Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárásoknál

Kardiológiai vizsgálómódszerek
Anamnézis felvétele
Növeli a hajlamot szívbetegégre
 rokonházasság
 családi halmozódás
 teratogén hatások (vírusfertőzések, kábítószer-, alkohol-, cigarettaabusus, gyógyszerek)
Fizikális vizsgálat

Inspectio (megtekintés):
 a beteg általános állapota, tápláltsági foka
 Anomáliák
 Viselkedése
 testtartása (pl. guggolás – Fallot IV);
 bőrszín (cyanosis, sápadtság, szürkeség);
 légzés: dyspnoe, tachypnoe, orrszárnyi légzés, mellkasi behúzódás
 telt nyaki vénák
 capillaris-újratelődés (megnyúlt).
Tapintás (Palpatio): pulzus, szívcsúcslökés, oedema
Kopogtatás (Percussio): szívhatárok
Auscultatio (hallgatózás):
 A szív felett
 A tüdő felett

Eszközös vizsgálatok: RR mérés

AZ EKG VIZSGÁLAT: a szív által termelt elektromos áram regisztrálása.
Lényege: nyugalmi helyzetben a szív által keltett elektromos jelek elvezetése elektródák
segítségével a végtagok és a mellkas bőréről valamint azok rögzítése az idő függvényében.
Célja: 
 a szív elektromos tevékenységének vizsgálata 
 az ingerképzési és ingerületvezetési zavarok felismerésére 
 a szívbetegégek EKG jeleinek felismerésére.
Alkalmazási területei: 
 a mentőszolgálat "rohamkocsijainak" helyszíni ellátás során; 
 háziorvosi rendelések; 
 rendelőintézeti (belgyógyászati) szakrendelések; 
 és kórházi osztályok;
Az EKG készítés menete
 a környezet előkészítése:  
 helyiség kiválasztása, elkülönítés, hőmérséklet, fény   
   eszközök előkészítése: a készülék üzemképes állapotba helyezés
 "földelés" csatlakoztatása; elektromos hálózatba való csatlakoztatás
 papírvatta, kontaktanyag, borotva
 a beteg pszichés felkészítése :  tájékoztatás, a paciens segítségét kell kérni!               
 a beteg somatikus felkészítése:  szabaddá kell, hogy tegye a mellkasát, a csuklókat és a
bokákat (sz. e. segédkezni kell a ruházat eltávolításában)                 
 beteg elhelyezése:   háton fekve

A vizsgálat menete:
 a beteg azonosítása
 kézfertőtlenítés
 sz.e. a mellkas szőrtelenítése
 elektródák felhelyezése
Az elektródák felhelyezése:  
 elektródák megfelelő kontaktusának biztosítása:
 elektródák szabályos helyre történő felhelyezése a végtagokra (belső oldalon, az erek
lefutásához közel) és a mellkasra
A végtagi elektródák helye:
 piros: jobb kéz (Right)  
 sárga: bal kéz (Left)  
 zöld: bal láb (Foot)
 fekete: jobb láb (Neutral) 
Az elvezetések
Végtagi elvezetések:
 Einthoven-féle bipoláris elvezetések: a testre helyezett elektród egy-egy elektromosan aktív
pólust képvisel.
 I. jobb és bal kar közötti
 II. jobb kar és bal láb közötti
 III. bal kar és bal láb közötti
 feszültségingadozást regisztrálja.

Végtagi elvezetések
 Goldberger féle unipoláris végtagi elvezetések: az egyik végtagra helyezett elektródon
mérhető potenciaváltozást egy mesterségesen létrehozott „0” feszültségű ponthoz
viszonyítják.

aVR= jobb kar aVL=bal kar aVF=bal láb

mellkasi elvezetések: Wilson-féle elvezetések

V1 elvezetés:  a sternum jobb szélén a 4. bordaközben;    
V2 elvezetés:  a sternum bal szélén a 4. bordaközben;    
V3 elvezetés:  a V2 és V4 pontok felezőpontja;
V4 elvezetés: bal oldalt az 5. bordaközben, a medioclavicularis vonalban;    
V5 elvezetés: bal oldalon
az ötödik bordaközben
az elülső hónaljvonalban;    
V6 elvezetés: bal oldalon
az ötödik bordaközben
a középső hónaljvonalban

Dorsalis elvezetés:
 VD1: a spina scapulae szintjében,
 a középvonal és a scapula medialis
 széle közötti vonalon
 VD2: az angulus inferior scapulae alatt,
 a VD1-gyel azonos függőleges vonalban
 VD3: az L1 magasságában,
 a fentiekkel egy vonalban

Az EKG készülék beállítása

EKG papír ellenőrzése
EKG-készülék beállítása:
 Papírsebesség: 25 mm/sec.
 Elvezetések: 3, 6, 12
 Betegazonosítók: név, nem, szül. idő,
 dátum
Az elkészítés ápolói feladat, az elemzés ORVOSI!
További teendők
 készülék bekapcsolása
 beteg maradjon mozdulatlan, sz.e. betakarni
 görbe elkészítése
 készülék kikapcsolása
 elektródák levétele
 elektródák helyének letörlése papírtörlővel
A vizsgálat utáni teendők:
 beteg: felöltöztetés, helyére kísérés,
 EKG-felvétel: a beteg adatainak ráírása, átadása az orvosnak
 eszközök fertőtlenítése, elpakolása
 kézfertőtlenítés
 dokumentálás
Zavaró tényezők:
 nincs "földelve" a készülék
 a beteg mozog/beszél
 a beteg fázik/remeg
 a kábelek megtörtek/"összegubancolódtak"
 a hálózati kábel keresztezi a paciens kábelt

Az EKG-hullám
 P-hullám: a pitvari systole
 PQ távolság: az ingerület áthaladása a kamrára
 QRS komplexus: a kamrai depolarizáció
 T-hullám: repolarizáció

Terheléses EKG

Lényege: Fizikai munka során készített EKG.

Célja: eldönteni, hogy a mellkasi panaszokat koszorúér-betegség okozza-e.
alkalmas:
- a szívbetegek terhelhetőségének a megítélésére (pl. műtét utáni esetek),
- mellkasi fájdalom,
- arrhythmia,
- ischaemia kimutatására,
- sportolási engedély elbírálása.
Fajtái:
1.fizikai terhelés:
 kerékpár-ergometria – ellenállás változtatható, a teljesítmény Wattban mérhető (WHO-
protokoll)
 futószalag-terhelés – sebesség, meredekség állítható (Bruce-protokoll)
 gyógyszeres terhelés: akik nem terhelhetők fizikailag, helyette gyógyszert kapnak: pl.
dobutamint, dipiridamolt

kizáró ok:
 hypertonia
 szívinfarktus
 instabil angina
 súlyos aorta szűkület
 szívizom,- szívburok,- szívbelhártyagyulladás
 keringési elégtelenség
 ritmus-, ill. vezetési zavarok

Előkészítés:
1.Beteg: azonosítás
 pszichésen: tájékoztatás – a vizsgálat szükségessége, helye, ideje, együttműködés
kérése
 fizikális:
 pihenten érkezzen
 könnyű reggelit egyen
 Tilos: kávé, tea, alkohol, cigaretta
 praktikus öltözék (derékig le kell vetkőzni)
 hölgyek ne húzzanak nylonharisnyát
 bizonyos gyógyszerek szedését abba kell hagyni: Digoxin> 1 héttel, ß-blokkoló, Nitrát
vegyület> 48 órával
2.Környezet:
 - megfelelő hőmérséklet,
 - világítás
 - szeméremérzet

