You are on page 1of 28

Pedagógia alapjai I.

1. A nevelhetőség kérdései, a genetikai és környezeti tényezők viszonyrendszere


2. A nevelési folyamat jellemzői-
3. A nevelés szükségessége
4. Az intézményes nevelés kérdései: az intézmény szerepe a nevelésben.
Közösségi nevelés-
5. A pedagógiai hatékonyság. A nevelői szerep. A nevelői szerephez kapcsolódó
motívumok, attitűdök, minták.
6. A pedagógus mentálhigiénéje, kiégés. A reflektív pedagógus, önismeret.
7. Nevelési stílusok. A szülői és pedagógus nevelési stílus típusai.
8. Kritikai gondolkodás kialakítása
9. Iskolai szocializáció és családi nevelés.-
10.A „hogyan kérdése” – nevelési módszerek, körülmények
11.Innovatív módszerek a pedagógiában
12.Ellenőrzés, értékelés, minősítés, megerősítés, aktivizálás és motiváció.
13.Differenciálás, egyéni bánásmód.
14.Az integráció, inklúzió intézményi lehetőségei
1.A nevelhetőség kérdései, a genetikai és környezeti tényezők
viszonyrendszere

SZEMÉLYISÉG
– Biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások együttesen határozzák meg,
egymással kölcsönhatásban

Az öröklődés folyamata
A kromoszómák több ezer, gyöngysorszerűen egymáshoz kapcsolódó génből felépülő megújuló
struktúrák. A test minden sejtje 46 kromoszómát tartalmaz, kivéve a petesejtet és a hímivarsejtet,
ezekben csupán 23 kromoszóma található. Ennek köszönhető, hogy amikor egy petesejt és egy
hímivarsejt egyesül, olyan új sejt jön létre, amelyik majd 46 kromoszómát tartalmaz, 23
kromoszómapár formájában.
Dezoxiribo-Nuklein-Sav: F. Miescher által 1861-ben felfedezett, minden élő sejtben (elsősorban
a kromoszómákban) megtalálható foszfortartalmú, polimer szerves anyag, amelyről O. Avery
1944-ben bebizonyította, hogy az átöröklés anyagi hordozója.
• Mutáció
– Örökletes változás
– A gének hibája
• Genotípus – öröklöttség (a szülőktől örökölt gének összessége)
• Fenotípus (a genotípus azon része, melynek megfelelő tulajdonságok megjelennek az
utódon)
A biológiai öröklés
– Az öröklődés az a folyamat, amely során az utódokban megjelennek a szülőktől
örökölt gének és kromoszómák, ill. ezek kombinációja
– A személyiség erős biológiai gyökerekkel rendelkezik
– A gyermek adottságait befolyásolni csakis külső hatásokkal, elsősorban
neveléssel lehet
A „minta” öröklődése
– Az utód a fejlődés korai szakaszában a szülőktől, elsősorban az anyától látott és
tanult mintákat követi, utánozza
Imprinting
– Az élet korai szakaszában igen gyorsan végbemenő nem tudatos bevésődési
folyamat
A szociokulturális öröklődés
– Értékek átvétele
– Elsődleges közvetítő – a család
– Nyelvi kód öröklődése
A nevelés szempontjából az öröklődés:
– összetett több tényezős folyamat
– Az utódban megjelennek a szülők biológiai tulajdonságai
– Végbemegy a „minta” átvétele
– Lehetőség nyílik a társadalomban felhalmozott értékek átadására átvételére
A környezet
– Az embert körülvevő természeti és társadalmi tényezők összessége
– A valóság azon része, amellyel az ember kapcsolatban áll
– Lehet
• Természeti – társadalmi környezet
• Makro – mikro környezet

A környezet
– A társadalmi környezet hatótényezői
• Első dimenzió – környék
– Természeti viszonyok, adottságok
• Második dimenzió – a település
– Nagysága, infrastruktúrája, objektív adottságai, története,
hagyományai, szomszédság, emberi viszonyok, lakókörnyezet
• Harmadik dimenzió – az adott terület kultúrája
– A kultúra közvetítő közegei
– A terület értékrendszere, a helyi társadalom normarendszer
– Társadalmi szervezetek
A környezet
– Közvetlen környezet
• Azon elemek melyek áttételek nélkül hatnak
– Az ember egyedi kapcsolatai
– A lakóhely anyagi, tárgyi és kulturális körülményei
– Közvetett környezet
• Áttételek révén hatást gyakorló elemek
A környezet

