19.

tétel
Tevékenység, alkotás, problémamegoldás. Elméleti és gyakorlati ismeretek közvetítése
az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területen keresztül.

 a tevékenység, az alkotás és a problémamegoldás fogalma, szerepük a személyiség alakulásában

 az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület sajátosságai és szerepe a mozgáskorlátozott tanulók
nevelésében
 az ismeretszerzés sajátos módja, ismeretek közvetítése az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területen
keresztül
 a manuális képességek és az egész személyiség fejlesztésének megvalósítása a kapcsolódó tantárgyak tanítása
folyamán

A TEVÉKENYSÉG, AZ ALKOTÁS ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÁS FOGALMA, SZEREPÜK A SZEMÉLYISÉG

ALAKULÁSÁBAN

Fogalommeghatározás
 Tevékenység = müvelet, cselekedtetés  tevékenykedik = munkát végez, dolgozik
 Alkotás = produktum létrehozása  alkot = munkával, tevékenységgel létrehoz valamit
 Problémamegoldás = az a képesség, amellyel a felmerülő nehéz helyzetet megoldja valaki 
probléma = görög eredetű szó = megoldásra váró kérdés = nehézség, gond, baj, akadály

Szerepük a személyiség alakulásában

 A mozgásos tevékenységen keresztül történő tapasztalatszerzés alakítja a kognitív képességek fejlődését
is.

Példák a szemléltetéshez:
1. CSECSEMŐKOR
 Tevékenység:
o A gyermekek tevékenységét elsősorban a szülők határozzák meg. (ld. napirend)
o Aktív tevékenységeivel (pl. sírás, kapálódzás, gagyogás, ránézés) hívja fel a figyelmet
magára és akaratára.
o Tevékenység által a világ megismerése.
o mozgáskorlátozottság: a helyzet- és helyváltoztatás, manipuláció zavara, sérülése, hiánya,
ön indította mozgások hiánya

 Problémamegoldás:
o Ő maga jelzi a problémát, de a környezet oldja meg. (átpelenkázás, etetés)
o mozgáskorlátozottság: A környezet reakcióinak esetleges zavarai: pl. csecsemőotthonban,
hosszú kórházi tartózkodás, a szülők érzelmi zavarai (szorongás, fokozott figyelem a
csecsemő testi jelzéseire, rejtett elutasítás a látható fizikai rendellenesség miatt), vagy a
gyermek jelzései nem egyértelműek

2. KISGYERMEKKOR
 Tevékenység
o Saját tevékenységei által a környezet aktív felfedezése, veszély megtapasztalása.
fő tevékenység: Játék
GYAKORLÓ-FUNKCIÓS JÁTÉK (0,5-2 évesek)
A kisgyermek ismétlések révén a különböző képességeit gyakorolja
a. mozgásos és tárgyakkal végzett gyakorlójáték/érzékszervi-mozgásos kísérletező játék  mozgás,
tárgyakkal végzett manipuláció, ismétlés, utánzás -
b. explorációs játék (Piaget)  a tárgy még annyira új, hogy ez váltja ki az ismerkedést, tájékozódó
gyakorlást
c. manipulációs játék
d. utánzó játék: „a tapasztalatban elraktározódott események összefoglalása”
Mozgáskorlátozottság: manipulációs, koordinációs zavar; a tárgyakról, eseményekről szerzett információk, a
környezet megismerésének zavara, hiánya. Spontán játék akadályozott, szegényes, tárgyakkal nem manipulál

SZEREPJÁTÉK (2,5-4-5 évesek)

A gyermek fiktív vagy valóságos élményeket sajátos játékkörülmények között „mintha” helyzetben –képzelete
segítségével- újra alkot; felvett szerepben megelevenít.
Mozgáskorlátozottság: a mozgás akadályozottsága következtében sikertelenség, kudarc, az önálló játékra nem
motivált, a tapasztalat mennyiségileg kevesebb, minőségileg eltérő. A szenzomotoros tapasztalat következtében zavart
lehet a képzetalkotás. Hiányos tapasztalat miatt zavart a cselekvési sémák kialakulása.

 Alkotás:
o Rajzolás, festés, gyurmázás, kreatív tevékenységek fontossága:
o mozgáskorlátozottság: Fogás-nyúlás-megtartás sérülése, finommotorika fejletlen, kéz
izomereje esetlegesen nem elegendő az alkotó tevékenységhez

 Problémamegoldás:
o Közös játéktevékenység és egyéb tevékenység közbeni konfliktusok megoldása.
o mozgáskorlátozottság: mozgásos akadályozottság  kudarcélmény

Mozgáskorlátozottságnál összefoglalva
Korlátozott mozgásképesség  korlátozott tapasztalatgyűjtés + a differenciált érzékelési teljesítmények
kialakulása is nehezített  hiányos tapasztalatok  hiányos cselekvésséma

