KISGYERMEKKOR

KOGNITÍV FEJLŐDÉS
Piaget
A KISGYERMEKKORI GONDOLKODÁS
• Piaget: a kisgyermekkor átmenet a csecsemőkor és az iskoláskor
között
• A kisgyerekek a műveletek előtti szakaszban vannak, amikor még
nem képesek mentális műveletek végrehajtására
• Műveletek előtti szakasz
A MŰVELETEK ELŐTTI
SZAKASZ (2-6 ÉV)
• Bizonyos szabályokat, vagyis műveleteket
nem ért meg.
pl. még nem rendelkezik a konzerváció
elvével. A 3-4 évesek azt állítják, hogy az
átöntés után a hosszabb pohárban valahogy
megnőtt a víz mennyisége.
• A gyermek képtelen egy tárgyat jellemző
mennyiségek közül egyszerre többet
figyelembe venni. Ha például egy
pénzkupacot egyenes sorba rakunk, a
gyermek úgy véli, abban több korong van,
mint a kupacban, mert csak a számára
legjellemzőbb méretet, a hosszúságot veszi
tekintetbe.
• A vizuális információ vezérli.
 A KISGYERMEKKORI GONDOLKODÁS
SAJÁTOSSÁGAI
EGYOLDALÚSÁG
• Az óvodások nem képesek a figyelmüket egyetlen kiugró szempontnál
többre összpontosítani
• https://www.youtube.com/watch?v=gnArvcWaH6I&t=7s

EGOCENTRIZMUS
• A világot kizárólag a saját nézőpontjukból képesek figyelembe venni
• Nem képesek a decentrálásra
• Több területen jelentkezik:
• Téri nézőpontváltás: a gyerekek nehezen képzelik el, hogyan festenek
dolgok a másik ember nézőpontjából („háromhegy probléma”)
https://youtu.be/TRF27F2bn-A?t=3m10s
• Egocentrikus beszéd https://www.youtube.com/watch?v=XuDeh_raBxM
• Nehézségek mások vélekedésének megértésében: nem veszik figyelembe,
hogy mások gondolatai különböznek a sajátjuktól, nem tudnak mentális
nézőpontot váltani https://www.youtube.com/watch?v=RUpxZksAMPw
• https://www.youtube.com/watch?v=41jSdOQQpv0
A KISGYERMEKKORI
GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI

EGOCENTRIZMUS FOLYT.
• Látszat és valóság megkülönböztetésének nehézsége:
kizárólag a tárgyak feltűnőbb és felszíni sajátosságaira
összpontosítanak, a perceptuális egyoldalúság miatt
nem tudnak különbséget tenni a tárgyak megjelenése
és valódi lényegük között

Például:
• Megijednek a másik gyerektől, ha maszkot vesz fel (ha
valaki vagy valami máshogy néz ki, akkor mássá is válik)
• Maynard macskás kísérlet (a 3 évesek azt mondták, M.
kutyává változott, és félni kell, hogy megharaphat. A 6
évesek számára már egyértelmű volt, hogy „macska, de
kutyának látszik”)
A KISGYERMEKKORI GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI

PREKAUZÁLIS KÖVETKEZMÉNYEK
• „Miért kék az ég?” „Ki csinálja a felhőket?”
• Még nem képesek mentális műveletek végzésére, ezért az
ok-okozati következtetések sem mennek a kisgyerekeknek
• Transzduktív módon gondolkoznak: egyik esetből következtetnek a
másikra
• Példa: nincs alvás ebéd után, nincs délután sem
EGYENETLEN TELJESÍTMÉNY
• Téri nézőpontra vonatkozó nem
egocentrikus érvelés: Borke és
munkatársai 3-4 éves gyerekeknek
mutattak egy farmot, amit a Szezám
utcából az egyik szereplő
körbeautózott, meg-megállt és a
gyerekeknek el kellett mondaniuk, mit
láthat
• Mások vélekedésének megértése: már
3 évesen is képesek lehetnek rá felnőtt
segítségével
• Látszat és valóság megkülönböztetése:
Felnőtt segítséggel ez is megy
 • 5-6 évesen már reális, a valóságnak megfelelő
elképzeléseik vannak

MIT TUDNAK A Gondolkodási hibák:

Gyermekközpontúság
KISGYEREKEK A
•
Példa: „A tehenet azért tartják, hogy a kisborjúra
vigyázzon.”; „őz és gida, mókus és kismókus”

VILÁGRÓL? • Gyermekmitológia
Példa: „a Mikulás adott pénzt apukámnak, hogy vegyen
nekem ajándékot.”
• Gyermeki etimológia=önkényes jelentéstagadás
Például: „Az élesztő olyan szer, ami a halottakat életre
kelti.”
• Gondolkodásukban az egyéni élményeknek fokozott
hangsúlya van
• Végletekben gondolkoznak
Példa: „medve és elefánt, bogár és egér”
• Tudásuk labilis, az aktuális tapasztalatok bűvöletében
alakul
• Nem ismerik még a természeti törvényeket
Példa: „Az évszakok azért változnak, mert apa azt
mondta”
 A KISGYERMEKKORI GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI
ULTRAJELENSÉGEK
• A felnőttektől kapott ismeretek és a saját tapasztalatok nem
foglalhatók rendszerbe
• Az ovisok magyarázatigénye nagyobb, mint az ismeretanyaguk
• Az ismertet használják az ismeretlen magyarázatára, a mindennapos
tapasztalást a közvetlenül nem tapasztalhatóra valamilyen azonosság
alapján.
• bizonytalanság csökkentése érdekében, a kicsiség-érzésből fakadó
szorongással szemben a világról alkotott modell létrehozása
„alapszükséglet”
• Önálló feltevéseik távoli analógiákon és saját tapasztalattöredékeiken
alapulnak. (v.ö. Mi lesz a templomtoronnyal éjjel? Mi van, ha nem
folyik a csap? Mi a szél? )
• Magyarázataikban közvetlen élményeikhez, saját cselekvési
mintáikhoz fordulnak = élmény-modell.
• Az élmény-modellek központi jellegzetessége az antropomorfizmus, a
felnőtt gondolkodáshoz viszonyított irracionalizmus, az analógiás
gondolkodás és a sajátközpontúság.
• („Nem morog a cica, biztos elromlott a motorja.”)
• A magyarázatigénye nem áll meg a tapasztalása határainál. Úgy hiszi,
mindent meg tud magyarázni. A „nem tudom” vagy „nem lehet tudni”
válaszok már az ismeretekre való szocializáltság magasabb fokát
jelölik.
A KISGYERMEKKORI GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI

ANIMIZMUS
• Megelevenítő gondolkodás
• Dolgokat, tárgyakat, természeti
jelenségeket az élőkre jellemző
tulajdonságokkal ruháznak fel
• Ugyanolyan szándékuk és tudatuk
van a kisgyerekek fejében, mint az
embereknek
Például:
„Fáj a ceruzának, ha kifaragják”
„A tűz örömében lobog”
A KISGYERMEKKORI GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI

ARTIFICIALIZMUS
• A természeti jelenségek
eredetének magyarázatára emberi
tevékenységeket alkalmaz
Például:
„A Duna és a Balaton medrét
emberek ásták ki”
„Az eget festették”
„A hegyet építették”
A KISGYERMEKKORI GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI

FINALIZMUS
• A gyerekek tapasztalatai, ismeretei külön kis szigeteket alkotnak, ezért a
miért kérdésre csak olyan választ tudnak adni, amelyben minden dolognak
az ember a kiindulópontja, végcélja és mértéke
• A jelenségeknek céljuk van és nem okuk
• A cél adja a magyarázatukat
Példa:
„Azért van meleg, hogy fürödni lehessen”
„Azért van hideg, hogy korcsolyázni tudjunk”
„Azért megy le a nap, hogy pihenni tudjunk”
A KISGYERMEKKORI
GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI

GYERMEKI REALIZMUS
• A kisgyerekek nem tudnak különbséget
tenni külső és belső valóság között
Például:
Az ovis azt álmodja, hogy labdázik, azt
fogja gondolni, hogy ő éjjel tényleg a
játszótéren volt és labdázott, mert
számukra az álom valós történés.
A KISGYERMEKKORI GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI

ERKÖLCSI REALIZMUS
• Objektív erkölcs: a következmény és nem az ok a lényeges.
(„aki azt mondja, látott egy akkora kutyát, mint egy tehén az
iskolából hazajövet, nagyobbat hazudik, mint aki ötöst mond a
kapott négyes helyett a szüleinek”). A tett mögötti szándék
figyelmen kívül hagyása.
• Erkölcsi realizmus (5-7 évesen): az erkölcsi törvények
ugyanolyan eleve adottak, mint a fizikai törvények. Ha
megszegik őket, a büntetés automatikus. (szülői tekintély)
A GONDOLKODÁSI HIBÁK
NEURÁLIS HÁTTERE
• Korlátozott emlékezeti teljesítmény
hátterében: hippocampus alacsony
mielinizációja
• Frontális agykéreg és más területek
közötti kapcsolat éretlensége: más
nézőpontjának a felvétele
nehézséget okoz, nem képesek
előrevetíteni a cselekvések
következményeit
TÁRSAS FEJLŐDÉS
KISGYERMEKKORBAN
A KOGNITÍV TÁRSAS KÉSZSÉGEK
FEJLŐDÉSI ALAPJAI
A társas megértés az élet korai szakaszában kezdődik:
• Tekintet követés,
• célvezérelt viselkedés monitorozása,
• intencionális állapotok monitorozása
Fontos képességek, amelyek mások és a szelf állapotáról való tudáshoz
szükségesek:
• Utánzás
• Mintha játék
• Nyelv
TÁRSAS KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSE
• 3 hó: tudják koordinálni a hangadást az arckifejezéssel
• 6 hó: megértik, hogy a cselekvések célra irányulnak
• 9 hó: tudják követni mások tekintetét és irányítani mások tekintetét
• 12 hó: megkülönböztetik a véletlenszerű és intencionális cselekedeteket .
• 15 hó: kevesebb cue elegendő számukra, hogy meghatározzanak egy célvezérelt
cselekvést (pl. rámutatás vagy tekintet önmagában elegendő)
• 18 hó: empátiát tudnak kifejezni és kooperatív viselkedés is megjelenik; közös
figyelem és mintha játék
• Megértik mások érzelmeit
• 2 év • Megértik mások vágyait
• 3 év • Megértik mások gondolatait és
vélekedését
• 4 év
ELMETEÓRIA (TOM)
• Premack és Woodruff (1978): a személy azon képessége, hogy
másoknak mentális állapotokat tulajdonítson
• Mentális állapotokból be lehet jósolni mások viselkedését
• Alapvetően a pszichológiai okság elemzése DE a pszichológiai okozás
csak akkor működik, ha a másiknak vélekedést tulajdonítunk, ami igaz
és a cselekvés racionális
A GYEREKEK TUDATELMÉLETÉNEK
FŐBB VÁLTOZÁSAI
• 2 évesen: már mentális terminusokban gondolkodnak, vágy és
percepció megértése a középpontban DE a vágy az a tárgyak felé
irányuló hajtóerő, a percepció pedig direkt vizuális kontaktus
tárgyakkal - nincs kapcsolat reprezentációval még!
• 3 évesen újabb mentális szavak megjelenése: gondol, tud, emlékezik,
álmodik
• 4-5 éves korra alakul ki „az elme reprezentációs modellje” - vágyak,
vélekedések, percepciók a valóság reprezentációjával járnak – hamis
vélekedés teszt (https://www.youtube.com/watch?v=QjkTQtggLH4 )
REPACOLI ÉS GOPNIK KÍSÉRLETE
• Brokkoli vs. Csoki
• 14 hónaposak 54%-a, a 18 hónaposak 73%-a adta a
kísérletvezetőnek azt, amit preferáltként megjelölt
• https://www.youtube.com/watch?v=voq590su3m8
• Értik a vágyat, mint belső pszichológiai állapotot, embereknek lehet
más viszonyulása dolgokhoz, mint nekünk
 • Több konfliktus és kommunikációs
zavar (Dunn & Cutting, 1999)
A KOGNITÍV TÁRSAS • A társaik kevésbé fogadják el őket
KÉSZSÉGEK (Slaughteret al., 2002)
HIÁNYOSSÁGAINAK • Gyengébb általános társas
KÖVETKEZMÉNYEI: készség (Astington, 2003)
• Több viselkedéses probléma
(Hughes & Ensor, 2006)
• Gyengébbek az iskolai készségeik
is (pl. nyelvi) (Astington & Pelletier,
2005)
• A TOM-t tartják az elsődleges
problémának az autista
spektrumzavarral diagnosztizált
gyerekeknél is. (Baron-Cohen et al.,
1985).
AZ
ÖNSZABÁLYOZÁS
FEJLŐDÉSE
• Mi a jó és mi a rossz
• Kultúrában helyénvaló magatartás
normáit magukévá teszik és be is
tartják
• Heteronóm moralitás: az
idősebbek határozzák meg, mi a jó
és konformitást követelnek
• Autonóm moralitás: a normák
megkérdőjelezhetőek,
megváltoztathatóak
• Erkölcsi előírások, társas
konvenciók és személyes szabályok
ÖNKONTROLL
• Alapja az indulatok gátlása, megfontolt
cselekvés
• Az önkontroll eléréséhez négyféle gátlást
kell elsajátítani:
• 1. mozgások gátlása
• 2. érzelmek gátlása
• 3. következtetések gátlása
• 4. választások gátlása
• https://www.youtube.com/watch?v=QX_oy
9614HQ
 •Az érzelmek hatékony kontrollálásához meg kell tanulni az
érzelmeket az események kognitív értékelésének fényében
ÉRZELMEK módosítani
FEJLŐDÉSE ÉS •Mások érzelmeinek megértése:
SZABÁLYOZÁSA • 2 évesen: tudják, hogy mások rosszul érzik magukat, ha
megütik őket
• 3 évesek: képesek értelmezni más gyerekek érzelmeit
• 5-6 évesek: felnőttekhez hasonlóan ítélik meg más gyerekek
érzelmi állapotait és az azokat kiváltó eseményeket
•Saját érzelmek szabályozása:
• Érzelmek módosítása már korán: ujj, cumi, takaró sarkának
szopogatásával, ringatózással
• 2-6 évesen: ugyanezek a stratégiák + újabbak: behunyják a
szemüket, elfordulnak, szem eltakarása
• Nyelvi képességek segítségével lehet úgy értelmezni az
eseményeket, hogy elfogadhatóbb színben tűnjenek fel
• Szülői segítség - érzelmi párbeszédek, szabályozási stratégia
jánlása, állványozás
•Meg kell tanulni az érzelmeket társadalmilag megfelelően
kifejezni
SZÜLŐK HATÁSA AZ ÉRZELMEK
MEGÉRTÉSÉRE
Érzelmi párbeszédek óvodáskorban gazdagodnak:
• Gyerekek nyelvi képességei fejlődnek
• Növekvő érdeklődés az érzelmi élmények iránt
• Vigotszkij – az új tudás társas megalkotása, állványozás

Elaboratív stílus: nyitott kérdések, értékelő visszajelzés, gazdag részletek,

közös narratíva alkotás -> szofisztikáltabb autobiografikus memória, szociális
és érzelmi készségek fejlősére is pozitív hatás

Alacsony elaboratív stílus: kevés, redundáns kérdés, specifikus információkra

kérdez rá a szülő anélkül, hogy részletgazdagabbá tenné az emléket
MÁSODLAGOS ÉRZELMEK
KIALAKULÁSA
Másodlagos vagy szelf-tudatos érzelmek: zavar/feszengés, szégyen,
bűntudat, irigység, büszkeség

Ok: a szelférzés megerősítése vagy sérülése

Zavar/feszengés: kialakulásának feltétele a szelf felismerése (Lewis,

1998)

Szégyen, bűntudat, büszkeség (önértékelő érzelmek): kialakulásuknak

feltétele a szelf felismerése ls a szabályok, normák megértése (Lewis,
1998)
MÁSODLAGOS
ÉRZELMEK KIALAKULÁSA
Büszkeség: 3 éves korra a gyerekek képessé válnak saját teljesítményük
értékelésére (jó vagy rossz)

Szégyen: szelf-fókuszú, látszóleg könnyű feladat elhibázásakor

Zavar/feszengés: ideges mosoly, tekintet kerülés, nem egyenlő a

szégyennel, a teljesítmény negatív értékelésének következménye (Lewis
& Ramsay, 2002)

Bűntudat: mások irátni kötelezettségnek nem tudnak megfelelni

SZÜLŐI NEVELÉS HATÁSA A
MÁSODLAGOS ÉRZELMEKRE
Allessandri & Lewis (1996):
• A gyerekek által mutatott büszkeség és szégyen reakciók az anya
sikerre/kudarcra adott reakciójától függ
• Anya kritikus: a gyerekek magasabb szintű szégyent éltek át kudarc után,
kisebb büszkeséget siker után
• Anya támogató: gyerkek több büszkeséget, kevesebb szégyent éltek át