Az öröklés és a környezet hatásainak kapcsolódási pontjai


– A szülők utódjaiknak a génjeiket és az otthoni környezetet adják
genotípus  nevelési környezet
• Az általános intelligencia részben öröklődő
• Az intelligens szülők stimuláló környezetet biztosítanak
(Az intézményes nevelés szerepe a hátrányok kompenzálásában)
• Interakció
– A különböző személyek ugyanarra a környezetre eltérő módon
reagálnak
– Az egyén személyisége sajátos választ vált ki másokból
– A személyiség alakítja környezetét
A nevelés
– Fejlesztő hatások összessége
– Hatásrendszer és folyamat
– A személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: öröklődés, környezet, nevelés
– A személyiségfejlődés aspektusai
• Biológiai: élő organizmus
• Pszichológiai: pszichikus szerkezet és funkció
• Szociológiai: társas lény
• Pedagógiai: a személyiség fejlesztése
Összegzés:
– Az ember önálló egyed, rá jellemző adottságokkal, mint diszpozíciókkal
– A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságokból mi, mikor és hogyan
valósul meg
– A személyiség jellege és kialakulása az örökletes és a környezeti hatások
eredménye
– Az ember adottságait befolyásolni csak külső hatásokkal lehet  nevelés
ADOTTSÁGOK
– Velünk született diszpozíciók, potenciális lehetőségek
KÉPESSÉGEK
– Adottságokból alakul nevelés, tanulás, gyakorlás eredményeként
– Alkalmassá teszi az egyént bizonyos tevékenységek elvégzésére
– Teljesítményben realizálódó adottság
– Általános és speciális képességek
TEHETSÉG
– A különböző képességek halmozódása
• A környezet biztosítja a feltételeket, a nevelés, oktatás megvalósítja az adottságok
képességgé, tehetséggé alakulását
Összegzés:
• A nevelés tényezői messze felülmúlják a biológiai faktorokat
• A legtöbb kisgyermekkori viselkedési probléma a gyermek – környezete kölcsönhatás
eredménye
• A nevelésnek integráló szerepe van a három tényező viszonyában
A nevelhetőség kérdése
1. Mit tud, hol tart a a gyermek a fejlődében
2. Hogyan tud változtatni a nevelés
3. A gyermek távlati fejlődésének lehetőségei
4. A gyermeki fejlődés szociális beágyazottságának szintje (család)
(Illyés Sándor: Nevelhetőség és általános iskola)

4. A nevelés korlátai, ezek forrásai, megnyilvánulásai

• A nevelés korlátai
– Külső, vagy belső eredetű zavarok  nehezítik a tervszerű nevelést
• Forrásai
– A szociális kapcsolatok megromlása
– Fizikai zavarok
• A zavaró tényezők a személyiség harmonikus fejlődését gátolják
– Érzelmi, értelmi, erkölcsi zavarok
– A beszédfejlődés zavarai
– Idegrendszeri zavarok
2. tétel : A nevelési folyamat jellemzői

A nevelés a személyiségfejlesztés szolgálata, amely tervszerű, következetes,


folyamatos tevékenységet jelent.
A nevelő tevékenység a nevelő hatások egységes, összefüggő, egymást átható
láncolata.
Nevelés folyamata: személyiségformáló pedagógiai hatások céltudatos és tervszerű
rendszerét jelenti.

Ha a nevelést, mint személyiségfejlődést nézzük, a személyiségjegyek szerves


egységben és kölcsönhatásban, fokozatosan fejlődnek ki.

Nevelés közvetlen célja az, hogy helyes tevékenységek megszervezésével úgy


irányítsa a fejlődést, hogy az a nevelés végső céljához, a személyiség
kialakulásához vezessen.

- A gyermek kezdetben utánzásszerűen cselekszik, még nem látja cselekvése


célját. Csak azt érzi – szüleivel, nevelőivel való érzelmi azonosulásban, –
hogy cselekedete akkor jó, ha ők helyeslik. A nevelés folyamán az
életkornak megfelelően egyre jobban kell, hogy előtérbe lépjen a tudat
formálása, hiszen csupán öntudatlan szokásrendet kiépíteni valakiben nem
nevelés, hanem idomítás. A nevelés során a neveltnek a külső indítékokat
belső meggyőződéssé kell tennie.
- A serdülő feladata lesz, hogy végiggondolt és vállalt világnézete alapján
magasabb szinten tegye lehetővé nevelését, illetve kezdje vállalni
önnevelését. Ezen a szinten a fiatal már egyre inkább autonóm módon, belső
indításra cselekszik és fejleszti ki szokásait. A serdülőnél a külső hatások
inkább csak indirekt módon érvényesülnek. A serdülő és ifjúkorban az
elvekből s eszmékből indulnak ki a tevékenységek, míg korábban a
cselekvés végrehajtásán volt a hangsúly, a tudatosítás csak követte azt.
Ugyanígy megfordul a szokások szerepe is: míg korábban a gyermek a
szokásokból tudatosította az erkölcsi elveket, most a serdülő az erkölcsi
elveket igyekszik szokásokba rögzíteni. A létünk első pillanatától csírájában
meglévő személyiség a serdülés idején lesz valóban pszichikai és etikai
érelemben vett jellemmé, önálló személyiséggé a világnézet, a hivatástudat,
a felnőtt akaraterő és szokásrendszer kialakításával.
- A felnőttkor mindehhez a kiforrottságot, a szilárságot, a mindennapi élet
szokásrendszerének kialakulását adja hozzá. Az igazán kialakult és szilárd
személyiség alapját éppen ezek a szokásrendszerek képezik. De ezek már
nem öntudatlan cselekvéssorok, nem is elvont (álmodozó) vívódások, hanem
a felnőtt ember meggyőződése, vérévé vált és másokért élni tudó cselekvési
rendje. A nevelési folyamat elemzése mutatja: a következetesen képviselt
nevelő hatás formálja és fejleszti a növendék személyiségét, és egyre
magasabb szintre emeli tulajdonságait.
a) A nevelési folyamat belső szerkezete Az alacsonyabb neveltségi szintről a
magasabb szintre nevelés folyamatát három mozzanat jellemzi: a tapasztalat,
a tudatosítás, és a gyakorlás.

