15.

AZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEKEK FEJLŐDÉSI FOLYAMATÁNAK JELEI A

VIZUÁLIS ALKOTÁSAI TÜKRÉBEN. A GYERMEKI ALKOTÁSOK
MEGFIGYELÉSEN ALAPULÓ KOORDINÁLÁSA.
- Fejlődési szakaszok
- Rajzfejlődés, Firkaformák, Séma kialakulások és fejlődések
- Rajzelemzési szempontok (lélektani, rajzpedagógiai, esztétikai)
- Legfontosabb képi jellemzők, elemzésük gyermekrajzok alapján
- Kompenzáció és tehetséggondozás
- Megadott témában (évszakok, évközi ünnepek, család) vizuális foglalkozás
szervezése és irányítása, eszköz és technikai ismeretek.
- Fogalmak: gyermekrajzok esztétikuma, irányított és irányítás nélküli alkotások,
értékelés, tárgy- és környezetkultúra, anyagok, eszközök, szemléltetés, illusztráció,
komplex művészeti nevelés, képességfejlesztés, értékelés, differenciálás.

Fejlődési szakaszok, Rajzfejlődés

 Az ábrázolás fejlődése követi a gyermek értelmi képességeinek fejlődését.

 Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé.
 Az ábrázolás nagy jelentőséggel bír a központi idegrendszer, az agy, a szem, és a kézmozgások
fejlődésében. A kéz finommotorikájának fejlettsége szoros összefüggésben áll a gondolkodási funkciók
kibontakozásával és differenciálódásával.

 PIAGET – RAJZFEJLŐDÉS SZAKASZAI:

1) Nyomhagyás (2év): Nincs szándéka vele, ismerkedik az írószerrel, mindenhova nyomot hagy
2) Firkakorszak (1-3év): Nyomhagyó firkálás. Még nem a papírra kerülő vonalaknak örül, hanem a
mozdulatoknak, ez a funkcióöröm. A papír széle nem korlátozza.
3) Formafirkálás (4év): Már tud ceruzát fogni. Megjelenik a szándékos nyomhagyás. Felfogja, hogy mit
csinál  gyors fejlődés. Belefeledkezik az alkotásba (örömöt szerez neki, átéli)  esztétikai élmény.
Összes firka egy lapon. Kibontakozik a körfirkából az emberi alak. Az ábrázolás lassan
differenciálódik.
4) Kezdetleges ábrázolási szándék (5év): Észreveszi, hogy a firka hasonlít valamire. Kezd jelentést
tulajdonítani neki, ami még változó. Rendszeresen utánozzák egymást.
5) Valódi ábrázolás kezdetei (6év): Ábrázolási szándéka konkrét. Észreveszi a karakterjegyeket (pl.
többféle virág van) Érzelmekben gazdag rajzok. A sémák világosabbá válnak. A rajzok
felismerhetőek.
6) Valódi ábrázolás kiterjesztése (7-8év)

 WILDÖCHER – RAJZFEJLŐDÉS SZAKASZAI:

1) 1-3év: Firkakorszak (Határozatlan, amorf firkák  kezdetleges alakrajzolás)
2) 4-9 év: Képzeletszerű rajzolás, intellektuális realizmus
• 6-7év között mindent lerajzol, ami neki jó/rossz. Az újdonság, tudás, komm. eszköze.
• Fantáziavilágának kivetülése. Egocentrikus rajzok.
• Rajzlap egészét kitölti (részletes, díszít). Kialakul a stabil emberábrázolás.
3) 9-15 év: Természetszerű ábrázolás, szemléleti realizmus
• Úgy rajzolja le, ahogy kinéz valami. Radírozás megjelenik.
 AZ EMBERÁBRÁZOLÁS FEJLŐDÉSE
o Az emberábrázolás már a firka korszak végén megjelenhet. Leggyakrabban a fej-láb emberke vagy két
kör összeillesztése.
o 3-4 év: Azt rajzolja, ami fontos: fej, szem, száj, orr, fül, kéz, láb. Általában aránytalan.
o 5 év: Megjelenik a haj, ujjak, ruházat, nemek. Egyre arányosabb. A ruha megjelenése a rajzon a
szocializáció jele.
o 5-7 év: 70-80%-ban érdemileg kitöltött a lap.
o 6-7 év: Részletgazdagság az emberen, fokozott díszítettség a ruhákon.
o 7-9 év: Megszilárdul a stabil emberalak. Nyak, váll, térd, sarok ábrázolása.
o 9 év: Mozgás ábrázolása, az ember oldalról való ábrázolásának kezdete.
o 12-15 év: Elhagyják a rajzolást, csak a tehetséges rajzol tovább.