3. ISKOLÁSKOR
 Tevékenység:
o Iskola és a tanulás kerül a tevékenységek középpontjába.
(integráltan/szegregáltan/magántanítvány)
o Játéktevékenység megmarad, hangsúlyok eltolódnak: előtérbe kerülnek az elektronikus
játékok, szerep-és alkotójátékok.
o Sporttevékenység megjelenése. Mozgáskorlátozottság: mozgásos akadályozottság
funkcionális következményeinek megélése. (megoldás  adaptált sport)
o A tevékenységek elsősorban önmaga megismerésére, önértékelés fejlesztésére irányulnak
illetve a tágabb világ megismerésére. Mozgáskorlátozottság: a tapasztalatszerzés
akadályozott- tanulási folyamatok előkészítéséhez tapasztalati úton való tanulás elősegítése
az iskolában

 Alkotás:
o Alkotás, mint a tudatos önkifejezés, önmegismerés eszköze.
 o Művészeti ágak felé fordulás (pl. szakkörök).: versírás, festés stb.
o Az alkotás, az önállóan végzett tevékenység még inkább örömet nyújt a mozgáskorlátozott
gyermekeknek. Gátlásosságuk oldódik, új ötletekkel állnak elő, kreativitásuk fejlődik.
 Problémamegoldás
o Önmagával való konfliktus (énkeresés, személyiség és énkép kialakulása, korlátok
tudatosulása, alacsony önértékelés
o Mozgáskorlátozottság: identitást nagyban meghatározza a saját testről alkotott kép.
(Mozgáskorlátozottság: identitás kialakulása nehezített- önelfogadás)
o Szülőkkel való konfliktus (generációs különbségek, nézeteltérések).
o Barátokkal, kortársakkal való konfliktus (pl. klikkesedés)
o Problémamegoldás eszközei:
 megbeszélés adott személlyel
 magába fojtás
 másokkal „kibeszélés”
 megfutamodás (végső eset: öngyilkossági kísérlet)

4. FELNŐTTKOR
 Tevékenység
o Családalapítás és család
o Munka: pénzkeresés
o Hobbi, szabadidő eltöltése (pl. sportolás, kreatív tevékenységek)
o Baráti kapcsolatok ápolása
o Mozgáskorlátozottság esetén: párválasztás problémái, munkavállalás nehézsége- a társ-i
részvétel akadályozottsága

 Alkotás
o Általában háttérbe szorul, illetve átalakul:
o Gyermek: „életműve”
o mozgáskorlátozottság.: ha súlyos mozg-korl, ez nem valósul meg
o Ház építése, karrierépítés.
o mozgáskorlátozott személy akadályokba ütközik-mozgásos akadályozottság, munkaerőpiaci
elhelyezkedés nehézsége
o Ha nem szorul háttérbe: művészeti tevékenység végzése: goblein, festés stb.

 Problémamegoldás
A társadalom előítéleteinek kialakulását nagyban meghatározza: - a rendellenesség láthatósága
o a kommunikációs folyamatok akadályozottsága
o rendellenesség megváltoztathatatlansága
o teljesítőképesség csökkenésének mértéke
o rendellenesség korlátozó hatása a mindennapi életben.
o mozgáskorlátozottság:
 látható, nyilvánvaló fogy, gyakran társul hozzá kommunikáció zavara
 általában irreverzibilis (nem fordítható vissza-)
  csökken a teljesítőképesség, és korlátozza a mindennapi élet tevékenységeit

A mozgáskorlátozott személy a társadalom előítéleteinek nagymértékben kitett személy társ-i részvétel

akadályozott!

Csávás Dezsőné a következőkben foglalja össze a sérült személyiségfejlődés jegyeit:

 Nem alakulnak ki vagy rendellenesen működnek bizonyos szenzoros és motoros alapfunkciók,
valamint azok a funkcionális rendszerek, amelyek az összetett és tanult tartási és mozgási
funkciókból állnak.
 Átalakul a külvilágról való információ-felvétel. Ha a mozgásos tapasztalatszerzés akadályozott, az
ismeretszerzés minőségileg és mennyiségileg is eltérhet az átlagostól.
 Megváltoznak a környezethez való alkalmazkodás és aktív ráhatás lehetőségei és formái.
 Nehezítetté válik vagy nem alakul ki a társadalmi kommunikáció.
 A fentiek együttes hatásaként akadályozottá válik a mozgáskorlátozott gyermek szocializációja,, és
különböző mértékű izoláció alakulhat ki.

AZ ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK MŰVELTSÉGI TERÜLET SAJÁTOSSÁGAI ÉS SZEREPE A

MOZGÁSKORLÁTOZOTT TANULÓK NEVELÉSÉBEN

Technika és életvitel tantárgy

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT (NAT, 2012.)
Alapelvek, célok
A műveltségterület a mesterséges (technikai), a természeti és a társas-társadalmi környezet tapasztalati
megismerésére, elsősorban a mindennapi életvezetéshez szükséges gyakorlati tudás megszerzésére nyújt
lehetőséget. Ezáltal hozzájárul a természettudományos és technikai kompetencia, a hatékony, önálló tanulás,
a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
kialakításához. Erősíti a tanulók elkötelezettségét az egészség- és környezettudatos életvitel iránt.

Főbb területei:
 a családi életre való felkészítés
 a háztartási ismeretek, az egészségfejlesztés,
 valamint a közlekedési és műszaki kultúra.