- A tapasztalat az életben való eligazodásunkhoz elengedhetetlen: az ember


viselkedéséhez mintákat lát, hall. Így tanulunk meg beszélni, „viselkedni”. A
tapasztalt környezeti hatások jelzik, hogy helyesen cselekszünk vagy nem. A
tapasztalat megszerzésében először érzékszerveink segítenek.
Elsősorban közvetlen környezetének, társainak életéből merített
tapasztalatai hatnak rá erősen
A tapasztalatok alakítják ki a gyermekben az önértékelést: ha a szülőktől és
a környezettől érkező visszajelzések bíztatóak, akkor a gyermeknek jó
felfogása. Ez az önmaga tapasztalása bátorítja, hogy képes megállni a helyét
a nem várt helyzetekben, egyéni leleményességet, becsületességet és hűséget
kívánó nehéz megpróbáltatásokban is.
- A tudatosítás (általánosítás) a tapasztalatok pedagógiailag szervezett
feldolgozását célozza meg. Bár erre elemi fokon a gyermek is spontán
törekszik, a céltudatos nevelés azonban nem elégszik meg a tapasztalatok
azonnali felhasználásával, hanem tudatos feldolgozásukhoz segít.

- A gyakorlás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megízlelt és belátott


követelményekből a megfelelő magatartás kialakuljon.
A gyakorlás módot ad a követelmények beidegzésére, konkrét helyzetekre
való alkalmazására, míg végül szokássá válik a kívánt cselekvés. Elvezet a
kulturált viselkedésmód, az erkölcsi szokások, erények elsajátításához, az
egyéni és közösségi munka, életstílus kifejlesztéséhez. Mindez a jelem
megalapozását eredményezi

A nevelési folyamat értelmezése, törvényszerűségei


Előkészítés
• célok megfogalmazása
• kivitelezés megtervezése
• eredmények számbavétele
Lebonyolítás
• szervezés
• kivitelezés
• ellenőrzés
Lezárás
• a tapasztalatok és tanulságok összegzése
Kiegészítő – pillanatnyi helyzethez való alkalmazkodás
4. Az intézményes nevelés kérdései: az intézmény szerepe a nevelésben.
Közösségi nevelés

Az intézményes oktató-nevelő munkát részben minden eddigi elem a családdal


azonos módon befolyásolja. Legmarkánsabban – és a családi életnél lényegesen
átláthatóbb módon – itt is a tiltó-korlátozó szabályozók hatása a leginkább
nyomonkövethető. Oldal 103 Az intézményesülő pedagógiai munka külső
szabályozása azonban ennél lényegesen gazdagabb és több rétegű, hiszen a
közösség megbízásából folytatott oktató-nevelő munka mibenlétét és szabályait
maga a szűkebb-tágabb közösség kell, hogy egyetértésben kialakítsa. Ez a
szűkebb-tágabb közösség lehet ugyanakkor szakmai közösség is. Az
intézményesülő pedagógiai munkát mindenképpen meghatározza a pedagógus
társadalom szakmai, akár bizonyos fokig absztarkt elvárásrendszere.

Az intézményi nevelés bizonyos értelemben a családi nevelés elemeinek további


kognitív megerősítését szolgálja.
Az intézményesülő nevelés új horizontja ezen túl nyitás a társadalom felé, az egyén
szélesebb körű szocializációja.
Az intézményi nevelés előbb-utóbb a módszereket tekintve is módosítja a családi
nevelés hangsúlyait, a természeti-társadalmi környezettel való kapcsolat tematikája
válik vezető motívummá.

