BW 20200119 - Fejlődéspszichológia

LÉLEKTANI ISMERETEK II.
Fejlődéslélektan
2020.01.19.
2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 1

Témaismertető
• A fejlődéslélektan tárgya, módszerei, pszichikus fejlődés feltételei
• A fejlődést befolyásoló tényezők
• Az életkori szakaszok
• A gyermek és gondozója közötti kapcsolat
• A kötődés
• A korai anya – gyermek kapcsolat
• Harlow kísérletei
• Az Ainswort és az „Idegen helyzet” kísérlet
• A kötődés mintázatai
• A biztonságos kötődés
• Az elkerülő kötődés
• Az ambivalens kötődés
• A dezorganizált kötődés
• Az én felfedezése
2020.01.19. • A hospitalizmus Bíró zoltán - gyógypedagógus 2
A fejlődéslélektan tárgya, módszerei, pszichikus
fejlődés feltételei
A fejlődést befolyásoló tényezők

A fejlődéspszichológia fogalma
A pszichológia egyik legfontosabb ága a
fejlődéspszichológia:
– amely az élőlények pszichikus jelenségeinek
kialakulásával,
– az emberi tudat keletkezésével,
– az egyes életkori szakaszokra jellemző pszichikus
sajátosságok, törvényszerűségek leírásával foglalkozik.

A lelki jelenségek kialakulása
Lelki jelenségek
FILOGENEZIS ONTOGENEZIS

FILOGENEZIS
•A lelki jelenségek törzsfejlődése
•A törzsfejlődéssel együtt alakultak ki az ember lelki jelenségei is
•Hogyan alakult az állatok alkalmazkodása és viselkedése a törzsfejlődés

során
•Hogyan alakult ki és fejlődött az ember pszichikuma az emberré válás

folyamatában
• „genetikai
2020.01.19.
vizsgálatokraBíróépülő törzsfejlődéstan”
zoltán - gyógypedagógus 6
ONTOGENEZIS
•Az ember egyedi fejlődése
•A személyiség fejlődése a fogamzástól a halálig tartó időszakban
•A pszichikus fejlődés tényezőinek, valamint a természeti és társadalmi

környezet személyiségre gyakorolt hatásának vizsgálata
•Az életkori szakaszok jellemzőinek leírása

A fejlődéspszichológia tárgya
• A fejlődéspszichológia tárgya az egészséges fejlődés fontosabb
kérdéseinek
– mint például a személyiségfejlődést meghatározó tényezőknek,
– a pszichikus fejlődés formáinak, és törvényszerűségeinek,
– életkori és egyéni sajátosságainak -,
és az egyes életkori szakaszok jellemzőinek a bemutatása.
• A fejlődéspszichológia három központi kérdés iránt érdeklődik:
– A folyamatosság
– A fejlődés forrásai
–2020.01.19.
Az egyéni különbségek Bíró zoltán - gyógypedagógus 8
A folyamatosság
• Milyen mértékig jellemezhető a fejlődés folyamatos
változásként, és mennyi változást és új formát
eredményező hirtelen ugrás fordul elő a fejlődés során?
• Darwin szerint fajunk fokozatosan és folyamatosan
fejlődött ki.
Génkészletünk 98 %-a azonos a csimpánzokéval.
Ugyanakkor van valami, ami egyedivé teszi az embert. Ez
a valami az a környezet, ahol felnövünk
A folyamatosság
• Hogyan fejlődik az egyedi élőlény az élete során?
• Nézetek:
– Folyamatos
A fejlődést folyamatos és fokozatos felhalmozásnak fogja fel, a
mennyiségi változásokat hangsúlyozza (szókincs)
– Szakaszoló
Hirtelen változások által megszakított folyamatnak tekinti, a
minőségileg új minták megjelenését
2020.01.19. a mászásból a Bíró
járásba váltás
A folyamatosság
• Vannak-e a fejlődésnek kritikus periódusai?
Sajátos környezeti vagy biológiai eseményeknek kell megtörténniük,
hogy a fejlődés normálisan folytatódhasson
• Az ember esetében a legerősebb kritikus periódus a nyelvi

fejlődés terén található
Akik 6 vagy 7 éves koruk előtt bármilyen okból nem tanulnak
meg beszélni, valószínűleg sosem lesznek képesek egyetlen
nyelv elsajátítására sem
A fejlődés forrásai
• Mi hozza létre a változásokat? A genetika vagy a környezet hajtóereje?
• Az öröklés és a környezet problematikája jelentős kérdés.
Az öröklés az egyén veleszületett biológiai képességeit, lehetőségeit jelenti.
A környezet a társas környezet, a család és a közösség egyénre gyakorolt hatásait foglalja össze.
• Iker-, örökbefogadási-, és családvizsgálatok eredményei szerint a
normális személyiségvonások 50%-ért a gének (öröklés)
• A változatosság 25-30%-ért a különböző környezeti hatások felelnek
• A fennmaradó 20-25% mérési hiba és a személyiségvonásokkal nem
összefüggő mutatók fluktuációjából adódhat

Az egyéni különbségek
• Hogyan alakulnak ki azok az állandó jellemvonások, amelyek
megkülönböztetik a másik embertől?
• Nincs két teljesen egyforma ember.
• A hasonlóság az azonos fajhoz való tartozás, fontos biológiai vagy
kulturális jellemzők miatt van.
• Ugyanakkor minden ember egyedi, még az egypetéjű ikrek sem
azonosak minden tekintetben.
• Az egyéni különbségek eredete a fejlődés forrásainál keresendők:
öröklődésünk és környezetünk következtében különbözünk
egymástól.
A fejlődéspszichológia módszerei
• Megfigyelés
• Kísérlet
• Projekciós tesztek