3.Eszközök:
 - ergométer, monitor, számítógép
 - EKG készülék
 - vérnyomásmérő
 - defibrillátor
 - reanimációs készlet
A vizsgálat menete:
 mindig szakorvos jelenlétében
 kézfertőtlenítés
 a beteg azonosítása
 elektródák felhelyezése
 kábelt a monitorra csatlakoztatni
 a karra RR-mérő mandzsettát felhelyezni
 nyugalmi helyzetben EKG, majd állva, majd fél perc akaratlagos hyperventilláció után
 terheléses vizsgálat vége: ha az előre megállapított P-számot elérte
 közben rögzítik az EKG jeleket, vérnyomását és más adatokat.

meg kell szakítani:

 mellkasi fájdalom, légszomj,
 EKG > S-ST elváltozások
 RR nem mehet 200/120 fölé
 Légzés asthmás jellegűvé válik

A vizsgálat utáni ápolói teendők:

 beteg: 10 percig megfigyelés, vagy amíg a P-száma normalizálódik
 eszközök elpakolása, fertőtlenítése
 kézfertőtlenítés
 dokumentáció

Holter EKG

Tartósan, 12–24 órán keresztül regisztrált EKG, amely a beteg testére csatolt kisméretű készülék
segítségével történik. Az elemzést számítógép végzi.
Célja: a ritmus- és vezetési zavarok rögzítése.
Javallatok
 Ismeretlen eredetű szinkopés rohamok.
 Kifejezett tünetekkel járó rosszullétek, melyek rohamszerű ritmuszavarra utalnak
(paroxismalis tachycardia)
 Antiarritmiás szerek hatásának felmérése
 Pacemaker problémák kiderítése
 palpitatióval járó aritmiák terápiás felmérése
előnye:
 egyszerű, fájdalmatlan és veszélytelen
 szokásos napi tevékenységét végezheti a beteg
 ritkábban előforduló eltéréseket is rögzíteni tudunk
 egész nap tudjuk szívét ellenőrizni,
 a felvételt elemezve eldönthetjük, hogy panasza szíveredetű-e
hasznos tanácsok:
 tartózkodni kell a fokozott aktivitástól
 éjszaka háton vagy oldalt feküdjön
 nem érheti víz a készüléket
 nem készülhet Rtg. felvétel
A vizsgálat után:
 dobozt a számítógéphez csatlakoztatják > az eredmény kinyomtatható
 a monitor: maga rendezi az adathalmazt és maga a beteg is irányíthatja a monitort

Ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM)

 Tartósan, 12–24 órán keresztül, bizonyos időközökben mért vérnyomásértékek alapján

objektíven lehet kizárni vagy igazolni hypertonia fennállását.
Jellemzői:
 non-invazív, teljesen automatikus technika,
 meghatározható egy adott időszak (24 óra) RR értékei
 nappal 20, éjszaka 30 percenként mér
 csak nemzetközi előírásoknak megfelelően hitelesített mérőműszerrel szabad végezni.
 a monitorozásra ne pihenőnapon
kerüljön sor
 a vizsgálat során a vizsgált egyén
vezessen eseménynaplót
ABPM javallatai
 Fehér köpeny hypertonia gyanúja
 Éjszakai hypertonia gyanúja
 Rezisztens hypertonia
 Időskori hypertonia
 Az antihypertensiv kezelés irányítása
 Diabetes mellitus
 Terhességi hypertonia
 Autonom idegrendszeri elégtelenség (idiopathiás orthostaticus hypotensio)

Echokardiográfia

A szívre irányított ultrahang visszaverődését mozgó képként leképező eljárás.

Vizsgálható:
 a szívüregek méretei,
 a falvastagság,
 a szívbillentyűk állapota,
 a szívben lévő kóros képletek:
thrombusok, meszesedések, tumorok,
vegetatio,
 a szívburok,
 az esetleg benne lévő folyadék vagy zsírszövet is.
 a szív pumpafunkciója
 alakja,
 a szívizom mozgása
Típusai:
 transthoracalis echokardiográfiával (TTE): mellkasfalon át
 transoesophagealis echokardiográfia (TEE): nyelőcsövön keresztül közelebbről,
részletesebben, pontosabban vizsgálható

A vizsgálat menete:
TTE esetén: spec. előkészítést nem igényel
 A beteget tájékoztatjuk, vizsgálóba kísérjük, levetkőztetjük, pozícionáljuk
 Bal oldalán fekszik
 Jobb karját felemeli
 Az US vizsgálat végén papírtörlővel szárazra töröljük a bőrt, felöltöztetjük, visszakísérjük
TEE esetén:
 minimum 4 óra éhezés
 meztelen felsőtesttel fekszik a bal oldalán a vizsgálóasztalon
 rövid ideig tartó bódítás injekcióval (gyerekeknél altatásban)
 mellkasán EKG elektródok, folyamatos monitorozás
 körülbelül egy cm vastag csövet, szondát kell lenyelnie
 helyi érzéstelenítésben helyezik be
 körülbelül 15-30 percig tart
 A vizsgálat után:
 2 óra múlva már lehet enni, inni,
 autót vezetni 12 óra elteltével szabad.

Izotópos vizsgálatok: szívizom-scintigraphia

Lényege: a szívizomzat vérellátása bizonyos betegségek esetén megváltozik

 intravénásan adott sugárzó anyag beadását követően nyugalomban és terhelés után
meghatározzák a szívizomban annak eloszlását.
 a vizsgálattal a szívüregek izomzata ábrázolható
 A vizsgálat nem az ereket mutatja, csak a véreloszlást, pumpaműködését jeleníti meg
A vizsgálat előtti feladatok:
A beteg előkészítése: azonosítás!
 pszichés: - a vizsgálat szükségessége, ideje, helye, együttműködés kérése
 éhgyomorra kell maradni
 szívre ható szereket nem vehet be a vizsgálat előtt
 várandósságot, szoptatást jelezni
 több órás várakozásra kell számítani
 nem fájdalmas
 beleegyező nyilatkozat ellenőrzése
 tejterméket vagy csokoládét vigyen magával – az 1. vizsg. után kell megenni
 a vizsgálat után lehet enni, inni, mozogni
 kisgyermeket aznap kerülje
 szomatikusan:
 EKG-elektródák felhelyezése

A vizsgálat menete:
 Kézfertőtlenítés
 testmozgással a megfelelő P-szám elérése
 EKG-készítés
 a terhelés végén i.v. inj.-ot kap a beteg
 60 perc várakozás után vizsgálóasztalra fektetik
 mozdulatlanul kell feküdnie
 kamerafelvétel, EKG-készítés – 20 perc
 néhány órával később vagy egy másik napon megismétlik a vizsgálatot
Angiographiás vizsgálatok- érfestés

Célja: az erekbe kontrasztanyagot juttatva megjeleníteni a beteg ér térképét

 látható válnak szűkületek, elzáródások, kóros tágulat, összeköttetések erek között
Alapja:
 az artériákba fecskendezett jódtartalmú kontrasztanyag jó RTG-árnyékot ad
 az anyagot közvetlenül a vizsgálandó területre kell bejuttatni, ahova katéterrel jutnak el.
 a katétert a combverőérbe vagy az a. radiálisba vezetik
 a beavatkozás kisműtői sterilitást igényel

A vizsgálat előtti feladatok:

