Öröklés-környezet-nevelés

ELMÉLETEK
1. Biogenetikus elmélet: a gyermek személyiségének
fejlődését az öröklés determinálja. Az ember minden
alapvető vonása öröklődik.
2. Szociáldeterminizmus: mindenben a környezet szerepét
hangsúlyozza. Az emberi személyiség az őt érő környezeti
hatások eredménye.
3. Konvergencia elmélet: a gyermek személyiségének
fejlődésében két tényező működik együtt: az öröklés és a
környezet. A két tényezőből az öröklés szerepe a
hangsúlyosabb. (60/40 százalékos arányban.)
 A személyiség fejlődését
befolyásoló tényezők
A személyiség fejlődését három tényező
befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés.
Biológiai öröklődés
A minta öröklődése
Szociokulturális öröklődés
Környezet
Nevelés
 Biológiai öröklődés
• Kromoszóma = sejttani egység, mely az öröklődésért
felelős anyagot tartalmazza
• Gén = az öröklődés funkcionális egysége, a DNS
molekula egy meghatározott szakasza
• Mutáció = a gének sorrendjében bekövetkező módosulás,
kimaradás
• Genotipus = a szülőktől öröklött gének összessége
• Fenotipus = a genotipusnak az a része, amelynek
megfelelő tulajdonságok megjelennek az utódokban
Az öröklődés az a folyamat, amelynek során az utódokban
megjelennek a szülőktől öröklött gének, ill. azok
kombinációi.
 BIOLÓGIAI ÖRÖKLŐDÉS
• Viszonylagos állandóság található az
arcvonásokban, a mozdulatokban, a
hanghordozásban, a temperamentumban, a
kommunikációs szokásokban stb. Mindezek azt
jelzik, hogy a személyiség erős biológiai
gyökerekkel is rendelkezik. A modern genetikai
determinizmus felfogása szerint az ember
• örökletes adottságai tények, melyek az öröklődés
folyamatában alakulnak ki. A genetikai
• lehetőségek a fogamzást követően már eldőltek.
 ÖRÖKLŐDÉS
• A gyermek adottságait befolyásolni csakis
külső hatásokkal, elsősorban neveléssel lehet.
Természetesen a nevelésnek egy viszonylag
tág, de csak adott intervallumon belül van
lehetősége arra, hogy adottságainkat az egyéni
és társadalmi céloknak megfelelően tudatosan
és hatékonyan kiaknázza
 A „minta” öröklődése
Imprinting = az élet korai szakaszában igen
gyorsan végbemenő, nem tudatos bevésődési
folyamat