A műveltségterület kiemelt célja a gyakorlati tevékenységekhez szükséges készségek és képességek

fejlesztése, a szakszerű eszközhasználat elsajátítása, az alapvető technológiai folyamatok megismerése, a
munka megbecsülése, a környezettudatos beállítottság, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, végső
soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása.

A tevékenységek, szakmák és életpályák bemutatása megalapozza a tanulók pályaválasztását. A problémák

megoldásában és a nehézségek leküzdésében szerzett jártasság segíti őket, hogy megállják a helyüket a
munka világában. A műveltségterület életszerű feladatokkal és eljárásokkal dolgozik, kapcsolatot teremtve
az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.

A műveltségterület legfontosabb célja és feladata tehát, hogy az iskolát befejező tanulók tudjanak élni,
dolgozni és tanulni a technikai világban.

Fejlesztési feladatok
A fejlesztési feladatok szerkezete:
1. Az emberi tevékenységek környezete: tapasztalatszerzés a környezetből, környezet elemeinek
megismerése, saját felelősség belátása környezetvédelemben
2. Pályaorientáció és a munka világa: véleményalkotás a szakmákról, a tervezett pálya jellemzői, a
lehetőségek helyes megítélése, reális önértékelés
3. Tervezés, kivitelezés, ellenőrzés
3.1. A tevékenység információforrásainak használata: szöveges, hang, kép alapú információk
keresése, kiválasztása és használata, a felhasznált anyagok vizsgálata
3.2. Tervezés: mintakövetés, egyéni munka lépéseinek a megtervezése, idő, anyag és
munkamennyiség becslése
3.3. Kivitelezés: különböző szakmákhoz kapcsolódó tevékenységek kipróbálása, megismerése, tervek
végrehajtása, eszközök rendeltetésszerű használata, helyes testtartás, megfelelő erőkifejtés,
koordináció, kézügyesség
4. Munkavégzési, tanulási szokások, attitűdök
4.1 Rend, szabálykövetés: igényesség kialakítása a kulturált környezet iránt, rend és tisztaság munka,
játék és szabadidő közben
4.2 Egészség- és környezettudatosság, takarékosság, hatékonyság: eszközök megóvása, anyagokkal
való takarékosság
Egyéb: fontos a balesetvédelem (előzetes megbeszélés, egészséges veszélyérzet kialakítása. Produktív
tevékenységek kipróbálása (ételkészítés, kertészkedés).

Közműveltségi tartalmak
1. Család, háztartás
2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
3. Közlekedés
4. Pályaorientáció, közösségi szerepek

A műveltségi terület részei

A) A Technika a megvalósításra, a működésre koncentrál, elsősorban a tevékenységre épít. Nem az
utánzásra, hanem az alkotásra, az önálló problémamegoldásra készít fel, és így jelentősen járul hozzá a
rugalmas gondolkodásra neveléshez
 alapvető feladat a kézügyesség kiművelése.
 A tevékenység jellegéből eredően: érzékszervek célirányos fejlesztése
 munkamozdulatok pontosságának, gyorsaságának és összerendezettségének fokozására.
B) Közlekedés: a közlekedésben való önálló részvételre, a közlekedés szabályainak alkalmazására, a helyes
magatartási formák elsajátítására, a veszélyhelyzetek elkerülésére.
C) A helyi igényeknek megfelelően építhetik be az iskolák tantervükbe azokat az alapvető mezőgazdasági,
kertgazdálkodási ismereteket, amelyek a mindennapi életben mindenki számára szükségesek.
D) A Háztartástan:
 az önellátásra és a családi életre való felkészítésben
 a napi feladatok gyakorlásában.
 ösztönzést adhat a tanulóknak a célszerű gazdálkodás, a kiegészítő jövedelemszerzés vagy éppen
az önálló vállalkozás iránti érdeklődés és igény felébresztéséhez.
E) A Pályaorientáció
  segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását annak érdekében, hogy képesek
legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek és elvárásainak
 tudatában legyenek pályaválasztási döntésük felelősségének.
 Felkészíti a tanulókat az életpálya során szükségessé válható rugalmas pályamódosításokra.
 hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák, az érdeklődésüknek megfelelő területeken
elmélyedhessenek, ezáltal is fejleszthessék pályaismeretüket és önismeretüket.

A műveltségterület célja
 olyan ismeretek és tevékenységformák megtanítása, amelyet a gyermek hasznosítani tud:
o szabadideje eltöltésében
o pályaválasztásban
o önálló felnőtt életében, társadalomba való beilleszkedésében.
 Az életkor, illetve a mozgásállapot határozzák meg az eszközök, illetve a praktikus
tevékenységformák kiválasztását.
 hozzátartozik a gyógyászati segédeszköz: használata, karbantartása, illetve a kapcsolódó
balesetvédelmi szabályok megtanulása – pl.: kerekesszék használata, működése, összecsukása (ha
olyan fajta a szék és képes rá a gyermek)
 „Az önállóság kialakítását célzó eszközök (sokszor gyógyászati segédeszközök) használatának
elsajátítása során a tanulóknak minden esetben meg kell tanulniuk az eszközök használatán túl azok
karbantartását, illetve a velük kapcsolatos higiénés és balesetvédelmi szabályokat.”