1. A beteg előkészítése: azonosítás!
 pszichésen:tájékoztatás – menete, helye, ideje, fájdalmas-e
 a vizsgálathoz kórházba kell feküdni aznap reggel
 gyógyszerérzékenységet, alvadásgátló szedését jelezni!
 a kontrasztanyag beadása után fájdalom, melegségérzet, hányinger, fémes szájíz jelentkezhet
 beleegyező nyilatkozat megléte!
 fizikálisan:
 megelőző laborvizsgálat szükséges (vcs, vérkép, vérz, alv. idő, PRT)
 gyógyszereit beveheti
 éhgyomorra van, praemedikáció beadása, terület borotválása, vitális paraméterek ell.,
 pozícionálás
2.Környezet: műtő
3.Eszközök:
 - praemedikácio: st.tűk, fecskendők, meghatározott inj. (Seduxen), gömbtörlők, fertőtlenítő,
vesetál
 - műtő: st. katéterek, felvezetéshez: drótok, introducerek, kontrasztanyag, életmentő tálca,
sugárvédelmi eszközök, kontrasztanyag pumpa

A vizsgálat menete:
 pozicionálás:hanyatt fekszik
 a szúrni kívánt terület fertőtlení-
tése, izolálása, érzéstelenítése
 szikével bemetszés
 vezetődrót segítségével a katéter érbe vezetése
 kontrasztanyag befecskendezése
 a kirajzolódó képet átvilágító alatt látja az orvos
 katéter kihúzása
 a szúrás helyére nyomókötés – 24 óra
 a vizsgálat során szűkületet látva azt kitágíthatják (stent)

A vizsgálat utáni teendők:

 a beteg nyugalomba helyezése: 6 óra szigorú ágynyugalom
 fokozatos passzív mozgatás: a szúrás oldalán a lábát nem hajlíthatja 24 óráig
 24 óra múlva kelhet fel
 megfigyelés: vitális paraméterek, EKG, a.dors.pedis pulzációja, vizeletürítés,
szövődmények: vérzés, fertőzés, hőemelkedés, láz, mellkai fájdalom, cyanosis
 szükségletek kiel.
 bő folyadékfogyasztás
Légzésfunkciós vizsgálat
Légzésfunkciós vizsgálat

lényege: olyan non-invazív eljárás, amely a légzés minőségének, a tüdő térfogatának,

gázcseréjének és a keringésének vizsgálatára, azaz a tüdő funkciójának mérésére alkalmazott
eljárás.
célja:
 a tüdő állapotának becslése,
 funkcionális státus megítélése;
 a légzészavar eredetének meghatározása,
 szűrés
 egyes betegségek (pl.: asthma) esetén nélkülözhetetlen:
 o a diagnózis felállításához,
 o a súlyosság megállapításához,
 o a kezelés hatékonyságának ellenőrzéséhez,
 o a beteg nyomon követéséhez,
 o a beteg állapotának felméréséhez
 o terápia hatásának megítélése;
A légzésfunkciós vizsgálat módszerei

I. Statikus vizsgálatok:
 A statikus tüdőtérfogatok az időtől függetlenek, a légzőizmok állapotáról és a
légzésfunkcióról nyújtanak hasznos információt, a statikus paraméterek az életkorral,
nemmel, testméretekkel van összefüggésben.

1. Légzési térfogat (respiraciós levegő) mérése (VT): egy légvétel alkalmával megmozgatott
levegő mennyisége (felnőtt esetén 500 ml)
2. Légzési perctérfogat: nyugalomban 12-16 be-, ill. kilégzést végzünk percenként, ami a légzési
térfogat értékével (500 ml) megszorozva 6-8000 ml levegő be- és kilégzését jelenti.
3. Kilégzési (rezerv) térfogat (ERV) mérése: nyugodt kilégzést követő erőltetett kilégzéssel
történő további gázok kilégzése (kb. 1000 ml.)
4. Belégzési (rezerv) térfogat (IRV) mérése: nyugodt belégzést követően erőltetett belégzéssel
történő további belélegzett levegő mennyisége (2000-2500 ml.)
5. Vitálkapacitás meghatározása: a belégzési rezerv, a respirációs levegő és a kilégzési rezerv
térfogatok összessége (3500-4000 ml)

II. Dinamikus vizsgálatok: az egyes légvételek alatti térfogatváltozások sebessége.

1. Erőltetett (forszírozott) kilégzési térfogat (FEV): vitálkapacitás mérésekor a maximális
belégzés után a kilégzést erőltetve végeztetve az 1 másodperc alatt kilégzett levegő mennyisége
kerül mérésre.
2. Erőltetett belégzés térfogat (FIV): vitálkapacitás mérésekor a maximális kilégzés után a
belégzést erőltetve végeztetve az 1 másodperc alatt belégzett levegő mennyiségét mérik.
3.Tiffeneau-szám: a FEV- és FIV-értékek birtokában kiszámolható, hogy a vizsgált személy a
vitálkapacitásának hány százalékát lélegezte ki vagy be 1 másodperc alatt (70% felett)

A légzésfunkciós vizsgálat eredményét befolyásoló tényezők:

  életkor
  nem
  testméretek (testtömeg, testmagasság)
  edzettségi állapot
  bizonyos betegségek
  gyógyszerek

A beteg előkészítése:
 Tájékoztatás
 Együttműködés kérése
Eszközök: számítógépes spirométer
Környezet: nyugalom, csend, izoláció

A vizsgálat menete:
 az asszisztens a beteg adatait betáplálja a gépbe, majd nullázza és kalibrálja
 a beteg pontosan kövesse az asszisztens utasításait
 a beteg orrára orrcsipesz kerül felhelyezése
 készülék páciens felőli végéhez egyszer használatos baktérium szűrővel rendelkező szájrészt
("csutora") kell illeszteni (ez jól zárja a beteg ajkait) amelyen keresztül légezni fog,
 Az asszisztens elindítja a számítógép programját és felszólítja a pácienst nyugodt, illetve
erőltet légzésre, ez utóbbi esetben mély belégzésre, ill. maximális levegőkifújásra kell
törekednie,

 A gép a légzési térfogatokat és a légáramlási sebességeket rögzíti és analizálja,

 A manővereket érdemes legalább háromszor elvégezni, és ezek közül a legjobb értéket kell
figyelembe venni,
 A mérés után: megköszöni a beteg együttműködését és eltávolítja az orrcsipeszt, és az
egyszer használatos csövet a hulladékba helyezi
 A mérés eredménye kinyomtatásra kerül és az orvos értékeli
A terheléses vizsgálat menete:
 A terheléses vizsgálat során normál alap – légzésfunkció után 6 perc futás, majd
légzésfunkció ellenőrzés következik.