A bevésődés legismertebb formája a korai bevésődés, melyben az

újonnan világra jött állat a szülei különböző külső és viselkedéses
jellemzőit sajátítja el. A tojásból frissen kikelt kacsák, ludak
azonnal követni kezdik az első legnagyobb tárgyat, ami
megmozdul körülöttük tehát a szülőt. Tartós kötődés alakul ki
azon faj egyedeihez, amit először megpillant.
• Mivel ez az élet korai szakaszában kialakuló kapcsolat, ezért
kiirthatatlan nyomokat hagy az egyedben, és élete végéig tart.
Ezt először a 19. században, egy amatőr biológus, Douglas
Spalding a házi csirkéknél írta le. A jelenséget Oskar Heinrot
fedezte fel újra, majd tanítványa, Konrad Lorenz kezdte el
nyári ludakon behatóbban tanulmányozni a jelenséget. Lorenz
kimutatta, hogy az inkubátorban kikelt libában is nyomot hagy
az első mozgó inger.
• A kislibákban, maga Lorenz volt az, aki nyomot hagyott. Ha életük első
napján nem az anyjukat látják meg, hanem egy mozgó tárgyat, élőlényt, azt
kezdik el követni, s annak a tulajdonságait igen gyorsan és tartósan
megjegyzik. Régóta köztudott, hogy a születést követően az anya-gyermek
kapcsolat történései meghatározóak lehetnek, az egész életre nézve. Azok a
gyermekek, akik csecsemőkorukban nem kapták meg az anyai szeretetet,
felnőtt korukban nem képesek tartós, intim helyzeteket létrehozni, vagy
fenntartani. Társas viselkedésük az imprinting-időszak sérülése miatt
jellegzetes módon megváltozik, torzul.
• A csecsemő számára az imprinting létrejöttének kritikus
időszaka az első életév. Ha az újszülött egyed az azonos fajú
felnőtt egyed helyett valamilyen más fajhoz tartozó élőlényt
pillant meg, akkor hozzá fog kötődni, úgy fog viselkedni
később vele szemben, mint saját egy fajtájabelivel.
• A vizsgálatokból az látszik, hogy a gyermekkor szakaszában
meghatározó szerepet játszanak a bevésődés, imprinting
jellegű folyamatok. Ismeretes az is, hogy az imprinting a
szülőkhöz való kötődésen kívül a felnőttkori szexuális
viselkedés kifejlődésében is fontos szerepet játszik (Bereczkei,
2009).
• Az egyén életének legelső évei döntőek a magas szintű érték-
attitűd rendszer megalapozásában, amelyek majd a
személyiség mélyebb rétegeit alakítják ki.
Az öröklődésnek ez a formája ezért is nagyon lényeges.
 Szociokulturális öröklődés
Ebben a folyamatban lehetőség nyílik arra, hogy az ember
átvegye a különböző történelmi korok, társadalmak által
felhalmozott értékeket, amelyet családja közvetít.
A család, mint elsődleges közvetítő illetve szűrő jelenik
meg ebben a folyamatban. Ez azt jelenti, hogy a család a
társadalmi, külső hatásokat megszűri ugyan, de csak a
maga szintjén. Ez nem olyan típusú szűrés, ami a “jót„
átengedi, a "nem jót" pedig nem. A szülő a maga
kialakult értékrendszere által szűri meg hatásokat,
és ad így egy sajátosan feldolgozott hatást a gyermeknek.
 Környezet
Környezet = az embert körülvevő természeti és
társadalmi tényezők összessége
Hatása a személyiség fejlődésére:
- hely ahol él (szűkebb, közvetlen környezet)
- település
- a terület kultúrája
Az intellektuálisan stimuláló környezet szerepe a
személyiségfejlődésben jelentős
 A nevelés lehetőségei
• Az ember adottságait - mivel azok a fogamzás
pillanatában eldőlnek - befolyásolni csak külső
hatásokkal lehet. A befolyásoló tényezők között a
legjelentősebb a nevelés személyiségformáló hatása.
• Az öröklött adottságokból a nevelés, tanulás,
gyakorlás által képességek fejlődhetnek. A képesség
alkalmassá teszi az egyént bizonyos tevékenységek
sikeres elvégzésére.
• A környezet biztosítja azokat a feltételeket, amelyek
révén az adottságból képesség és tehetség fejlődhet.
• A nevelés, oktatás megvalósítja az adottságban rejlő
lehetőségeket, a komplex személyiségformálást.
 Személyiségfejlesztés néhány
jelentős területe
Nonverbális
készségek Kreativitás Énkép

Metakommuni-
káció SZEMÉLYISÉG Önismeret

Divergens Társismeret,
gondolkodás kapcsolatteremtés Empátia
 A nevelés korlátai
A nevelés korlátai azok a külső vagy belső eredetű zavarok,
amelyek a nevelés folyamatában fellépnek, és ezáltal nehezítik a
tervszerű nevelést.
A zavaró tényezőknek két forrása van:
1. a szociális kapcsolatok megromlása.
2. fizikai zavarok

A rossz szociális helyzet, az öröklött rendellenességek, az

idegrendszeri és szervi megbetegedések, a különböző
fogyatékosságok határt szabnak a nevelésnek.
A NEVELÉS FOLYAMATA ÉS
MÓDSZEREI
 A nevelés folyamata
A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által
irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az
egyén képességeit. A fejlesztő hatások révén kialakul
A gyermek értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé
Teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok
megoldását.
A nevelés lényeges tartalmi jegyei :
fejlődés,
fejlesztés,
hatás,
tervezés,
irányítás,
tevékenység
 A fejlesztő hatásnak két formája van:

tervszerű, intézményes fejlesztő hatás, amelynek

meghatározott célja van, és ennek eléréséhez tudatos
eljárásmódokat alkalmaz.
spontán intézményen kívüli hatás. Ennek sorába tartozik
minden környezeti tényező, mellyel az egyén valamilyen
módon kapcsolatba került.