• A megfigyelés
– céltudatos és tervszerű, nagy szerepe van a gyermek
megismerésében
– Előnye, hogy a megfigyelés a verbális és nem verbális
magatartásra, az egyes pszichikus funkciókra és az
egész személyiség megismerésére használható.
– A megfigyelés lehet önmegfigyelés, vagy mások
megfigyelése
• A megfigyelés lehet alkalmi, vagy rendszeres.
Az alkalmi megfigyelés segíti a gyerek megismerését és a helyes nevelői magatartás
kialakulását.
A rendszeres megfigyelés célokat követ, hosszabb időn át tart, kiterjedhet egy vagy több
megnyilvánulásra.
• A megfigyelés fő problémája, hogy
– passzív, a megfigyelést végző szakember nem avatkozhat be az események
menetébe,
– így bizonyos jelenségek felbukkanására gyakran hosszú ideig kell várni
• Direkt módon felszínre lehet hozni az egyes pszichés jelenségek és az egész
személyiség fejlődésének adott életkorban jellemző adatait kísérlet
• A kísérlet lehet laboratóriumi és természetes kísérlet.
• A kísérlet előnyei a megfigyeléssel szemben
1. Nem kell megvárni a vizsgálandó pszichikus jelenség
véletlenszerű előfordulását.
2. Előre felkészülhetünk a vizsgálandó jelenség
fogadására.
3. A feltételek variálhatók, változtathatók.
4. Tanulmányozhatjuk az okokat és következményeket.
5. A kísérlet megismételhető.
6. A pszichikus jelenségekre vonatkozó adatok
regisztrálhatók, mérhetők
2020.01.19. és értelmezhetők.
Bíró zoltán - gyógypedagógus 17
• A megfigyelés és kísérlet mellett számos más eljárást is alkalmaznak a
kutatással foglalkozók
• Fontosabb kiegészítő módszerek az explorációs módszerek, a kikérdezés
(szóbeli, vagy írásbeli) különböző fajtái.
• További jelentős módszer a tesztekkel végzett vizsgálatok.
– A fejlődéspszichológiában legismertebb és leggyakrabban használt
tesztek:
• az. ún. projekciós tesztek közé tartozó, a gyermeki produktumok elemzésére
használatos eljárások:
– bábjáték-teszt,
– rajz-tesztek,
–
2020.01.19. mese tesztek stb. Bíró zoltán - gyógypedagógus 18
A fejlődés fogalma, módszerei
FEJLŐDÉS  NÖVEKEDÉS
• A fejlődés
– az élővilág sajátos változása,
– előre haladó mozgások, változások sorozata,
– amely során minőségileg új, magasabb rendű formák, működések jönnek létre,
– úgy, hogy a mennyiségi változások minőségi változásba mennek át
• A növekedés
– csak mennyiségi változás,
– általában magasság, illetve súlygyarapodást, a test arányainak változását értjük
rajta
• A fejlődés és növekedés állandó kölcsönhatásban áll egymással, a fejlődés során tehát
mennyiségi
2020.01.19. és minőségi átalakulás
Bíróegyaránt mutatkozik.
A fejlődés fogalma
• A (pszichikus) fejlődés olyan mennyiségi változások

sorozata, amelyek révén az élőlények pszichikumában
addig nem létező, minőségileg új és magasabb rendű
pszichés jelenségek, szerkezetek és működések alakulnak
ki.
• A pszichikus fejlődés önmozgás formájában megy végbe,
az élőlény saját öntevékenysége, tanulása, gyakorlása
révén fejlődik.
A fejlődés jellemzői
• egymásból következnek, ezért kölcsönhatásban állnak
egymással,
• időbeli egymásutániságuk megállapítható, szakaszosak,
• a szakaszokat kihagyni, átugrani nem lehet,
• részben fokozatosan, részben ugrásszerűen mennek
végbe,
• ellentmondások vannak benne, amelyek a hajtóerőiként
szolgálnak.
A fejlődés szakaszai
• Ösztönös viselkedés
• Tanult viselkedés
• Értelmes viselkedés

A fejlődés szakaszai – ösztönös viselkedés
• öröklött magatartásforma
• lefolyása merev, a fejlődés során jelentőségét egyre inkább elveszti
• helyét a sokkal rugalmasabb tanult viselkedésformák veszik át, amelyek az
alkalmazkodást szolgálják
• az ösztön belső motivációból fakad, ún. elsődleges, automatikus reakciók, feltétlen
reflexek útján valósul meg
• Ösztönök:
– önfenntartási,
– táplálkozási,
– szexuális (nemi),
– szülői,
– 2020.01.19.
társas ösztönt. Bíró zoltán - gyógypedagógus 23
A fejlődés szakaszai – tanult viselkedés
• Az élet során kialakuló, szerzett viselkedésforma,
• az alkalmazkodásnak az ösztönnél magasabb típusa
• feltételes idegkapcsolat, amely az élőlény és környezete között alakul ki
• a bonyolult ösztöncselekvésekkel egyidőben megjelennek időleges
idegkapcsolatok,
– feltételes reflexek egymásutániságát alkotva,
– új, minőségileg magasabb rendű viselkedést tesznek lehetővé
• tipikus formái a készségek,
– melyek elvégzéséhez képesnek kell lenni a helyzetek bizonyos fokú
áttekintésére, a tárgyak és folyamatok pontosabb észlelésére,
megfigyelésére
A fejlődés szakaszai – értelmes viselkedés
• A törzsfejlődés legmagasabb fokán jelenik meg, kizárólag az
emberre jellemző viselkedésforma
• Az állat igazodik a környezetéhez, az ember viselkedésével a
környezetet igazítja önmagához,
– vagyis az állat biológiai lény voltával szemben az ember már
társadalmi lény.
• Az értelmes viselkedés feltétele a beszéd és a tágabb értelemben
vett kommunikáció (második jelzőrendszer) megjelenése
• Az értelmes viselkedés fő jellemzői a variabilitás, a plaszticitás, és
a2020.01.19.
közvetett cselekvés Bíró zoltán - gyógypedagógus 25
Az életkori szakaszok

Az életkori szakaszok
• A pszichikus tulajdonságok az élet előrehaladásával
változnak, átalakulnak
• A fejlődés törvényszerűségeiből következik, hogy
– az emberek azonos életkorban hasonló tulajdonságokat
mutatnak,
– viselkedés, gondolkodás, érzelmi átélés
– és cselekvésmódjukban hasonlítanak egymásra
• Alacsonyabb életkorban a hasonlóság nagyobb, idősebb
korban pedig kisebb Bíró zoltán - gyógypedagógus
2020.01.19. 28
Az életkori sajátosságok
Az egyes életkorokban fennálló közös sajátosságokat életkori
sajátosságoknak nevezzük.
• Jellemzői:
– a legtöbb egyénnél azonos életévben jelennek meg
– azonos életévben követik egymást,
– sorrendjük megfordíthatatlan,
– nem lehet átugorni őket,
– központi, lényegbeli változások,
– megjelenésük, vagy hiányuk fejlettségi és érettségi szintet is kifejez
A periodizáció
• Az életkori sajátosságok átalakulnak egy bizonyos idő után és az
előzőtől szembetűnően eltérő sajátosságot mutatnak
• Ezek az átalakulások egységes, jelleg alapján elkülöníthető fejlődési
szakaszokat (periodizáció) hoznak létre
• Egy-egy fejlődési szakaszhoz
– hasonló testi,
– idegrendszeri,
– megismerési,
– érzelmi, viselkedési
–2020.01.19.
és érési fokozatok tartoznak
A periodizáció
• A fejlődési szakaszokra tagolás megkönnyíti
– a fejlődési jelenségekben való tájékozódást,
– a fejlődési csomópontok meghatározását,
– időbeli támpontokat biztosít a fejlődési jellemzők, tendenciák
felismeréséhez,
– az adatok rendezéséhez, kezeléséhez
• A különböző pszichikus folyamatok egyenlőtlenül fejlődnek, elmosódnak a
szakaszhatárok
• Az életkori periodizáció két legfontosabb összetevője a biológiai érés és a
szocializáció folyamata
• Önmagában
2020.01.19. egyik sem biztosítja a periodizáció
Bíró zoltán - gyógypedagógus feltételeit 31
Életkori szakaszok
INTRAUTERIN
INTRAUTERIN
EXTRAUTERIN FEJLŐDÉS
FEJLŐDÉS
FEJLŐDÉS
Csíraszakasz Újszülöttkor
Embrionális szakasz Csecsemőkor
Magzati szakasz Kisgyermekkor
Óvodáskor
Kisiskoláskor
Serdülőkor
Ifjúkor
2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógusFelnőttkor 32