Amikor a szülő lekicsinyíti/megalázza a gyerket (pl. "Pistike olyan hülye vagy"):

szégyent élnek át
Amikor a szülő kritizálja a nem megfelelő viselkedést (pl. "Pistike ez a
viselkedés rossz, kérj bocsánatot"): bűntudatot élnek át
A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE
KISGYERMEKKORBAN
 Az óvodáskorú gyerekek szelf
koncepciója:
KI VAGYOK? - • Konkrét
ÓVODÁSKORÚ • Fizikai
GYEREKEK • Nem tartalmaz pszichológiai tudást
VÁLASZAI
A szelfet a követekzők alapján határozzák
meg:
• Fizikai tulajdonságok ("kék szemeim
vannak")
• Preferenciák ("szeretem a pizzát")
• Tulajdonok ("van egy TV a szobámban")
• Olyan képességek, amikre büszkék
("gyorsan futni, fára mászni, stb.")
NEMI IDENTITÁS
•Társadalmi nem (gender) és biológiai nem (sex)
•Nemi identifikáció: azonosulás a nemi szerepekkel
•A gyerekek kisgyermekkorban az azonos nemű szülőt választják
az azonosulás modelljéül
•Nemi azonosulás Freud szerint
•Nemi azonosulás a szociális tanulás elmélete szerint:
• A felnőtt nemi szerepeket megfigyelés és tanulás által teszik
magukévá a gyerekek
• Megfigyelik, hogy a férfiak és nők viselkedése különböző
• Megfigyeléseik alapján hipotéziseket állítanak fel a helyes férfi
és
női viselkedésekről
• Megtanulják, hogy a fiúknál és a lányoknál eltérő viselkedéseket
jutalmaznak
• Illetve a nem a nemükre jellemző viselkedéseket büntetik
A NEMI SZEREPEK
KIALAKULÁSÁNAK HÁROM
SZAKASZA (KOHLBERG)
1. egyszerű
nemiszerep-identitás: 3
évesen már képesek magukat
fiúként vagy lányként címkézni
2. stabil nemi szerep: kora
kisgyermekkorban megértjük,
a nemi szerepek idő
állandóságát
3. állandó nemi szerep: A nemi
szerep a körülményektől
függetlenné válik
NEMI IDENTITÁS
•Nemi séma: mentális modell, ami információkat tartalmaz a nőkről és
férfiakról, ennek segítségével dolgozhatók fel a nemekhez kapcsolódó
információk
•Fiúk és lányok viselkedése már a nemi szerepek felfogása előtt különböző:
• A fiúk csecsemőkorukban aktívabbak a lányoknál
• Különbség a preferált játékokban
• Kisgyermekkorban elkülönülten játszanak fiúk és lányok
•2,5-3 évesen: nemi sémák kialakulásának első szakasza, a beszédmódban
már jelen vannak a nemi szerepek kulturálisan feltűnő tulajdonságai, egyre
nagyobb az érdeklődésük a nemhez tartozó tárgyak és tevékenységek iránt
NEMEKRŐL ALKOTOTT TUDÁS
FEJLŐDÉSE
3-5 évesen:
• Azt gondolják, hogy a fiúk lehetnek anyukák, a lányok apukák
• Ha megváltoztatod a ruhádat, hajadat,a másik nem tagjává válsz

5 és 7 év között:
• Elkezdik megérteni, hogy a nem egy szilárd, nem változó jellemző
NEMEKRE JELLEMZŐ VISELKEDÉS
KIALAKULÁSA
• Nemi szegregáció: 2 és 3 év körül a saját nemükbe tartozókkal
játszanak
• 6,5 éves korra 10x több időt töltenek a saját nemükbe tartozó
gyerekekkel

