Rehabilitáció

Rehabilitáció
• Rehabilitációra szorulnak azok, akik veleszületett vagy szerzett betegség következtében átmeneti
vagy végleges károsodást szenvednek és a teljes gyógyulásra nincs remény.
• Fog.: szervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen
fogyatékos vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák
helyüket a közösségben.
• Folyamat, amelyben a fogyatékkal élő embereket képessé teszik arra, hogy elérjék és fenntartsák
optimális fizikai, érzékszervi, értelmi, pszichiátriai ill. társadalmi funkciószintjüket.

Rehabilitáció
Komplex tevékenység, összetevői:
• orvosi,
• pszichológiai,
• pedagógiai,
• foglalkoztatási
• szociális
• környezeti intézkedések egyénre szabott alkalmazása.

Rehabilitáció

Célja:
• biológiai, pszichológiai és szociális funkciók helyreállítása
• a szövődmények, további károsodások kiküszöbölése
• a fogyatékkal élő személy képességeinek fejlesztése
• a társadalmi életben való részvétel szinten tartása
• önálló életvitel elősegítése
Célcsoport:
• fogyatékkal élők
Színtere: egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási és szociális
rendszerek.
 

Rehabilitáció

Eszközei:
• fizioterápia
• foglalkoztató-,
• beszéd-,
• pszichoterápia

1
• önellátás gyakorlása
• segédeszköz ellátás
• foglalkozási tanácsadás, képzés, átképzés
• közösség és család nevelése
• megfelelő építészeti és közlekedési megoldások kialakítása
• motiváció elősegítése
• családi, közösségi integráció segítése

Ápolói feladatok

• részvétel a rehabilitációs team munkájában

• nyomonkövetés-utógondozás
• gondozottak és család oktatása
• a betegek segítése, hogy megmaradt képességeit maximálisan kihasználja
• közösség és munkáltatók oktatása, hogy a rehabilitált egyén képességeit a lehető legnagyobb
mértékben kihasználhassák

Orvosi rehabilitáció
• szervezett keretek között az orvostudomány eszközeinek felhasználásával teszik lehetővé, hogy
az egyén önállóságát minél hamarabb visszanyerje.
• magában foglalja: a meglévő funkciók felmérését, fejlesztését, gyakorlását és a gondozást.
a beteg jogosult az orvos előírása szerinti:
• vizsgálatra
• gyógykezelésre
• gyógyászati ellátásra
• egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra
• veleszületett vagy szerzett testi rendellenességek korrekciójára

Orvosi rehabilitáció
Eszközei:
I. fizioterápia: a természeti energiákat felhasználó gyógymódok összessége
A fizioterápia területei:
1. Fizikai energiát használó területei, fizikoterápia:
• - elektroterápia, kis- közép- és nagyfrekvenciás kezelések, magnetoterápia
• - fototerápia, infravörös és ultraibolya sugárzás, látható fény, lézerkezelés
• - hidroterápia, tangentor, súlyfürdő, fürdőkezelés, borogatások
• - termoterápia, gőzkamra, hőkamra szauna
• - mechanoterápia, masszázs, ultrahang kezelés
2. Fizikai és kémiai energiát használó területei:
• - balneoterápia: a víz kémiai hatásait használjuk ki - fürdőkezelés ásványvízzel, gyógyvízzel,
ivókúra, iszappakolás

2
 • - inhalációs kezelés, aerosol terápia
• - klímaterápia.

Orvosi rehabilitáció
II. Mozgásfejlesztés:
• Gyógytorna – az a módszer, amely a beteg, sérült ember mozgás-szervrendszerével foglalkozik,
részt vesz mozgáskészségének, izomerejének visszaállításában, rehabilitációjában, kondíciójának
megőrzésében.
A gyógytorna célja:
• - a zavart szenvedett szerv, testrész funkciójának helyreállítása
• - a fájdalom csökkentése, pl: ízületi kopások
• - a mozgáskorlátozottság megszüntetése, mérséklése
• - az izomerő javítása, pl: tartáshibák
• - az izomegyensúly zavarainak leküzdése, pl: kontraktúra=zsugorodás csökkentése
• - helytelen mozgásfolyamatok korrigálása, pl: sántítás megszüntetése
• - szív-és keringésműködés javítása, pl: infarktus utáni állapotban
• - helyes légzéstechnika megtanítása.