Feladata
 Megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzen az őt körülvevő világról
 Olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása, melyet a mindennapi
tevékenységeiben a gyermek hasznosítani tud az önállátása és a társadalomba való beilleszkedése
során.
 Az egyes munkafolyamatok, munkamozzanatok elsajátítása.
 Eszköz- és szerszámhasználat.

Tantárgyi koncentráció
 Anyanyelvi kommunikáció
 Matematikai kompetencia
 Rajz és vizuális kultúra
 Testnevelés
 Környezetismeret
Az ismerkedés a mindennapok tárgyi környezetével segíti, a felelős, környezettudatos beállítottság és a
kritikus fogyasztói magatartás kialakítását. A tevékenységek, szakmák és életpályák bemutatása
megalapozza a tanulók pályaválasztását. A problémák megoldásában és a nehézségek leküzdésében szerzett
jártasság segíti őket, hogy megállják a helyüket a munka világában. A műveltségterület életszerű
feladatokkal és eljárásokkal dolgozik, kapcsolatot teremtve az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ
között.

Tanításának pedagógiai indokoltsága:

  a tanulók itt tanulják meg azt a társadalmi gyakorlatot, amely a felnőtt életben szükséges az önálló
életvitelhez, ehhez a folyamathoz alkotó részvétel szükséges. Itt szoktatható rá a gyermek az alkotó
tevékenységre, amely minden ember számára szükségszerű.

A MOZGÁSJAVÍTÓ ISKOLÁBAN
„A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott fejlesztési területek és
nevelési célok megvalósítása általában lehetséges.” ( Irányelvek, 2012)
Ha a mozgásállapot, a kognitív funkciók vagy a kommunikáció zavara, a szocializáció problémái
akadályozzák a tanulási folyamatot  az Irányelvben megadott módosítások szerint  helyi tanterv
készítése
fő szempont: hogyan tudja segíteni az adaptáció a tanulót a követelmények teljesítésében
A NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazottakon kívül - Adaptált körülmények
 a pszichomotoros funkciók (szenzomotorika, motoros koordináció, téri tájékozódás, nagy- és
finommozgások) célirányos fejlesztése, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása és
megtartása
 a célszerű és helyes testhelyzet kialakítása (kontraktúrák, deformitások megelőzésére)
 a mindenkori mozgásállapotnak megfelelő motoros képességek, mozgáskoordináció fejlesztése
 az elemi alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek fejlesztése
 a munkamozdulatok összerendezettségének és pontosságának folyamatos alakítása és fejlesztése,
precíziós fogás kialakítása és erősítése
 készségek, jártasságok kialakítása a meglévő képességekre alapozva, egyéni elvárások alapján -
szükség szerint egyéni foglalkozás keretén belül - amelyek segítségével a mozgáskorlátozott
gyermek adottságaikat kihasználva, teljesítménye megközelítheti az épekét
 célszerű, szervezett és kitartó munkavégzésre szoktatás
 az önálló munkavégzés megkövetelése az egyéni mozgásállapotból következő korlátokat
figyelembe véve, a lehetőségeket kihasználva
 a helyes segítségkérés és a segítség elfogadásának tanítása, tolerancia és a másság elfogadására
nevelés
 az egyéni korlátok felismertetése és beláttatása, kompenzáló technikák keresése (egyéni
munkafogások kialakítása)
 az önbizalom növelése pozitív megerősítéssel, sikerélmény, oldott légkör biztosításával
 speciális eszközök keresése, biztosítása, használatuk megtanítása
 az önállóság és az önálló életvitel megvalósításához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek,
kompenzáló mozdulatok, mozdulatsorok kivitelezéséhez szükséges jártasságok, készségek
kialakítása
 optimális terhelés a gyermek mentális-, fizikai- és mozgásállapotának megfelelően
 az elkészítendő munkadarabok, a megmunkálandó anyagok fajtája, mennyisége és az
elsajátítandó ismeretek kiválasztásában az egyéni adottságok és az életkori sajátosságok figyelembe
vétele
 a nyelvi kommunikáció fejlesztése (az ismeretek megfogalmazása, szóbeli reprodukálása
beszélgetés során)

Egy adott munkadarab elkészítésénél

Differenciálhatunk a megmunkálandó anyag Differenciálhatunk a munkafolyamat
  Mérete  Ideje
 Anyaga  Módszerei
 Vastagsága  Eszközök
 Rögzítése szerint  A segítés módja és mennyisége szerint

Sérülésspecifikus eszközök, módszerek

o Speciális íróeszközök, -vonalzók, -ollók
o Speciális evőeszközök, konyhai eszközök
o Speciális rögzítőeszközök, szerszámok,
o Számítógép
o Differenciálás,
o Csoportbontás,
o Felzárkóztatás, Tehetséggondozás
AZ ISMERETSZERZÉS SAJÁTOS MÓDJA, ISMERETEK KÖZVETÍTÉSE AZ ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI
ISMERETEK MŰVELTSÉGI TERÜLETEN KERESZTÜL