Allergológiai vizsgálatok

Az allergéneket csoportosítása
az expozíció helye szerint:
 légúti (inhalatív) allergének: növényi pollenek, állati szőrök, házipor, gombaspórák.
Foglalkozási allergia a pékek (liszt) és a festők (vakolat, por, festék) betegsége.
 táplálkozási (enterális) :tej, tojás, mogyoró, eper, halak, rákok, citrusfélék,
táplálékkiegészítők
 kontakt: a bőrrel érintkezve okoznak csalánkiütést (urticartia) vagy systemás tünetet.
(kozmetikum, tisztítószer, krém alapú gyógyszer)

Allergológiai tesztek:
1.) In vitro vizsgálatok : az emberi szervezetből kinyert szöveten laboratóriumi körülmények
között végzünk vizsgálatok, az in vivo tesztek veszélye miatt terjednek.
2.) In vivo diagnosztikai eljárások:az allergén hatását az emberben magában nézzük.
Kritérium: újraélesztésre való felkészültség, szakintézetben
Típusai:
 A beadás helye szerint: prick típusú, epicutan, és intracutan
 leolvasási idő szerint: azonnali, késői
A prick-teszt: Az alkar volaris oldalát letisztítva arra a vizsgálni kívánt allergének kivonatából
egy-egy cseppet felhelyezünk, majd steril tűvel 1-2 mm mélyen a bőrbe juttatjuk. A leolvasásra
15-30 perc múlva kerül sor, az oedemás és az erythemás területek átmérőit adjuk meg. Pozitív
kontrollként minden esetben 1 mg/ml koncentrációjú hisztamint alkalmazunk.
 A prick-teszt alapsorozata: Nyírfa (Betula sp.), Komócsin (Phleum pratense), Réti csenkesz
(Festuca pratensis), Fekete üröm (Artemisia vulgaris), Cladosporium herbarum penész,
Kutya, Macska, Ló, Háziatka (D. pteronyssimus), Természetes gumi (latex),
A prick-teszt értékelése
 A reakció általában 15 perccel a szúrás után éri el a
maximumát.
 Pozitív: ha viszkető csalánkiütés vagy papula keletkezik,
melyet erythema vesz körül.
 negatív kontroll: egyáltalán nem alakulhat ki papula.

Az intracutan próbák: a késői típusú túlérzékenység tesztelhető. Ezt a módszert gombák,

baktériumok, vírusok által kiváltott hiperszenzibilizáció igazolására használjuk, a reakciót 72 óra
múlva olvassuk le
Az epicutan teszt: kontaktallergiák diagnosztikájában elterjedt, A kérdéses anyagot, allergént a
hát bőrére ragasztjuk. Ennél a módszernél szintén a bőr vörösödését, duzzanatát nézzük, azonban
a felhelyezést követően 1-24-48 és 72 órát követően.
Anyagok, melyek csak epicután teszt allergia vizsgálat módszerrel vizsgálhatóak:
 • fogászati allergének
 • fémek
 • tartósító szerek
 • kozmetikumok

Provokációs tesztek
 A gyógyszer-túlérzékenység: valamennyi előzőleg felsorolt bőrpróba alkalmazására sor
kerülhet, és itt fordul elő a legtöbb anaphylaxiás reakció.
 Inhalációs provokációt: asthma gyanújakor végzünk, az allergén bevitele előtt és után
légzésfunkciós tesztben a FEV1-értéket határozzuk meg.
 Táplálkozási allergia gyanújakor: szárított, kapszulázott élelmiszert és placebót adunk.
Hasznos lehet ennek ellenkezője, a reduktív diéta, amikor lépésről lépésre elhagyjuk a
feltételezett táplálékokat vagy gyógyszereket.

TESTVÁLADÉKOK MINTAVÉTELI TECHNIKÁJA

LABORDIAGNOSZTIKA

Fogalma: emberi szövetrészletek (pl.: vér) és biológiai produktumok (vizelet, széklet,

sebváladék stb.) laboratóriumi körülmények közötti fizikai, kémiai és biológiai módszerekkel
való vizsgálata
Célja:
 panaszokkal rendelkező betegeken:
- a diagnózis megállapítása; megerősítése; pontosítása;
- a betegség súlyosságának megítélése; progressziójának nyomon követése;
- a terápia hatékonyságának ellenőrzése;
- a mellékhatások ellenőrzése;
 panaszokkal nem rendelkező egyedeken:
- szűrés;
- a normál érték (referencia tartomány) megállapítása
Vizsgálati technikák szerint:
 mikrobiológiai módszer => kórokozók kimutatására és az antimikróbás szerekkel szembeni
 érzékenység meghatározására
 histológiai módszer => az eltávolított szerv vagy szövet mikroszkópikus vizsgálata;
 kémiai módszer: összetétel meghatározása
A vizsgálati minta értékelése helyileg történhet:
 (központi) kémiai laboratóriumban;
 osztályos laboratóriumban;
 betegágy mellett (Point Of Care Testing);

Vizsgálat végzése szerint:

 manuálisan;
 automata vizsgáló készülékekkel

A mintavétel száma szerint lehet:

 egyszeri vizsgálat;
 egymás után többszöri (profil) vizsgálat

A vizsgálat célja szerint:

 szűrő vizsgálat;
 diagnosztikai vizsgálat;

Labordiagnosztika fázisai:
1. Praenalitikai fázis:
 o a vizsgálat indikálása;
 o a beteg előkészítése;
 o dokumentáció;
 o a vizsgálati anyag: vétele; sz. e. tárolása; sz. e. szállítása; előkészítése
2. Analitikai fázis:
 o a vizsgálati minta kivétele a vizsgálati anyagból;
 o a mérőműszer beállítása;
 o az analitikai reakciók kivitelezése;
 o a mérés elvégzése sz. e. az eredmény kiszámítása;
 o az eredmény dokumentálása
3. Posztanalitikai fázis:
  az eredmény kiértékelése, értelmezése
  a szükségtelenné vált anyagok szakszerű tárolása, eltávolítása, megsemmisítése;

A vizsgálati anyaggal kapcsolatos feladatok

  egyszerhasználatos mintavételi edény előkészítése:
 o a mintavételi edények felirattal való ellátása;
  A vizsgálati anyag (sz. sz.) tárolása
 o A vizsgálati anyag (sz. sz.) szállítása: védeni kell a mintákat a szennyeződésektől; a
hőmérsékleti változásoktól; a rázkódástól

A VÉRVÉTEL
 fogalma: az érrendszeren belül keringő vérből laboratóriumi vizsgálat céljából vér nyerése
 célja: diagnosztikus, therápiás vénapunctio
 formái: arteriás, vénás , capilláris
Beteg előkészítése: pszichés: azonosítás, tájékoztatás, együttműködés kérése
szomatikus: éhgyomorra legyen, a beavatkozás helyét szabaddá tenni, pozícionálás
Eszközök: tálca, ágyvédelem, gumikesztyűk, bőrfertőtlenítő oldat, gömbtörlők, ragtapasz,
karleszorító gumi, vérvételi tűk, vérvételi harang, vérvételi csövek, kémcsőállvány,vesetálak,
tűgyűjtő
Környezet: fény, hőm., izolálás

A beavatkozás szabályai:
 azonosítsuk be a beteget
 gumikesztyű felvétele
 A szúrás helyének kiválasztása: nem domináns kéz, alulról
felfelé haladva
 Tilos a szúrás: gyulladt, sebes, oedemás, trombotizált, pigmentált területen, azon a karon,
ahol Chimino-fistula van, amelyet előzőleg szúrtak, nyirokkeringési zavar esetén, ahova
infúzió vezet
 a fertőtlenítés után tilos a fertőtlenített területre nyúlni/tapintani, behatási időt megvárni!
 A karleszorító gumi a szúrás helyétől minimum 7,5 cm-re legyen
 A karleszorító max. 1 percig lehet fenn
 Megfelelő vérvételi csövek használata (sorrend!)
 A karleszorító gumi felengedhető, ha az első kémcsőben vér jelent meg
 tű eltávolítása után meg kell kérni a beteget, hogy 6-10 percig (nyújtott kar mellett) szorítsa a
szúrás helyére a törlést
A beavatkozás után teendők:
 beteggel kapcsolatos feladatok: köszönjük meg a beteg együttműködését! sz. e. ruházat
rendezése, sz. e. kórterembe/váróhelyiségbe való kísérés
 eszközökkel kapcsolatos feladatok: hulladékkezelés, fertőtlenítés,
 kézfertőtlenítés
 vákuumcsövek kísérő papírokkal a laboratóriumba juttatása
 dokumentálás