Orvosi rehabilitáció
 II. Mozgásfejlesztés:
2. Konduktív nevelési rendszer (Pető-módszer) – a központi idegrendszer sérülése következtében
kialakuló akadályozottság komplex kezelésére szolgáló rehabilitációs módszer.
Lényege, hogy az agy reziduális kapacitására támaszkodva, a pedagógia módszereit felhasználva segíti
elő a kiesett funkciók újratanulását, az önellátó képesség, és az önálló élet elsajátítását.
• magába foglalja a mozgásnevelést, a beszédnevelést, az önellátás és a munka-mozgások
tanítását, valamint az óvodai-iskolai oktatást is.
• olyan mozgásfejlesztő módszer, amely a központi idegrendszer sérülése esetén alkalmazható
hatékonyan;
- bizonyos fokú értelmi együttműködést vár el a pácienstől;
- alapvetően pedagógiai módszereket használ;
- sok színes játékkal motivál, aktivizál;
- tapasztalati lehetőségeket biztosít;
- személyiséget és mozgást is fejleszt;
- a mozgásfejlődés természetes lépcsőfokait követi;
- gyógyászati és rehabilitációs segédeszközöket, valamint speciális mozgásfejlesztő eszközöket is
alkalmaz.

 Videó: https://www.youtube.com/watch?v=CBTg50fsvrk (14:16)

Orvosi rehabilitáció
II. Mozgásfejlesztés:
3. Szomatopedagógia – a gyógypedagógia egyik ága, a mozgásképességükben akadályozott

3
 gyermekek speciális pedagógiája.
https://www.youtube.com/watch?v=ZU4PrrK3s-s (18:17)

Orvosi rehabilitáció
• II. Mozgásfejlesztés:
4. Sportterápia – felhasználja a testnevelés, a gyógytestnevelés mozgásanyagát, a sportpszichológia, a
sport és a konduktív pedagógia módszereit. Csoportos foglalkozásokon, egyre növekvő
terheléssel javítja a fizikai képességeket és a mozgáskultúrát.

Orvosi rehabilitáció
II. Mozgásfejlesztés:
5. Logopédia - a beszéd technikai és tartalmi fejlesztése,
• A központi idegrendszer sérüléséhez társuló beszédzavarok korrekciójára irányul
• alkalmaz: légzés, hangképzés, ajak- és nyelvgyakorlatok, beszédritmus, kiejtés,
• Feladat: a beszédállapotának felmérése, képességeik vizsgálata, a beszédhibák javítása,
képességek fejlesztése,
• - beszédtechnika fejlesztése,
• - egyéni kommunikációt segítő testhelyzetek megtanítása
• - beszédszervek izomcsoportjainak fejlesztése,
• - szókincs és kifejezőkészség fejlesztése,
• - arcmimika szabályozása.

Orvosi rehabilitáció
II. Mozgásfejlesztés:
6. Ergoterápia – foglalkoztató terápia - speciális tevékenységeken keresztül, a lehetőségekhez mért,
lehető legmagasabb mértékű független élet elérésére törekszik.
Feladata- a mindennapi élet tevékenységeinek (Activities of Daily Living /ADL/ - funkciók) megtanítása,
újratanítása.
• higiéné, táplálkozás, helyváltoztatás, vészhelyzetek kezelése
• háztartási tevékenység: mosás, takarítás, bevásárlás, főzés, pénzkezelés
• iskolai vagy munkahelyi tevékenység: munkavállalás, munkavégzés
• játék és szabadidős tevékenység

Az orvosi rehabilitáció ellátórendszere

• rehabilitációs szakrendelések: az alapszakma szakrendeléseihez kapcsolódóan végzik
tevékenységüket (pszich., reuma., onkolszakr.)
• rehabilitációs központok
• kórházak speciális osztályai
• félúti intézmények: a nap egy részében biztosít ellátást
• lakóközösségi rehabilitációs program: otthoni körülmények között, a helyszíni lehetőségek
figyelembevételével kap segítséget

4
 Orvosi rehabilitáció a járóbeteg-ellátásban

A gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatással:

• egészségügyi szolgáltatónál,
• gyógyfürdőben,
• gyógyfürdőnek nem minősülő közfürdőben nyújthatóak.