A spontán hatás mindig kihat a tervszerű, intézményes

hatótényezőkre, azok szerepét erősítheti vagy gyengítheti.
A nevelés folyamata keretében megvalósul:

• a személyiség fejlesztése,
• a magatartásformák kialakítása
• a személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és
esztétikai szokásainak megerősítése,
• a minták interiorizálása
• meggyőződések kialakítása
 A nevelés módszerei
Módszer szógörög meta + hodosz szavak összetétele =
valami felé vezető út.
Nevelési módszer: a kitüzött nevelési cél elérésének
érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a gyermekeket
pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat
pedig kiküszöböljük.
Nevelési eljárás: a módszer konkretizációját jelenti.
Nevelési eszköz: a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti:
a játékot, tanulást, a munkát, a sportot, a szabadidőt stb.
Nevelési fogás: a nevelési módszerek illetve eszközök
alkalmazásának módja.
 A nevelési módszert meghatározó tényezők

• a nevelési cél,
• a nevelési feladat,
• tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességei,
• a tanár személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége,
• a tanár vezetési stílusa,
• a tanulók életkora, sajátosságai,
• a pedagógiai szituáció és annak tartalma.

A nevelési módszerek jellemzői

• a módszereknek a nevelés céljainak és feladatainak megvalósítását kell
szolgálni,
• a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, az
egyéni és életkori sajátosságokat,
• a módszereknek rugalmasaknak kell lenniük,
• a módszerek mindig együttesen, rendszerként kell kifejteni hatásukat
 A nevelési módszerek hagyományos
osztályozása
• követelés,
• meggyőzés,
• gyakorlás,
• ellenőrzés, értékelés,
• elismerés,
• büntetés
A nevelési módszerek osztályozása a nevelési
folyamatban betöltött szerep szerint
A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:
· az oktatás valamennyi módszere,
· példa, példakép állítás módszere,
· a bírálat, önbírálat módszere,
· a beszélgetés, a felvilágosítás módszere,
· az előadás, a tájékoztatás, a vita módszere.

A tevékenység megszervezésének módszerei:

· a követelés, a megbízás, az ellenőrzés módszere,
· a verseny, a játékos módszerek,
· az oktatás, a gyakorlás módszere.
 A magatartásra ható módszerek
Ösztönzés, serkentés módszerei:
ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás,
jutalmazás.
Kényszerítő módszerek:
felszólítás, parancs, büntetés.
Gátlást kiváltó módszerek:
felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom,
átterelés,
elmarasztalás.
 A nevelés területei
• Egészségnevelés
Testi nevelés
• Értelmi nevelés
Környezeti nevelés
• Érzelmi nevelés
Állampolgári nevelés
• Erkölcsi nevelésnevelés
Multikulturális
• Esztétikai
Média és nevelés
nevelés
 Testi nevelés- Egészségnevelés -
Környezeti nevelés
Testi nevelés = a testi fejlődés elősegítésére irányuló pedagógiai
tevékenységek összessége: testnevelés, testápolásra vonatkozó
ismeretek, szokások, testi önfejlesztés
Egészségnevelés = tudatos egészségfenntartó és egészséget erősítő
viselkedésmódok kialakítása: mozgás és sport, egészséges
táplálkozás mentálhigiéné, szenvedélybetegségek
Környezeti nevelés = az ember környezetéhez való tudatos
viszony kialakítása: környezetre vonatkozó ismeretek átadása,
környezeti attitűdök megváltoztatása
 Értelmi nevelés
A családi és az intézményes oktatás keretein belül
folyik = az ismeretek folytonos bővítésére és
korszerűsítésére való nevelés
• öröklött kognitív képességek
• tapasztalati kognitív képességek
• értékelő kognitív képességek
• értelmező kognitív képességek
 Érzelmi nevelés
A gyermek egészséges fejlődéséhez érzelmi
kapcsolatokra is szükség van. Ezek tudatos alakítása
az érzelmi nevelés.