Az intrauterin fejlődés
• Méhen belüli, születés előtti fejlődés
• Szakaszai
– Csíraszakasz (8-10 nap)
A fogamzással kezdődik és addig tart, amíg a fejlődő szervezet a méh falához nem
tapad
– Embrionális szakasz (8/10 nap – 8. hét vége)
A méhfalhoz rögzüléstől a nyolcadik hét végéig tart. Ekkorra a fontosabb szervek
primitív alakot öltenek.
– Magzati szakasz (9. hét – születésig)
Átlagosan 30 hét az ideje. Ebben a szakaszban a primitív szervrendszerek olyan szintre
fejlődnek, hogy születés után a gyermek az anya testén kívül is képes létezni.
Az extrauterin fejlődés
• Méhen kívüli, születés utáni fejlődés
• Újszülöttkor
– A születéstől tart egyes szerzők szerint a hatodik,
mások szerint a nyolcadik hét végéig
– Számos reflex működik, a specifikus környezeti
hatásokra adott automatikus válaszként.

• Vezető tevékenység
– Alkalmazkodás a méhen kívüli környezethez.
ÚJS – Ezen belül a gravitációhoz, a szakaszos
táplálkozáshoz és ennek módjához.
ZÜL • Jellegzetes testi, érzékszervi vonások
– Nagy fej, ehhez képest rövid törzs és lábak.
ÖTT – Nagymértékű testsúlygyarapodás.
– A látás érzékszerve napok múlva kezd el
KO funkcionálni.
– A hallás később tökéletesedik.
R – Ezzel szemben az ízlelés és a szaglás képessége
2020.01.19. már korán létrejön.
• Mozgás fejlődése
– Az agy még nem fejlett annyira, hogy koordinálni tudja a
ÚJS testrészeket
– Vannak főleg védelmi szerepet betöltő reflexek. Pl.: Moro-
reflex.
ZÜL – Akaratlan, önkénytelen mozgásban az egész test részt vesz.
– Az aktivitás igény csekély.
ÖTT • Beszéd fejlődése
– Az újszülött első hangjai élesek, tagolatlanok, kiáltó
KO jellegűek.
– Sírás, mint érzelmi kifejező eszköz.
R – Később gőgicsélés, mely torokhang, de kommunikatív

értéke kevés.
• Idegrendszer fejlődése
– Szülés közben a legellenállóbb az agy.
ÚJS – Az oxigénhiányos állapotot akár 10 percig is
képes kibírni.
ZÜL • Emocionális fejlődés
ÖTT – A szoptatásnak fontos szerep jut.
– Egyrészt erősíti az anya-gyerek kapcsolatot,
KO másrészt elősegíti a regenerációs tevékeny-
séget.
R
• Csecsemőkor
– Az újszülöttkor végétől tart a tizenkettedik hónap
végéig.
– A csecsemőkor kezdetét az első feltételes, tanult
reflexek megjelenése jelzi.
– A korszak végét a beszéd és járás kezdete jellemzi.

– A pszihomotoros fejlődés során a csecsemő
CSE elsajátítja a mozgás képességét.
– Az észlelés és az elemi gondolkodás fejlődéséhez
CSE nagymértékben hozzájárul az anya-gyermek
kapcsolat.
• Jellegzetes testi, érzékszervi vonások
MŐ – A testsúly normális esetben 10-12. hónapra
KO megtriplázódik.
– A fej kerülete megközelítheti a 45 cm-t.
– Az érzékelő szervek működése kezd összehango-lódni,
R koordinálódni.
2020.01.19. – A fájdalomra
Bíró zoltánmár reagál.
- gyógypedagógus 39
– A mozgás még fejlődik.
CSECSEMŐKOR – A gyermek mozgási köre kitágul, bár lemarad a
látás és hallás fejlődésétől.
– A járás és a futás elemei keverednek.
– A reflex és az ösztönös mozgás különválik.
– Eleinte a csecsemő az egész kezét használja.
• Beszéd fejlődése
– A csecsemő kezdi utánozni, ismételni saját hangját.
– A baba gőgicsélésében az anyanyelv jellemző

2020.01.19. szavai, szótagjai már megjelennek.
– Kialakul a vízió-motoros koordináció.
CSE – A kéz és a szem összehangoltan működik.
– A csecsemő ebben a korban már dönteni is
CSE képes.
MŐ • Emocionális fejlődés
– A gyereknek igazán csak az anya közelségére
KO van szüksége és ezt a kapcsolatot a világ sem
tudja kompenzálni a gyerek számára.
R – Ez a kapcsolat lesz az alapja a csecsemő
világképképzésének.
• Kisgyermekkor
– Egy éves kortól hároméves korig tart.
– Az akaratlagos szabályozás és az autonómia

kezdetének az időpontja.

– Itt már kialakul egyfokú önállóság.
KIS Pl.: önálló étkezés és a szobatisztaság.
GY – Ennek az időszaknak fontos jellemzője még a
személyiség alapjainak kialakulása.
ER • Jellegzetes testi, érzékszervi vonások
ME – A súly tovább növekszik.
– A test fokozatosan arányosodik.
KK – Jelentős az agy súlyának a növekedése, ekkor már
elérheti az 1100 g-ot.
OR – Az érzékszervek minden szempontból fejlettek,
2020.01.19. látás, hallás,
Bíró zoltánszaglás és ízlelés terén is.
– Különválik a járás és a futás.
KIS – Sok felesleges mozgást végeznek.
GY – Kialakul az ujjak együttes majd egyenkénti
koordinációja.
ER – A gyerek már váltott lábbal megy le a lépcsőn.
ME • Beszéd fejlődése
– A gyermek megérti a szavakat.
KK – A gyerek szókészlete aktív és passzív is egyben.
– A hároméves gyerek már közel 1000 szót használ és
OR mondatszerkesztése kielégítő.
2020.01.19. – A verbális készség
Bíró zoltán kialakulása is jellemző.
– A központi idegrendszer még fejletlen.
KISGYERMEKKOR – A myelinizáció előtt az információk még nem tudnak
tárolódni.
– Kevés élményünk van kisgyermekkorból.
– A myelinizáció után kb. fél éves korig az agy még
fejlődik, de ezután elkezdenek pusztulni a neuronok.
• Emocionális fejlődés
– Kb. 3 éves koráig a gyermek érzéketlennek tűnik,
nincs benne együttérzés.
– Kapcsolatai felszínesek.
– Valódi kommunikáció nem jöhet létre, agresszió
2020.01.19. viszont lehet a- folytatása
Bíró zoltán gyógypedagógus az érzelmi változásoknak.
46
• Második kisgyermekkor vagy óvodáskor
– Hároméves kortól, hatéves korig tart.
– A személyiségfejlődés szempontjából kiemelkedő

jelentőségű szakasz.