Támogatott fürdőgyógyászati ellátások

• • gyógyvizes gyógymedence
• • gyógyvizes kádfürdő
• • iszappakolás
• • súlyfürdő
• • szénsavas fürdő
• • orvosi gyógymasszázs
• • víz alatti vízsugármasszázs
• • víz alatti csoportos gyógytorna
• • komplex fürdőgyógyászati ellátás
• • 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás

Az orvosi rehabilitáció folyamata

• Teljes körű állapotfelmérés

• Az elérhető célok meghatározása – cél kitűzések
• Rehabilitációs terv készítése
• Rendszeres revízió – szükség esetén módosítás
• Az intézeti keretek között elérhető reális célok elérése – a beteg elbocsájtása
• Adaptáció az otthoni környezethez, szükség esetén a fejlesztések folytatása (gyógytorna,
logopédia stb.)

Teljes körű állapotfelmérés

• Általános anamnézis: családi, szociális, foglalkozás, képzettség, életmód

• Általános belgyógyászati, neurológiai, mozgásszervi státusz és szükség esetén egyéb speciális
vizsgálatok, pl. szemészet, F.O.G.
• Speciális állapot felmérés, melynek a célja a mindennapi élethez szükséges aktivitás – activity of
daily living (ADL) – megváltozásának, korlátozottságnak a meghatározása.

Speciális állapotfelmérés - ADL

5
Barthel index:
Az önellátás mérésére tíz élettevékenységet vizsgál:
• Fürdés
• Öltözködés
• Étkezés
• Vizeletszabályozás
• Székletszabályozás
• Személyes toalett
• WC használat
• Járás
• Lépcsőn járás
• Átszállás kerekesszékbe
Egy-egy tevékenységre öt pontonként 0-15 pont, összesen 100 pont adható.
Előnye, hogy könnyen használható, validált, megbízható módszer. Hátránya, hogy nem mutatja ki a
kognitív zavarok okozta önellátási elégtelenségeket.

Speciális állapotfelmérés - FIM

• FIM – Functional Independence Measure – Funkcionális Függetlenség Mértéke:

• A FIM skálával az a külső segítség mérhető, összehasonlítható, amire fogyatékossá vált
embernek szüksége van mindennapi élet alapvető tevékenységeinek ellátásához.
18 vizsgált tevékenységből 13 különböző motoros tevékenységekre irányul.
• Az 1-6. kérdés az étkezéshez, tisztálkodáshoz-fürdéshez, öltözködéshez, toalett higiénéhez
szükséges segítség mértékére kíváncsi.
• A 7-8. kérdések a vizelet- és széklettartást, a
• 9-11. kérdések a mobilitást – transzferek használatát, a
• 12-13. kérdések a járást – kerekesszék használatot – mérik fel, a
• 14-15. kérdések a kommunikációt (megértés, önkifejezés),
• a 16-18. kérdések a szociális képességeket (szociális együttműködés, probléma megoldás,
emlékezés) vizsgálják.

Speciális állapotfelmérés - FIM

FIM skála:
• A hét pontos skálán a 7-6 pont az önállóságot és/vagy a függetlenséget jelenti, az
• 5-4-3 pontok a függőség különböző mértékei
• 2-1 pontok a teljes függőségre utalnak.
A FIM adatlap kitöltése:

6
időigényes,
pontossága, értékelhetősége
nagymértékben függ
a beteg állapotának ismeretétől
és a vizsgáló szakmai tapasztalatától.

Speciális állapotfelmérés

Minimal Mental State (MMS): az értelmi funkciók vizsgálatára.

• gyors kognitív teszt
Előnye: gyorsan, előképzettség
nélkül bárki fel tudja venni.
Egyszerűsége miatt kicsi a tévesztés,
pontatlanság lehetősége.
Hátránya: kevéssé szenzitív.
Továbbfejlesztett változata az
Addenbrook’s Kognitív Vizsgálat,
mely szenzitívebb és specifikusabb
a demenciák elkülönítésére.