• Érzelemformáló személyi kapcsolatok

• Érzelemformáló közösségi kapcsolatok
• Érzelmi intelligencia
 Esztétikai nevelés
A személyiség fejlődéséhez nélkülözhetetlen az
esztétikummal való rendszeres találkozás:
1.
• természeti
• művészeti
2.
• Műalkotások értő befogadása
• cselekvő, alkotó esztétikai aktivitás
Erkölcsi nevelés - Világnézeti nevelés -
Állampolgári nevelés
Erkölcsi nevelés = A gyermekek erkölcsi magatartását valamilyen
kiválasztott irányban befolyásolni

Világnézeti nevelés = a világra, az ember lényegére és

életfeladataira vonatkozó nézetrendszer és szemléletmód
befolyásolása

Állampolgári nevelés = ismeretek átadásával, cselekvés -és

magatartásformák kialakításával előkészíteni a teljes jogú
állampolgárrá válást
 Nemzeti nevelés -
Multikulturális nevelés -
Globális nevelés
Nemzeti nevelés = az adott nemzethez való
tartozásra való értelmi és érzelmi nevelés (nemzeti
önismeret és öntudat)

Multikulturális nevelés = olyan kompetenciák

kifejlesztését célozza meg, mely kitágítja a
művelődés horizontját a saját kultúrán kívül eső
idegen kultúrák irányába.

Globális nevelés = világhorizontú látásmód kialakítása

 Média és nevelés
Miképpen lehetne a médiahasználatot a személyiségfejlődés
és a szabadidő eltöltése szempontjából kedvezőbbé tenni,
hogyan lehetne csökkenteni a káros hatásokat?

• A média hatásmechanizmusa
• Veszélyei
• Nevelés
 A pedagógus személyisége
• Azonosulási mintát nyújt (modell)
• Hitelesség
• Tolerancia
• Magas szintű pedagógiai,
pszichológiai, módszertani műveltség
• Kreatív személyiség
• Megértő, ismeri a gyerekek gondolat-
és érzelemvilágát
• Gyermekszeretet
• Humorérzék
• Találékonyság
• Tekintély
 A pedagógus szerepe, tulajdonságai
1. Pozitív tanulási légkört alakít ki
2. Magas szintű szakmai (pedagógiai, pszichológiai és
módszertani) műveltség
3. Megtanít tanulni
4. Együttműködik más szakos kollégáival
5. Iskolában is tud gondolkodni
6. Tapasztalatcserékre jár
7. Példát mutat, azonosulási mintát nyújt
8. Életszerű
9. Az értékelés fejlesztő jellegét is alkalmazza
10. Felhasználja a tanulók tapasztalatait
11. A diákkultúrára, a tanulók világára is épít
12. Egyéni és társas tanulási helyzetekre egyaránt lehetőséget ad
13. A tanulót partnernek tekinti
14.Hiteles, kreatív, toleráns, jó humorérzék, találékonyság,
gyermekismeret, gyermekszeretet
• Személyközpontú nevelés

• 1960-as évektől terjed: antiautoriter nevelés.

• A megengedő (antiautoriter) nevelés elutasítja
• a kényszert,
• az elnyomást,
• a hatalom gyakorlását, büntetést
• Pártolja
• a megbecsülést,
• a gyermek megértését, a
• szabadsághatárok kitágítását.
• A megbecsülés és a megértés
jelentősége:
• Carl Rogers: (feltétel nélküli elfogadás.)

• Összetevői:

• 1. pozitív érzelmi odafordulás,

• 2. a gyermek iránti érdeklődés,
• 3. feltétel nélküliség  tolerancia.
Rogers- iskola (humanisztikus pszichológia
alapelvei)
• Hitelesség
• Elfogadás
• Empátia
Gyakorlati következményei:
• A belső motiváció alapvető fontosságú
• Munkájuk sikerességét saját maguknak kell
megítélniük
• Megtanuljanak tanulni
• Nem személyközpontú nevelés
• Félelmet, rettegést, kikényszerített
engedelmességet vált ki.
• Gátolja a gyerek fejlődését, közönyös vagy
agresszív ember válik belőle.
• A büntetés:
• A helytelen viselkedés elnyomása: frusztrációt
okoz. Ellenséges, agresszív magatartást
eredményez.
• Értéktelen nevelési eszköz.
A pedagógus magatartás elemzésének szempontjai:
1. Hogyan viszonyul a társadalmi normák
közvetítésének feladatához
2. Hogyan vesz részt a pedagógiai folyamatban