– Erre a korra jellemző vezető tevékenység a szerepjáték.
– A gyerekek saját maguk választják ki azokat a szabályokat,
ÓV amelyek a szerepekhez kapcsolódnak.
– Kialakul az alá-és fölérendeltségi viszony.
OD – Felkészülés a felnőtt társadalomra.
ÁS • Jellegzetes testi, érzékszervi vonások

– Évenkénti növekedés átlaga 4-5 cm, a súlygyarapodás 1-2 kg.
KO –
–
Megmarad a kisgyermekkori forma.
Befejeződik a fogzás.
R – A nemi szerepek létrejötte.
– Az érzékszervi fejlődés használat közben történik.
– Tér-idő észlelése.
– Biztonságosabbá válik a mozgás, de a finom
ÓV mozgások még fejletlenek.
– Nagy mozgáséhség jellemző erre a korra.
OD – A mozgás már csak minimális energiát használ
ÁS fel.
KO – A beszéd egyre jobban fejlődik.
R – Ennek oka a gyerek és környezetének
kapcsolatában kereshető.
2020.01.19.
– A beszéden kívül új kifejezési forma a rajz lesz.
– Ebben a korszakban alakulnak ki azok a
ÓV törvények, melyek szerint egy társadalom él.
– Az adott helyzetben a konfliktusokat a gyerek
OD már kezelni tudja.
ÁS • Emocionális fejlődés
– Az önálló társadalmi szabályok elsajátítása.
KO
R
• Kisiskoláskor
– Az óvodáskor végétől a tízedik év végéig tart.
– Az iskolába lépés fontos társadalmi állomás.
– Itt alakul ki a tanuláshoz, ismeretszerzéshez való viszony,

amely döntő mértékben meghatározza a későbbi életpályáját.
– Az iskolai tanulás, mely során a gyerek elsajátítja az
KIS előírt tananyagot.
– Megjelenik a kötelesség.
ISK – A gyerek vele egykorúak társaságába kerül.
OL – Megváltozik az életrendje, átalakul a gondolkodása.
• Jellegzetes testi, érzékszervi vonások
ÁS – A test magassága, súlya átalakul, megváltozik.
– Befejeződik az első alakváltozás.
KO – Az érzékszervek a tanulás szolgálatába állnak.
R –
–
Fontos a látó, halló képesség, mely könnyíti az észlelést.
Kialakul a gyermek alkata.
– A mozgás lecsökken az iskola fegyelmének
KIS köszönhetően.
ISK – A gyermek mozgását jobban koordinálja,
kitartóbban koncentrál.
OL – A kéz finommozgása kifejlődik.
– A mozgás még fejlődőképes.
ÁS
KO – A beszédnek jól érthetőnek és nyelvtani
szempontból is helyesnek kell lennie, ez tanulási
R követelmény.
2020.01.19.
– A szókincs gazdagodik
Bíró zoltán - gyógypedagógus az olvasás kapcsán. 53
KIS – A gyerek gondolkodása, beszéde, észlelő-
képessége és emlékezete már annyira kialakult,
ISK hogy meg tudja tanulni a feladott tananyagot.
OL – Ekkor van kialakulóban az erkölcs.
ÁS – Ez egy fejlődő folyamat.
– A gyerek sokáig nem tud különbséget tenni jó és
KO rossz között.
R – Az erkölcs kialakulása 10 éves korig tart, eddig
még reverzibilis.
• Serdülőkor (10 – 18 év)
– A serdülőkor (pubertás) az identitás szempontjából
fontos periódus.
– Három további szakaszra osztható:
Prepubertás (10 – 12 év)
Pubertás (12 – 16/17 év)
Posztpubertás (16/17 – 18 év)
– A serdülőkor szakaszkezdései között nagy egyéni
eltérések lehetnek.Bíró zoltán - gyógypedagógus
2020.01.19. 55
– Már nem a tanulás, hanem a társas
SE kapcsolatok kialakítása játssza a vezető
szerepet.
RD • Jellegzetes testi, érzékszervi vonások
ÜL – Kialakulnak a másodlagos nemi jellegek.
– Fontos részt tölt be a hormonális működés.
ŐK – Ha elmarad az androgén, vagy az ösztrogén
OR megfelelő termelődése, nem következik be a
nemi érés.
– A mozgás, az érzékszervi működés tökéletes.
SERDÜLŐKOR – A fiúk mutálása e periódushoz kapcsolódik.
– A beszéd már kifejlődött.
– Szókészletünk azonban még befogad új
kifejezéseket a tanuláson keresztül.

– Fontos feladat a hormonháztartás irányítása.
– A gyereknek el kell sajátítania a társadalmi kompetenciát, mellyel meg
SERDÜLŐKOR tudja találni az élet adta konfliktusos helyzetekben a jó döntést.
– Fontos, hogy e korban alakul ki a jövőkép, ami tükrözi saját
képességeinket, de a társadalmi elvárásokat is.
– A jövőképnek reálisnak kell lennie és ez a társadalom visszajelzései nélkül
nem sikerülhet.
– Nagyon fontos, hogy a hormonális működés hatással van a
magatartásunkra is.
– Ezáltal mi is hatással vagyunk a környezetünkre.
– A tanulás, mint társadalmi elvárás ellentétben áll a társas kapcsolatok
kiépítésével.
– A kamasznak fel kell ismernie, hogy a társadalom mit vár tőle, a szülők
ebben nagy segítségre lehetnek, mivel a társadalmi környezetet a család
2020.01.19.
jelenti elsősorban
• Ifjúkor (18 – 25 év)
– Átmenet a gyermekkorból a felnőttkorba.
– Az egyén már nagykorú, de anyagilag függ a szüleitől.

• Felnőttkor (25 év felett)
– Fiatal-,
– Középső-,
– Késői felnőttkorra osztható fel
• A késői felnőttkor (65 felett) az öregedés korára,
• öregkorra,
• és aggkorra osztható fel.

Fejlődési eltérések

• A pszichikus fejlődés nem egyformán zajlik, előfordulnak
az átlagos fejlődési ütemtől eltérő esetek, illetve fejlődési
rendellenességek
– Akceleráció
– Retardáció
– Rögződés (Fixáció)
– Regresszió
– Dementálódás
Akceleráció
• A fejlődés felgyorsulását jelenti testi vagy mentális
tekintetben
• Előfordulhat egyes személyeknél, vagy a nagy-
populációban, tömegméretekben
• Az évszázados (szekuláris) változások szembetűnően
észlelhetőek
a nemi érés átlagosan évekkel korábban következik be, a testméretek megváltoztak,
a mai emberek nagyobbak, mint száz évvel ezelőtt
Retardáció
• A fejlődés ütemének lelassulását jelenti, mely megjelenhet testi
vagy értelmi téren
– testi retardációnál a növekedés, a súlygyarapodás,
– értelmi retardációnál pedig az intelligencia fejlődése marad el a
normális fejlődés ütemétől
• A retardáció fogalma az elmaradást jelzi, nem utal az elmaradás
mértékére
• Kialakulását általában kedvezőtlen szocializációs környezeti
feltételek
2020.01.19. okozzák Bíró zoltán - gyógypedagógus 65
Rögződés vagy fixáció
• A pszichikus fejlődés bizonyos területeken hosszabb vagy
rövidebb időre megáll, az életkor ugyanakkor előrehalad
• Ezekben az esetekben a környezet az egyén előrehaladott
életkorának megfelelő viselkedést várja el, de a rögződés
miatt nem tud ennek megfelelni, azaz viselkedése
elmarad a tőle elvárhatótól.

Regresszió vagy visszaesés
• Egy már elért fejlettségi szintről egy túlhaladott fejlődési
fokra való visszaesést jelenti.
• A visszaesés jelentkezhet egyes funkciókban, de akár az
egész személyiségben is.
• Gyakorlatilag bármilyen traumaikus élmény okozhatja,
amely hatására a személyiség „visszamenekül” egy olyan
állapotába, amikor még „biztonságban” volt.
Dementálódás
• A személyiség organikus, szervezeti, elsősorban agyi
károsodás következtében történő fokozatos leépülése egy
magasabb fejlettségi fokról egy alacsonyabb fokra.
• A folyamat a szellemi tevékenység hanyatlását, az
intelligencia csökkenését eredményezi.
• A leépülés visszafordíthatatlan, azaz irreverzibilis

A korai anya-gyerek kapcsolat és a
kötődés jelentősége

Korai anya – gyermek kapcsolat
• Egy újszülött számára a környezete legfontosabb
tényezője az anyja, vagy az őt pótló személy.
• A gyermek idegrendszeri fejlődését, magatartásának
kialakulását alapvetően meghatározza az anyával való
kapcsolata.
• Konrad Lorenz (imprinting) kutatásai óta tudjuk, hogy létezik
a születés után egy szenzitív periódus, ahol az
idegrendszerben mély lenyomatok képződnek.
Harlow kísérletei

HARLOW KÍSÉRLETEI
• A Harlow házaspár majomkísérletei („drótanya”, „szőranya”) igazolták,
hogy ez a jelenség a magasabb rendű gerincesekben is kimutatható
• A kísérlet célja az volt, hogy
– egyrészt igazolja a korai kötődés fontosságát és annak befolyását a
későbbi életre,
– másrészt pedig azt szerette volna igazolni, hogy a kisbabák
ragaszkodása nem kizárólag a táplálkozással vannak összefüggésbe,
hanem más szempontok is szerepet játszanak benne.
• A kísérlet végeredménye alapvetően igazolta a korábbi feltételezéseket az
anya szerepének széles körű fontosságával kapcsolatban, sőt annál
tovább mutató eredményeket
2020.01.19. is produkált.
HARLOW KÍSÉRLETEI – Szőranya, drótanya
• A majomcsecsemőket a kísérlet során elkülönítették édesanyjuktól,
és ketrecükbe két majomfigurát helyeztek el.
• Mindegyik fából és drótból készült, de az egyiket beborították
textillel is.
• Ez utóbbit hívjuk szőranyának, mivel imitálja a majomanya
szőrzetét, míg a másikat a drótanya nevet kapta.
• A kísérlet kezdeti stádiumában mindegyik bábuban elhelyeztek
táplálékot, amelyet a kismajmok a szopáshoz hasonló módon
megszerezhettek.
HARLOW KÍSÉRLETEI – Csimpaszkodás
• Az anya „mibenléte”, tulajdonságai hogyan befolyásolják a
kismajmok ragaszkodását és viselkedését
 igazolni, hogy a majom- és emberbébikre egyaránt jellemző
csimpaszkodásnak mi is a mozgatórugója
• Kivették a bábukból a táplálékot és megfigyelték, hogy anélkül
melyik „anyát” hogyan és milyen szempontok alapján „használják”
a majombébik.
• A kismajmok a szőranyán órákat csimpaszkodtak minden nap
• A drótanyát figyelmen kívül hagyták, miután meggyőződtek arról,
hogy ételt nem várhatnakBírómár
2020.01.19. zoltán -tőle
gyógypedagógus 74
HARLOW KÍSÉRLETEI – Táplálkozás és csimpaszkodás
• A drótanyát újra alkalmassá tették a táplálékadásra, mindezt
azonban nem tették meg a szőranyánál
– a kismajmok kizárólag a táplálék elfogyasztásának idejére voltak
hajlandóak a drótanyánál tartózkodni
– minden egyéb idejüket a szőranyára csimpaszkodva töltötték
• A kismajmok nem ahhoz ragaszkodtak, akitől az ételt kapták.
az anya szerepe koránt sem épül kizárólag a táplálkozásra, azt
a csecsemők kizárólagosan funkciója alapján használják,
viszont sokkal nagyobb a szerepe a testi közelségnek.
HARLOW KÍSÉRLETEI – Félelem
• További lépésként stresszhelyzeteket hoztak létre, vagyis előidézték
azt, hogy a kismajmok megijedjenek.
• „Játszószoba” néven összeengedték a kismajmokat, akik korábban
nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy többen vannak egy légtérben,
és az új helyzet nyilvánvalóan felzaklatta őket.
 szőranyás kismajmok – barátkozás
 drótanyás kismajmok – feszültek, nem barátkoztak
• Mozzanatok!  ua mint kisgyerek

HARLOW KÍSÉRLETEI – Kismajmok anyaként
• További élet
– az ivaréretté vált kismajmok egyáltalán nem voltak nyitottak társaik
szexuális közeledésére  nem születtek utódok
– az egyedek, amelyek mégis teherbe estek, az esetek legnagyobb
részében képtelenek voltak érdemben ellátni anyai funkcióikat
– nem gondoskodtak róluk, sőt (különösen a drótanyán nevelkedettek)
sok esetben elpusztították utódaikat
• A kísérlet sok megrázó elemmel és tanulsággal rendelkezik, de
valószínűleg mind közül ez a legelgondolkoztatóbb.

Korai kötődés
• A kísérlet számtalan olyan dolgot támasztott alá, amelyet korábban
is feltételeztek, de bizonyításukra a Harlow-kísérletekig nem került
sor.
• Igazolást nyert, hogy az anya szerepe koránt sem kizárólag a csecsemők
táplálkozási igényének kielégítésére szorítkozik
• Sok esetben a bébik előtérbe helyezik a puha tapintást és a
csimpaszkodás, bújás lehetőségét az étellel szemben.
• A játszószobás kísérlet igazolta azt, hogy a szocializáció lényegesen
könnyebb a testközelséget kapó egyedek számára,
• Gyakori, hogy akik ezt nem kapták meg, azok képtelenek lesznek
beilleszkedni, vagy kezelni dühüket
Korai kötődés
• A legmegrázóbb tanulság pedig egyértelműen az, hogy akinél nem
alakulhatott ki megfelelően a korai kötődés az anyja (vagy az annak
tartott bábu) iránt, az maga is gyakran képtelen lett odaadó anyává
válni
• A korai kötődés hiánya testileg és lelkileg is visszaveti a kicsiket: ha nem

kaptak szeretetet kiskorukban, maguk sem képesek azt később
gyermeküknek biztosítani.
• Vagyis ezek a gyerekek felnőve maguk is élő, de valójában érzéketlen
drótanyákká változnak.
HAR
LOW
KÍSÉ
RLET
E
Korai kötődés
• A születés utáni szenzitív periódusnak nagy szerepe van a kötődés
kialakulásában, illetve az anyai viselkedés „beépített
programjának” előhívásában
• Az anyának a szülés után azonnal legyen lehetősége gyermekével
fizikai kapcsolatba lépni
• Ha ez valamely okból nem jöhet létre, az anya-gyermek kapcsolat
sérülékenyebb lesz 
– az elsődleges szocializációs folyamatban gyakran
„kommunikációs zavarokban” nyilvánul meg.
Korai kötődés
• A kötődés egy jól fejlett szabályozórendszer, melynek működése a
gyermek mozgékonyságának növekedésével párhuzamosan válik
hangsúlyossá
• A 7-8 hónapos gyermeket két, egymásnak ellentmondó vágy
vezérli:
– egyrészt fel akarja fedezni a világot, megérinteni,
megtapasztalni mindent
– másrészt keresi a felnőtt közelségét, mely számára a biztonságot
jelenti
A kötődési rendszer többek között e két vágy közötti egyensúlyt teremti meg.
Korai kötődés
• A kötődési rendszerben az anya is részt vesz
– a gyermek távolodása, sírása esetén az anya közelít
gyermekéhez,
– felveszi és megnyugtatja őt
• A kötődés tehát egy komplex viselkedési rendszer, melyben mind az

anyának, mind a gyermeknek aktív, kezdeményező szerepe van.

Kötődési mintázatok az
Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt vizsgálat alapján

John Bowlby

Kötődéselmélet
• Velünk születik a késztetés a kötődésre és ennek megfelelő az
újszülött viselkedési repertoárja:
– sírás,
– nevetés,
– kapálózás, stb.,
• mind olyan viselkedések, melyek – optimális esetben – biztosítják a

közelséget és elősegítik a kontaktust az anyával.
A kötődés
• A biztonság élményének korai megtapasztalása – illetve ennek
elmaradása – mentén kiépül a gyermekben egy modell, mely
későbbi kapcsolatainak is alapjául szolgál.
• A biztonságosan kötődő gyermek
– magabiztosabb,
– társaságban jobban feltalálja magát,
– együtt érzőbb társaival
– és közeli kapcsolatait valódi érzelmi mélység jellemzi.

Kötődéselmélet
• Hangsúlyozta az anya válaszkészségének fontosságát
• A gyermek kontaktuskereső viselkedése csak a párbeszéd egyik
oldala
• Csak megfelelő válasz esetén alakulhat ki a biztonságos kötődés
• Feltételezte, hogy az ember esetében is létezik egy szenzitív
periódus, melynek folyamán ki kell alakulnia a kötődésnek.
– Ez a periódus nem olyan rövid és pontosan meghatározható,
mint az állatok esetében

A kötődés fejlődése - Bowlby
A differenciálatlan szociabilitás (0-3 hó)
• Ebben a korban a nem diszkrimináló szociális válaszkészség jellemzi
a gyermek viselkedését.
• Majdnem minden szociális ingerre válaszol a gyermek, nemcsak a

gondozó jelzéseire.
• Megjelenik az első társas mosoly, amikor már mások arcára reagál a

gyermek mosolygással.
Differenciált szociabilitás (2-6 hó)
• A gyermek kezdi megkülönböztetni a fontos személyeket
• Felismeri az anyját és a közelebbi családtagjait.
• Ebben a szakaszban még elfogadja másoktól is a gondoskodást,

szórakoztatást
• Ha viszont választási lehetősége van, a számára ismerősöket

választja.
Személyes kötődés vagy ragaszkodás (6 hó-2 év)
• Ebben a szakaszban a kötődés kialakulása és annak stabilizálódása
van a középpontban.
• Megjelennek a kötődés egyértelmű jelei
– nem fogad el bárkitől törődést,

– hanem ragaszkodik az elsődleges gondozókhoz
– ez általában az anya, de kiválthatja az apa, vagy akár egy testvér
is
Partnerség (2-3 év)
• A gyermek kötődése ekkorra már stabilnak mondható, annyira,

hogy ebből akár már nyitni is képes.
• Idegenekkel ismerkedik, felnőttekkel és kortársakkal is.

Mary Ainsworth

Ainsworth - Kötődés
• Hangsúlyozta az anya válaszkészségének fontosságát
• A gyermek kontaktuskereső viselkedése csak a párbeszéd egyik
oldala
• Csak megfelelő válasz esetén alakulhat ki a biztonságos kötődés
• Feltételezte, hogy az ember esetében is létezik egy szenzitív
periódus, melynek folyamán ki kell alakulnia a kötődésnek.
– Ez a periódus nem olyan rövid és pontosan meghatározható,
mint az állatok esetében

Ainsworth – Idegen helyzet
• Cél: a kötődési kapcsolatok a gondozó és a gyermek között?
• Az idegen helyzet:
– a játszó gyermeket 20 percen keresztül megfigyelik, amíg a
gondozók és idegenek belépnek a szobába,
– majd elhagyják azt, így újjáteremtve az ismerős és ismeretlen
jelenlétének élményét, amely szituációval a legtöbb gyermek
szembesül élete folyamán.
– A helyzetek eltérnek abban, hogy mennyire stresszesek, és a
gyermek válaszait megfigyelik.
• A gyermek a következő helyzeteket éli meg:
1. A szülőt és a csecsemőt bevezetik a kísérleti szobába.
2. A szülő és a csecsemő egyedül vannak. A szülő nem csinál
semmit, amíg a gyermek felfedezi a helyet.
3. Belép az idegen, párbeszédet folytat a szülővel, majd
megközelíti a csecsemőt. A szülő elhagyja a szobát feltűnés
nélkül.
4. Első szeparációs esemény: az idegen a viselkedését a
csecsemőéhez igazítja.
• A gyermek a következő helyzeteket éli meg:
5. Első újraegyesülési esemény: a szülő köszönti és vigasztalja a
csecsemőt, majd újra kimegy.
6. Második szeparációs esemény: a csecsemő egyedül van.
7. A második szeparációs esemény folytatása: belép az idegen és
viselkedését a csecsemőéhez igazítja.
8. Második újraegyesülési esemény: belép a szülő, köszönti a
csecsemőt, felveszi őt; az idegen kimegy feltűnés nélkül.

• A gyermek viselkedését négy szempont szerint figyelik meg:
– A felfedezések mennyisége alapján (pl. játék az új játékokkal),

amennyivel a gyermek foglalkozik mindvégig.
– A gyermek reakciói a gondozója távozására.
– Az idegen szorongás (amikor a baba egyedül van az idegennel).
– A gyermek viselkedése a gondozóval való újra egyesüléskor.

Kötődési mintázatok
• A viselkedésük alapján a gyermekeket három csoportba sorolták,
majd egy negyediket is adtak hozzá később.
• E csoportok mindegyike egy másfajta kötődési kapcsolatot tükröz a
gondozóval.
Biztonságos kötődés
Elkerülő kötődés
Ambivalens kötődés
Dezorganizált kötődés

Kötődési mintázatok - Biztonságos kötődés
• A biztonságosan kötődő gyermek anyja jelenlétében bátran indul el
felfedezni a szobában található játékokat
• Az anya távozásakor a nyugtalanság jeleit mutatja és az anya visszatéréséig,
nem is talál vigaszt, sem a játékokban, sem idegen személy társaságában.
• A kötődési rendszer az ilyen esetekben jól működik
• A biztonságosan kötődő gyermek a számára veszélyes helyzetben
édesanyját hívja
• Idegen személy viszont nem képes megnyugtatni a gyermeket - ami a
biztonságos kötődés egyik fontos ismérve
• A gyermek nem tolerálja az egyedüllétet idegen helyen és hangot ad
kétségbeesésének.
Kötődési mintázatok - Elkerülő kötődés
• A gyermekek egy része az anya távozásakor nem reagál arra, és az
idegen személy jelenétére sem, de nem vesz tudomást az anya
visszatéréséről sem.
• A kötődési rendszer egyáltalán nem működik, és alapvetően hiányzik
az a kötelék, mely az anyához fűzné gyermekét.
• A kötődés működik, csak az elkerülő kötődéssel jellemezhető
gyermekek egy éves korukra megtanulják nem kimutatni
érzelmeiket.
• Az ilyen gyermekek ugyanolyan stresszt élnek át anyjuk távozásakor,
mint síró társaik, csak nem kommunikálják érzelmeiket.
Kötődési mintázatok - Elkerülő kötődés
• A kutatások kimutatták, hogy
– ezeknél a gyermekeknél a nem megfelelő anyai válaszkészség az,
ami arra készteti a gyermeket, hogy elkendőzze érzelmeit,
– vagyis a gyermek stratégiája:
• ha nem reagálnak, nem érdemes kommunikálni.
– Az ilyen anyák sokszor nyíltan elutasítók, és nem szeretik a testi

kontaktust.
Kötődési mintázatok - Ambivalens kötődés
• Az így kötődő gyermek már az anya jelenlétében felfokozott
érzelmi reakciót mutat, melyet nehéz lecsillapítani.
• Nyugtalan, nem merül el semmilyen tevékenységben.
• Az anya távozása teljesen kiborítja, de a visszatérése is alig-
alig tudja megnyugtatni, egyszerre kapaszkodik az anyába,
illetve tolja el magától.
• Ebben az esetben a gyermek nem tekinti az anyát
biztonságos háttérnek, hiába van jelen, a gyermek nem
indul
2020.01.19.felfedezni a világot.
Kötődési mintázatok - Ambivalens kötődés
• Ráadásul az anya valóban képtelen gyermeke megnyugtatására, hiába
tér vissza hozzá, a gyermek hosszasan sír tovább.
• Az ilyen anyákat a hétköznapokban
– többnyire kiszámíthatatlan viselkedés jellemzi,

– nem a gyermek jelzéseinek, hanem önmaguk belső állapotának
függvényében reagálnak  így alakul ki az ambivalens kötődés.
Kötődési mintázatok - Dezorganizált kötődés
• Ezek a gyermekek sokszor menekülnek az anya elől, vagy
teljesen váratlan helyzetekben lemerevednek, auto-
agresszív cselekedetet hajtanak végre
 fejüket a falba verik
• A gyermekeknek az anya egyszerre a félelem és a
megnyugvás forrása, és ez az ellentmondás vezet a kötődési
rendszer széteséséhez

Kötődési mintázatok - Dezorganizált kötődés
• Különbség az előzőktől:
– itt a gyermeknek nincs stratégiája,
– saját maga által kifejlesztett módszere az anya távozása
okozta stresszhelyzet esetén,
– viselkedése szabálytalan, rendszertelen.
• A dezorganizáltan kötődő gyermekek történetében gyakori
a súlyos érzelmi elhanyagolás és a szülői bántalmazás.

Gyermeki reakciók
• Az anya-gyermek kapcsolat korai szakaszában a fizikai
kapcsolat a meghatározó, melyben elsődleges az érintés.
• A gyermek az érintés és anyai közelség érdekében
erőfeszítéseket is képes tenni, mely az alábbi fázisokban
történik:
• Felélénkülési reakció
• Megkülönböztető reakció
• Helyzetváltoztatás
Fázisok
Felélénkülési reakció
• úgy harcolja ki az érintést (a rendelkezésére álló mozgási és
hangadási repertoárja segítségével), hogy viselkedésével kiváltja
az anya figyelmét és érdeklődését
Megkülönböztető közeledés
• az ötödik, hatodik hónap táján jelenik meg, lényege, hogy a gyermek
különbséget tud tenni az anya és az idegenek között.
Helyzetváltoztatás
• a gyermek úgy kerül fizikai kapcsolatba, hogy odamegy (kúszik,
mászik)
2020.01.19.
a felnőtthöz Bíró zoltán - gyógypedagógus 112
Konklúzió
A korai anya-gyermek kapcsolat során a gyermek megtanulja, hogyan
kell jelet adni és válaszolni ahhoz, hogy a szülőtől is választ kapjon.
Ez a kommunikációs séma lesz az alapja a későbbi információcserének

és tanulási folyamatnak.

A szeretetkapcsolat hiánya
Hospitalizáció

Háttér
• Nevelőotthonok az anyjuktól elszakadt gyerekek
gondozására
• A gyerekek nem fejlődtek kielégítően: beszédkészség,
értelmi teljesítmény, érzelmi élet
– nem úgy, mint családjukban nevelkedett olyan gyerekek,
akik rosszabbul voltak ellátva.