Speciális állapotfelmérés

• A nyelvi zavarok (afáziák) felmérésére leggyakrabban a Western Aphasia tesztet (WAB – Western
Aphasia Battery) használják – logopédus.
• A lelki zavarok, depresszió felmérésére rendszerint a Beck-féle depressziós kérdőív – BDI vagy
Hamilton Depressziós Skála – HDS használható – pszichológus, pszichiáter.

Speciális állapotfelmérés
Izomerő felmérése: MRC (Medical Research Council) Skála szerint:
• 5 – Teljes izomerő totál ellenállással szemben
• 4 – Csökkent izomerő mérsékelt ellenállással szemben.
• 3 – Izomerő csak a gravitációval szemben képes mozgatni az ízületeket, ellenállással szemben
már nem.
• 2 – Csekély Izomerő csak a gravitáció kiiktatása mellett képes mozgatni.
• 1 – Csekély mozgás, ill. rángások észlelhetőek csak.
• 0 – Nincs mozgás.

Az elérhető célok meghatározása

7
• A beteg állapotához, lehetőségeihez, a család reális elvárásaihoz adaptált célok meghatározása.
• Célszerű kevesebbet ígérni a betegnek
• Az elérhető és elért célok pozitív hatásúak, motiválók.
• A kudarc deprimál, rontja a motivációt.
• Jó állapotfelmérés – reális célok – az elérhető legjobb rehabilitációs eredmények.
• „Optimista a hiányos információkkal rendelkező pesszimista!”

A rehabilitációs terv

• állapotfelmérés
• célok meghatározása
• terv készítése a végrehajtáshoz
• terv alapján végzett team munka
• team megbeszélések
Az elért eredmények, vagy az eredménytelenség függvényében az elérhető célok korrigálása és a
rehabilitációs terv módosítása szükséges.

Mentálhigiénés rehabilitáció

• Az egyén testi, lelki és szociális működései között szoros összefüggés van. A rehabilitáció nem a
beteg testrészre, szervre, hanem az egész emberre kíván hatni.
résztvevők: pszichológusok, pszichiáterek, gyógypedagógusok
feladata:
• felmérni a pszichikum károsodását
• pszichésen támogatják az egyént és családját
• segítik a betegségélmény, veszteség feldolgozásában
• oldják a szorongást, félelmet, depressziót
• segítik a motivációt, együttműködést

Mentálhigiénés rehabilitáció

A pszichoterápia: olyan gyógymód, mely a lelki problémák, magatartászavarok kezelését, gyógyítását

végzi.
Lényege a kommunikáció, és az emberi kapcsolatok feltárása és normalizálása.
Igyekszik bevonni a beteget, ezekkel a módszerekkel oldani a beteg depressziós állapotát, valamint
elősegítni a rehabilitációba való aktív bekapcsolódást, fenntartani a beteg motivációját a teljes
8
 terápiás eljárás ideje alatt.

A pedagógiai rehabilitáció

feladata:
• a munkaképes korú emberek szakmai képzése, új szakmára átképzése
• az akadályozott gyermekek speciális oktatása, gyógypedagógiai nevelése
Sajátos nevelési igényű (SNI) az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye
alapján:
• - testi, érzékszervi, értelmi, beszédkorlátozott, autista, súlyosan-halmozottan akadályozott
személy, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével
küzd
A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga: hogy különleges gondozás keretében állapotának
megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól
kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
A különleges gondozás:
• korai fejlesztés;
• óvodai nevelés;
• iskolai nevelés-oktatás;
• fejlesztő felkészítés

A pedagógiai rehabilitáció intézményei

A pedagógiai intézményekbe való bekerüléshez:

• akadályozottság típusának megfelelő Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
szakvéleménye
Szintere:
• A Nevelési Tanácsadók foglalkoznak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermekek pedagógiai segítésével.
A Nevelési Tanácsadók feladatai:
- szakvélemény készítés,
- gyermekek fejlesztő foglalkoztatása
- iskolai nevelés-oktatás segítése,
- pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés,
 

9
 A pedagógiai rehabilitáció intézményei
A sajátos nevelési igényű gyermek nevelhető, oktatható:
- gyógypedagógiai intézményben külön, vagy
- nevelési oktatási intézményben integráltan.
A sérült gyerekek oktatásához, neveléséhez szükséges személyi-tárgyi feltételeket meg kell teremteni
az intézményeknek.