Nevelési intézmények:

Bölcsőde:
A bölcsődék világa szakmailag mindig is vitatott helyet foglalt el, s foglal el az
ellátó intézményrendszerben. Azok mind besorolásukat, mind irányításukat, mind
az ott dolgozók szakképzettségét tekintve a szociális, illetve egészségügyi ágazat
hatókörébe tartoznak, miközben nyilvánvaló, hogy a kisgyermekek
szocializációjában (nevelésében) döntő szerepük van. Különösen nyilvánvaló a
bölcsődéknek a köznevelési rendszerhez kötődése ott, ahol bölcsőde-óvoda közös
intézmények működnek. Ezzel együtt a bölcsődék fő feladata formálisan nem a
nevelés, hanem a szociális-egészségügyi ellátás

• Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás


• gyermekek napközbeni ellátása
• a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a
családban történő nevelésének elősegítése
• a veszélyeztetettség megelőzése
• a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
• a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése.
• gondozás, nevelés, foglalkoztatás és étkeztetés

óvoda:

A harmadiktól a hatodik, illetve legkésőbb a hatodik év betöltését követő


esztendőig áll a társadalom rendelkezésére az óvoda intézménye. Igénybevétele
általában a harmadik életévtől.
A 2011-es Nemzeti köznevelésről szóló törvényben bevezetett három éves kori
kötelezettség kiemeli az óvodáztatás, a kisgyermekkori nevelés nélkülözhetetlen
fontosságát a társadalmi felzárkóztatás és általában a gyermekek szocializációja
terén, mely az iskolai nevelés-oktatás keretében már a legtöbb esetben
pótolhatatlan.
Az óvodai munka szakmai-tartalmi szabályozója az iskolák Nemzeti
alaptantervével párhuzamos Óvodai nevelés országos alapprogramja.

• 3 éves kortól az iskolába lépésig


• nevelő intézmény
• iskola-előkészítő funkció
• személyiségfejlesztő és szocializáló funkció

A napköziotthon célja, feladata, napköziotthoni tevékenységek

• a gyerekek egészséges és biztonságos tanórán kívüli elhelyezése


• a gyerekek kulturált szabadidő eltöltéséhez szükséges hely, idő és eszközök
• az önálló tanulás feltételeinek megteremtése
• igény szerint az étkezés megszervezése
A nevelő feladatai:
• felkészülés és tervezés
• az önálló tanulás elemeinek elsajátíttatása
• segítség a házi feladatok megtanulásában, elkészítésében, a munka
megszervezésében, ellenőrzésében
• a gyerekek játékkultúrájának fejlesztése
• szabadidő megszervezése
• a gyerekek egyéni fejlődésének figyelemmel kísérése
• a gyerekek társas kapcsolatainak ismerete
• kapcsolat a gyerekek családjával
• együttműködés az iskola nevelőivel
• adminisztráció
• felkészülés és tervezés
• az önálló tanulás elemeinek elsajátíttatása
• segítség a házi feladatok megtanulásában, elkészítésében, a munka
megszervezésében, ellenőrzésében
• a gyerekek játékkultúrájának fejlesztése
• szabadidő megszervezése
• a gyerekek egyéni fejlődésének figyelemmel kísérése
• a gyerekek társas kapcsolatainak ismerete
• kapcsolat a gyerekek családjával
• együttműködés az iskola nevelőivel
• adminisztráció
Bentlakásos intézmények feladatai

A közoktatási intézmények diákotthonai


• iskolába járás csak így oldható meg
• szociális szempontból rászorultak
• tehetséggondozás
• a család nevelési feladatait pótolják, helyettesítik, kiegészítik
Gyermekvédelmi szakellátások sorában az otthont nyújtó ellátás biztosítása
• gyermekotthon
• utógondozói ellátás
• lakásotthon
• a család nevelési feladatait pótolják, helyettesítik, kiegészítik

Az iskola

• Az iskola a közoktatási rendszer alsó és közép szintjén a nevelési és oktatási


feladatokat tervszerűen és folyamatosan ellátó intézményrendszer valamely
intézménytípusa.
• Működését törvények és egyéb hivatalos rendelkezések szabályozzák.
• Az intézményekben folyó munkát az arra a célra képzett pedagógusok
végzik.
• Az iskola társadalmi és pedagógiai intézmény
Társadalmi intézmény
• a társadalom által elvárt tudáselemeket, társadalmi-kulturális tartalmakat,
értékek átadása

Pedagógiai intézmény
• a tanulók tudásának, viselkedésének, beállítódásának, egész
személyiségének alakítása
• az életvitelhez szükséges ismeretek és készségek elsajátíttatása
• Az iskolai tevékenység szempontjából az iskolai funkciók
Manifeszt funkciók
• hivatalosan megfogalmazott igények, elvárások kielégítése függetlenül
attól, hogy azok ténylegesen teljesíthető-e.
Rejtett (látens) funkciók
• az iskola társadalmi környezetének nem hivatalos szükségleteit teljesíti.
Tényleges funkciók:
• az iskola által kielégített (rejtett, illetve valóban megvalósuló, hivatalos)
funkciók összessége
Diszfunkció: a rejtett funkcióknak a hivatalos funkciókkal szemben ható csoportja
A szülői ház és az iskola kapcsolata

• fogadóóra
• családlátogatás
• szülői értekezlet
• nyílt nap
• véletlen találkozás
• levelezés
• ellenőrző füzet
• telefon
• szülők akadémiája
• családi kör, illetve klub
• iskolaszék
• rétegcsoport-megbeszélés
• tanácsadás szülőknek
• szülők tájékoztatása

A közösség, mint a nevelés színtere:

A családon kívüli kortárs közeggel való találkozás az intézményben is határesetet


alkot: nevelő erejének kihasználása ugyanis az intézményi nevelés számára is
lehetőség, de ezt a lehetőséget az nem feltétlenül használja ki. A kortárs közeg
viszont anélkül is nevelő hatású, hogy ez a szinbiózis a tudatos pedagógiai munka
által létrejönne. Továbbá túlmutat az intézményi nevelés keretein az a tény is, hogy
– elsősorban serdülőkortól – a kortárs csoportok spontán vagy tervezett körei más
közegben is elkezdik körülvenni a gyermeket
Spontán közösségek (pl. baráti társaságok, lakóhelyi közösségek) esetében
egyértelmű a hatásgyakorlás (vagyis a fejlesztés egy sajátos igényével történő aktív
„nevelés”). Nehézséget jelent azonban, hogy a – jelen esetben gyermeki – közeg
által „fejlesztésnek” vélt befolyásolás mennyire tudatos, pozitív irányú. Ezért is
fontosak a tervezett közösségek a gyermek életében, ahol mindahányszor valamely
– akár szubjektív igényből kiinduló – pozitív cél vagy érték irányában érvényesül
ugyanez a kortárs hatásgyakorlás.
7. tétel
Nevelési stílusok. A szülői és pedagógus nevelési stílus típusai.
9. tétel
Iskolai szocializáció. családban nevelés.

Az iskolai szocializáción belül három fő hatást különíthetünk el: a pedagógusok, a


kortársak és a szervezeti kultúra befolyását. A pedagógusok modellként jelennek
meg a tanulók életében, teljes személyiségükkel hatással vannak rájuk: a tárgyi
tudáson kívül számos más dolgot közvetítenek a gyerekek felé, és mind a tartalmat,
mind az átadás folyamatát befolyásolja saját szocializációjuk, attitűdjeik,
előítéleteik és hétköznapi problémáik is. A kisebb diákok viselkedésében jól
megfigyelhetőek a pedagógusoktól átvett elemek, de később is, amikor már a
kortársak hatása válik dominánssá, megmaradhat a korábban látott értékek és
viselkedés befolyásoló ereje

A kortárs kapcsolatok a kisiskolás kortól kezdve egyre nagyobb jelentőségre


tesznek szert, és az általuk szerezhető tapasztalatok is felkészítést jelentenek a
felnőtt szerepekre (pl. a másik nemmel való kapcsolatfelvétel, lojalitás az
egykorúakkal, versengés a hasonló képességűekkel stb.). A kortársak közötti
kapcsolatok több szempontból eltérnek a felnőtt–gyerek viszonylattól, ezért más a
szocializációs funkciójuk. A felnőtt– gyerek kapcsolat aszimmetrikus, a gyerek
részéről a biztonság és az érzelmi támogatás iránti igényen alapul. A kortárs
kapcsolatok a társas alkalmazkodás szempontjából nagy jelentőségűek, és
szimmetrikus mivoltukból fakadóan előnyöket biztosítanak az egyén számára

Minden iskolában létezik egy ideálisnak tartott, normatív jellegű, ún. vallott
szervezeti kultúra, ami kifejezhető értékeket, célokat foglal magában. Emellett
párhuzamosan jelen van az ún. működő szervezeti kultúra, ami a ténylegesen
megvalósuló normák és viselkedésmódok összessége.
Az iskola a társas kapcsolatok számos területét érintve hat az egyénre.
Mindemellett nem szabad elfelejtkezni az egyén szerepéről sem ebben a
folyamatban, hiszen a szocializáció interaktív, az iskola jellegzetességei az egyén
szűrőjén keresztül fejtik ki hatásukat, illetve az egyéni jellemzők formálják is
azokat

