IRKA-FIRKA

TÁRGY: MŰVÉSZETI NEVELÉS MÓDSZERTANA

0. OLDAL
TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 1

1. A FIRKÁK HELYE A GYERMEKRAJZOK FEJLŐDÉSI SZAKASZAIBAN ...... 1

1.1.A FIRKÁK FORMÁI ................................................................................................... 2

1.2.A FIRKÁK SZAKASZOLÁSA FEJLŐDÉSLÉLEKTANI SZEMPONTBÓL .. 3

1.3.A FIRKATESZTEK ..................................................................................................... 5

ÖSSZEFOGLALÁS................................................................................................................. 7

IRODALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 8

1. OLDAL
BEVEZETÉS

Valószínűsíthető, hogy már réges-régen, a történelmi korokban is szívesen firkáltak a

kisgyermekek. Hiszen a firkálás és rajzolás egy nagyon izgalmas játék, felfedezés és
kísérletezés. Azokban a korokban, amikor még nem volt papír, a gyermekek homokba,
fölbe húzták, fakéregbe, falba, jégbe karcolták rajzaikat.
Már igen korai szakaszban, 1,5 éves kor körül megjelenhet a kisgyermekek ábrázoló
tevékenysége, de ez nem tekinthető tudatosnak. Hiszen a gyermekek ebben a korban
fedezik fel a világot, a felfedezés során rátalálnak a rajzeszközökre, és nyomot hagynak
a világban, akár bottal, ceruzával, zsírkrétával, filccel… Az első - úgynevezett – firkák
megszületését a mozgás öröme ösztönzi, nem pedig az alkotás. A firkálás, „össze-
vissza” vonalak, körszerű formák alkotása örömmel tölti el a gyermeket, amit nap mint
nap gyakorol, gyakran ott is, ahol nem lehetne…
A személyiség első lenyomatának is tekinthetjük a firkát, mivel megelőzi a beszédet
(általában).

1. A FIRKÁK HELYE A GYERMEKRAJZOK FEJLŐDÉSI SZAKASZAIBAN

A gyermekek rajzainak megfigyelése során egy fejlődési folyamat figyelhető meg. Ezt a
fejlődési folyamatot a 19. század végén, 20. század elején kezdték el vizsgálni. Victor
Löwenfeld 6 szakaszt különített el. Rajzfejlődési szakaszolása a pszichomotoros működés
megfigyelésén és a rajzok technikai, esztétikai és ikonográfiai vizsgálatán nyugszik, még nem
foglalkozott a pedagógiai munka é a kulturális környezet vizsgálatával (Kárpáti, 2019).
1. Firkálás szakasz (2-4 év): rendezetlen, körkörös, hosszanti vonalak, melyeket meg is
nevez a gyermek a tevékenység végén. A forma az elsődleges, a szín másodlagos
(ösztönös).
2. Presematikus szakasz (4-6 év): korai szimbólumok kialakulása, a kezdetleges emberi
alakok megjelenése. Sajátos szimbolikus térábrázolás.
3. Sematikus szakasz (7-8 év): az előző szakaszban kialakult szimbólumok, sémák tovább
fejlődése, kompozíciók, tárgyak, figurák, színek sémáinak kialakulása, alapvonal
megjelenése.

2. OLDAL
 4. Bontakozó realizmus szakasza (realizmus hajnala) (9-12 év): a térkihasználás fejlődése,
színábrázolási konvenciók elsajátítása, kísérletezés, az emberrajz már kifejezi a kort,
nemet, hangulatot.
5. Pszeudo-naturalista szakasz (12-14 év): kritikai szemlélet (ember, környezet), részletek
számának bővülése, karikatúrák, háromdimenziós térábrázolás, valósághűségre való
törekvés, árnyalatokban gazdag színhasználat.
6. Döntések szakasza (serdülőkor, 14-17 év): részletesebb kidolgozás, vissza a
gyermekkori vizuális nyelvhez (firka, graffiti), közvetlen önkifejezés helyett
szimbólumok használata, hullámzó teljesítmény jellemzi (tehetségek mélypontja).