A pedagógiai rehabilitáció
• megváltozott munkaképességű egyének átképzése
• A regionális munkaügyi központok segítik a tevékenységüket, szorosan kapcsolódik a foglalkozási
rehabilitációhoz.

Szociális rehabilitáció
• a közösségbe, társadalomba való integrációt segíti a szociális szolgáltatások ellenőrzése, pótlása
által.
• célja: a kliens a korábban elért társadalmi pozícióját megtarthassa
• A kliens és családja aktív részvételére épül.
• Résztvevők: szociális munkás – szoc. intézmények, családsegítők munkatársa
A legalapvetőbb szociális rehabilitációs szükségletek:
• fizikai biztonság: étel, ruházat, hajlék, egészség
• önellátási képesség javítása
• érzelmi kapcsolatok erősítése
• közlekedési nehézség megoldása
• konfliktuskezelés
• közösségi kapcsolatok kialakítása

Szociális rehabilitációs intézkedések

• anyagi támogatás(rehab. Járadék, rokkantsági nyugdij, szociális segély, emelt családi pótlék)
• szociális gondozás
• szociális segélyezés
• segédeszközökkel való ellátás
• szabadidő kulturált eltöltésének segítése
• érdekképviseletek szolgáltatásai
• társadalom szemléletének formálása

Környezeti rehabilitáció
Környezeti rehabilitáció: a környezet átalakítása.
• célja: akadálymentesség, hozzáférhetőség.

Foglalkozási rehabilitáció

10
• Az a folyamat, amely képessé teszi a fogyatékkal élő embereket képességeinek megfelelő munka
vállalására, és ezáltal javítja a társadalomba való beilleszkedésüket.
• Nem csökkent, hanem megváltozott munkaképességű - meg lehet találni azt a munkakört, vagy
megteremteni a feltételeket, ahol teljes értékű munka végzésére képes.
célja:
• megélhetés biztosítása
• emberi kapcsolatok
• önbecsülés

Foglalkozási rehabilitáció
Módja:
• speciális képzéssel teszi alkalmassá a munkavégzésre
• speciális munkakörülményeket teremt az adott képzettségű egyénnek Formái:
• eredeti munkahely, eredeti munkakör
• eredeti munkahely, más munkakör
• más munkahely, eredeti munkakör
• más munkahely, más munkakör
• korábban gyakorolt foglalkozásban
• szakképzettségnek megfelelő, nem gyakorolt foglalkozásban
• új képzettséget igénylő foglalkozásban

Foglalkozási rehabilitáció
Lépései:
• a fogyatékosság, és a munkaképesség mértékének megállapítása ( Országos Rehabilitációs és
Szociális Szakértő Intézet) – komplex vizsgálat
• munkavégző képesség fejlesztése – képzés, átképzés, munkahelykeresés,
• tényleges foglalkoztatás
Segítő szolgáltatások:
• Rehabilitációs tanácsadás: egyénre szabott foglalkozási információs, pályaválasztási,
pályamódosítási, pszichológiai
• munkaerő-piaci és foglalkozási információ: tanácsadás, állásbörze,– kiterjed: foglalkozásokra,
képzésekre, munkaerőpiaci helyzetre, ellátásra
• munkavégző képesség fejlesztése – képzés, fejlesztés
• munkahely feltárás, munkaközvetítés
• munkáltatók támogatása
• önfoglalkoztatás segítése
• elhelyezkedés közvetlen segítése – mentorok által
• utókövetés, utógondozás

A szociális intézményen belüli foglalkoztatás

Szocioterápiás foglalkozások szervezése:

11
• az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében
A szocioterápiás foglalkozások formái különösen
• a munkaterápia
• a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás
• a képzési célú foglalkozás
A szociális foglalkoztatás: intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatását
jelenti:
• intézményen belüli: a foglalkoztatás helyszíne lehet az intézmény területén kívül is
• az intézmény szakmai programja alapján
• a szociális foglalkoztatási engedélyt is az intézmény kéri meg, és az is alkalmazza a segítőket és a
foglalkozási koordinátorokat is.