Miért?
• Játékpreferenciák különbözősége
• Nemi sztereotípiák kialakulása (megtanulják mik a nemüknek
megfelelő játékok, viselkedések és célok)
ETNIKAI ÉS FAJI
HOVATARTOZÁS
• „A személyiség tartós, alapvető aspektusa, amelyik
egy etnikai csoporthoz tartozás érzéséből, valamint
a hovatartozáshoz kapcsolódó attitűdökből és
érzésekből tevődik össze”
• Kenneth és Clark vizsgálata fekete és fehér bőrű
amerikai kisgyerekekkel
• 4 éves korra a gyerekek tudatában vannak a
csoportok közötti etnikai és faji különbségeknek
• Saját etnikai hovatartozásukkal is tisztában lesznek
és képesek lesznek róla ítéletet alkotni
• A saját etnikumhoz való viszonyulás függ a felnőttek
hozzáállásától.
Illetve a saját csoport más csoportokhoz viszonyított
gazdagságától
és hatalmától
ÖNÉRTÉKELÉS
• Harter: 4 és 7 év között egy ún. felnagyított ego jellemzi a gyerekeket:
az önértékelés minden területén (viselkedés, fizikai megjelenés,
atlétikai képességek, társas elfogadottság, tudás) pozitívan értékelik
magukat - vágynak az elfogadásra és hogy jók legyenek
AGRESSZÍV ÉS PROSZOCIÁLIS
VISELKEDÉS
AGRESSZÍV VISELKEDÉS FEJLŐDÉSE
• 18 hónapos korig: csúfolódás és testi agresszió egyenlő arányban
• 2 éves kortól az instrumentális agresszió gyakorisága növekszik (tulajdoni
jogok)
• 3-6 év között: nő a verbális agresszió mértéke
• Nemi különbségek! - instru. vs. kapcsolati agresszió
• Agresszió okai:
•Evolúciós okok
•Jutalmazás
•utánzás
AGRESSZÍV VISELKEDÉS FEJLŐDÉSE
•Lányok és fiúk közötti különbség magyarázata:
• Tesztoszteron, ami az aktivitásszintre van hatással: a fiúk több
aktivitást igénylő játékban vesznek részt és nagyobb csoportban is
játszanak
•Agresszió megjelenésének magyarázatára:
•Frusztráció-katarzis hipotézis
•A büntetés kérdése!
PROSZOCIÁLIS VISELKEDÉS
FEJLŐDÉSE
•Proszociális viselkedések: önzetlenség, együttműködés, segítségnyújtás, altruizmus
•Társas kontextusban fejlődik
•Empátia: mások érzelmeiben, érzéseiben való osztozás. A proszoc viselkedés
alapjait képezi
•Az empátia fejlődésének 4 szakasza (Hoffman):
• 1. Első életév folyamán: „érzelmi fertőzés”
• 2. Második életév folyamán: képesek megérteni, hogy a másik személy bánkódik,
de nem tudnak nézőpontot váltani
• 3. Óvodáskorban: nyelv és egyéb szimbólumrendszerek fejlettebbek, nem jelen
lévő emberek irányába is képesek empátiát kifejezni
• 4. 6-9 évesen: megértik, hogy másoknak vannak saját érzéseik, ezek a
tapasztalatok nagyobb halmazának részét képezik, képesek embercsoportokkal
együtt érezni, mások betegségével, sérülékenységével törődni
MESE SZEREPE A
KISGYERMEKKORI
FEJLŐDÉSBEN
BEVEZETÉS
2 évesen:
• nézegetik a képes könyvet, tudják, hogy a lapokon a környezetükben is
megtalálható tárgyak vannak csak más formában, színben ->
• Ráismerés öröme
• Olyan képek kezdik lekötni a figyelmét, amelyek ismeretlen dolgokat
tartalmaznak
• Amit a könyvben lát, egyenértékű a valósággal („látott-e már zsiráfot?”)
• „én ezt is tudom” öröme
4. életévben: a képhez szöveg is tartozik, anticipálja a képhez tartozó
szöveget
• Ebben az időszakban jelenik meg az az igénye a gyerekeknek, hogy
meséljenek neki
• Eleinte: a hétköznapi történeteket szeretik
KISGYERMEKKORI
MESEHALLGATÁS
• 4-5 éves korban: „mesét hallgató”
viselkedésmód
• Mesehallgatás közben egy másik tudatszint
• Tudat: a belső világ összefüggő rendszere,
érzelmileg színezett emlékképek, sémák,
szavak, ezekhez tapadó indulatok.
Tapasztalatok, ismeretek, stb.
• Van álomtudat is
• Kettős tudat: ezzel a tudattal fogadja be a
gyerek a mesét (színház, könyv), átélés
kettőssége, a nagyóvodásokra jellemző:
beleélik magukat a mesébe, mégsem tévesztik
magukat össze a mesehőssel
• A kettős tudat egyszerre feszültséghordozó,
feszültségteremtő és feszültség elvezető
• Kisóvodásoknál: illúziónak nagyobb hangsúlya
van, a valóság szabályozó szerepe kisebb
• A mese képzeletbeli beleélést igényel, passzív
MINDEN MINDEN
LEHET
Mese elemei:
• Mítosz maradványok (óriások,
szárnyas ló)
• Népmesei elemek (boszorkány,
ördög)
• Társadalmi tapasztalatok áttételei
(igazságért küzdő szegény legény)
A mese elemei, fordulatai
megfelelnek a fejlődési szakaszok
jellegzetességeinek
MESEI MOTÍVUMOK
Átváltozás
• A szörnyből királyfi lesz, a boszorkányból
kutya, a békából királyfi
• A gyerek játékaiban is sok átváltozás van
• A gyermeki gondolkodásban minden
minden lehet
• Ebben a változékonyságban a gyermeki
lét bizonytalansága jut kifejeződésre
• A gyermeknek van az a kellemetlen
érzése, hogy ki van szolgáltatva a
körülményeknek és bármikor bármi
megtörténhet vele
MESEI MOTÍVUMOK
Ellentétek preferenciája
•A mesékben: törpék és óriások, rút
banya és szépséges királykisasszony,
égig érő fa, feneketlen tó
•Ez fejlődési jelenség:
• A gyerekeknek sokáig nincs
viszonyítási mércéje
• Nem tudnak arányba állítani
• A feltűnő, rikító különbségeket tudják
csak megállapítani
• Csak a szélső pontokon tud
különbséget összemérni, ezért kell
mindig az ellentétpár
MESEI MOTÍVUMOK
Ismétlés
•A legtöbb mese szerkezeti elem az ismétlés
•A vissza-visszatérő cselekmények ismétlődése szinte ceremoniális
•Mik ismétlődnek?
• „Hol volt, hol nem volt”, „Üveghegyen, Óperencián is túl”, verbális
fordulatok, varázsigék
•Mivel anticipálják mi fog történni, van egy várakozás, ez a várakozás
feszültséget teremt, ami feloldódik, amikor teljesül az elvárás
•A gyerekeknek más a képzetáramlása: labilis, szaggatott
•7-8 évesen is elvesznek a részletekben, elfelejtik a mese csattanóját
•Az ismétlés stabilitást visz bele, megteremti a folyamatosságot és fokozza a
biztonságot
MESEI MOTÍVUMOK
Veszély-megmenekülés
•Jellegzetes sémája a gyermeki képzeletnek
is
•Annak a gyermeki életérzésnek felel meg,
hogy nagy, önálló legyen, kicsisége ne
sodorja folyton veszélybe
•A tehetetlenség érzését próbálja a fantázia
feloldani ebben a „veszélybe kerülök,
mégis megmenekülök” kontextusban
MESEI MOTÍVUMOK
Kompenzálás
•„Dávid legyőzi Góliátot”, a mostohalányt veszi feleségül a királyfi, a legkisebb
fiú viszi a legtöbbre
•A gyermeki képzelet egyik sémája
•Hátrányba kerülésre reakció a képzeleti kompenzációs törekvés
•Ez táplálja az álmodozások anyagát, ha a valóságban tehetetlennek
bizonyulunk, a képzeleti világban lehetünk nyertesek
•Gyerekeknél gyakori a kompenzációs túlzás
•Cél, hogy a gyerek fontosnak, érdekesnek, hatalmasnak mutassa magát, így
kompenzálva kicsiségét, függő helyzetét
A VÁGYTELJESÍTÉS MESEI
DINAMIKÁJA
•A mesevilágban minden lehetséges, a történést
a varázslat irányítja
•A gondolat mindenhatósága (Freud): csak rövid
ideig tart, a tapasztalat visszaszorítja
•Mesei és gyermeki világban közös
mechanizmus a vágyteljesítés:
•A csúnya átváltozik széppé, a szegény gazdaggá,
a kitaszítottból szeretett lesz
•Ezeknek az áttételeknek a lényege, hogy
felnőtté válhasson, erős, bátor, kedvelt, szép
lehessen
•A mesékben sok azonosulási lehetőség van, a
gyerekek vágya kiélhetővé válik
"ELVARÁZSOLT TUDAT"
• Meseélmény: irreális elfogadása a reális tudatával
• A gyerek tudja, hogy, ami a mesében van, a valóságban nem létezik,
de nem kételkedik
• A mese csak akkor képzelet mozgósító, ha a vágyteljesülés útján
csökken a feszültség, nem zavarja meg kételkedés a kettős tudatot
• A mesében irreleváns a lehet – nem lehet; igaz – nem igaz;
megtörténhet – nem történhet meg
• A meseinek és a valóságosnak az összefonódása szétoszlatja a
mesebeállítottságot
A MESE
IDŐSZAKÁNAK
VÉGE
8-9 éves kortól:
• Intenzív a valóságra való beállítottság
• A képzelet csak hitelesnek ítélt valóságtartalmakkal
dolgozik
• Érdeklődés középpontjában: történetek, amik
megtörténtek, mégis rendkívüliek
• Mindennapitól eltérő történetek, de csodás elemek
nélkül
• Kettős tudat átalakulása: lehetséges és valóságos
kettőssége
10-12 éves kortól:
• Mindent elolvasnak
• Vonzza őket a kaland, csoda nélkül megoldott rendkívüli
helyzetek
• Olvasás új funkciója: ideálkeresés, ideálválasztás
• Kialakul a minta, amilyennek felnőttként látni szeretné
magát
• Érzelmesség igénye: olyan olvasmányokat keresnek, amik
A JÁTÉK FEJLŐDÉSE
A JÁTÉKRÓL
• Sok heterogén jelenséget foglal magába a játék
• Minden lehet játék, de nem minden az
• Ami elkülöníti a gyermek többi tevékenységétől, az
az örömszínezet
• Játéktudat: a gyerek derűs, ellazult, gondoktól
mentes, tevékenysége a jelenben érvényes
• A játék önmagáért való
• Feszültségcsökkenést eredményez
• Vágyteljesülés a játékban való viselkedésben, a
játéktudat szintjén történik
 Funkciógyakorlás