A testváladék
fogalma:  az élő szervezet építő és bontó működése során termelt salakanyagok
a váladékvétel célja: a testváladék összetételének, illetve a benne esetlegesen megtalálható
kórokozók kimutatása
A váladékvétel előkészítése: 
 beteg:  
 pszichés:  részletesen el kell magyarázni a mintavétel menetét és meg kell győződni
róla, hogy megértette-e!   , együttműködését kérni             
 szomatikus:  pozicionálás, izolálás
 eszközök:  
 a mintavétel céljától függően eltérések vannak  minden esetben a mintavételnél kerül
majd ismertetésre 
  környezet: szeméremérzet, hőm., fény
Mintavétel utáni feladatok:
 a beteg nyugalomba helyezése
 eszközök elpakolása, fertőtlenítése, hulladékkezelés
 kézfertőtlenítés
 dokumentálás
 a minta laborba juttatása
Testváladékok fajtái
 Orrváladék
 Fülváladék
 Szemváladék
 Torokváladék
 Köpet
 Légúti váladék
 Hányadék
 Sebváladék
 Vizelet
 Hüvelyváladék 
 Széklet
 Féregpete- és protozoonvizsgálat mintavétele
 Széklettenyésztés
 Haemoccult- (Weber-) –teszt

Szabályok
 Minden váladékot fertőző anyagként kell kezelni
 A mintavevő személy mintavétel közben közvetlenül ne érintkezzen a mintavételi anyaggal.
 A mintát steril mintavételi eszközökkel kell venni
 Ügyelni a vizsgálati anyag fertőződésének elkerülésére.
 A kísérőirat kitöltése orvos feladata.

Szemváladék mintavétel

előkészítés:
1. beteg: tájékoztatás, pozicionálás: fej hátrahajtása
2. eszközök:
 gumikesztyűk
 steril mintavételi eszközök
 vesetál
 papírvatta
 sz.e. steril tűk, fecskendők
3. környezet: fény, izolálás, csend, nyugalom, megfelelő hőmérséklet
minta típusa:
Kötőhártyáról: tamponos mintavétel
Intraoculáris folyadék, aspirátum: steril tűvel fecskendőbe kell felszívni
mintatárolás és szállítás:
Tamponos minta transzport közegben: szobahőmérsékleten maximum 48 óráig tárolható.
 Fecskendős minta: maximum 24 óráig tárolható.

Orrváladék, orrmelléküreg váladék

Indikációi: Melléküreg gyulladás (akut vagy krónikus)

Előkészítés:
 beteg: azonosítás, tájékoztatás, együttműködés kérése, pozícionálás
 környezet: hőm., fény, izolálás,
 eszközök: kesztyűk, steril tamponos mintavételi eszköz, ruhavédelem, fertőtlenítő,
gömbtörlők, érzéstelenítés eszközei, steril tűk, fecskendők, lumbálpunctios tűk,
fiziológiás sóoldat, vesetál, tűgyűjtő, steril kémcsövek, steril csipeszek, steril tampon,
minta típusa:
 orrüregből vattatamponnal vett minta (higításra fiziológiás sóoldat)
 arcüreg punkcióval vett minta

mintatárolás és szállítás:
 szobahőmérsékleten 24 óra,
 transzport közegben maximum 48 óra

Torokváladék mintavétel

 beteg előkészítése: azonosítás

Pszichés: tájékoztatás, együttműködés kérése
Szomatikus: éhgyomorra van, reggeli fogmosás előtt,
 eszközök: gumikesztyű, steril mintavételi eszköz, papírvatta, vesetál, nyelvlapoc
 menete:
 a mintavételt reggel evés és fogmosás előtt kell elvégezni;   
 a kivitelező fertőtlenítő kézmosást végez,
 felveszi a védőeszközöket   
 a beteg ülő testhelyzetet vegyen fel
 fel kell szólítani a beteget, hogy kicsit hajtsa hátra a fejét és tátsa ki a száját;
 nyelvlapoccal a beteg nyelvét le kell nyomi;
 a vattapálcát gyors mozdulattokkal a beteg mandulájához, garatívéhez és a hátsó garatfalhoz
vagy a tonsillákhoz kell dörzsölni (az uvula érintését kerülni)

Nasopharyngealis mintavétel: Steril

mintavételi eszközzel,
melyet a hátsó orrgaratfalig vezetnek
(biztosan jó helyről vesszük a mintát, ha a beteg
tüsszent vagy köhög)
Köpetminta vétele:
 beteg előkészítése: azonosítás, tájékoztatás, együttműködés kérése
 eszközök: gumikesztyű, steril mintavételi eszköz, papírvatta, vesetál
 Szabályai:
- a váladék a mélyebb légutakból származzon, ne nyál legyen,
- a mintavételre reggel kerüljön sor a száj alapos, vízzel való kiöblítése után,
- előtte fogat mosni nem szabad!
- daganatsejtek vizsgálata esetén a mintához 4%-os formalint kell adni azonos mennyiségben
Tracheaváladék mintavétel:
Intubált betegeknél kivitelezhető steril
leszívókatéterrel a lehető legmélyebb pontról.
A leszívó lumenében maradt váladék
fiziológiás sóoldattal juttatható a kémcsőbe

Fülváladék mintavétel:
minta típusa:
 középfülből paracentézis során vett minta
 külső hallójáratból vett minta
mintavételi eszköz:
 steril tű, fecskendő – steril kémcső (paracentézis)
 steril mintavételi pálca zselés transzport közeggel

A hányadék mintavétele:
 eszközök:gumikesztyű, papírvatta, vesetál,
 mintavételi eszköz: mérőhenger (mennyiség),
steril mintavételi pohár
Gyomormosó folyadék:
 gyomormosás során az első ürülő váladékból küldünk mintát ált. toxikológiai vizsgálatra.
 Mintavételi eszköz: steril kémcső vagy pohár.

Liquor-mintavétel:
 a lumbalpunctio során lebocsátott liquort steril kémcsőben, a beteg adataival ellátva
kísérőpapírral azonnal laboratóriumba juttatjuk.
Sebváladék-mintavétel:
 A beteg előkészítése: azonosítás, tájékoztatás, együttműködés kérése
 eszközök:
 ágyvédelem
 Gumikesztyű, kézfertőtlenítő
 steril mintavételi pálca
 fiziológiás sóoldat (0,9%-os NaCl)
 steril fedőkötés
Szabályok:
 a száraz sebfelszínéről száraz tamponnal nem szabad venni a váladékot!
 nedvesítésre steril fiziológiás sóoldat használható.
 nagyobb kiterjedésű sebből több helyről, fekélyeknek a széli részéből kell mintát venni.
 nyílt sebekről bőrfertőtlenítés után a nekrotikus szöveteket el kell távolítani, majd a
váladékvétel után a transzportközegbe kell helyezni.
 zárt felszínű vagy mély sebek esetén a sebváladék tűaspirációval vagy sebészi feltárással
nyerhető.
 A kötés eltávolítása után a gumikesztyűt ledobjuk, kezet fertőtlenítünk, tiszta gumikesztyűt
húzunk.
 mintavételi eszköz: steril vattapálca transzportközeggel