A szociális foglalkoztatás
1. Munka-rehabilitáció,
• célja: az ellátott munkakészségének, testi, szellemi képességének megőrzése továbbá fejlesztő-
felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.
• intézményi jogviszony keretében kerül sor
• szolgálati időre jogosít
• időbeosztása az egyén képességeinek figyelembevételével történik.
• Az ellátott munka-rehabilitációs díjban részesül
A szociális foglalkoztatás
2. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás: a megváltozott munkaképességű személyek, továbbá az értelmi
akadályozottsággal élő emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében
alkalmazott szociális foglalkoztatási forma.
• biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azt a tudást és
technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerő piaci alkalmasságukat.
Célja, az ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén:
• - önálló munkavégző képesség kialakítása
• - védett munkahelyre való felkészítés
• - felkészítés nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásra.
•  

A munkahelyek adaptálása szerint

• rehabilitációs munkahely: speciális kialakitásával teszi lehetővé az akadályozottak
munkavégzéseit.
• védett munkakörök: melyet speciális károsodásban szenvedő akadályozott csoport számára
tartanak fenn.
• védett munkahely: az akadályozottságnak megfelelő speciális felügyelet mellett kialakított
munkakörök.
A foglalkozási rehabilitációhoz tartozik:
- a foglakozás keresés,

12
 - munka kipróbálás,
- foglalkozási előkészítés
- átképzés.
Ideális cél a régi munkahely megtartása. Célja, hogy az akadályozott személyt olyan helyzetbe hozzuk,
hogy akadályozott személyek számára fenntartott üzemben tevékenykedhessen.
•  

A rehabilitációs team

• a kliens
• a családtagok
• szakemberek: orvos, ápoló, gyógytornász, foglalkoztató terapeuta, szociális munkás,
pszichológus, gyógypedagógus
A team összetétele mindig a beteg sérüléseinek típusától, a tünetek jellegétől, életkortól, a
rehabilitációs igényektől és a szükségletektől függ.
Rehabilitáció menete

• az egyén állapotának komplex felmérése

• a rehabilitációs szükségletek feltárása
• a teamtagok szoros együttműködésével a rehabilitációs célkitűzések megfogalmazása
• rehabilitációs terv létrehozása
• mindennapi munka
• rendszeres team-megbeszélések
• eredmények értékelése, nehézségek megbeszélése.

A rehabilitáció szinterei

1. REHABILITÁCIÓS OSZTÁLYOK
• Magyarországon mozgásszervi, kardiológiai, pszichiátriai, gyermekgyógyászati,
• belgyógyászati és pulmonológiai rehabilitációs osztályok működnek
2. Járóbeteg-ellátás:
a.) NAPPALI KÓRHÁZAK: járóbetegként rehabilitálható páciensek komplex, időben
összehangolt, egy helyen történő rehabilitációja (mozgásszervi)
b.) Éjszakai szanatóriumok: a nappal eredeti munkakörükben dolgozó, javuló állapotban lévő
pszichiátriai betegeknek este orvosi és egyéb kezeléseket és ellenőrzést biztosítanak, a betegek
éjszakáikat is ott töltik. (M.O.-n nincs)
c.) szakambulanciák

13
• 3. REHABILITÁCIÓ AZ ALAPELLÁTÁSBAN – lakóközösségi rehabilitáció
• a páciens fogyatékosságához igazodó szakemberekkel kibővített alapellátási egység

• 4. A beteg otthonában: Klinikai állapotának megfelelő

• • mozgásterápia
• • logopédia
• • betegséggel kapcsolatos ismeretek átadása a betegnek
• • szorongás, depresszió, betegségtudat csökkentése
• • szakápolási feladatok végzése, majd megtanítása (pl.stomaviselő)
• • munkába való visszatérés elősegítése (amennyiben lehetséges)
• • életvitelének további folytatása
• otthoni szakápolás keretében végezhetők
• - mozgásterápia ( 11 tevékenység )
• - beszédterápia ( 11 tevékenység )
• - testkép változással kapcsolatos szakápolási és életmódbeli betegoktatás (6.,7.
tevékenység)
• pl. stoma viselők, állandó katétert viselők,
• - betegoktatás (nem finanszírozott)