Firkaformák
o Kompozíciós firkák: aggregátumokba építik (Juxta kompozíció: Összevegyíti a firkákat. A
tárgyaknak és a dolgoknak nincs meg a szemléletes rendje. Az egymásmellettiséget tekinti logikai,
oksági összefüggésnek.)
o Alakba épített firkák: a kitöltés firkával történik
o Kép egészébe épített firkák: a rajzot átértelmezi a firka (pl. szél, eső, hó)
 Lengővonalas firkák (egyre kisebb lesz, finomodik a mozgása)
 Körvonalas / fészek firka

Séma kialakulások és fejlődések

 SÉMA Def.: A cselekvést irányító, viszonylag állandó belső, mentális modell, amely tartalmazza a már
meglévő tudást. Sokszor ismétlődő cselekvés, amely belső mintává alakul. Élmények, emlékek,
tapasztalatok maradványa, melyben van valami az eredeti helyzetből. Érzelmek szövik át.
 A sémák szerepének korlátozója a beszéd. Kialakulásával egy-egy szó lép a régebben egész
cselekvéssorral lejátszott élmények helyébe. A szó az eredeti cselekvés leegyszerűsített változata,
cselekvésvázlata, az esemény vázlatos lerövidítése.
 Amikor a gyerek játszik, nem mindent játszik el részeletesen. A cselekvéssorban olyan fordulatok is
megjelennek, melyeket nem utánozzák le teljesen, csak jelzik a cselekvést, utalnak rá.
 Szerepe: játékfolyamatban áthidaló, összekötő funkció.
 Szinkretikus séma: Fantázia  Az emlékek az eredeti élmény indulati-érzelmi feszültségének
megfelelően, de a sűrítés révén eltorzítva idéződjenek fel.
 Rajzoknál: A gyerek úgy fejezi ki tudását/benyomásait a dolgokról, hogy a sablonok (sémák) nem
korlátozzák, a valóság külső mintája nem befolyásolja képzeletét.

Rajzelemzési szempontok (rajzpedagógiai, esztétikai, lélektani)

1. Pedagógiai szempontok:
- Vonal (erős/halvány, hossza), Foltok, formák
- Színhasználat (keverés)
- Eszközhasználat (anyagismeret az óvónőtől függ)
- Rajztechnikai rutin
- Képi elemek (saját / társát utánozza)
2. Esztétikai szempontok:
- Képmező betöltése, képi egyensúly
- Kiemelés módja, elemek egymáshoz való viszonya
- Figyelem vezetése a képmezőn belül
- Tér ábrázolása (érettségi szintet jelöl)
 - Emberi test, élőlény ábrázolása
3. Lélektani szempontok:
- Forma és színgazdagság
- Méretek, színek (mi dominál, mi a hangsúlyos)
- Érzelmek kifejezése (gyógyító, trauma/élményfeldolgozó, vágyak megjelennek)
- Személyiség belső tartalmainak kivetülése

 A gyermekrajzokat főként abból a szempontból elemezték a gyermeklélektanban, hogy miként jut bennük
kifejezésre a képzetalkotásnak, a világról való ismeretek feldolgozásának a fejlődése. (Mérei-Binét)
 A rajzolás a gyermek számára az önkifejezés egyik lehetséges eszköze. A pszichológiai rajzot akarattalan
önvallomásnak, legbelső lényegünk kifejezésének tartja. Az óvodások szívesen fejezik ki élményeiket,
érzelmeiket, elképzeléseiket az ábrázolás eszközeivel.
 Gyermekrajz szerepe az élményfeldolgozásban:
o A gyermekrajz:
- Szorongásoldó, élményfeldolgozó hatású, segíti önmagunk és mások elfogadását.
- Vizuális önkifejezés.
- Belső élményeik és észleléseik egybevetése / külső élményeiket én-azonossá teszik.
- Segít: önmaguk fejlesztésében, megerősítésében, szervezi külső kapcsolataikat.
o Problémák: Amikor a gy. egy problémáját ábrázolja papíron, leválasztja azt a személyiségéről 
kezelhetőbbé válik (pl. a félelme egy szörny alakjában jelenik meg  a rajzolt szörnyet össze lehet
tépni). A gy. lelki problémái, érzelmei, a családban dúló viszályok egyértelműen megjelenik a
rajzaiban.
o Mi feladatunk: Megjeleníteni egy fontos eseményt, személyt, dolgot, egy nagyon intim, személyes
törekvés, és az alkotó rendkívül sebezhető  legyünk tapintatosak, elfogadóak, ne kritizáljuk
alkotását. Fontos, hogy meghallgassuk, és elfogadjuk magyarázataikat.