A vizelet vizsgálata, vizsgálatra küldése

Vizeletvizsgálat indikációi
 Vizeletüritési zavarok
 Ismert krónikus betegségek
 Kismedencei, hasi fájdalmak
 Ok nélküli lázas állapot (góckutatás)
 Szűrések
 Húgyúti fertőzés gyanú
Előkészítés:
 Vizeletvizsgálatra legalkalmasabb minta a reggeli első vizelet.
 beteg előkészítése: pontosan tájékoztatni a helyes vizelet-mintavételről
 szomatikus: mosakodjon meg előtte
 eszközök: gumikesztyű, steril mintavételi pohár (felcímkézve)
 fekvő betegnél: mosdókesztyű, szappan, mosdótál, víz, törülköző, ágyvédelem, ágytál
 környezet: paraván, megfelelő hőmérséklet, világítás

Módja:
 Középsugár vizelet veszünk: a beteget felszólítjuk vizelésre, a kezdeti vizeletet kiengedjük a
wc-be (ágytálba), majd felveszünk vizeletet a mintavételi pohárba, a vége ürülhet a wc-be
 Ha a nap folyamán később kerül sor vizeletminta vételére, arra kell törekedni, hogy a beteg
hólyagjában legalább három órán keresztül tárolódjon a vizelet a levétel előtt.
 A vizeletvizsgálatra az antibiotikus terápia megkezdése előtt kerüljon sor

Vizsgálatra küldés eszközei:

 tiszta kémcső, pl. üledék vizsgálatra
 steril kémcső: a vizelet középsugaras mintavételből, katéterből vagy kondomkatéterből
származhat. A minta alkalmas bacteriológiai vizsgálatra, tenyésztésre
 Vizeletes pohár: a vizelet általános vizsgálatára alkalmas mintavételi eszköz, rutin eljárásra
szolgál
 Steril vizeletes pohár: bakterológiai vizsgálatra
A széklet vizsgálata
Vizsgálják:
- szinét,
- szagát,
- alakját,
- sűrűségét,
- összetételét,
- pH-ját,
- váladék-, nyálka-, vér-, zsir-, húsrost-, fehérvérsejt, epe- es cukortartalmát.

Kimutathatók:
 - parazita
 - bakterium
 - virus okozta fertőzések
 - tápanyag-felszivódasi zavarok

Előkészítés

 beteg: tájékoztatás, együttműködés kérése, sz.e. diéta

 eszközök: : gumikesztyű, mintavételi eszköz, ágyvédelem, ágytál, higiénia biztosításához
szükséges eszközök
Széklet mintavétel szabályai:
 ha a betegnél hasmenés áll fenn, azt fertőzőnek tekintik és mikrobiológiai vizsgálatra mintát
küldenek.
 A beteget meg kell tanitani a mintavétel előtti és utáni kézhigiénes eljárás elvégzésére.
 A székletet ágytálba kell üriteni
 Három különböző székletből, általában három egymást követő napon kell mintát gyűjteni.

Széklet mintavétel menete:

 - betegazonosítás
 - kézfertőtlenítés
 - Készítse össze a szükséges eszközöket
 - Végezzen higiénés kézfertőtlenítést,
 - húzzon gumikesztyűt
 - Kérje meg a beteget, hogy ürítse ki a hólyagját,
 - A beteg alsótestét tegye szabaddá,
 - Helyezzen ágytálat a beteg alá
 - A beteg kiüríti székletét
 - Végezze el a mintavételt.
 - Amennyiben a székletben makroszkopikusan láthatók elváltozások, pl. vér, genny,
paraziták akkor abból a székletrészből vegyen, ahol láthatók; ha nem, akkor a centrális
részéből
 - A minta tégelybe vagy tesztkártyára kerül
 - Tegye rendbe a beteg környezetét
 - Szelektíven kezelje a keletkezett hulladékot
 - Végezzen higiénés kézfertőtlenítést
 - A tégely(ek)re fel kell jegyezni: a páciens nevét, a mintavétel időpontját,
 - Dokumentálja az eljárást: a beavatkozás időpontját (nap, óra), a széklet színét, szagát,
állagát

Mintavétel eszköze:
 F- tartály: 20 cm3 űrtartalmu széklettartály két tokban, mely bakteriumtenyesztes, toxin,
parazita, virusantigen kimutatasara
 Amőbás dysenteria: friss székletet termoszban kell vizsgálatra küldeni Ty-tartályban
 Féreg- féregpete kimutatása: anorectalis kaparék vétel - celofánsapkával ellátott pálca
segítségével, reggel, mosakodás és wc használat előtt az anus környékéről. A kaparékot a cső
celofános végének benedvesítése után kell venni, törlő mozdulattal a végbél redőiből, s
zártan a tartályban vizsgálatra küldeni.
 Csecsemőknel a pelenkába üritett székletből vattapálcára felkent széklet alkalmas
vizsgálatra.

A székletminta tárolása, szállítása:

 4 órán belül jutassuk laboratóriumba.
 Szallitasig hűvos helyen tároljuk
 4 óra elteltével tegyük hütőszekrénybe
 Ha a paciens nem tud székletet üriteni, de annak vizsgálatára szükség van, beöntest kell adni.

POC(T): POINT OF CARE (TESTING)

BETEGÁGY MELLETTI DIAGNOSZTIKA
Point of care testing
 Olyan laboratóriumi tevékenység, amelyet in-vitro diagnosztikai tesztek és analizátor
használatával, a beteg közelében, a hagyományos központi laboratóriumokon kívül
végeznek.
Helye:
  Kórház: a betegágy mellett
  Elsődleges ellátás: háziorvosi rendelőben
  Otthon: self-management
Betegágy melletti diagnosztika előnyei
  Gyors, megbízható, pontos
  klinikailag hatékony
  Beteg elégedettség fokozódik
  a gyógyulás eredményessége javul
  A készülékek egyszerűek, könnyen kezelhetőek,
  Kiképzett szakember
  Kis mintatérfogat
  Minimális a minta-előkészítési igény, nincs mintaszállítás.
  A preanalitikai szakasz lerövidül
  A preanalitikai hibák lehetősége minimumra csökkenthető.
  Jól követhető a beteg állapota, annak változása.

Fajtái:
  Vérgázanalizátor
  Kardiális markereket mérő (Troponin , D-dimer, CK-MB, Myoglobin)
  Vércukormérő
  Coagulációt mérő (protrombin idő )
  Laktátmérő
  Vizelet diagnosztika (tesztcsík)
  Székletből vér kimutatása
  Vércsoport meghatározás

A VÉRCUKOR MEGHATÁROZÁS

Módjai:
 vénás vérből kémiai laboratóriumban - vénás vérvétel
 gyorsteszt segítségével (ritka, nem pontos)
 ágy melletti meghatározás
Beteg előkészítése:
 pszichés: azonositás, tájékoztatás, együttmüködés kérése
 szomatikus: pozicionálás,
Eszközök:
 tálca, ágyvédelem, gumikesztyűk,
 bőrfertőtlenítő oldat,
 gömbtörlők
 vércukor meghatározó készülék,
 megfelelő tesztcsíkok, -
 kettő darab vesetál, tűgyűjtő
 ragtapasz (kizárólag eszméletlen vagy rosszul kooperáló beteg esetén!),

A beavatkozás menete:
 kézfertőtlenítés
 azonosítjuk a beteget
 a készülék kódjának beállítása: mérés előtt mindig ellenőrizni kell, hogy a készülék által
kijelzett kód
azonos-e tesztcsík tubusán található kódszámmal
 a tesztcsík behelyezése
 a tesztcsíkot a felső oldalon található fekete nyilakkal előre ütközési kell a ütközésig kell
betolni a készülék csíktartójába,
 gumikesztyű felhúzása
 a kiválasztott ujj fertőtlenitése, behatási idő megvárása
 a szúráshoz az ujjbegy oldalsó részét kell használni, 2-3 mm mélyen szúrunk
 a kibuggyanó első cseppet vért törléssel letöröljük,
 vizsgálatra a következő, nyomás nélkül kialakuló vércseppet használjuk
 a mérés elvégzése