Betegoktatás
• fog: minden, a betegek felé irányuló oktatási tevékenység, beleértve a terápiás tájékoztatást, az
egészségnevelést és a klinikai egészségmegőrzést
Az oktatás lényege:
Az oktatás felöleli mindazokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, készségeket, amelyek
segítségével a tartósan beteg ember újrakezdheti az életét.
Betegoktatás célja:
• ismeretátadás
• tanácsadás,
• támasznyújtás
• tisztánlátás segítése
• téves elképzelések kiigazítása
• jártasság, készség kialakítása
• az emberek rávezetése, hogy lássák saját szerepüket és vállalják érte a felelősséget

Betegoktatás irányelvei

• az ismeretanyag tudományos alapokon nyugvó

• világos, pontos, logikus legyen
• naprakész, megbízható,
• minőségileg és mennyiségileg megfelelő legyen
• tervezzük meg az oktatás ütemét
14
• a tudásszint felméréssel kezdjük
• a már meglévő információkra építkezzen
• nyugodt környezetben történjen
• bizalomra épülő kapcsolat
• a beteggel együtt szabják meg az oktatás célját
• kis lépésekben, fokozatosan haladjunk
• igazodjon a beteg saját tanulási üteméhez
• megfelelő gyakorlási időt biztosítsunk
• a hozzátartozókat vonjuk be
• biztosítani kell a tárgyi feltételeket

A betegnek ismernie kell

• Betegségének lényegét (állapotváltozás esetén mikor forduljon orvoshoz).

• Betegségének okait, rizikófaktorait, a prognózist.
• A szükséges diagnosztikus beavatkozásokat.
• A terápiás lehetőségeket
A hatékony oktató jellemzői

• • Tárgyismeret
• • Empátia és törődés
• • Feltétel nélküli pozitív viszonyulás
• • Jó kommunikációs készség
• • A tanácsadáshoz szükséges készségek

Egyéni betegoktatás

• tervezett,
• rendszeres
• testre szabott
• megfeleljen a beteg szükségleteinek,
• életkorának,
• képességeinek,
• jelenlegi tudásának
Előnye: lehetőséget ad a közvetlen visszajelzésre
Hátránya: időigényes, drága

Csoportos betegoktatás
• 10 fő maximum
15
 • a csoport pozitív élményt ad
• elősegíti a fejlődést, a tudásátadást
• kizárja a személyes kommunikációt
• az információ nem egyénre szabott

Betegoktatás táborokban:
• időtartama 7-10 nap
• Célja: a gyakorlati tudás fejlesztése önmenedzselés megtanítása (inj., vc, ellenőrzése)
• kapcsolatépítés beteg és team tagjai között

A betegoktatás lépései
• Probléma-meghatározás (támogatás)
• Rizikóviselkedések meghatározása
• A probléma háttértényezőinek feltárása (kogníció, környezet)
• Program kialakítása – egyénre szabottan

Az ellátó team tagjai:

• Orvos/ok
• Diplomás ápoló – nővér.
• Dietetikus
• Gyógytornász.
• Pszichológus
• Szociális munkás
• Edukációs szakember
• Informatikus.

Az egészségügyi team feladatai:

• A betegségek megelőzése.
• A betegségek korai felismerése és kezelése.
• A betegek oktatása.
• A beteg rehabilitációja.
• A beteget és környezetét tanítani
A munkacsoport rendelkezzen

• Közös célokkal
• Jó interperszonális kapcsolattal
• Kompetencia-határokkal
• Diagnosztikus és terápiás protokollokkal
• Segítő/támogató empátiás szemlélettel
• Tevékenységét értékelő indikátorokkal

16
 Oktatás eszközei:
• Szóbeli tájékoztatás
• Írásos anyagok
• Telekommunikáció (Internet, honlapok, CD, stb.)

A team munka, az oktatás előnyei:

• progresszió megelőzhető
• Javuló klinikai állapot
• Javuló életminőség
• Javul a rehabilitáció
• Sikeresebb betegkövetés
• Nagyobb beteg- elégedettség
• Kisebb kockázat a szövődmények kialakulására

17