A JÁTÉK •

•
A csecsemő első játékai a szájához kapcsolódnak
2. életévben a járás gyakorlása

FEJLŐDÉSE •

•
Később az ugrás gyakorlása
Ezek a gyakorlások végigkísérik a érzékszervi-mozgásos
fejlődést, ami feszültséggel jár
• Ez a feszültség hajtja a próbálgatós játékokat,a
funkciógyakorlást, melynek eredménye a funkcióöröm
• A szociális érést is kíséri funkciógyakorlás
• 8 évesen: funkciójáték a fiktív barátságokban,
képzeletbeli csapatok és intézmények eljátszásában
nyilvánul meg
• A játék célja a még be nem gyakorolt funkciók
feszültségének örömcélú levezetése
• „én csinálom”, „én idézem elő” öröme
• A játék másfajta örömforrása a ritmusosság
• Cselekvéseket ismétli, ennek hátterében a gyermek
helyzetéből adódó bizonytalanság-biztonság problémája
 Utánzás, cselekvéstudat
• Másfél éves kortól utánzás, mint
örömforrás
A JÁTÉK • 1,5-2 éves kortól a gyerek spontán
játékaiban állandó utánzási készenlét
FEJLŐDÉSE • A gyerekek kíváncsiak mindenre, ami
rajtuk kívüli, ez feszültséggel jár, az
utánzás örömmel jár, oldja a
feszültséget
• Óvodáskorban: közvetlen környezet
• Iskoláskorban: ismeretlen, kalandos,
idegen
• „másnak lenni” öröme
• Az utánzás a képzelet mozgósítása
• Kettős tudatállapot itt is: realitás és
fikció kettőssége, a kettősségből fakadó
feszültség feloldása felé irányul az illúzió
élménye, az illúzió is örömforrás,
csökkenti a feszültséget
 A JÁTÉK FEJLŐDÉSE