Értékelés:
 A mért érték leolvasása, dokumentálása
(4,5 mmol/l)

 Lo: low, alacsony érték – mérhetetlen

 Hi: high, magas -mérhetetlen

 Err: error, hiba (elem, kevés vérminta)

Vérgázanalízis

Célja:
 a vér pH-járól
 sav-bázisegyensúlyáról
 a vérben lévő szén-dioxid (CO2) és oxigén (O2)
koncentrációjáról kapunk tájékoztatást.
Végezhető: vénás, artériás és kapilláris vérből.
1. Artériás vérgáz meghatározása artéria punctioval:
 Punkció helye: arteria radialis, a.femoralis, a. brachialis, a. dorsalis pedis
 Indikációja: légzési elégtelenség, lélegeztetés,
 Kontraindikáció: a tervezett punkció helyén lévő bőrelváltozás, gyulladás, lézió található,
 Cimino-shunt az adott végtagon
 perifériás keringési elégtelenség
 antikoaguláns kezelés
 véralvadási zavar
A punctio előtti feladat:
 Allen-teszt: az a. radialis punkciója előtt meg kell bizonyosodni a kollaterális keringés
megfelelőségéről
 A beteg tájékoztatása: kellemetlen lesz
 Eszközök: előre heparinizált fecskendő (2 ml-es)
 a punkcióhoz használatos tű (21-23) G belső felszíne szintén heparinizált legyen.

A beavatkozás menete:
 betegazonositás
 Kézfertőtlenités
 Védőeszközök, ágyvédelem,
 Bőrfertőtlenités, izolálás, érzéstelenítés
 A mutató- és középső ujjával kitapintva az artéria pulzálását,meg kell határoznia annak
 körülbelüli mélységét, lefutását.
 A szúrás szöge 30-45°
 Az artériás vérmintát azonnal fel kell használni!
 A szúrás helyére nyomókötés felhelyezése!
Beavatkozás utáni feladatok:
 Betegmegfigyelés: a szúrás helye, keringés, vitális paraméterek
 Elpakolás, hulladékkezelés, kézfertőtlenités, minta elemzése, dokumentálás

Lehetséges szövődmények:
 • Vérzés.
 • Fertőzés.
 • Artériaspasmus.
 • Artéria okklúziója.
 • Haematoma.
 • Thrombembolia/légembolia.

A mérés utáni feladatok:

 A beteg szorítsa a szúrás helyét , megköszönjük a közreműködését,
 A készülékből eltávolítjuk a tesztcsíkot
 Hulladékkezelés
 Eszközök elpakolása
 Kézfertőtlenités
 Dokumentáció

Vérgázanalizis
2. Vérmintavétel kapillárisból
 A szúrás helye: II–IV. ujjbegy körömpercének lateralis része, fülcimpa vagy a csecsemőknél
a sarok egy pontja.

Előkészítendő eszközök:
 Tálca
 Gumikesztyűk
 Ágyvédelem
 bőrfertőtlenítőszer
 Gömbtörlők,
 Steril tűk
 Capilláris csövek, acéltűk, gumidugó, mágnes
 Ledobótálak, tűgyűjtő

Kapilláris vérvétel Menete:

 Azonosítsa a beteget
 kézfertőtlenítés
 vegyen fel gumikesztyűt
 Pozicionálás: kényelmesen feküdjön hanyatt vagy üljön
 Ágyvédelem felhelyezése
 Bőrfertőtlenités, behatási idő megvárása
 Végezze el a szúrást
 A vért az Astrup-kapilláriscsövekbe szívatjuk
 kapilláriscsőbe helyezzen rövid acéltűt,
 a cső két végét műanyag kupakkal zárja le
 Egy mágnes segítségével a mintában lévő acélhuzalt ide-oda húzza
 Gömbtörlő felhelyezése a szúrás helyére
 Helyezze a mintát az osztályon lévő Astrup-készülékbe, vagy szállitsa laboratóriumba
 Tegye rendbe a beteg környezetét, biztosítson kényelmes testhelyzetet
 Szelektíven kezelje a hulladékot
 Végezzen higiénés kézfertőtlenítést
 Dokumentálja a beavatkozást és a kapott paramétereket

Vizelet ágy melletti meghatározása

 Vizeletvizsgálat tesztcsíkkal: közvetlenül elvégezhető
 A tesztcsikok altalaban 9, 10, 11 jellemző meghatározására alkalmasak
Összetevői:
 urobilinogen,
 bilirubin,
 ketonok,
 vér,
 fehérje,
 nitrit,
 glükoz,
 pH
 aszkorbinsav (C-vitamin).
 leukocyta
 fajsuly

A reagenscsikok:
 egyszerhasználatosak
 szobahőmérsékleten, fénytől védve, légmentesen, az eredeti csomagolásukban kell őket
tarolni.
 Amennyiben a reagenscsikok felulete elszineződott, elsotetult, a tesztcsik nem hasznalhato.
A vizsgálat menete:
 Középsugaras vizeletmintát kérünk a betegtől
 A tesztcsíkot 10-15 s-ra a vizeletmintába kell tartani,
 Eltávolításánál végighúzzuk az alját a tárolóedeny falán.
 A vegyi anyaggal átitatott négyzeteket vízszintesen tartva össze kell hasonlítani a műanyag
flakon oldalán található színskálával
 A leolvasási idő: az 1.és a 2. perc között
Fajsúly vizsgálata:
Célja: a vizelet ozmolaritásának, a vizeletben levő oldott anyagok (ionok)koncentrációjának
meghatározása.
A vese higító és koncentrálóképességéről ad felvilágosítást.
Alapja:
Az egészséges vese a vizelet fajsúlyát 1,001-1,030 g/ml között tudja változtatni.
Normál értéke: 1,012-1,020 g/ml
Isostenuria: 1,010 körüli fajsúly, azaz a vese hígító- és koncentrálóképességének elvesztése, az
idült veseelégtelenség jelzője.
A vizeletfajsúlyt hagyományosan (nem SI egységben) adjuk meg, ami a valóságos fajsúly
ezerszerese, egység megjelölése nélkül: a desztillált víz fajsúlya vizeletfajsúly-mérővel mérve
1000
Mérése: mérőhenger es mérőpálca segítségével (urometer) vagy reagens tesztcsikkal végezhető.
 Mérőhengerbe minimum 100 ml vizeletbe
 A fajsúlymérőt a mérőhengerbe tesszük pörgető mozdulattal,
úgy, hogy az edény falát ne érintse.
 A fajsúlyértéket a műszerről olvassuk le, ahol az eszközön
lévő beosztást a vizelet szintje metszi.
Szabályok:
 a vizelet ne legyen habos
 a merőpálca a henger falához ne érjen.