 Az ábrázoló tevékenység gyógyító ereje:

o A gyermekrajz nem csak megmutatja, feltárja a gyermek belső életét, hanem vissza is hat arra.
o A mozgásban, játékban nem kiélt feszültségeket a gyerek tovább hordozza magában, míg
átformálódva ez a rajzban kifejezésre jut. A gyerekek életében rengeteg olyan vágy, feszültség
adódik, mely reálisan nem elégülhet ki, a helyzet feloldása nem történik meg. Ilyen esetekben az
elaborációs folyamat végén a rajzának sikerével kárpótolja magát a gyerek.
o Egy rajz alkalmával e feszültségek színekkel, hangulatokkal, motívumismétlésekkel oldódnak.
o Ha egy gyermek bármilyen okból nem tölt be a közösségben olyan szerepet, amilyenre vágyik, ha
nem talál barátokra, akkor könnyen teremt magának álomvilágot. Ebben a világban önmagát
központi figuraként álmodja meg. Ezeknek az általában magányos gyerekeknek játékaik is hasonló
vágyakat tükröznek. Rajzaik esetében ezen vágyaikat megvalósíthatják.

Legfontosabb képi jellemzők, elemzésük gyermekrajzok alapján

o Kompozíció: Olyan érzés, hogy minden a helyén van (méret, szín, forma, alak, elkülönítettség)
o Mozgás (arcon, végtagokon, törzsön, természetben, tárgyaknál)
o Térábrázolás
o Színek
 Wallon - Ideovizualitás: Eseményláncok ábrázolása. A gyerek a rajzon szalagszerűen vezet egy
eseménysort, amely nem alkot képi/szemléleti egységet. Időben egymás után lepergő részletekből áll.
Ezek a jellegzetességek 10 éves korra eltűnnek, megjelenik a Szemléleti realizmus.
 Piaget - Intellektuális realizmus: A gy. a valóságnak megfelelően rajzol, ábrázolása képszerű, de nem úgy
rajzolja a dolgokat, ahogyan látja őket, hanem azt alapján, amit tud róluk. Képzeleti, mesebeli, álomszerű
jelenségek ugyanúgy jelen lehetnek a képen, akár az észlelt dolgok. A tárgyak színét, nagyságát,
egymáshoz való viszonyát nem a valóság, hanem a gyermek érzelmi és fantáziavilága szabja meg.
 Transzparencia: Az ábrázolt tárgyak gyakran átlátszóak. A gyerek az éppen nem látható részleteket is
feltünteti. (pl. a ház falán át látszik mit csinálnak bent az emberek)
 Több szempontú ábrázolás: Mintha a dolgokat egyidejűleg több nézőpontból lehetne látni. (pl. profilból
ábrázolt emberarc két szemmel) (pl. tájat oldalról rajzolja, de benne a tavat/kertet felülről)
 Aránytalanság: Emocionálisan felnagyított (kiemelt) részletek. (pl. az emberek nagyobbak mit a
kétemeletes ház, a fa fölér a felhőkig)
 Szinkretizmus: A felnőtt észleli az egészet, majd megfigyeli a részleteket és összehangolja őket az
egésszel. A 6 éves gyerek nem fürkészi végig a részleteket, hanem a körvonalon, mint egészen ragad le
figyelme. A gyerek szemlélete tagolásra még nem képes, ezért sokkal inkább elsodorják az érzékszervi
csalódások is. (Jellemzői: Az egész preferenciája. A részletek önállósodása / elhanyagolása érzelmektől
függően. Tagolatlanság. Élményszerűség.)
Kompenzáció szakaszai
1) Pozitív érzelmek (nyugalom, bizalom, biztonság) biztosítása a gyereknek
2) Vegyük észre a törekvést
3) Belső motiváltságot alakítsuk ki benne az alkotás iránt
4) Áttevődés (saját rajzain keresztül szembesül azzal, ami megállította nála a fejlődést)
5) Átfogó, kiterjedt kompenzációs folyamat elindítása

Tehetséggondozás

 Ne siettessük, ne tiltsuk. Javítsuk a technikáját. Jó eszközök és kellemes légkör biztosítása.

 Kedvező körülmények: oldott légkör / nagy mozgástér / szabadság / megfelelő eszközök biztosítása.
 Teremtsünk sok alkalmat arra, hogy a gyerekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket megvalósíthassák.
 Ismertessük meg őket minél több eszközzel, technikával, módszerrel, lehetőséggel (a megjelenítésre).
 Hagyjuk, hogy ő találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csak akkor segítsünk neki, ha kéri és igényli.
 Figyelem / érdeklődés felkeltése a környezetünkben látható színek/ színharmóniák/ formák/ szép iránt.
 Vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák).
 Rajzkészség és kézügyesség, finommotorika fejlesztése.
 Értékelési képesség kialakítása: tudjanak beszélni, véleményt formálni saját / társaik munkájáról.
 Alakítsuk ki: belső motivációt, bátorságot, céltudatosságot, kitartást, nyitottságot, kudarctűrést.
 Alakítsuk ki: kreativitás iránti belső szükségletet
 A kreatív tevékenység irányítása. Erősítsük meg a gy. önbizalmát, hitét saját meglévő képességeiben.

Tárgy- és környezetkultúra az óvodában: Tárgy és környezet elemző képességek megalapozása; tárgy- és

környezet alkotó és alakító képességek fejlesztése; a szépen formált tárgyi-környezeti világ iránti igény és a
környezet megbecsülésére nevelés.
 Díszített/díszítetlen tárolók (edény, aprótárgy-tartó, gyertyatartó) készítése agyagból, gipszből
 Dísztárgyak, használati tárgyak, öltözet kiegészítők készítése (díszített tarisznya, haj/karpánt,
babaszőnyeg, pénztárca) fonással, szövéssel; könyv készítése illusztrált lapokból, stb.)
 Környezet átalakítása: az osztályterem berendezése, díszítése egy ünnepi eseményhez
Az esztétikai nevelés célja, feladatai:
o Cél: a nevelés teljes folyamata: a személyiség formálása / szoros, bensőséges és igaz kapcsolat
létrehozása a gyermek és a világ között, de ezt sajátos, esztétikai módon kell elérni.
o Legelőször az esztétikai élményeken és tevékenységeken keresztül az esztétikai fogékonyságot kell
kialakítanunk. A nevelőnek tudatosan kell a gyermek figyelmét ráirányítania a világ sok-sok
esztétikai mozzanatára, hogy kialakítsa benne az érzékeny esztétikai reagálás készségét.
 Nem elegendő az esztétikumot csak észrevetetni: a gyerekekben ki kell formálnia az óvónőnek az
esztétikai elemző- és értékelő képesség elemi szintjét is. Ezáltal fogható fel az esztétikum
mondanivalója, jelentése, tartalma.

Megadott témában (évszakok, ünnepek, család) vizuális foglalkozás szervezése és irányítása, eszköz és
technikai ismeretek.
- Témakör kiválasztása, megfogalmazása  Tervezet készítése (témakörhöz kapcsolódó komplex és
játékos tevékenységek tervezése)
- Családokkal kapcsolatot teremteni, bevonni őket a tevékenységbe (Projekt szervezése: ki, mit vállal)
- A produktumok az élményeket, ismereteket tartósítják.
- PL: Madarak - madáretetés
o Madárformába magokat ragasztani, szórni (amiket a szülők-gyerekek hoztak otthonról)
o Pl. vörös lencse, lencse, lenmag, szezámmag, kukorica, szotyola, tökmag (pucolt és héjas is)
o Dalok közben: Édes fülmile, Fülmile kedves, Az árgyélus kismadár, Csip csip csóka, stb.
o Motiváció: madaras mese: A cinege. (+ mondókák)
o Feltételeket biztosítom (nyugodt légkör, bizalom, biztonság, eszközök, elegendő idő)
o Kell hozzá ragasztó, ragasztós tálak, ecsetek, magok tálakban, kemény karton rajta madárformával
o Összetolt asztaloknál. Előre elkészített minta jól látható helyre téve. A ragasztót ecsettel visszük
fel a tálakból festő mozdulatokkal. Egyszerre mindig csak egy kis területet ragasztózunk meg,
majd felragasztjuk a magokat (aprót szórjuk, nagyokat egyesével). Feltűrt ruhaujjak. Biztatom
őket az egyediségre, önállóságra. A színes magokból sok lehetőségük van erre. Segítséget nyújtok
nekik verbálisan kérdésekkel és tevőlegesen is, ötleteket adok, ha szükséges.
o Fejleszti a képzeletet, emlékezetet, önállóságot, finommotorikát, környezeti ismereteiket, stb.
o Elkészült alkotásokat egyesével bemutatom a gyerekeknek, akik mondanak a sajátjukról pár szót
(milyen madár, mi a neve, mit szeret enni), majd a falra kitesszük az összeset, jól látható helyre,
és ott hagyjuk pár napig.