Nevelői, személyiségformáló
Pedagógus-szakemberi
Közalkalmazotti funkció
 A pedagógiai folyamatban való részvétele
A, Tevékenységhez fűződő viszony: jelen vagy a jövő szempontjait helyezi
előtérbe, hogyan oldja meg a konfliktusokat, értékközvetítés, modell szerep
B, Növendékekhez való viszony: szimmetrikus vagy aszimmetrikus
• az egyik fél fölényben van (pl. felnőtt-gyermek) aszimmetrikusnak nevezzük.
ha a kapcsolat egyenrangú (pl. barátság), akkor szimmetrikus kapcsolatról
beszélünk.

Jó tanár-diák kapcsolat: alapja az ösztönző tanári magatartás,

aktív, motiváló tanulási környezet (a tanuló képessé válhat tulajdonságai
és képességei teljes kibontakoztatására)

Milyen szerepet próbál kivívni az adott közösségben?

hangsúlyozhatja kívülállását
a közösség elfogadott vezetője? Informálisan is elfogadják (karizmatikus
egyéniség)
társ, egy közös tevékenység részese
3. Lewin: vezetési stílusok hatása a csoport Tekintélyelvű vezetés jellemzői:
teljesítményére Laissez faire
• Minden fő irányelvet a vezető határoz meg
 laissez faire • teljesen magára hagyó vezetés
• Parancsol
 autokratikus • nem minősít a vezető
 demokratikus • Rendszertelenül utasít
• teljesítmény 33 %, gyenge minőség
• nem érezték jól magukat
• Önkényesen jutalmaz és bűntet
• Csoport teljesítménye 74 %, távozása után 29 %
• Csoport légköre: visszafojtott agresszivitás,
VEZETÉSI STÍLUSOK bűnbakképzés

Demokratikus vezetés Következtetések:

• csoport dönt közösen  a laissez faire nem egyenlő a demokráciával
• együttműködés  nem csak az autokratikus csoport lehet eredményes,
hanem a demokratikus is
• önállóság
 az autokratikusan vezetett csoportban erősödött az
• objektív dicséret és büntetés
agresszióra való hajlam
• teljesítmény 50 %
 autokráciában erős függés, kisebb önállóság jellemzi a
• ötletgazdag, kreatív légkör, elégedettség gyerekeket
 demokratikus légkörben több segítő megnyilvánulás
volt
 1. A tanulásszervezés módszerei
Alapmódszerek Motiváló módszerek
Tanári magyarázat (frontális Csoportmunka
tanítás): beszélgetés, kérdve- Játék
kifejtés, előadás, szemléltetés
Szerepjáték
Munkáltatás (egyéni, de nem
(drámapedagógia)
önálló): variációs módszer, házi 
feladat Vita
Kutató-felfedező módszer
Individuális (egyéni és
önálló tanulás): egyéni feladatok Kooperatív módszerek
Projekt módszer
 Gyermek
Gyerrmekkor-kezdetek
• Az ókori társadalmakban a gyermekeknek
fontos szerepet tulajdonítottak.
• A rituális gyermekáldozat ősi hagyománya
tovább élt, de egyre ritkábban folyamodtak
hozzá.
• A gyermekek különleges jellemző vonásait a
legtöbb ókori kultúrában felismerték.
Tisztában voltak szeretetigényükkel,
játékszükségletükkel. Jogi védelemben
részesítették őket a túlkapásokkal szemben.
• A görögök - asszimilálva a keleti civilizációk
hagyományait, értékeit - tovább léptek ezen a
téren.
• A formálás, nevelés szükségességét felismerve
egészen kis korban elkezdték gyermekeik
alakítgatását. Legnagyobb filozófusaik műveit
olvasva fejlődéslélektani megfigyelések
sokaságára bukkanhatunk, melyek esetenként
rendszerbe is szerveződnek.
• A megfigyelt gyermeki jelenségekre reflektáló
tudatos neveléssel, pedagógiával tehát a
görögök kultúrájában találkozunk első ízben.
• A 418-ban tartott karthágói zsinat szerint
a megkereszteletlen gyermekek
elkárhoznak.
• A nyugati egyházatyák közül Ágoston volt
az, akinek az eredendő bűnről szóló
tanítása döntő mértékben járult hozzá a
csecsemő-keresztelés általánossá
válásához.
• Ágoston az emberiség „kollektív
bűnösségéről” beszél, ez alól kell
feloldozni az újszülöttet.
 Egyéni sajátosságok