1. Feltételek
 Helyigény
 Szervezés, emberi erőforrás
 Csoportlétszám
 Eszközök

2. A gyerekek csoportosítása a technika órán önállósági fok szerint

1. csoport: Ezek a gyerekek bármit meg tudnak csinálni, ami azonos korú ép társaik
2. csoport: Kisebb-nagyobb segítségre, átalakításra szükség van
3. csoport: Sok segítséget igényelnek, önállóan nem munkaképesek

3. Sajátosságok mozgáskorlátozott tanulóknál

 cselekvéses tapasztalatok hiánya, kevés tevékenykedés
 aktív figyelem zavara (koncentráció, az információ felvételének és feldolgozásának zavara)
 pszichés fáradékonyság
 minden pszichés folyamat nehézkessége, lassúsága
 magasabb kérgi funkciók zavara, tér, észlelés

A technika tantárgynak különösen fontos a szerepe a mozgáskorlátozott gyermekek iskolai oktatásában,

nevelésében.
 Itt nyílik legtöbb lehetősége a gyermeknek a manipulációra, ha jól segítjük; sikeres tevékenységre.
Felfoghatjuk tehát a tantárgyat munkaterápiaként. A munkaterápia ugyanis szerves része a mozgással
való gyógyításnak és a mozgás javításának.
 Nagyon nagy előnye minden más kezeléssel szemben, hogy kézzel fogható eredménye van, ami
gyermekek esetében is igen erős motivációt jelenthet.
 Itt nyílik legtöbb lehetősége a gyermeknek a manipulációra, ha jól segítjük: sikeres tevékenységre.

A praktikus mozgásfeladatok és munkamozgások megtanítását célozza és segíti elő a gyakorlati és háztartási

ismeretek közvetítése révén az életvitel és gyakorlat tantárgy.
4. A technika tanítása mozgáskorlátozott gyermekeknél
 A veleszületett vagy korai gyermekkorban szerzett mozgáskorlátozottságnál a praktikus jellegű,
alapvető cselekvési módok és munkamozgások a legtöbb esetben nem alakulnak ki az ép mozgású
gyermekekhez hasonlóan mozgásos utánzás alapján.
 A mozgásképesség és cselekvőképesség akadályozottsága miatt ezeknél a gyermekeknél speciális
képességfejlesztés, irányítás és rávezetés szükséges ezeknek a funkcióknak az elsajátításához.
 A mozgástanulás folyamatában a praktikus céllal végzett mozgások, tevékenységek megtanítása
egymással kölcsönhatásban van, amelyekben 2 alapvető fázist különböztetünk meg:
o Az első fázisban történik a szükséges mozgásminták alakítása, kifejlesztése, azok
funkcionális feltételeinek a kialakítása, amely a mozgásnevelés feladatkörébe tartozik.
A gyógytorna alapozza meg a praktikus jellegű tevékenységek és az alapvető
munkamozgások funkcionális feltételeit, alakítja ki a biológiai és funkcionális állapot által
befolyásolt, a tanuló egyéni állapotához igazodó mozgást.
o A második fázisban a már kialakított mozgásminták megerősítése, begyakorlása és
alkalmazása történik, a mozgáskorlátozott gyermek életkorának megfelelő társadalmi
környezetben és tevékenységformákban.
A praktikus mozgásfeladatok és az alapvető munkamozgások széles skálája tevékenységi
területeket ölelnek fel, amelyek a gyermek egész napján végighúzódó minden tevékenységet
átható tudatos oktatás és rávezetés útján történik.

A mindennapos tevékenységre nevelés az iskolai és nevelőotthoni nevelésen túl szorosan kapcsolódik a

családi neveléshez. Csak a család aktív közreműködésével, a családi élet minden területébe bevont
mozgáskorlátozott gyermeknél valósítható meg az az egységes szoktatási rendszer, amely következetesen
segíti elő a gyermek mozgásos alkalmazkodó képességének kialakulását az életkornak megfelelő minden
tevékenység területén.

A praktikus mozgásfeladatok és munkamozgások megtanítását célozza és segíti elő a gyakorlati és háztartási

ismeretek közvetítése révén a technika és életvitel tantárgy. Ezen tantárgyon belül figyelmet kell fordítani
arra is, hogy a mozgásában akadályozott gyermek számára minden saját kezűleg készített tárgy örömet
szerez, maga az alkotótevékenység folyamata nagyfokú problémamegoldást is követel, amely pozitívan
kihat a mozgáskorlátozott gyermek gondolkodásfejlődésére, emocionális életére, szem - kéz
koordinációjára, nagy- és finommotorikus fejlődésére, manipulációjára, így mindennapos tevékenységére,
önállóságára.
Következésképpen fontos előkészítője a felnőtt életnek, társadalmi integrációnak.

