1

A sportpedagógia fogalma, tárgya, jellege, feladatai.

kapcsolata a pedagógiával, neveléstudománnyal

A sportpedagógiát önálló tudományágként fogjuk fel, elsősorban a neveléstudományhoz való

viszonya szembeötlő. 

Tehát a sportpedagógia a neveléstudományhoz, a sportban (sui generis) benne lévő

pedagogikum révén kapcsolódik.

Személyiségfelfogásunkban azt az alapvető álláspontot képviseljük, miszerint annak

fejlődésében alapvető szerepe a tevékenységnek, különösképpen az öntevékenységeknek van.
Másképpen a személyiség a tevékenységben, a tevékenység által fejlődik, ennek segítségével
alakul ki kapcsolatrendszere az őt körülvevő világgal, a természettel és társadalommal,
melynek egyidejűleg része is.

 sport igényli és lehetővé is teszi a sportoló ember öntevékenységét, ezáltal válik a

személyiségfejlődés egyik nélkülözhetetlen tényezőjévé. Összehasonlítva sok más emberi
tevékenységgel ugyanis, pl. a munkát végző dolgozóval, a kötött feladatot teljesítő tanulóval,
a sport sokkal inkább lehetőség az öntevékenységekre, ezáltal a kezdeményező, önálló
megoldásokra. 

A sportpedagógia – pedagógiai jellegű tudomány, amelynek tárgya – az előbbi

összefüggések ismeretében – a sport (szélesebb értelemben), a sportolásban részt
vevő sportoló tevékenységének vizsgálata pedagógiai nézőpontból, a teljesítménynövelés
aspektusából.

A sportpedagógia kutatási célja a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémák

megoldására: – a pedagógia általános legátfogóbb törvényszerűségeinek, elveinek
alkalmazása, a sportoló személyiségének sokoldalú, céltudatos és tervszerű fejlesztése
(nevelése) érdekében – csak a sportra jellemző sajátos pedagógiai helyzetekre vonatkozó
pedagógiai problémák összefüggéseinek, törvényszerűségeinek és megoldásainak feltárása. 

A sportpedagógia tárgya szerint tehát elsődlegesen pedagógiai alkalmazott jellegű

tudomány (Új Magyar Lexikon). Más meghatározást idézve: „… A sportpedagógia a fizikai
aktivitás tudományos problematikája, pedagógiai diszciplína…” (Grupe, O. 1976). 

A sportpedagógiának a neveléstudománnyal (pedagógiával) való szoros kapcsolata

megnyilvánul abban, hogy:

 az emberi társadalom testkulturális tevékenysége során anyagi és szellemi jellegű

értékeket termel, melyeknek tudatosan megválasztott körét a műveltség átadása
folyamatában egyéni aktivitássá alakítja,
 elősegíti a társadalmi alkalmazkodó képesség fejlődését, a szocializációs folyamatot,
  fejleszti az adott társadalom és az egyén mozgáskultúrájának, viselkedéskultúrájának
színvonalát,
 növeli a társadalom és az egyén egészségi állapotának színvonalát,
 általánosan és egyedi szinten növeli a teljesítőképességet, a teljesítmények szintjét,
 a civilizáció folyamatában egyre növekvő rivalizáció által megkívánt
versenyképességek fejlesztését segíti elő.

A sportpedagógia terminológiáját Pieron és Beyer, E. 1978-ban alapozták meg az

1976. évi karlsruhei nemzetközi sportpedagógiai kongresszust követően, amelynek
éppen a sportpedagógia tudományelméleti kérdéseinek tisztázása volt a feladata
nemzetközi konszenzus alapján.

A legfontosabb elméleti alapkérdésekben kialakult álláspontok:

 a sportpedagógia önálló elméleti terület (különülôen a korábbi testneveléselméleti

alapoktól, amelyből származtatható),
 kutatási területei alapvetően az emberi mozgás, játék és a szűkebb értelemben vett
sport,
 tisztázza jellegét, funkcióit a sporttudományon belül,
 valamint szerkezetét, összetételét (alkatát), főbb részterületei:
o történeti kialakulása,
o értelmezési tartománya,
o antropológiai alapvetése,
o oktatáselméleti vonatkozásai,
o nemzetközi összehasonlító elmélete.

A sportpedagógia – a sport pedagógiája

a sportpedagógia kettős értelemben is szerepel. Egyszer a nevelés eszközeként, arra a
pedagógiai munkára értelmezi, amelyben a sport gyakorlatban, az edző,
gyakorlatvezető nevelőmunkáján keresztül fejti ki hatását és az erről a pedagógiai
hatásrendszerről szóló tudományos elméletről. A továbbiakban – elfogadva a két valós
jelenség (a sport pedagógiai elmélete és gyakorlata) közötti szoros, egymást
kölcsönösen feltételező és fejlesztő nevelő hatását – következetesen különbséget
fogunk tenni a sportpedagógia mint elmélet és a sportban folyó pedagógiai gyakorlati
munka között. Amikor az elméletről szólunk, a sportpedagógia kifejezést használjuk,
amikor a gyakorlatról, akkor a sportban folyó pedagógiai munkaként jelöljük

A sportpedagógia rendszertanilag – amint azt a korábbiakban láttuk – egyfelől a

sporttudomány/ok nagy csoportjához, másfelől a neveléstudományon keresztül a
társadalom-, bölcsészettudományok átfogó tudományterületének körébe tartozik.

a. A sportpedagógiának a sporttudományokhoz való viszonyát az 1.1. fejezetrészben

tárgyaltuk. Ez a kapcsolat a lehetségesen legszorosabb, ugyanis akár a sporttudomány
egészét, akár részdiszciplínái oldaláról nézzük, tudományos vizsgálódásunk közös
tárgya a sport, különböző aspektusokból. A sportpedagógiáé a pedagógiai nézőpont.
 b. A sportpedagógiának a neveléstudományokhoz való kapcsolatáról az 1.2.
fejezetrészben szóltunk. Annak ellenére, hogy tudományágunk nevében is viseli a
„pedagógiai” jelzőt, kapcsolata e tudományággal – és a neveléstudományon keresztül
szélesebben a társadalomtudományok szinte mindegyikével – mégis az előbbi
kapcsolathoz képest (ami a sporttudomány esetében érzékelhető volt), jóval
közvetettebb, áttételesebb.

A sportpedagógiának a pedagógiával való kapcsolata nem egysíkú. Egyes

részterületeken erősebb, másutt gyengébb. Erősebbnek mondhatók azok a szálak,
amelyek a sportpedagógiát a pedagógián belül a neveléselmélettel fűzik össze.

A sportpedagógia feladatai 
 személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a
sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az általános
pedagógia járt útjain, kitaposott ösvényein haladva, évezredes tapasztalatait,
tudományos eredményeit felhasználni;
  sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan új
pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek segítségével új, a sport
speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához
juthatunk

A sportpedagógia néhány jelentősebb interdiszciplináris viszonylata:

 a sportpedagógia és a pszichológia,
 játékelmélet és a sportpedagógia,
 az oktatáselmélet konstruktivista szemlélete a sportpedagógiában,
 informatika a sportpedagógiában
 összehasonlító sportpedagógia.