Mintha-játék
•„Az a tudatállapot, amelyben a „mintha”-élmény a
teljes értékű realitás benyomásának felelne meg.”
•A realitás és fantázia szintjét a gyerek egyszerre kezeli,
váltani tud közöttük (szimultán kettős tudat)
•Típusai:
1.Elképzelt tárgyak („mintha a kezemben lenne a …”),
elképzelt szereplők („Juj, egy boszi!”)
2.Képzelt barátok
3.Magányos mintha játék (pl. WC-n ülve ovis csoport
tagjait irányítja)
4.Közös mintha-játék (pl. közös szerepjáték)
JÁTÉKTARTALOM, MINT
FESZÜLTSÉGREDUKCIÓ
• A játék tartalma is örömforrás
• Papás-mamás játék: a gyerekek beleélik magukat a szülők
mindennapjaiba, ezekben a játékokban naggyá, felnőtté válhatnak
• Konfliktust hordozó, kínos eseményeket vezetnek le a játékok: szülők
veszekedése, a papás-mamás játékban történő újra és újra
eljátszásnak köszönhetően megszelídülnek a hozzá kapcsolódó
indulatok
• A játéktémák gyakran félelmetesek, agresszív mozzanatokat
tartalmaznak
• A játékok témája feszültségcsökkentő, elősegíti a konfliktus
csökkenését, lehetőséget ad a gyermek helyzetéből adódó
nehézségek kompenzációjára, feldolgozhatatlan vágyak megélésére
A SZEREPJÁTÉK
FEJLŐDÉSE
•A játékban: a gyerek élményeire való utalások,
konfliktusainak jelképei, elsajátított tudása, szubjektív
elemek, mesemozzanatok vannak jelen
•A játék témája a különböző életkorokban ugyanaz, a
funkciójuk más
•Játékkal töltött idő is különböző
Kisóvodásoknál:
• Felnőtt életet utánzó játékok
• A felnőtt cselekvések utánzása, manipuláció teszi
vonzóvá
• A cselekvés a fontos, nem a folyamatos történés
A SZEREPJÁTÉK
FEJLŐDÉSE
4-5 éves korban:
• A játékot a tárgy teszi érdekessé
• A téma a tárgyhoz tapad
• A játékban kialakuló szerepet a tárgyak sugallják, a
szerepet a tárgy hitelesíti
Nagyóvodásoknál:
• A szerep hordozza a témát
• Valódi szerepjáték
• A szerep csak a társas viszonyok rendszerében
érvényes
• A szerep egész feltételrendszerhez van kötve, feltétele
a felnőtt minta
• Ragaszodnak a cselekvési sorhoz, amit a szerep előír
• Szerep: társadalmi helyzethez tartozó viselkedési
kellékeknek, cselekvési módoknak együttese,
sztereotipje
• A játék akkor érvényes, ha epizódjai eleget tesznek az
EGYÜTTLÉTTŐL AZ
EGYÜTTMŰKÖDÉSIG
• Együttlét: a gyerekek játékérvényű értelmet tulajdonítanak annak, hogy egy helyen
vannak, az élmény sémája: egy helyen vannak tehát egymással
• Együttmozgás: kölcsönös utánzásból lesz együttmozgás
• Tárgy körüli összeverődés: egy érdekes, vonzó tárgy körül alakul ki a
csoportosulás, ez ritkán tartós
• Az első 3 szinten a gyerekek passzívak, a cselekvés társas jellegű, de nem irányul
kapcsolat felvételére
• Összedolgozás: aktívan társas a viselkedés
• Tagolódás: az összedolgozás során kialakulnak szerepek, munkamegosztás,
esetleg kiemelkedik egy vezető
• Több szólamú játék: egy óvodai csoportban a gyerekek különféle csoportosulási
szinteken játszanak, külön, de mégis együtt játszanak, ott jellemző ez a játék, ahol
egyszerre több korcsoport van jelen
EGYÜTTLÉTTŐL
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSIG
• Az együttlét:
• Biztonságot ad, a másik jelenlétében határozottabbnak élheti meg
magát a fiatalabb gyerek
• Közlési igény megjelenik: megmutathatja valakinek mit csinál,
kimondhatja a mondanivalóját
• Örömforrás: az együtt átélt élményeknek nagyobb a hőfoka, fokozott
az indulati színezete, érzelmileg árnyaltabbak, tartalmilag
gazdagabbak
• Az együttesség fokozhatja az erőfeszítést, a gyerek hatékonyságát.
• Szervezett csoportokban hatékonyabbá válnak a gyerekek:
kezdeményeznek, irányítanak, viselkedésük mintául szolgál másoknak
SZABÁLY-JÁTÉK
• 8-10 éves korban kezdik megérteni a
szabályok alkothatóságát, megegyezésen
alapuló használatát.
• 10-12 éves korban a leggyakoribb.
• Versengésnek ad teret.
• Inkább a szabálykövetésről szól, mint a
feszültségcsökkentésről! Nem úgy játék…
A RAJZOLÁS FEJLŐDÉSE
MIÉRT RAJZOLNAK A
GYEREK? MIÉRT
INFORMATÍV A RAJZUK?
A gyerekek számára a rajzolás módot
ad:
• Érzékszervi explorációra
• Kifejezni a gondolatokat, érzéseket
és a világról való tudást
A gyerekekről információt nyújt:
• A motoros koordináció fejlődéséről
• Szelf-fogalomról
• Érzelmekről és társas
viszonyulásokról
A RAJZOLÁS FEJLŐDÉSE
• 2-2,5 éves korban: először fognak ceruzát és fedezik
fel, hogy nyomot hagy papíron
• A mozgásnak örül, a mozdulat örömszerző
• Ide-oda húzkodja a ceruzát, a papír széle nem
korlátozza a mozdulatait, a vonalak kifutnak a
rajzlapról
• Első változás lesz: amikor a mozgás alkalmazkodik a
papír által szabott határhoz, de még ebben az
időszakban is a funkcióöröm vezeti a rajzolást, a
firkálás nem a rajzolás eszköze
• A kész firkának majd a környezet kérdései nyomán
kezdenek jelentést adni, egy idő után már firkálás
közben kezd jelentést adni a firkának, de a vonalak és
a jelentés között még nincs kapcsolat
A RAJZOLÁS
FEJLŐDÉSE
• 3 éves korban megjelenik az ábrázolás
szándéka
• Ábrázolási furcsaságok a gyerek
szemléletének és rajzolási technikájának
ellentmondásából származnak:
tagolatlan egészet lát, de lerajzolni csak
részletről részletre haladva tudja
• Szinkretikus szemlélet: amit mi
részletnek látunk, az az ő szemükben
önálló egész
• Például: embert akar rajzolni, de csak a
fejet, a kezeket és a lábakat rajzolja le,
mindegyiket külön egészként és ne egy
ember testrészeiként, nem tudja
A GYERMEKRAJZOK
JELLEGZETESSÉGEI
3 évesen:
• Aránytalanság: az emberek nagyobbak, mint egy
kétemeletes ház, a fa felér az égig
• Az érintkezés és a bennefoglalás adekvát
ábrázolására a gyerek nem képes: a kalap a fej fölött
lebeg, a szem az arcon kívül van
• Juxtapozíció: az irányok gyakran véletlenszerűek, a
tető a ház belseje felé van rajzolva, a kerítés
független a háztól. A tárgyaknak és a dolgoknak nincs
meg a szemléletes rendje, ahogyan a felnőtt látja a
világot, bármilyen elrendezésben érvényesek, a
gyerek nem szemléleti mintát követ, hanem belső
szemléleti képet. Így jönnek létre a szétdobált
(juxtapozicionált) elemekből álló egészek.
A GYERMEKRAJZOK
JELLEGZETESSÉGEI
5 évesen:
• Növekszik a valósághű ábrázolás igénye
• Az ábrázolásmódot az határozza meg, mit tud a dologról, a szemlélet alá van
rendelve az ismeretnek
• Intellektuális realizmus: a gyermek már a valóságnak megfelelően rajzol, de
nem azt amit lát, hanem azt, amit tud róluk
• Ideovizuális: az ábrázolás képzeletvezérelt
• A valóságnak egészen különböző szintjein lévő dolgok kerülhetnek egymás
mellé
• Képzeletbeli, álomszerű jelenségek és észlelt dolgok egymás mellett lehetnek a
rajzon
• Transzparencia: az ábrázolt tárgyak gyakran áttetszőek, a gyerek az éppen
nem látható részleteket is feltünteti
• Az ábrázolás több szempontú, mintha egyszerre több nézőpontból lehetne
látni a dolgokat
• A rajzokon vannak kiemelt, emocionálisan felnagyított részletek
A GYERMEKRAJZOK
JELLEGZETESSÉGEI
9 éves kortól:
• Szemléleti realizmus: már azt akarja lerajzolni, amit lát és ahogy látja
• Nehéz kivitelezni, a gyermekrajz még sokáig kétdimenziós
• A rendezési elvet a fent és lent adják
• Amint megjelenik a látott ábrázolásának igénye, nem fog beleférni a fent-lentbe, amit
ábrázolni akar
• Olyan elrendezésre van szüksége, amivel a mélységet is tudja ábrázolni:
• Elkanyarodó út
• Dombábrázolás: a dombon egyre magasabban vannak emberek, házak, ez jelzi, hogy
messzebb vannak
• Részleges takarással
• Kétféle út:
1. A látott és belső világ jobb ábrázolásának szolgálatába állnak a megtanult ábrázolási
módok
2. Túltengnek a sablonok a gyermek rajzán
• 12. életévben lezárul a gyermekrajz korszaka
 Az első figurák 3 év kor körül:

AZ EMBERRAJZ • FEJLÁB emberkék.

FEJLŐDÉSE 3-4 évesen:
• megjelennek elemek a fejen kívül-belül,
amelyek az arc és fej részleteit (szem,
száj, haj stb) akarják ábrázolni.
5-7 évesen:
• egyre valósághűbben és részletesebben
rajzolják a testrészeket, és pontosabban
ábrázolják egymáshoz való viszonyukat.
• Hangsúlyosak lesznek a nemi
sztereotípiák.
12-14 éves korban:
• Elválik a művész tehetség.
• Sematikus, sablonos rajzok.
• Verbalitás szerepe megnő.
• Szociális összehasonlítás – expresszivitás
csökken.
A GYERMEKRAJZOK
JELLEGZETESSÉGEI
• Rajzolás: élményfeszültség csökkentése, megmunkálása
• Közömbös sablonokkal túltengő rajz esetén: nem feszültséglevezető,
hanem azt kikerülő pótcselekvés
• Ha átfordít, akkor kíséri egyszerre izgatottság és ellazultság
• Ha sablont rajzol, a viselkedés közömbös
• Rajzolás közben a gyerekek viselkedése közel áll a játék közben
tapasztalható viselkedéshez
• A tudásukban jelen lévő labilitás megjelenik a rajzaikban is: a képzetáramlás
a reális és elképzelt, átélt és anticipált tartalmakban zajlik, a pillanatnyi
benyomások, a figyelemirányítás ugrándozása az észlelés mindig
megszakadó ritmusa labilitást eredményeznek
AZ 5-8 ÉVES GYEREKEK RAJZAI
• Esztétikusak
• Ezt a hatást az ábrázolás spontaneitása váltja ki
• A rajzok gyakran élénkek, szokatlan a színezés,a rajzok aránytalanok,
zsúfoltak
• Ha valami túldíszített: érzelmi megtapadás a témánál
• Zsúfolt, mert a gyerek hitelesen akar ábrázolni: minél több részlet
kerül a rajzra, annál igazibb vagy lehet, hogy csak az hajtja, hogy
semmi nem maradjon üresen
• A szokatlan színezés, zsúfoltság, díszítés teszi esztétikussá a rajzot és
ezek mindenképpen valamilyen emóciót fejeznek ki