5. Ezen tantárgyon (technika) belül figyelmet kell fordítani arra is, hogy
 saját kezűleg készített tárgy: örömforrás
 alkotótevékenység folyamata: nagyfokú probléma megoldás, amely pozitívan kihat a
gondolkodásfejlődésére, emocionális életére
 szem - kéz koordinációjára, nagy- és finommotorikus fejlődésére, manipulációjára, így mindennapos
tevékenységére, önállóságára
 fontos előkészítője a felnőtt életnek, társadalmi integrációnak
 munkaterápiaként: szerves része a mozgással való gyógyításnak és a mozgás javításának
 komplex tevékenység, fizikai és pszichikai hatása egyaránt jelentős
 kézzel fogható eredménye van: gyermek számára motiváló
6. A technika tanítása során két tényezőt kell figyelembe vennünk:
 a gyermekek mozgásbeli lehetőségeit, alapbetegségét,
 a munkaeszközöket és a munkadarabot, ezek változtathatóságának lehetőségeit

7. Változtathatjuk
 a munkadarab méretét (a kéz sérülése, mozgáskoordináció zavara miatt nagyobb méretben könnyebb
dolgozni)
 a munkadarab anyagát (egy görcsös bénult pl.: textílián nem, de kartonlapon tud különböző
öltéstípusokat varrni)
 a munkaeszközt elláthatjuk a szükségletnek megfelelően speciális nyéllel, fogantyúval
 használhatunk speciálisan mozgásfogyatékosok számára adaptált cél- szerszámokat pl.: az úgynevezett
spasztikus ollót, amely kifejezetten a gyermek bénult kézfunkcióihoz alkalmazkodik
 a munkadarab rögzítése, amennyiben szükséges rögzítő eszközökkel, vagy a technika szaktanterem
felszereltségéhez tartozó satuban (ez főleg az egy kézzel tevékenykedő gyermekeknél fontos).

Mivel a technika órákon többnyire fizikai munkavégzés folyik, fel kell hívjuk a figyelmet a
mozgásfogyatékos gyermekek fokozott fáradékonyságára. A munka közben tartsunk hosszabb-rövidebb
szünetet, hogy a gyermek pihenhessen. Különösen fontos az odafigyelés a progresszív izomsorvadás a DMP,
valamint az ízületek gyulladásos megbetegedése a PCP esetén. Mindkét megbetegedésnél tilos a gyermeket
túlterhelni, kifárasztani, mert állapotromlást idéz elő.

Természetesen technika órán sem hagyhatjuk figyelmen kívül a helyes ülés és testtartás felvételét és
megtartását. A helytelen ülésmód, tartás - minél hosszan tartó tevékenységről van szó - ronthatja a gyermek
fizikai állapotát, a gerincoszlop helytelen terhelése esetleg kóros elváltozáshoz vezet. A biztonságos, helyes
ülés ezért is nagyon fontos, mert nem vonja el a gyermek figyelmét a munkától az, hogy folyamatosan pl.: a
rossz egyensúlyi helyzetét kénytelen korrigálni.

A mozgássérült gyermek manipulációjában még akkor is akadályozott, ha a sérülés nem a kezeket érinti.
Egy sérült funkció sohasem elszigetelt jelenség, a többi funkció fejlődése is nagymértékben befolyásolódhat,
lelassulhat, zavarttá válhat.

A Mozgásjavító Ált. Iskolában folyó technika tanítás keretében a cél, hogy megkapják a tanulók az
optimális segítséget hátrányaik leküzdéséhez. ..?

Nagyon fontos, hogy a feladatok megvalósítása, a munkadarabok kivitelezése sérülés-specifikus formában

történjen, a gyermekek saját mozgásállapotukra adaptálva hajtsák végre a feladatokat. Lényeges, hogy
kialakuljon bennük a saját mozgásállapotukhoz és mozgásképességükhöz való aktív alkalmazkodási
képesség. Ezért első osztálytól kiscsoportos foglalkozások vannak. Amíg az osztály egyik fele technika,
addig a másik része rajz (1-3. osztály), gépírás (4-6. osztály), számítás- technika (6-8. osztály) órán vesz
részt. Így minden gyermek megkaphatja a számára elengedhetetlenül szükséges figyelmet, egyéniségre
szabott, számára szükséges minimális segítséget. Mivel kevés gyermek között kell megosztani a figyelmet
és a segítségadásra sem kell sokat várnia, az egy-egy művelet gyakorlására fordítható idő megnövekszik
azonos óraszámon belül.

Már az elsős gyerekeknél is gyakran tapasztalható az alkotás, az önállóan végzett tevékenység feletti öröm.
Gátlásosságuk oldódik, új ötletekkel állnak elő, sajnálkoznak, ha vége az órának és izgatottan várják a
következőt.
Elsődleges cél a manipuláció fejlesztése, a fogyatékosságból eredő hátrányok korrigálása, a
továbbtanuláshoz és a munkabeálláshoz szükséges készségek kialakítása.

Segítséget kapnak a tanulók a reális énképük kialakításához, saját képességeik és azok határainak
felismertetésével.

Súlyosan sérült gyermekek esetében az önkiszolgálás fokának javítása és a kommunikációs lehetőségek

bővítése a cél. Ehhez gyakran speciális körülményeket kell biztosítani, valamint a megfelelő tér, méret és a
speciális testhelyzet, eszköz megválasztása. Az értékelés alapja az ismeret elsajátításának foka.

A munkatevékenység tehát olyan korrekciós szemléletű tantárgy, amely módszereit tekintve alapvetően a
gyermekek értelmi és testi állapotát veszi figyelembe a feladatok tervezésénél és kivitelezésénél.

