meghatározó játékszabályok közlése
•Az eddig mondottak visszakérdezése (a lényeges részekre vonatkozóan)
•Próbajáték (új/bonyolult játék esetében egy-egy játékszituációt modellezve)
•A játék elindítása
•A játék aktív vezetése, irányítása (a didaktikai és nevelési célok aspektusából)
•A játék megállítása balesetveszélyes helyzet, vagy a játék „meg nem értése” esetén
•A játék befejezése
•A játék értékelése (pozitív tartalommal, általános dicsérettel, konkrét dicsérettel, ok
feltáró következtetésekkel, a jövőbe mutató fejlődési lehetőségek megmutatásával)
 A játék és a didaktika kapcsolata
• 1. A játék kiválasztása.
• 2. Játéktér és játékeszközök előkészítése.
• 3. Csapatalakítás.
• 4. Csapatvezetők, kezdő játékosok kiválasztása.
• 5. Segítők kijelölése.
• 6. Játékosok elhelyezése a játéktéren.
• 7. A főbb szabályok ismertetése
• 8. Magyarázat
• 9. A játék megnevezése.
• 10. A játék leírása.
• 11. A feladatok ismertetése.
• 12. A győzelem feltételeinek és a játék végének a meghatározása.
• 13. Célravezető megoldások közlése, tanácsok.
• 14. A játékeszközök kiosztása.
• 15. Bemutatás, próbajáték.
• 16. A játék megindítása és vezetése.
• 17. A játék befejezése.
• 18. A játék értékelése.
A játék során a foglalkozásvezető kiemelt szerepe a játékvezetés.

• A játékot az előre meghatározott, szabályban rögzített jelre indítsuk el

(sípjel, taps, vezényszó, számolás). Fontos, hogy a sípjelzéseket
ismerje a tanuló.

• A játék során a következő sípjeleket használjuk:

• - Egyes sípjel: kezdés, szabálytalanság
• - Kettős sípjel: gól, pontszerzés
• - Hármas sípjel: a játék befejezése
• - Többszöri, szaggatott sípjel: általános hiba, a játék megszakítása,
megállítása
• - Egy hosszú, egy rövid sípjel: mindenki figyeljen, vigyázz!

• Ezek a sípjelek megegyeznek a sportjátékoknál alkalmazott sípjelekkel.

 A játékvezetés tartalmi követelményei:

• A foglalkozásvezető mindig olyan helyre álljon, úgy

helyezkedjen, hogy jól láthassa a játékot.

• A tartalmi követelmények:
– - határozott, biztos fellépés,
– - hiba esetén, határozott, magabiztos ítélet,
– - hozott döntés ellen ne engedje a reklamációt,
– - jogtalan előny szerzését időben akadályozza meg,
– - mindig a játékvezetőnek van igaza!
 Nevelési feladatok a játékvezetésben:

• Alapvető, hogy helyes ítélettel nevelünk.

• A játék közben heves érzelmi megnyilvánulásokra kell számolni.

• Vigyázni kell, hogy a győztes öröm ne fejlődjön elbizakodottsággá,

nagyképűséggé, a vesztes csapat ne essen kétségbe, és ne okolják
egymást a vereségért.

• Nevelőmunkánkban a játékokkal el kell érnünk, hogy tanulóink a

sikert és a vereséget, győzelmet, kudarcot egyaránt el tudják viselni.
 A foglalkozásvezető kiemelt feladata a játék fiziológiai hatásának
szabályozása.

• A feladat, hogy biztosítani kell:

• - az egészség
– szinten tartását,
– megszilárdítását,
– növelését,

• - a különböző testi képességek fejlesztését,

• - a résztvevők edzettségi állapotának emelését.
 A tervezés szabályozásának három tényezője

• Pozitív hatások, változások csak megfelelő

mértékkel, intenzitással végzett játék
eredményeként jön létre, amikor a terhelés a
résztvevők számára optimális!

• A fokozatosság elvét biztosítani kell!