A családi nevelés
• A család olyan csoport, amelyben tartósan együtt él mindkét szülő, s
gyermekeik, tehát különnemű felnőttek és a fiatalabb nemzedékhez tartozó
vérségi leszármazott/ak.
• Nukleáris család: két nemzedék, a házaspár és gyermekük, gyermekeik
élnek együtt.
• Kiterjesztett család: három, vagy több nemzedék él együtt, ugyanabban a
háztartásban vagy egymáshoz nagyon közel(nagyszülők, testvérek, sógorok,
sógornők, nagynénik, nagybácsik és unokatestvérek)
• Egyszülős család: egy szülő él a gyermekkel, vagy gyermekekkel.
• az egyén és a társadalom közötti közvetítő kiscsoport
• elsődleges közvetítő társadalmi egység
• a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a gyermekre:
érzelmi kötelékek
kapcsolat erőssége
hosszan tartó hatása
• alapvető érzelmi és viselkedési modell
• a családi és társadalmi értékrendszerek beépülése
• felkészíti az egyént a társadalomba való betagozódásra
• a család társadalmi helyzete
• a családtagok életútja
• a gyermek családon belüli státusa
• a testvérkapcsolatok
A család funkciói:
• Biológiai: utódok létrehozása; szexuális ösztönök kielégítésének helye;
keretet biztosít az uralkodási s vele együtt a függési vágy kiélésének
• Gazdasági: a háztartás megszervezése, vezetése, az anyagi ügyek intézése; a
családi gazdaság, mint a termelőmunka szervezeti egysége
• Társadalmi:a társadalomban kialakult rétegkülönbségek átörökítése
(értékek, magatartásformák, tapasztalatok; a szocializáció
A család biológiai ritmusa
- fiatal szülők egy gyermekkel (1-3 éves)
- már több gyermek
- minden gyermek iskolás
- már ifjak a gyermekek
- a család mint kibocsátó központ
Szocializációs funkciók
• biztonságérzet megteremtése, kialakítása a gyermekben,
• a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak lerakása
• a beszéd megtanítása – kommunikáció-metakommunikáció
• interakciós tér – a családban tanul meg a gyermek más emberekhez
viszonyulni
• éntudat, azonosságtudat kialakulása
Nevelési nehézségek kialakulása
A törődés hiánya, a gyermek elhanyagolása
• szülő/k elfoglaltsága - bensőséges beszélgetések hiánya
• hiányzó szülő pótlása
• őszinte légkör hiánya
• szülők figyelmének elvonása a gyermektől
• szülő rossz kedélyállapota
• nyomasztó légkör
• rossz anyagi helyzet
• Új apa, anya, testvér
• DAC
• SZÓFOGADATLANSÁG
• ELLENSÉGESKEDÉS
• ALAKOSKODÁS
• SZORONGÁS
• FÉLELEM
• IDEGES TÜNETEK
Káros hatások a családban
• diszharmónikus családi élet
• napirenden levő veszekedések, brutalitások
• deviáns magatartású szülők
A családi nevelés helytelen módszerei
Túlzott szigor, merev kegyetlen követelés, a gyermek képességeit meghaladó,
túlméretezett igényesség; megszégyenítés és testi fenyítés.
• kezdeményezőképtelenség
• gyenge akarat
• erős gátlásosság
• életuntság
• erőszakosság
• agresszió
• alakoskodás
• szolgalelkűség
• erős gátlástalanság
Elkényeztetés
• nem tud lemondani
• nem tanul meg várni
• nem tanulja meg értékelni a munkát és annak eredményét
• követelőzővé, akarnokká, munkára restté, gyámoltalanná, én központúvá,
beképzeltté válhat
• kívánsága nem teljesítése esetén durván, erőszakosan reagál
10. tétel: A „hogyan kérdése” – nevelési módszerek, körülmények

A NEVELÉS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI

I. Közvetlen(direkt) nevelési módszerek


A beidegződés közvetlen módszerei:
• Követelés
• Gyakorlás
• Segítségadás
• Ellenőrzés
• Ösztönzés
A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei:
• Elbeszélés
• Tények és jelenségek bemutatás
• Műalkotások bemutatása
• Személyes példaadás
• A meggyőződés-formálás közvetlen módszerei
• Előadás, magyarázat, beszélgetés
• A tanulók önálló elemző munkája
II. A közvetett (indirekt) nevelési módszerek
A beidegzés közvetett módszerei
• Közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek megszervezése
• Perspektívák megszervezése
• Hagyományok kialakítása
• Közvetett követelés
• Közvetett ösztönzés
• Közvetett ellenőrzés
A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei:
• A nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben
• A pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből
A meggyőződés-formálás közvetett módszerei:
• A közvetett felvilágosítás
• A vita
A nevelés eszközei a tevékenységek tükrében
A játék, a játék általános jellemzése. A játék feltételei, a nevelői magatartás. A
játék személyiséget fejlesztő hatása
• az ember és az állatok tevékenységi formája,
• külső céltól függetlenül magáért a tevékenységért folytatnak
• felnőttkorban pihentető, kikapcsolódást segítő
• kedvező érzelmi állapot kísér
• a testi és lelki fejlődés pozitív feltétele
Funkciós játékok
• a tevékenységi szükséglet az indíték, és egyes mozdulatok összehangolását
tanulja meg élete első évében a kisgyermek.
Szerepjátékok
• a gyermek képzeletének hatására valamilyen szerepbe éli bele magát
• kb. 5 éves korig domináló
• a felnőtt társadalom ellesett magatartásmódjainak elmélyítésére ad
lehetőséget.
Konstrukciós játék
• a tárgyakkal, anyagokkal való manipulálás megtanulása
• gondolati cselekvések megerősödése
Szabályjátékok
• a szociális magatartás, az önfegyelem megismerése,gyakorlása
• versenyszerűek (sport )
• gondolkodást fejlesztő társasjátékok.