Mi a különbség a funkcionális kezelés és a munkaterápia között?

 a munkaterápiában a tevékenység komplex:
o fizikai és pszichikai
 más mozgástervezést, kivitelezést és irányítást követel meg, mint az alapmozgásokat irányító
mozgásnevelés
 a folyamatos fizikai mozgások abszolút mértékben alá vannak rendelve a pszichés tevékenységnek
 itt mindig kézzelfogható produktum keletkezik, a végzett munka mozgási effektusa pontosabban
mérhető, mint a tornateremben
 a munkaterápia során a mozgásnevelésen tanult mozgásokat mozgás-sztereotípiákká tesszük
 folyamatos tevékenységgé válnak egyes mozgások
 itt automatizálódnak a mozgásnevelésen még tudatos, akaratlagos mozgások
 a mozgások a célszerűség érdekében átalakulnak, pontosabbá válnak, nem minden esetben kell a
mozgásokat teljes amplitúdóval végezni
 itt lehet megtanulni az egyes mozgásokhoz szükséges optimális erőkifejtést
 a takarékos erőbeosztást itt lehet megtanítani és megtanulni
 itt lehet adaptálni azokat a mozgásokat, amelyeket parakoordinációval végeznek a gyerekek
 segíti a pályaválasztást.

8. A technika tantárgy funkcionális feladatai

 Itt alakulnak ki azok a képességek, készségek, amelyekkel a munkavégzés alkalmassá válik.
 Itt alakul ki és fejlődik a tanulók fizikai állapota, ereje, ügyessége, a helyes testtartás.
 Emocionális ráhangolást lehet elérni.
 A tevékenység jelentősen hat a mozgásállapotra.
 Motivációt biztosít.

9. Speciális feladat, problémák mozgáskorlátozott gyerekeknél

 A cselekvéses ismeretszerzés akadályozott úgy az elméleti, mint a gyakorlati téren.
 A család is sokat segíthet vagy ronthat.
 Aktív figyelemzavar lehet pl.: a CP-s gyerekeknél szinte minden esetben megfigyelhető.
  Koncentrációs zavar.
 Információ felvételének és feldolgozásának zavara figyelhető meg.
 Memória zavar.
 Fontos a változatosság, mert gyorsan fárad a gyermek szellemileg és fizikailag is.
 Minden pszichés folyamat lassúsága, nehézsége figyelhető meg.
 Megtapadás - perszeveráció = elveszik a részletekben
 Perszeverációs zavarok a finommotórium, térbeli észlelés, térbeli zavarok (pontosak legyenek az
utasítások, szükség esetén jelölni kell a kezdést és az irányt)
 Fontos a megfelelő MOTIVÁCIÓ.

Fontos még:
 rengeteg szemléltetés,
 életközeli legyen a szemléltetés,
 ne csak verbális közlések legyenek
 fontos a cselekvéses bemutatás.
10. Ellenőrzés, értékelés
 Már az elején meg kell mondani a gyerekeknek, hogy mit várunk tőlük.
 Az értékelésnél figyelembe kell venni:
o a sérülésből adódó mozgásbeli sajátosságokat; diagnózist, súlyossági fok, mozgásállapot,
o a másodlagos sérülések jellegét, megnyilvánulását, hatását a megismerő tevékenységre,
o a gyermek előéletét (milyen tapasztalatokkal rendelkezik),
o az átjárás lehetőségét a szegregált és az integrált oktatás között.

A MANUÁLIS KÉPESSÉGEK ÉS AZ EGÉSZ SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA A

KAPCSOLÓDÓ TANTÁRGYAK TANÍTÁSA FOLYAMÁN

Mozgásnevelés: mindennapi tevékenységre nevelés (Funkcionális foglalkoztatás)

Célja:
 az optimális személyi függetlenség elérése.
 A minden irányú mozgásos alkalmazkodóképesség fejlesztése, növelése érdekében minden olyan
tevékenység megtanítása, amelyben a sérült személy akadályozott, és amely személyi
függetlenségének elérését segíti.

Lépései:
1. A mozgásos alkalmazkodóképesség lehetőségének kialakítása:
A mindennapos tevékenységre nevelés a praktikus mozgások, tevékenységek motoros feltételeinek
kialakítását jelenti, és a tevékenységbe ágyazott mozgásfejlesztést végzi.
Ennek részfeladatai:
 a tevékenykedés motoros feltételeinek alakítása
 a tevékenység adaptációja és gyakorlása
 eszközös megsegítés
 környezeti adaptáció

Életvitel tantárgy esetén a tevékenykedés érdekében fontos a kézhasználat akadályozottságának

felszámolása.
A megváltozott mozgás- és teljesítőképesség miatt szükség lehet a speciális segédeszköz alkalmazására,
rehabilitációs segédeszközre. Technika tantárgy esetén a mindennapos tevékenységeinek végzését segítő
eszközökre van szükség (kézimunka, háztartás, hobbitevékenységek pl olló, konyhai előkészítő eszköz,
konyhai kefe, jobbra hajlított kanál).