1.1. A FIRKÁK FORMÁI

A gyerek megtapasztalja, hogy nyomot hagyhat bizonyos eszközökkel. A gyerek kipróbálja

fürdés közben a csempére történő fröcsölést, a bottal, kézzel, újjal kenegetést, tapicskolást,
mindent, amivel nyomot lehet hagyni. Ugyanígy kézbe fogja a ceruzát, filcet, zsírkrétát és
nyomot hagy vele – jó esetben a papíron -, kezdetben nincs ábrázoló szándék, csak ismerkedik
az eszközökkel, azok tulajdonságaival. Az „alkotás” véletlenszerű böködés, huzigálás,
csapkodás eredménye, cél a nyomhagyás. A mozdulatok még nehézkesek, görcsösek a vállból
irányított izommozgás miatt, marokfogás jellemző még. Ez az időszak a szem-kéz koordináció
fejlődésének kezdete. A firkálás kezdetét a szakirodalmak többsége 1,5-2 éves korra teszi. Az
izommozgás finomodásával a firkák különböző formákat öltenek.
Helga Eng három firkaformát különböztet meg az izommozgás alapján:
- lengővonalas firka: kar és könyék ízületéből indított mozgás, könnyedebb mint a vállból
irányított firkálás, azonban még nehezen szabályozható a gyermek számára, a papír
széle nem akadály, ezért nagy felületkere van szükség.

3. OLDAL
 - körvonalas firka: „gyakorlás” hatására a csuklóízület lazul, a könyök és csukló mozgása
finomodik, folyamatos, körkörös mozdulatokkal firkál a gyermek.

- különböző formák: a firkálás, rajzolás az ujjakra koncentrálódik, a gyermek mozdulatait

pontosítani, irányítani tudja. Eddig a kéz dominált, a keze vezette a mozdulatokat, a
szeme pedig követte, ezek elkezdenek összehangolódni. Meg tudja állítani a
mozdulatot, megszületnek az első szándékos körvonalak. Az ösztönző az eszközök
uralása, mintsem az ábrázolás.

Cyril Burt a szándék szerint csoportosította a firkákat, négy féle csoportot különböztet meg:
- szándék nélküli firka: elsősorban vállból történik a rajzolás, általában jobbról balra,
tiszta izommozgás.
- szándékos firka: a gyermek már megnevezi a firkát, ugyan még lehet, hogy ma kutyát
nevez meg, holnap lovat.
- utánzó firka: az izommozgás már csuklóból történik, és megjelenik az ujjakra
koncentrálódó mozgás.
- lokalizált firka: a gyermek megpróbálja egy bizonyos tárgy adott részeit megjeleníteni,
növekvő vizuális kontroll jellemzi.

Mindkét csoportosításnál megfigyelhetjük, hogy a gyerekkori firkák alapján történik meg a

felosztás, azonban Victor Löwenfeld felosztása szerint a „firka korszak” serdülőkorban, a
döntések szakaszában újra visszatér.

4. OLDAL
 1.2. A FIRKÁK SZAKASZOLÁSA FEJLŐDÉSLÉLEKTANI SZEMPONTBÓL

A kezdeti időszakban a firkálással létrejövő jel még nem emelkedik ki a síkból a gyermek
észlelésében. Ez a síkból történő kiemelkedés a folttá záruló korszakban történik meg. A folt
összekapcsolása a látott dolgokkal gyorsan létrejön, az észlelés leszűkül a legjellemzőbb
jegyekre, vagyis megjelenik az absztrakciós képesség. Ezáltal egy adott folt bizonyos
karakterjegyek alapján lehet kutya, egy másik karakterjegy alapján akár valami más. Ezt a
foltokba történő belelátást később felváltja tudatos, irányított rajzolás. Majd kialakul az
összhang a képzelet és a mozgásvezérlés között.
A firkák igazi felfedezőjének Rhoda Kellogot tartjuk, még pedig azért, mert elődei ugyan
elismerték, és osztályozták is a rajzolást megelőző szakaszt, de nem fektettek túl nagy hangsúlyt
vizsgálatukra, nem értékelték nagyra a firkák jelentőségét. A firkát tökéletlen rajznak
tekintették, az 1900-as évek elején íródott könyvek a firkálást „haszontalan” tevékenységnek
tartották. Kellog óvónőként kezdte el gyűjteni, és megfigyelni 2-6 éves gyermekek rajzait és
arra a következtetésre jutott, hogy a firka a vizuális nyelv elsajátításának legfontosabb szakasza.
I. Firkakorszak (1−4 év):
o alapfirkák (1,5−2 év): a gyermek számára a mozgás öröme számít, tépi,
ceruzával szurkálja a papírt, véletlenszerűen húz vonalakat, vállból rajzol,
lengővonalas firka jellemzi a tevékenységet.
o motívumszakasz (2 év körül): lengővonalas és körfirka korszaka. Jellemző két
vagy több firka összekapcsolása, alapfirkák kombinálása, kombinátumok
létrehozása.
o formaszakasz (2−3 év körül): már megnevezik mit rajzolnak, de ezek a
megnevezések még önkényesen változnak, nem feltétlenül illeszkednek a firka
tényleges tartalmához. Felismerik, hogy ok-okozati összefüggés van a firka és
az eszköz között. Firkáikban megjelennek ősi motívumok (őskör,
mandalaforma). A körforma megjelenése kiemelt jelentőségű, később az
emberábrázolásnál fontos szerepet tölt be. A szakasz végére összekapcsolják a
vonalak végét, zárt alakzatokat hoznak létre. Azonban az alakzatok, tárgyak még
nem feltétlenül ismerhetők fel.
o kompozíciós szakasz (4 év körül): már nem alapfirkákból, hanem diagramokból,
kombinátumokból alakítják a gyerekek a formákat, Kellogg ezeket a formákat

5. OLDAL
 aggregátumoknak hívja (félig kép, félig firka). A formákra még az aránytalanság
jellemző.
II. Képalkotó szakasz (3,5−5 év körül)
o fejes-lábas figura: egy nagy kör, mely a fejet ábrázolja, ehhez kapcsolódnak a
lábak, karok (vonalak), az arcon szem, száj, fejen haj ábrázolása figyelhető meg,
mindig szembe nézetből készül a rajz.
o vonalséma: a gyermek a törzshöz kapcsolja a végtagokat egy-egy vonallal, az
arcon már megjelenik az orr is.
o körvonalséma: a végtagokat már körvonallal jeleníti meg a gyermek, arc és ruha
részletei is ábrázolásra kerülnek.
o kevertprofilos-séma: a gyermekek az arcot még szemből jelenítik meg, azonban
az orrot már profilból.
o teljes profil: a fejet profilból ábrázolják már a gyermekek, de a test, és végtagok
még részben szemből kerülnek ábrázolásra.
o jelenségszerű ábrázolás: kidolgozott részletek, élethű megjelenítés. 8 éves kor
alatt nem jellemző.

1.3. A FIRKATESZTEK

Ma már tudjuk, hogy a firkálásnak fontos szerepe van az ábrázolás kialakulásában, a firkálgató
gyermek magát fejlesztve jut el az egyik fázisból a másikba. Feltételezzük ma már azt is, hogy
a firkálás hatással van az olvasástanulásra is. Azonban nem csak a kisgyermekek firkálnak, és
nem csak a 4 év allati firkáknak van jelentősége, hanem a nagyobb gyermekek, felnőttek
„firkái” is elemezhetők, tesztek során felhasználhatók. A firkák értékét érintetlenségük adja,
tudattalan tartalmakra utalhatnak, és őszinték. Jellemzően a firkát projektív tesztként nem
alkalmazzák, a firkának a fejlődéslélektanban és az analitikus pszichoterápiában van nagy
jelentősége.
Firkatesztek a teljesség igénye nélkül:
1. Spontán firka
Nem instrukció mentén keletkeznek, hanem valamilyen más tevékenység során (telefonálás,
értekezlet….). Ugyan nem instrukcióra készülnek, de létrejöttüket elő lehet segíteni a környezet
kialakításával pl. Auerbach a terápiás (pszichoanalitikus) ülések során adott a pácienseinek egy
jegyzettömböt és ceruzát. A terápiás ülés végén az így keletkezett firkákhoz asszociációkat kért.

6. OLDAL
Nem javasolt, hogy szótárszerű értelmezéseket használjunk a spontán firkák értelmezéséhez
(Vass, 2011).
2. Meurisse firkateszt
A vizsgált egyén egy A4-es lap közepére felírja a nevét, majd a ceruzát a nevét alkotó utolsó
betűjének utolsó pontjára helyeztetik. Majd azt az instrukciót kapja, hogy kezdjen el firkálni,
amíg a vizsgálatvezető meg nem állítja (kb.2 perc). Nagyon különböző firkákat kaphatunk az
egyes vizsgált személyeknél, pl. extravertált személy erős nyomatékkal keresztülvág a teljes
lapon, a szorongó személy apró, bizonytalan körmozgással firkál a neve körül maradva.
3. Grätz-féle firkateszt
4 db A4-es lapot függőleges kétszeri hajtogatással négy részre osztunk. A vizsgált személyt
megkérjük, hogy ábrázolja a kimondott szó által keltett benyomást spontán vonalakkal,
formákkal. Minden szóhoz egy hajtogatással jelzett terület tartozik, a rajz befejezése után írja
arra területre a szót. Az alkalmazott ingerszavak pl. harag, félelem, gyűlölet, megbocsátás
(Vass, 2011). A teszt értelmezése a vizsgált személlyel történő beszélgetés alapján történik,
mert az számít, amit a rajzoló a teszt közben átél.
4. Psychogalaxy firkateszt
A vizsgált személynek 15 fogalmat kell ábrázolni nem figuratív módon, olyan vonalakkal,
formákkal, amely nem ábrázol semmilyen konkrét dolgot. Ingerszavak: düh, félelem, öröm....
A Psychologalaxy-kutatásról kapta ez a módszer a nevét, a kutatás meghatározta mindegyik
ingerszó prototípusait.
Például a düh prototípusai:

(Vass, 2011, 208)

7. OLDAL
1-2. egyenes vonalakkal történő erős satírozás, nem tölti ki teljesen a felületet,
3. az egész felületet kitöltő firka,
4. olyan sok satírozás, amitől fekete lesz a firka egy része,
5. egy vagy több hegyes, és élesen megtört vonal,
6. spirál alakú formák,
7. középen kereszteződő vonalak,
8. középpont és hozzá tartozó sugarak, vonalak (Nap vagy ahhoz hasonlít),
9. emelkedő vagy lejtő, egyszeres vagy többszörös vonal,
10. arc vagy emberfigura,
11. kevés vonal, bármilyen alakban,
12. kitörésre vagy lángra emlékeztető firka,
13. konkrét dolgot ábrázoló, figuratív firkák, bármilyen tartalommal,
14. előbb egy tisztán kivehető ábra készül, majd ezt összefirkálja a rajzoló,
15. apró pacák, foltok (Vass, 2011)

ÖSSZEFOGLALÁS

A szakirodalom kezdetben igen mostohán kezelte a firka korszakot. Azonban a későbbi

kutatások során kiderült, hogy a firkálásnak fontos szerepe van az ábrázolás fejlődésében. Már
ebben a kezdeti szakaszban sem csupán öntörvényűen fejlődik a gyermek, hanem utánoz is.
Csupán csak a mozdulatot, az író, rajzoló felnőtt gesztusait utánozza, nem magát az ábrázolást.
A firkálás kezdetét a szakirodalmak nagy része 2 éves életévre teszi. Hogy mikor kezdődik a
firka korszak és hogyan fejlődik egy adott gyermek rajzi képessége, az legfőképpen a kulturális
háttértől függ, amiben a gyermek él, nevelkedik. Ha van a gyermek közelében papír és ceruza,
akkor nap mint nap használja a gyermek. Ha nincs, az sem jelent gondot, például az eszkimó
gyerekek a hóba, az afrikai gyerekek a homokba firkálnak, rajzolnak.
A firkákat a fejlődéslélektanban és az analitikus pszichoterápiában tesztként is alkalmazzák,
mivel azok tudattalan tartalmakra mutathatnak rá és őszinték.

8. OLDAL
IRODALOMJEGYZÉK

Feuer Mária (2005): A gyermekrajz, Budapest, Akadémiai Kiadó

Feuer Mária (2000): A gyermekrajzok fejlődéslélektana, Budapest, Akadémia Kiadó

Kárpáti Andrea (2019): A gyermekrajztól a fiatalok vizuális nyelvéig, Budapest, Akadémia

Kiadó

Kárpáti Andrea (2004): Firkák, formák, figurák – a vizuális nyelv fejlődése a kisgyermekkortól
a kamaszkorig, Pécs, Dialóg Campus Kiadó

Vass Zoltán (2011): A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer,

Budapest, L’Harmattan

9. OLDAL