2.

ELMÉLETI TÉTEL
A MOZGÁSNEVELÉS FOGALMA, FELADATAI, ESZKÖZRENDSZERE
A mozgásnevelés helye az orvosi rehabilitációban és a szomatopedagógiában. Kapcsolata a társterületekkel (gyógytestnevelés, gyógytorna,
konduktív pedagógia, testnevelés). A mozgásnevelés mint tantárgy és a mozgásnevelés mint nevelési feladat. A mozgásnevelési óra
szervezése. A mozgásnevelés tanórán kívül. A mozgásnevelés kapcsolata az egészséges életmódra neveléssel. Az orvos szerepe.
Balesetvédelem.

A mozgásnevelés fogalma

A szomatopedagógiai folyamatban a mozgásszervi rehabilitáció speciális nevelési feladat. Az óvodai-

iskolai színtéren olyan fejlesztési terület/tantárgy, amely a mozgáskorlátozottságból eredő mozgásos
képességek befolyásolását, rehabilitációját jelenti. Törvényi szabályozás szerint mozgáskorlátozottság
esetében a testnevelés tantárgyi óra helyett/mellett biztosítani kell a mozgásnevelési
foglalkozásokat, mely a szomatopedagógus javaslatai és iránymutatásai szerint, illetve részvételével
történik.

A mozgásnevelés egy komplex hatásrendszer, amely ötvözi a sérült, károsodott tartási és mozgási
funkciók, akadályozott cselekvések-tevékenységek, helyreállítását célzó terápiás és a motoros
képességek gyógyító és pedagógiai jellegű hatásrendszereket.

Életkortól, fogyatékosságtól és funkcionális állapottól függő rehabilitáció egyéni alkalmazásával

valósítja meg általános és különleges feladatait.

Célja a tartási és mozgási funkciók, funkcionális rendszerek és motoros képességek optimális szintre
emelése, a változó környezeti adottságokhoz, életkori sajátosságoknak megfelelő legmagasabb szintű
mozgásos alkalmazkodó képesség kialakítása és mozgáskultúra elsajátítása, az egészség megőrzése és
javítása fogyatékosság specifikus módszertani jellemzőkkel.

A gyógytorna módszereit, eszközeit a pedagógiai (testnevelési, gyógypedagógiai) módszerekkel,

eszközökkel kombinálja és a nevelési, oktatási feladatokkal összhangban valósítja meg.