2. Mindennapi tevékenységek megtanítása

A kézfunkció, manipuláció fejlesztése:
 a felső végtag analitikus és szintetikus mozgásai, alternáló mozgások begyakorlása megfelelő
fejkontrollal és szem-kéz koordinációval.
 a felső végtag mozgásainak leválasztása a fej és törzs mozgásaitól
 fogásgyakorlatok (nyúlás, fogás, megtartás, elengedés)
 a finommotorika fejlesztése, a szem-kéz koordinációját fejlesztő mozgásanyag az érzékelés
fejlesztésével együttesen
 eszközhasználat különböző testhelyzetekben és szituációkban
 önellátás, praktikus és munkamozgások kül. testhelyzetben és szituban

3. Konkrét példa (ezt kiegészítésnek, el tudom képzelni, hogy esetleg valaki rákérdez, forrás- Bernolákné-
féle Szemelvénygyűjtemény-kicsit régi)  ezt a kapott tételekből írtam…
Az ollóval végzett munka
 spasztikus olló: ha a gyerek hüvelykujj és mutató ujj közti ujjterpesztési távolság túl kicsi ahhoz, hogy
normál ollóval tudjon vágni/ kéz finommotorikája nem elég fejlett
 előnye: egész kézzel kezeljük, vágási művelet csekély erőkifejtést igényel
 használatának tanítása:
1. olló nélkül ujjgyakorlatok (mondókával kísérve)
2. kézbe az olló, ujjakat a szárba dugni - nyitni és csukni az ollót
3. hosszú, keskeny papírcsíkok vágása: egyenesen tartsa az ollót, mert csak így vág
4. papírcsík keskeny oldalát az asztal végéhez ragasztjuk: gyerek kifeszíti, rövid darabokat vág belőle
5. csíkot egyre szélesebbre venni, így többszöri nyitás-csukással tud csak vágni

Egész személyiség fejlesztésének megvalósítása a kapcsolódó tantárgyak tanítása folyamán

A) Rajz:
 beszűkült élettérből fakadó hiányok pótlása,
 élmények biztosítása,
 a környezet aktív befogadására, és alakítására való motiváltság,
 önkifejezési mód.
 A közvetlen tapasztalatszerzés, élmények, hatások biztosítása,
 percepció fejlesztése,
 érzékszervek stimulálása,
 figyelemorientáció,
 fexáció, manipuláció és finommotorika fejlesztés.
 A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének és önkifejezésének elősegítése a fő cél,
 emelett cél a fantázia, kreativitás kibontakoztatása és a különböző technikák megismerése.

B) Ének-zene
  érzelmi, értelmi és jellemnevelés
 a zene megszerettetése
 gazdagítja az előadói készséget-önbizalmat ad, ha valamely gyermeknek szép hangja van
 ritmusérzék fejlődése segíti a koordinált mozgást, megfelelő testtartást, jó légzést
 néphagyományok, népszokások megismerése, megszerettetése
 aktív muzsikálás igénye is felébredhet a gyermekben

C) Gépírás – számítógéppel történő írás – gépi írás

 a megfelelő gépírási készség elsajátításával, az írásszabályok megtanításával jó teljesítmény
elérésére ösztönözzön
 a kézírás mellett vagy helyett – a gondolatközlésre illetve a kommunikációra eszközt biztosítson,
elősegítve ezzel a növendék társadalmi habilitációját, rehabilitációját.
 feladata: a kézírás pótlása, az önálló életvitel eszközévé váljon

D) Kiemelt személyiség fejlesztési feladatok

Cél: Elégedett, belső harmóniában élő személyiség kialakítása, melynek feltétele a társas érintkezéshez
szükséges készségek elsajátítása, a példamutatás és a hátrányos helyzettel valót tudatos szembenézés.
Kiemelt feladatok:
a) Alsó tagozat: élményszükséglet: zene, művészetek iránti érdeklődés felkeltése
b) Felső tagozat:
 zenei képességek, vizuális alkotó- és befogadóképesség,
 irodalmi előadói és szövegalkotó képességek fejlesztése.
 önállósulási vágy kifejezésének segítése:
 önbizalom, önbecsülés kialakítása
 önértékelés képességének kialakítása
 önmegismerő, önértékelő, önfejlesztő képesség kialakítása

c) Középiskola:
 öntevékenységi vágy kifejezésének segítése:
 egészséges ambíciók, életprogramok kialakítása
 érdekértékelés- és érdekérvényesítés kialakítása
 a tanulók érzelmi életének egyensúlyban tartása,
 sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására,
 szorongásaik és belső feszültségeik oldására való képesség kialakítása.

E) Iskolán kívüli program: erdei iskola:

Az erdei iskola (projekt jellegű) pedagógiai programjának egységes feladatai:
 az egészséges énkép és önbizalom kialakítása
 sikerélmény nyújtása
 önállóságra nevelés
 az önálló életvitel lehetőségeinek megismertetése, saját korlátaik figyelembevételével
 az előkészítő és az alsó tagozaton megszerzett elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása
 általános tájékozottság fejlesztése, egészséges életre nevelés

További tevékenységek:
 Pénzhasználat: vásárlás, büfé vezetése, rendezvényeken tombolavásárlás
 Lakóotthonban: főzés, tankonyha
 Egészségügyi ismeretek: mozgásnevelés keretei között