• A játékterhelésnél is érvényesüljön a
sokoldalúság elve!
 A fiziológiai terhelés csökkentésének módjai a
játékban:

• Rövid szünetek beiktatása

• Az egész játékidő csökkentése
• A játéktér nagyságának csökkentése, a táv
hosszának csökkentése
• Feltételek könnyítése
• Feladatok nehézségi fokának könnyítése: pl.
egyszerűbb szabályok
• Szerepes játékoknál folyamatos váltás
 A fiziológiai terhelés növelésének módjai a játékban:

• A játékidő hosszabbítása
• Pályák, távok növelése
• Feltételek nehezítése
• Játékeszközök súlyának növelése
• Labdák számának növelése
• Ismétlésszám növelése
 A testnevelési játékok felosztása

• Futó játékok, fogó játékok

– A gyors futás dominál, az győz, aki gyorsabb.
• Futó játékok
– egyéni és csoportos.
• Fogójátékok
– egyszerű fogójátékok:
• egy fogóval,
• kettő vagy több fogóval,
• félperces fogó.
– fogójátékok házzal:
• kijelölt terület a ház,
• kézfogás a ház,
• függés a ház,
• különböző testhelyzet a ház.
 A testnevelési játékok felosztása

• Fogójátékok különleges feladatokkal:

– érintő fogó,
– keresztező fogó,
– folyosófogó,
– kézilabda-, labdarúgófogó, stb.
– lovas fogó,
– láncfogó stb.

• Fogó és futójátékok didaktikai nyeresége:

– társas együttműködés,
– térbeli tájékozódás,
– csoportos mozgás,
– csoportos mozgásban ütközések elkerülése.
 A testnevelési játékok felosztása

• Sorversenyek
– Azok a csapatjátékok, amelyeknél a végrehajtás
során a csapat tagjai azonos feladatot, azonos időben
hajtanak végre.

• Felosztásuk szerint:
– sorverseny helycserével,
– sorverseny sorkerüléssel,
– sorverseny kijelölt távolságra.
 A testnevelési játékok felosztása

• Váltóversenyek
– Azok a csapatjátékok, amelyeknél a csapat tagjai
azonos feladatot egymás utáni sorrendben hajtanak
végre.
• Felosztásuk szerint:
– egyszer kerülő váltóversenyek
– kétszer kerülő váltóversenyek,
– váltóverseny szemben álló oszlopokkal,
– váltóverseny körben,
– váltóverseny négyszögben.
 A testnevelési játékok felosztása
• Versengések
– A fizikai képességek, illetve valamely elsajátított
mozgásban való gyakorlottság elmélyítését szolgáló
tevékenységek.
• Felosztásuk szerint:
– Versengések labda nélkül:
• együttes versengés,
• csoportos versengés.
– Versengések labdával:
• labdagurító,
• labdahordó,
• labdaadogató,
• labdavezető,
• célba és távolba dobó feladatokat tartalmazók.
 A testnevelési játékok felosztása

• Küzdőjátékok
– A fizikai erő, a test-test elleni küzdelem játszik
elsődleges szerepet.

• Felosztásuk szerint:
– Páros küzdelmek:
• húzással,
• tolással,
• birkózással.
– Együttes küzdelmek.
– Csapat küzdelmek.
 A testnevelési játékok felosztása

• Labdajátékok
– Önálló szabályokkal rendelkező csapatjátékok,
amelyek a korábban szerzett képességek és
tulajdonságok fejlesztése mellett egy bizonyos szintű
játékintelligenciát, játékkészséget alakítanak ki.
• Felosztásuk szerint:
– a labda megszerzésével (elfogásával) kapcsolatos
játékok,
– mozgó társ eltalálásával kapcsolatos játékok,
– célzással és távolba dobással kapcsolatos játékok,
– sportjátékok oktatását előkészítő csapatjátékok.
 Felhasználható szakirodalom

•Bíró M. (2015): Mozgásos játékok EKF Líceum Kiadó

https://unieszterhazy.hu/public/uploads/mozgasos-jatekok_5551e3be52c44.pdf

•Rigler E. (2004): Sportjáték-elmélet Budapest

•Magyar Gy. (2002): Kárpát-medence magyar játékai
Komárom Print Kom 2000 Kft
•Horváth Z. (1999): Játék és szabadidő BDTF Szombathely
•Varga P-né (1971): Az iskolai testnevelés játékai Sport
Budapest