Székletvér kimutatása
Indikáció: occult vérzés (Haemoccult – teszt)
Szomatikus előkészítés: 3 napon át diéta – kerülni a húst, belsőségeket, magas klorofilltartalmú
ételeket
Menete:
 A betegtől székletmintát veszünk
 A mintát a reagenssel átitatott tesztpapírra kell juttatni
 Benzidint cseppentünk a másik oldalára
 1-2 másodperc múlva le lehet olvasni az eredményt: kék elszíneződés esetén pozitív

PULZOXIMETRIA

A vér oxigén szaturációja: azt fejezi ki, hogy a

teljes hemoglobin mennyiség hány százaléka
van oxihemoglobin formájában.
A normális szaturáció, 96-100%.
Az oxigén szintet mérhetjük:
 Laboratóriumi méréssel kapilláris, vénás és/vagy artériás vérgáz mintából.
 Pulzoximéterrel
Helye: kéz /láb ujjai, fülek, csecsemőknél lábfej/kézfej használatával.
Menete:
 Betegazonosítás, tájékoztatás, együttműködés kérése
 A kiválasztott ujjat a szenzorba helyezi, úgy, hogy az átvilágítás biztosan megtörténjen.
 A mérés automatikusan elindul.
 Leolvassa a szaturációt és a pulzusszámot a kijelzőről.
 Dokumentálás

Hibalehetőségek a pulzoximetria során:

 rosszul felhelyezett műszer
 rosszul leolvasott érték
 az infravörös szenzor nem világít
 piszkos, kormos, olajos bőr
 lakozott köröm, műköröm
 hideg környezet vagy alacsony testhőmérséklet.
 hypotensio
 szénmonoxid-mérgezés (magas szaturatio)
 methaemoglobinaemia (nitrát mérgezés)
Vércsoport meghatározása
 Lényege: ismert tulajdonságú savót összehozunk ismeretlen tulajdonságú vérrel, s a
reakcióból következetünk a vércsoportra.
A két legfontosabb vércsoport, az antigének és antitestjeik szerint az:
 AB0 és az
 Rh csoport.

Előkészítés
 1. Beteg – pszichés, szomatikus felkészítése
 2. Eszközök előkészítése
 3. Környezet előkészítése.

 Ágyvédelem, gumikesztyűk
 bőrfertőtlenítő oldat;
 Steril tűk
 Gömbtörlők
 Serafol kártya
 ragtapasz;
 5×10 ml izotóniás NaCl
 10 db cseppentő vagy egyszer használatos pipetta;
 üveg keverőbot.
 nem vízoldékony festékű toll;

Kivitelezés
Serafol kártya:
 Alkalmas az AB0 és a D-vércsoport antigénjeinek ellenőrzésére.
 A speciális papírra már gyárilag felvitték az anti-A, anti-B és anti-D antitesteket tartalmazó
reagenst.
 A megfelelőn kitöltött (név, dátum, aláírás) Serafol kártyára 4 csepp, ujjbegyből vett
vércseppet cseppentünk: az anti-A, az anti-B az anti-D antitestek foltjára és a kontroll
helyére.
 Minden csepp vérhez hozzáadunk 1 csepp desztillált vizet vagy fiziológiás sóoldatot. A
cseppeket a reagenssel egyneművé keverjük, tárgylemez váltott sarkaival, vagy üvegbottal,
és 60 másodperc elteltével az orvos leolvassa a kártyán megjelenő vércsoportot.
 Száradás után lefóliázva megőrizhető.

Értékelés
 ha az anti-A cseppben van kicsapódás: „A” vércsoportú a vérminta,
 ha az anti-B cseppben van kicsapódás: „B” vércsoportú a vérminta,
 ha sem az anti-A sem az ant-B cseppben nincs kicsapódás „0” vércsoportú,
 ha az anti-A és anti-B cseppben is van kicsapódás akkor „AB” vércsoportú a vérminta.
 ha az anti-D cseppben nincs kicsapódás, akkor a vércsoport Rh negatív, ha van kicsapódás
Rh pozitív.
 Az eredmény csak gyorsteszttel kapott, ezért csak tájékoztató vagy kontroll jellegű, ezért
mindig szükség van laboratóriumban végzett „kétoldalas” módszerrel meghatározott
vizsgálatra. Az eredményt írásban kell dokumentálni.

Ápolói feladatok a betegvizsgálat során

előkészítés
1. Beteg:
- Pszichés: tájékoztatás – kompetenciahatárokon belül, együttműködés kérése
- szomatikus előkészítés: azonosítás, ürítés, vetkőztetés, pozicionálás,
Pozicionálás:
 - ált. betegvizsgálat: a beteg a hátán fekszik, nyújtott végtagokkal, feje alatt párna, az orvos a
beteg jobb oldalán áll, ápoló a bal oldalon
 - szív feletti hallgatózás: a beteg a hátán fekszik, vagy széken ül, ne sóhajtson
 - tüdő vizsgálata: a beteget az ágyban felültetjük, hátát megtámasztjuk, vagy az ágy szélére
ültetjük.
 - has vizsgálata: a beteg a hátán fekszik, enyhén felhúzott lábakkal, elernyesztett izomzattal
 - rectalis vizsgálat: a beteg a bal oldalán fekszik, bal lába nyújtva, jobb lába térben felhúzva.
(Sims-helyzet)
2. a környezet előkészítése: hőm, fény, izoláció, szeméremérzetre figyelni
3. eszközök előkészítése, működőképesség ellenőrzése
4. Kézfertőtlenítés
5. Beleegyező nyilatkozat meglétét ellenőrizni

Vizsgálat alatt
 segédkezés az orvosnak
 eszközök kézreadása
 beteg tájékoztatása, megnyugtatása
 pozíció biztosítása
 beteg megfigyelése
 váladék mintavétel
 váladékkezelés
 betegbiztonság
 aszepszis betartása
Vizsgálat után

 beteg elhelyezése, öltöztetése, mobilizálása

 együttműködés megköszönése, tájékoztatás
 eszközök elpakolása, fertőtlenítése
 váladékkezelés – laborba juttatás
 hulladékkezelés
 kézfertőtlenítés
 dokumentálás

Biztonságos betegellátás
 Biztonság: olyan állandó szükséglet, mely során az egyén védelmet érez a képzelt vagy valós
veszélyek ellen.
 Mentesség az alábbi hatásoktól: mechanikai, hő, kémiai, bakt., pszichológiai, szociális,
gazdasági
Legfontosabb a veszélyek, kockázatok elkerülése, megelőzése!
balesetek, sérülések megelőzése
 - gondosabb felügyelet – idősek, rosszul látó, halló, mozgáskorlátozottak
 - bútorok megfelelő elhelyezése
 - éjjeli szekrényen a beteg keze ügyébe helyezni a tárgyakat, nővérhívót
 - korlátok, kapaszkodók a falon
 - megfelelő padlóborítás – takarításra felhívni a beteg figyelmét
 - jó megvilágítás, megfelelő hőmérséklet
 - ágyrács megfelelő használata – párnázás
 - sz. e. felkelésnél, járásnál segítségnyújtás
 - dohányzás csak kijelölt helyen
 - vegyszerek, gyógyszerek elzárása

fertőzések megelőzése:
 - fertőzés továbbvitelének, terjedésének megakadályozása
 - védőfelszerelések használata
 - minden beavatkozás előtt és után higiénés kézmosás, fertőtlenítés
 - steril, egyszer használatos eszközök használata
 - felnyitódott, lejárt szavatosságú steril csomagok megsemmisítése
ápolási műveletek, feladatok helyes kivitelezése:
 - mozgatás, felültetés helyes technikával
 - gyógyszercsere elkerülése
 - elrendelt gyógyszerek megfelelő időben való beadása
 - injekciózás helyes technikája
 - beteg megfelelő tájékoztatása
 - vizsgálatokról
 - műtétről, invazív, non-invazív beavatkozásokról
 - diétáról
 - életmódról, életvitelről
 - gyógyszerek várható hatásairól, mellékhatásairól
 - kórképek korai tüneteiről
 - prevenció lehetőségeiről