MINDEN GYERMEK MÁS

 Más a felkészültsége

 Más családi közegből jön

 Más a tanulási motivációja

 Más a munkatempója

 Más a képessége
 A tehetség
Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségű ember jellemzői:
Magas általános értelmi képesség:
• a) lényegmegragadás,
• b ) elmélyült -elemző gondolkodás,
• c) szintetizáló képesség - általánosítás, következtetés
levonása.

Eredetiség, amely megnyilvánul:

• -tartalomban, témában,
• -problémafeltárásban,
• -módszerben,
• -kifejezésmódban (stílus).
Problémák, leküzdendő gátak
1. Szelektív iskolarendszer
2. Homogén csoportokra törekvés
3. Ismeretközpontúság
4. Tanárközpontúság
5. A tanár saját magát tartja a legfőbb
ismeretforrásnak
6. A tanulás helyett még mindig a tanításon van a
hangsúly
7. A tantárgyak közötti integráció hiánya
8. „Krétapedagógia”
9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten
 TEHETSÉG
• komplex, nem egységesen definiálható
tulajdonságcsoportot írunk le, amely
legáltalánosabban valamely, társadalmilag hasznos
tevékenységnek az átlagosnál magasabb színvonalú
elvégzésére tesz képessé

• A tehetség (Renzulli) három nagy tulajdonságcsoport,

– az általános és speciális képességek,
– a kreativitás és a feladatelkötelezettség,
– a motiváció együttes megjelenése.
 Kreativitás
Kreativitás = alkotóképesség
Jellemzői:
• flexibitás =szellemi rugalmasság
• originalitás = eredetiség
• redefinitio = az újrafogalmazás, az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi a
probléma más szempontból való megközelítését
• vizualizáció = a képzelet szabad áramlása
• metaforikus gondolkodás = az ötletek más kontextusban történő sikeres
felhasználása
• értékelés képessége= a kritikus (önkritikus) gondolkodás
• analizáló-szintetizáló képesség = a részletek aprólékos elemzése és az
összefüggések feltárása
• transzformáció= a megszokott határok átlépése
• intuíció = a ráérzés
 A tehetséges gyermek jellemzői
1) Ismeretszerzés:

• nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról,

• szókincsük gazdag, és szokatlan kifejezéseket is használnak
• beszédük folyamatos, kifejező
• gyorsan megjegyzik a tényeket
• gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat
• gyorsan tudnak érvényes általánosításokat felállítani
• jó megfigyelők
• sokat olvasnak, szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, atlaszokat,
szótárakat, enciklopédiákat
• megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni oly módon, hogy
áttekinthető egységekre bontják szét,
• kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzeteket.
 A tehetséges gyermek jellemzői
2) Motiváció:

• az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak,

• igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja őket, ha félbe kell szakítani
elfoglaltságukat,
• a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket,
• ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek biztatást, - tökéletességre
törekszenek,
• önkritikusak,
• szívesen dolgoznak önállóan,
• magas célokat tűznek ki, és a saját maguk által vállalt feladatok
megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, amíg
feltétlenül szükséges
 A tehetséges gyermek jellemzői
3) Kreativitás:

• sokféle, és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott

válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg,
• egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet vagy megoldási
lehetőséget sorolnak fel,
• gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns válaszokat adnak,
• véleményüket nem rejtik véka alá,
• nem kedvelik a sablonos megoldásokat,
• jó humorérzékük van,
• eredeti, színes fantáziaviláguk van.
 A tehetséges gyermek jellemzői
4 ) Szociális viselkedés :
• sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz,
• nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások
legyenek, mint a többiek,
• ha más a véleményük, akkor provokálják a többieket, vállalják a
konfliktusokat,
• mennek a maguk útján,
• nem fogadnak el tekintély-alapon véleményt anélkül, hogy kritikusan
átgondolnák, elemeznék,
• felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak,
• általában kijönnek kortársaikkal, bár néha türelmetlenek velük, barátaikat a
hasonló képességűek közül választják,
• jól tudnak beszélgetni idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel,
 A hátrányos helyzetű gyermek
Hátrányos helyzetű gyermek: az átlagosnál nehezebb körülmények
között élő, különböző környezeti ártalmaknak kitett, normálisan fejlett,
fiziológiailag nem sérült gyermekeket sorolunk ebbe a kategóriába.