René Spitz

René Spitz kísérletei
• Négy gyermekcsoportot vizsgált meg első életévükben a
következő területeken:
– mozgás,
– érzékelés,
– manipuláció,
– megértés,
– kapcsolatkészség.
• Az első életév első harmadának teljesítményeit hasonlította
össze
2020.01.19.
az utolsó harmadBíróteljesítményeivel.
René Spitz kísérletei
Csoportok:
– lelencházi csecsemők,
– börtönbüntetésüket töltő, züllött, lelkileg sérült
leányanyák gyermekei (köztük értelmi fogyatékos anyák
is voltak),
– nagyvárosi értelmiségi szülők gyermekei,
– halászfalu lakosainak gyerekei

René Spitz kísérletei - Hospitalizmus
• A nagyvárosiaknál magas és egyenletes
• A tanyasiaknál átlagos és szintén egyenletes
• A börtönbölcsődeieknél valamivel alacsonyabb szintű, de
egyenletes, kissé emelkedő átlagteljesítményt mutattak ki
• A lelencháziak eleinte jól fejlődtek, majd ijesztő, 40%-os
hanyatlást mutattak
Ezt a jelenséget Spitz a hospitalizmus fogalmával magyarázta s az
elnevezés a kórházi ártalomra utal
Hospitalizmus
• Tünetei:
– tompaság,
– közöny,
– halálozási arányszám emelkedése,
– 45%-os fejlődési mutató a második életévben
– Ha életének első szakaszában a kisgyermek nem részesül anyai gondozásban,
ha keveset foglalkoznak vele, ha nincs állandó kapcsolata egy felnőttel, akinek
sok más megerősítő jelzését kapja és várja, akkor a külvilág érdektelenné válik
számára, fejlődésének nincs meg a legfőbb érzelmi mozgatója.
Hospitalizmus
• Ha életének első szakaszában a kisgyermek nem részesül anyai
gondozásban,
• Ha keveset foglalkoznak vele
• Ha nincs állandó kapcsolata egy felnőttel, akinek sok más megerősítő
jelzését kapja és várja
• Akkor a külvilág érdektelenné válik számára, fejlődésének nincs meg a
legfőbb érzelmi mozgatója
• Ez egy eredendően kórházi ártalom, ami az intézeti feltételek közt
nevelkedett gyerekeknél fokozott mértékű, s amelyet ma már nemcsak a
kórházi elszakításra, hanem bármilyen elszakításból fakadó ártalomra
használunk.
• A különböző időtartamú anyahiány egyre súlyosabb tüneteket okoz
• Károsodnak a nagymozgások és a manipulációs tevékenység, az orientációs
reakció, sérül a kapcsolatteremtési képesség
• Az anya, vagy az őt pótló más személy szeretetkapcsolata nélkül nevelkedő
gyermek az első hónap után nyűgössé válik, kielégíthetetlen, sokat sír.
• A második hónap után gyakran nyöszörög, étvágytalanná válik, testileg nem
fejlődik tovább.
• A harmadik hónapban sokat fekszik, elutasítja a kontaktust, arca
kifejezéstelenné válik, álmatlan.

• Ha ekkor kiemelik az ingerszegény környezetből és egy szerető környezetbe
helyezik, a folyamat még visszafordítható (reverzibilis), a tünetek
mérséklődnek, akár teljesen meg is szűnhetnek.
• Ha az említett három hónapon belül nem kerül ki a számára rossz
környezetből, akkor a folyamat már visszafordíthatatlanná (irreverzibilissé)
válik.
• Ekkor
– a tünetek súlyosbodnak,
– a gyermek letargiába esik (kimerült, fáradt, közönyös, már nem sír),
– felsőtestét előre-hátra ringatja (jaktál), szélsőséges esetben akár meg is
halhat.
• A gyermek érzelmi fejlődése akkor is sérül, ha anyja mellett nevelkedik, de
az anya nem törődik vele, érzelmileg elhanyagolja
• A szeretet-deficit 
– egy életen át függőséget okozhat,

– lehetetlenné teszi az identitás és az autonómia kialakulását,
– súlyos személyiségzavarokhoz vezethet

Köszönöm a figyelmet!
Következő alkalom: 2020.01.25. Szociálpszichológia


BW 20200119 - Fejlődéspszichológia

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

BW 20200119 - Fejlődéspszichológia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

LÉLEKTANI ISMERETEK II.

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 1

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 3

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 4

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 5

•A törzsfejlődéssel együtt alakultak ki az ember lelki jelenségei is

•Hogyan alakult az állatok alkalmazkodása és viselkedése a törzsfejlődés

•Hogyan alakult ki és fejlődött az ember pszichikuma az emberré válás

•A személyiség fejlődése a fogamzástól a halálig tartó időszakban

•A pszichikus fejlődés tényezőinek, valamint a természeti és társadalmi

•Az életkori szakaszok jellemzőinek leírása

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 7

• Az ember esetében a legerősebb kritikus periódus a nyelvi

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 12

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 14

• A (pszichikus) fejlődés olyan mennyiségi változások

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 22

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 27

Embrionális szakasz Csecsemőkor

Magzati szakasz Kisgyermekkor

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógusFelnőttkor 32

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 34

R – Később gőgicsélés, mely torokhang, de kommunikatív

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 38

– A baba gőgicsélésében az anyanyelv jellemző

– Egy éves kortól hároméves korig tart.

– Az akaratlagos szabályozás és az autonómia

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 43

– Hároméves kortól, hatéves korig tart.

– A személyiségfejlődés szempontjából kiemelkedő

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 47

ÁS • Jellegzetes testi, érzékszervi vonások

– Az óvodáskor végétől a tízedik év végéig tart.

– Az iskolába lépés fontos társadalmi állomás.

– Itt alakul ki a tanuláshoz, ismeretszerzéshez való viszony,

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 57

– Átmenet a gyermekkorból a felnőttkorba.

– Az egyén már nagykorú, de anyagilag függ a szüleitől.

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 59

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 60

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 62

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 66

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 68

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 69

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 71

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 76

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 77

• A korai kötődés hiánya testileg és lelkileg is visszaveti a kicsiket: ha nem

• A kötődés tehát egy komplex viselkedési rendszer, melyben mind az

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 83

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 85

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 86

• mind olyan viselkedések, melyek – optimális esetben – biztosítják a

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 89

2020.01.19. Bíró zoltán - gyógypedagógus 90

• Majdnem minden szociális ingerre válaszol a gyermek, nemcsak a

• Megjelenik az első társas mosoly, amikor már mások arcára reagál a

• Felismeri az anyját és a közelebbi családtagjait.

• Ebben a szakaszban még elfogadja másoktól is a gondoskodást,

• Ha viszont választási lehetősége van, a számára ismerősöket

• Megjelennek a kötődés egyértelmű jelei

– nem fogad el bárkitől törődést,

• A gyermek kötődése ekkorra már stabilnak mondható, annyira,