A munka fogalma, a munka általános jellemzése. A munkára nevelés


• a munka az ember tudatos, célszerű tevékenysége, amellyel a természet
tárgyait megváltoztatja és szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi
• A munkára nevelés célja, hogy a munka életszükségletté váljék, részben az
egyén saját, részben a társadalom érdekében.

11. tétel Innovatív módszerek a pedagógiába.


Ezek a módszerek segítik a tanulói motiváció felkeltését és fenntartását, a
kooperatív és interaktív feladatok megoldását, a lendületes óravezetést,
a változatosságot az órai munkában, a feladatokban, a számonkérésben, a diákok
kompetenciáinak fejlesztését

12. Ellenőrzés, értékelés, minősítés, megerősítés, aktivizálás és motiváció.


13. tétel: Differenciálás, egyéni bánásmód.
A differenciálás lényege az egyéni képesség-, fejlettségi szint és a személyiségi
tulajdonságok eltéréseihez igazodó fejlesztő eljárási módok érvényesítése az
oktatás folyamatában. Az oktatási folyamat szervezése a tanulók differenciált
tevékenykedtetésére épül a feladatrendszerek eltérő fejlesztő hatásának figyelembe
vételével, igazodva az ismeretelsajátítás ütemében a fejleszthetőség és taníthatóság
egyéni különbségeihez, felhasználva a differenciált munka tanórai és tanórán kívüli
szervezeti lehetőségeit. A differenciált pedagógiai munka célja eljuttatni a
tanulókat az egyéni képességek szerint elérhető ismeretelsajátítási szintre.
Azt a pedagógiai funkciót, amely a tanulással kapcsolatos egyéni és
csoportkülönbségek figyelembevételét írja elő a tanítási-tanulási folyamat minden
mozzanatára nézve, differenciálásnak nevezzük.

Egyéni bánásmódott igényelnek pl a tehetséges gyermekek:

A tehetséges gyermek jellemzői, velük kapcsolatos problémák, feladatok


• egy tevékenységben vagy tevékenységkomplexumban az átlagosnál
magasabb teljesítményre képes
• általános, amikor a tevékenységformák széles körében jelentkezik
• speciális, ha körülhatárolt tevékenységre koncentrált (pl. zenei, matematikai
stb.)
• magas fokú értelmi, érzelmi és akarati képességek
• produktív képzelet, mely az emlékképekből új, értékes fantáziaterméket hoz
létre.
• tárgy iránti érdeklődése intenzív és szenvedélyes
• akarati képességeik: kitartás, állhatatosság, szívósság
• átlagosnál erősebb motiváltság, fejlettebb kognitív és szociális kompetencia
szükséges
Az iskolai nevelés feladata
• az általános alapok fejlesztése
• az érdeklődési, a továbbtanulási irány, a pályaorientáció segítése
• lassan érők, fejlődők is válhatnak tehetséggé
• a gyorsabban fejlődő jó tanulók többsége nem válik valamely tevékenységi
kör kiemelkedően tehetséges művelőjévé
A tehetséges tanuló a tanulásban tehetséges
• differenciált oktatás
• tehetségek külön intézménybe való kiemelése
A magatartászavar jellemzői, okok, feladatok
• Az egyén nem tud, vagy nem akar megfelelni az adott szociális közeg
elvárásainak
Nem tud, mert:
• életkori, és egyéni jellemzői, pszichés fejlettségének szintje akadálya az
igazodó viselkedésének
• nem ismeri a követelményeket, nem tudja, hogyan kellene viselkednie
• nem ismeri fel a szerephelyzetét, nem tudja, hogy a követelmény neki szól
• akadályozott a helyes megítélésben, vagy a megvalósításban, mert beteg
Nem akar, mert:
• érzelmileg nem tud azonosulni a követelményekkel
• másak az értékei, modelljei, amit érvényesíteni kíván
• szembeszegülő magatartásával demonstrál, mert így kerülhet a figyelem
középpontjába
Az átlagtól eltérő gyermekek
• Az eltérés megjelenhet:
- a képességekben : kiemelkedő képességű(tehetséges), illetve tanulási
nehézségekkel küszködő gyermekek
- a magatartásban : agresszív és regresszív tendenciák, illetve iskolai
magatartásproblémák
Jellegzetes iskolai magatartászavarok
• hiperaktivitás
• figyelemkoncentráció zavar
• indítékhiány
• agresszió
• regresszió
• iskolakerülés, szökés, csavargás
• hazudozás
• lopás
• káros szenvedélyek kipróbálása
A magatartászavarok kialakulásának főbb okai
• Belső:
- öröklött hajlam
- fejlődési zavar
- a születés folyamatának kedvezőtlen hatásai
- iskolaéretlenség
Környezeti:
• a korai anya-gyermek kapcsolat zavara
• a családi körülmények kedvezőtlen hatásai
• nevelési hibák
• kedvezőtlen modellhatások
• iskolára vonatkozó motiválatlanság
• A megoldás folyamata
• A kedvezőtlen magatartástünet értelmezése:
• Melyik életkor tünete? (korai gyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor)
• Milyen jellegű magatartászavarról van szó? (eseti, krónikus)
• Milyen mértékű a probléma? (ártalmassága, veszélyessége, következményei)
• Be kell-e avatkozni, vagy a folyamat megoldja önmagát?
• A kiváltó ok, vagy okok feltárása:
• Az ok honnan származik? (belső, vagy külső forrásból, vagy mindkettőből)
• Az ok mennyire személyfüggő? (nem tudta elkerülni, belesodródott, vállalta,
kereste)
• Egyedi okról, ok sorozatról van szó? (előzmény és következmény)
Stratégiák:
• Az ok megszüntetése (a kiváltó ok megszűnésével felszámolódik a
kedvezőtlen tünet)
• Az ok hatásainak mérséklése (problémaenyhítő beavatkozások)
• Ha az ok nem szüntethető meg, akkor csak tüneti beavatkozás lehet
( észrevételező, tanácsadó, segítő, szabályozó, utasító, szankcionáló)

Prevenció:
• harmonikus , kiegyensúlyozott családi élet
• kedvező iskolai atmoszféra
• társadalmi értékrendet elfogadó és érvényesítő kortárs csoportosulás

14 tétel : Az integráció, inklúzió intézményi lehetőségei


Integráció
• Az integráció általános szociális értelmezése szerint az akadályozott
emberek részvételének biztosítását jelenti a társadalmi folyamatokba az
óvodától az iskolán át, a szabadidőben, otthon és a munkában (Papp, 2004).
• Az integráció kifejezés a gyógypedagógiában a többségi nevelés-oktatás
intézményeiben a fogyatékos, akadályozott, speciális nevelési szükségletű
gyermekek/tanulók és az ép gyermekek/tanulók együttnevelése, oktatása. A
különböző sérülésekkel küzdő, tanulásban akadályozott gyermekek együttes
oktatása, nevelése hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal.
• Lokális integrációnak nevezzük, amikor közös épületben folyik a sajátos
nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között
nincs kapcsolat – például külön osztály vagy csoport működik egy-egy
iskolában vagy óvodában.
• Szociális integrációról beszélünk, amikor a tanórákon külön csoportokban
folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, de a tanórán kívüli
időben (napköziben, szakkörön, étkezési időben, szabadidős és
sporttevékenységek során) együtt vannak társaikkal.
• A funkcionális integráció esetén az együttnevelés, az együttfejlesztés
minden tanórára és foglalkozásra kiterjed. Természetesen bizonyos órákon,
foglalkozásokon szervezhetik úgy a csoportokat, hogy azokon a gyerekek
együtt vannak (részleges integráció), vagy úgy, hogy a sajátos nevelési
igényű gyerek minden idejét együtt tölti ép társaival (teljes integráció)”
(Kőpatakinét idézi Bánfalvy, 2005).
Differenciálás
• A köznyelvben, a pedagógiai köznyelvben integrációról ma két különböző
tanulói körre vonatkoztatva beszélünk,
• a fogyatékos gyermekek, tanulók integrációja
• és a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekek integrációja. A
törvényi szabályozás integrációs felkészítés, integrációs oktatás
kifejezésekkel a hátrányos helyzetű tanulók érintettségét fogalmazza meg.
Inklúzió
• Az inklúzív pedagógia a speciális nevelési szükséglet újragondolásából indul
ki. Az inklúzió, vagy befogadás – túlmutat az integráció együttnevelés
fogalmán - célja, hogy valamennyi gyermek a lakóhelyéhez közeli
intézményekbe tanulhasson, melyek mindegyike fel is készült erre a
feladatra.
• Az inklúzív pedagógia megjelenése egy iskolai átalakulási reformként
értelmezhető, amelynek eredményeként az iskola alkalmassá válik minden
egyes gyermek nevelési szükségleteinek a kielégítésére (Csányi, 2000; Papp,
2004). Az ilyen iskola elismeri a tanulás különböző típusait és ütemét, és
ellátja a körzet speciális nevelési szükségletű tanulóit.

Összefoglalás
Míg az integrációval a gyermeket beolvasztása a kívánalom az iskola
meglévő struktúrájába, addig az inklúziónál újra átgondolják a tanterv
megvalósításának szervezeti kereteit és a feltételeket, amivel biztosítani tudják
minden tanuló haladását.

You might also like