Mikrokörnyezeti ártalmak: Makrokörnyezeti ártalmak:

• a család (vagy az ép család) • az iskola objektív feltételeinek
hiánya hiánya (túlzsúfoltság,
• alacsony egy főre jutó tanteremhiány, felszereltség
jövedelem, hiánya stb. ),
• egészségtelen lakáskörülmények, • nem megfelelő szakos
• a szülők alacsony iskolai pedagógus ellátottság,
végzettsége, • a település helyzete, az
• a család életmódja, infrastruktúra hiánya,
• az érzelmi hiány, • a település kulturális életének
• a deviáns környezet színvonala
szocializációs ártalmai,
• a gyerekekkel való törődés
 A veszélyeztetett gyermek
Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak
fejlődésében erősen gátolt.

• A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a

pszichés összetevő.
• A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív
irányba tereli.
• Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi
defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni.

A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy

veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet
azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.
 Az iskola, mint szervezet
Formális szervezet:
Iskolavezetés
Tantestület
Tanulók
Segédszemélyzet
Informális szervezet:az iskola nem hivatalos, nem
szabályszerű szervezete. (Azokat az iskolán belüli (esetleg
kívüli) csoportosulásokat és különböző emberi
kapcsolatokat jelenti, amelyek a hivatalos szervezet
kapcsolatrendszerei mögött, részben azoktól függetlenül
jönnek létre.)
 Az iskola, mint intézmény
Társadalmi intézmény
• 1. Vezetési elvek:
• Centralizált szervezet
• Decentralizált szervezet
• 2. Funkciók:
• Individualizációs,
• Szocializációs,
• Kvalifikációs
• Szelekciós funkciók

Pedagógiai intézmény
Az iskola tevékenysége meghatározott életkori szakaszban, a
mindkét nemhez tartozó gyermekekkel és fiatalkorúakkal
való foglalkozásra szorítkozik, amelyben egy meghatározott
életkorig társadalmi helyzetétől függetlenül mindenki
egyformán részesül.
 Milyen egy tanterem?

• kommunikáció
Lehetséges?

• kooperáció
• csoportmunka
• helyváltoztatás
 Milyen egy másik tanterem?

• kommunikáció
feladat

• kooperáció
• csoportmunka
• helyváltoztatás
 Az iskolai élet szabályozása
• Ki alapíthat iskolát Magyarországon?
• Tankötelezettség
• A NAT és a helyi tanterv
• Az iskola légköre
• Az iskola ethosza
 ALTERNATIVITÁS REFORMPEDAGÓGIÁK
Waldorf-iskola
• Rudolf Steiner dolgozta ki érzékletek fejlesztése, érzelmi, mozgásos és
művészeti nevelés, epochális oktatás, euritmia
• 8. osztályig egy tanító
• időszakonként szöveges értékelés, vers
• oktatás ritmusa figyelembe veszi a gyermek igényeit
• FREINET-pedagógia
• Az önkifejezés előtérbe kerülése
Séta az osztállyal
Kézi szedésű nyomda - tankönyvek
Levelezés
Jellemzői:
Kísérletező tapogatózás
Szabad kifejezés
Közösségi élet
Az élet által az életre nevelni munkával
 A Montessori-pedagógia az emberiség nemzetközi szellemi kincse
(Kornis Gyula, 1930)
• A gyermek felfedezése –normalizált gyermek ( MARIA
MONTESSORI)
• Szabadság, önállóság, cselekvés, függetlenség
• Rend, mozgás, csend
• Anyaméhben már alkalmazható nevelés
• Pedagógiailag előkészített környezet, mely a fejlődést
segíti
• Kozmikus nevelés
• A társadalmi problémákra azonnal reagál
• A pedagógus megfigyelő, szervező, analizáló, segítő
• Békepedagógia
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET