1.

A szociálpszichológia alapjai
📌 Annak a tudományos tanulmányozása, hogy a társas és kognitív folyamatok hogyan
hatnak arra, ahogyan másokat észleljük, másokat befolyásoljuk és ahogyan másokkal
kapcsolatba kerülünk.

 mások hogyan hatnak ránk és mi hogyan hatunk másokra

 mindezek alapja, hogy az ember egy társas lény – még a remete is a társas
környezetéből szerzi az alaptudását magáról és a világról

Társas folyamatok

 általuk a minket körülvevő emberek hatnak gondolatainkra, érzelmeinkre,

viselkedésünkre
o ehhez nem szükséges a fizikai jelenlét à mások elvárásai, a társadalom
szabályai mindig működnek
o jutalom, büntetés, kultúra à szocializáció
 a klinikai kórképek egy jelentős része nem létezne, ha az ember nem lenne társas lény

Kognitív folyamatok

 figyelem
 észlelés
 emlékezés
 gondolkodás/értelmezés
 érzelmek
 motivációk
 hatásuk van arra, ahogyan a társas környezetünket látjuk és ahogyan cselekszünk
benne

Szociálpszichológia két alapvető axiómája

 szociálpszichológiát integrált természetű tudománynak tartjuk, amely nem csak a

kognitív és a társas viselkedést, hanem az elméleti és az alkalmazott kutatást is
integrálja
 a szociálpszichológia két alapvető axiómája az, hogy az emberek megkonstruálják
saját valóságukat, valamint, hogy a társas befolyás mindent áthat

1. Magunk konstruáljuk meg a saját valóságunkat

o napi rutin végzése közben úgy véljük, a körülöttünk lévő világot olyannak
látjuk, amilyen, remélve, hogy „odakint” létezik egy objektív valóság, ami
mindenki számára egyformán észlelhető
o egy új emberrel való találkozáskor gyorsan kialakul a benyomás
o feltételezzük, hogy benyomásaink pontosak és helyesek, arra számítunk, hogy
ugyanazokban a helyzetekben mindenki más is ugyanazt tapasztalja
o annak felfedezése, hogy másoknak ugyanarra a társas eseményre adott
reakciója mennyire eltérhet a mi reakciónktól à kimozdít minket
 figyelmetlenségünkből, rájövünk, hogy a valóságunkat mi magunk
konstruáljuk
o valóság az egyén számára - valóság megkonstruálása: kognitív folyamatok
(ahogy az elménk működik) és társas események (a másoktól származó
információk) formálnak
o kognitív folyamatok, amikor információtöredékeket illesztünk össze,
következtetéseket vonunk le belőlük és koherens egésszé próbáljuk gyúrni őket
o társas folyamatok által másokat befolyásolunk és mások véleménye befolyásol
minket, miközben a valóság természetére vonatkozó közös pontokat keressük
 számunkra fontos csoportokon belül az események értelmezésében és a
rájuk adott reakciókban az egyetértés jelenti a mércét
 a világról alkotott elképzelésünk legalábbis részben annak a
tükröződése, amit mások szemében látunk
2. A társas befolyás átható jellege
o szinte minden gondolatunk, érzésünket és viselkedésünket más emberek
befolyásolják, akár jelen vannak fizikailag, akár nem
o mások reakcióiról kialakított elképzeléseink és a társas csoportokkal történő
azonosulásunk formálják a legbensőbbnek tartott észleléseinket,
gondolatainkat, érzéseinket motivációnkat, énünkről alkotott felfogásunkat is
o akár nagy, akár kicsi egy csoport, a csoporttagság keretet ad a társas
események felfogásához, meg is szűri azt
o néha társas nyomásként éljük meg – pl. amikor mások lekezelően bánnak
velünk
o akkor a legerősebb, amikor a legkevésbé nyilvánvaló: mikor a világról szóló
legalapvetőbb feltételezéseinket és hiedelmeinket formálja oly módon, hogy
észre sem vesszük a hatását
o gyermekkorunk óta hat ránk à nem vagyunk tudatában a befolyásnak
o nézőpontváltásra van szükség ahhoz, hogy ráébredjünk a társas befolyás
tényére
o a változás természetesnek tűnik à nem a társas befolyásnak tulajdonítjuk,
hanem a valóságnak

A három motivációs elv

 valóság megkonstruálása és egymás kölcsönös befolyása során az embereket 3

alapvető motiváció hajtja
 Törekvés a helyzetek uralására (mastery)

Önmagunk és a körülöttünk lévő világ megértésére vonatkozik, továbbá arra, hogy e

megértést az események kontrollálására és a magunk megjutalmazására használjuk.

 megértsük és bejósoljuk a társas világ eseményeit à sokféle jutalomhoz jussunk

 fontos hozzá, hogy pontos véleményeket és hiedelmeket alakítsunk ki a világról à
biztosítják a hatékony cselekvést
 Másokkal való kapcsolódás keresése (connectedness)

A kölcsönös támogatás, kedvelés és elfogadás érzését próbáljuk létrehozni és fenntartani

azokkal, akik fontosak számunkra. és akiket nagyra értékelünk.
  csoport mércéje szerinti megfelelés kielégíti a valahová tartozás és a kapcsolódás
igényét
 megszilárdítja azokat a kapcsolatokat, amelyek örömöt és értelmet hoznak az
életünkbe, és a mieinkhez – család, barátok, szerelem – kötnek bennünket
 Saját magunk és a hozzánk tartozók felértékelése (valuing „me and mine”)

Az az igény, hogy magunkat és bármit, illetve bárkit, aki kapcsolatban áll velünk pozitív
fényben lássunk.

 hozzánk tartozó emberek iránti elfogultságunk magyarázza, hogy a különböző

csoportok tagjai miért látják ugyanazokat az eseményeket különbözőképpen

A három feldolgozási elv

 emberek és csoportok azáltal, hogy keresik a jutalmukat, a másokkal való kapcsolatot,

értékelik az „én és enyém” -et, információkat gyűjtenek a világról és értelmezik azokat
 3 elv irányítja a kognitív és társas folyamatokat
 Konzervativizmus (conservatism)

Az egyén és a csoportok világról alkotott nézetei csak lassan változnak, hajlamosak

fenntartani magukat.

 szelektív észlelés olyannak láttatja velünk a világot, amilyennek a csoportjuk

 első benyomás a munkára jelentkezőről, más csoportokról alkotott sztereotípiáink
 a kialakult tudás hajlamos fenntartani önmagukat
 Hozzáférhetőség

Annak az információnak van a legnagyobb hatása a gondolatainkra, érzéseinkre és

viselkedésünkre, ami a legkönnyebben hozzáférhető.

 a legtöbb helyzetben az jut legkönnyebben az eszünkbe, amire már éppen gondoltunk

 ítéleteinket arra az információra alapozzuk, amelyet a legkönnyebben észrevenni és
értelmezni
 Felületesség, szemben az alapossággal

Az emberek rendszerint kevés erőfeszítést tesznek az információ kezelésére, ám

időnként motiváltak arra, hogy az információt alaposabban megfontolják.

 az emberek felületesen vagy alaposan dolgozzák fel az információt

 legtöbbször kevés erőfeszítéssel felületes képet alkotnak a valóságról, arra az
információra támaszkodnak, amely a leginkább hozzáférhető
 észrevesszük, hogy az események nem illeszkednek az elvárásainkhoz, vagy fontos
céljainkat fenyegetve érezzük à időt és fáradságot áldozunk rá, hogy az információkat
alaposabban feldolgozzuk

A kutatási kérdések eredete

 az az érdeklődés váltja ki, hogy megtudjuk, az emberek miért úgy cselekednek, ahogy
 az érdeklődésnek az eredete gyakran az a szándék, hogy bizonyos társadalmi
problémákra megoldást találjunk
Mi a tudományos elmélet?

A szociálpszichológusok arra törekszenek, hogy a társas viselkedésformák magyarázatára

tudományos elméleteket fejlesszenek ki. A tudományos elmélet absztrakt konstruktumok
közötti kauzális - ok-okozati - viszonyokra vonatkozó állítás. Egy olyan állítás, amely adott
időben és adott helyzetekben érvényes az emberek meghatározott típusaira.

 általános magyarázatot adnak a társas viselkedésformákra

 a tudományos elmélet 3 követelményt elégít ki
1. Az elméletek konstruktumokról szólnak
 a konstruktumok absztrakt fogalmak, olyanok, mint a “szorongás”, az
“agresszió” vagy az “önértékelés”
 e konstruktumok mindegyike absztrakt, mivel nem figyelhető meg
közvetlenül
 az ember nem láthatja az ismeretet, nem tapinthatja meg az értékelést
2. Az elméletek ok-okozati kapcsolatokat írnak le
 azt állítják, hogy az egyik konstruktum változása a másik
konstruktumban ezzel összefüggő módosulást idéz elő
 az elméletek képesek megmagyarázni egyes események okait
 ha tudjuk, hogy egy állapot vagy esemény egy másikat okoz, akkor
lépéseket tehetünk, hogy megváltoztassuk a viselkedést, megoldjuk a
problémát - beavatkozás, intervenció
3. Az elméletek általános hatáskörűek
 sok eltérő helyzetű emberre vonatkoznak, különböző időpontokban
 az alkalmazhatóság hatóköre elméletről elméletre változhat
 Hogyan ellenőrzi a kutatás az elméleteket?
1. a kutatóknak bizonyosnak kell lenniük abban, hogy megfigyeléseik valóban
relevánsak a konstruktumokra vonatkozóan

pl. a társas összehasonlítás miként befolyásolja a rákos betegek “betegséghez

való alkalmazkodását” → ki kell alakítani az “alkalmazkodás” helyes mérési
módját

2. a kutatóknak bizonyosnak kell lenniük abban, hogy a vizsgálat során

jelentkező bármely viselkedésváltozás okát ismerik

pl. a kutatásnak lehetővé kell tennie azt a következtetést, hogy a rákos betegek
sikeres alkalmazkodása a társas összehasonlításnak köszönhető

3. a kutatóknak bizonyosnak kell lenniük abban, hogy nem csupán néhány

egyénről szereztek információt, hanem általános érvényűen arról, ahogy az
emberek gondolkodnak, éreznek és cselekednek

pl. az emberek attitűdjeit vagy viselkedését befolyásoló társas

összehasonlításra vonatkozó következtetések akkor a legértékesebbek, ha
minél több típusukra vonatkozik

Konstruktumvaliditás és -mérés
  kutató első feladata, hogy megbizonyosodjon arról, a kutatás konstruktumvaliditása
(érvényessége) megfelelő → azok az események, amelyek a kísérleti helyzetben
előfordulnak, valóban megfelelnek a vizsgálandó elméleti konstruktumoknak
 mivel az absztrakt fogalmak nem figyelhetők meg közvetlenül, így a kutatóknak a
megfigyelhető változók felhasználásával kell következtetniük a jelenlétükre
 azokat a tényezőket, amelyek a változást okozzák, független változóknak nevezik
 azokat a változókat, amelyek a hatást képviselik, függő változóknak nevezik, mivel az
okozó vagy független változótól függenek
 két része van
o a független és a függő változóknak meg kell felelniük a hozzájuk rendelt ok és
okozat konstruktumoknak
o nem szabad megfelelniük más konstruktumoknak
 Konstruktumvaliditást fenyegető problémák
o a megfigyelt változót nem a mérni kívánt konstruktum, hanem más,
nemkívánatos hatások befolyásolják
o pl. csoportközi ellenségeskedést azzal próbálják meg mérni, hogy
megkérdezték a szervezetben dolgozókat, mennyire kedvelik a konkurens
osztály tagjait → dolgozók nem kívánják beismerni, hogy utálják a
munkatársaikat - TÁRSAS KÍVÁNATOSSÁGBÓL FAKADÓ
VÁLASZTORZÍTÁS (M. J. Rosenberg)

Belső validitás és kutatási elrendezés típusai

 az elmélet megfelelő ellenőrzése kellő bizonyítékot ad az okra és az okozatra

vonatkozóan
 a kutatásnak akkor magas a belső validitása, ha a kutató magabiztosan következtethet
rá, hogy a független változó változása okozta a változást a függő változóban
 Belső validitást fenyegető problémák
o a független változó változásain kívül más tényezők is jelen lehetnek, esetleg e
más tényezők okozzák a megfigyelt változásokat a függő változóban
o pl. a sajátunkétól különböző etnikai csoport tagjaival való hétköznapi,
barátságos érintkezés hatására jobban kedveljük az említett csoportot →
ellenőrzésére kézenfekvő példa, ha megvizsgáljuk, hogy a lakóhelyi
környezetben előforduló mindennapi találkozások miként hatnak a különböző
csoportok kedvelésére
o a nem kísérleti, illetve a korrelációs elrendezések számos, a belső validitást
fenyegető problémának vannak kitéve: nem képes kizárni azt a lehetőséget,
hogy a vizsgálat résztvevőinek 2 csoportja sok más nem ismert módon is eltér
egymástól

Külső validitás, kutatási populációk és kutatási helyszínek

 egy kutatást általában egyetlen típusú résztvevővel végeznek, egy időpontban és

egyetlen helyszínen
 a kutatásnak akkor van külső validitása, ha eredményeiről feltételezhető, hogy
általánosíthatóak
o a kutató elsődleges érdeklődése egy meghatározott célpopulációra vagy
helyszínre irányul
o a kutatók általában nem foglalkoznak azzal, hogy a tanulmány sajátos
eredményei közvetlenül általánosíthatóak-e
 A külső validitás és a kutatási résztvevők
o az egyik probléma az olyan résztvevők bevonása, akik nem reprezentatívak az
összes olyan emberre, akikre az elmélet vonatkoztatni kívánták; pl. egyetemi
hallgatók
o a kutatók nem a specifikus eredményeiket kívánják általánosítani
o az a céljuk, hogy a konstruktumok közötti alapvető kauzális kapcsolatokból
vonjanak le általánosabb következtetéseket
 Kultúrák és külső validitás
o a társas viselkedés mintázatai különbözőek
o a szociálpszichológusok kutatási eredményei nagyrészt nyugati országokból
származnak
o a kultúra erőteljesen megszabja, hogy az emberek gondolatainak és
cselekedeteinek mi a tartalma; azok a folyamatok, amik által ezek a tartalmak
kialakulnak, és felhasználják őket, nagyobb valószínűséggel általánosíthatóak
o a nyugati kultúrák tagjai úgy gondolnak magukra, mint akik más emberektől
elkülönültek, és egyediségük alapján határozzák meg magukat →
individualista
o kollektivista kultúrákban- Japán, vagy más keleti országok - az emberek
általában úgy gondolnak magukra, mint akik másokhoz kapcsolódnak és a
másokhoz fűződő kapcsolataik alapján definiálják magukat
o az ilyen kulturális különbségek befolyásolják, hogy az emberek hogyan
dolgozzák fel az önmagukra vonatkozó információt, hogyan reagálnak a társas
konfliktusokra és az ellenvéleményekre, hogyan tapasztalják meg az
érzelmeket
 Külső validitás a laboratóriumi kutatásokban
o a kutató véletlenszerűen oszthat a résztvevőkre különböző feltételeket,
manipulálhatja a független változókat,
o fő előnye, hogy a legkönnyebben itt lehet magas belső validitású kísérleti
elrendezéseket megvalósítani
o hátrányok
 legtöbb vizsgálat rövid ideig tart
 sok laboratóriumi manipuláció és mérés némileg mesterkélt
 a résztvevők valószínűleg több figyelmet fordítanak az ott kapott
információra, mint azt más összefüggésben tennék

pl. meggyőzés vizsgálata: meggyőző üzeneteket olvasnak, amiket a

mindennapok során nem valószínű, hogy végig olvasnának

 a tudás, hogy a személy egy kutatásban vesz részt → sajátos

motivációkat válthat ki
 Külső validitás nem laboratóriumi kutatásban
o tanulmányozhatják az olyan változók hosszú távú hatásait, mint a kapcsolatok
fejlődése vagy a közegészségügyi kampányok
o nagy hatású változókat tudnak mérni
o gyakran jó a konstruktumvaliditása
o ha a véletlenszerű beosztás, valamint a független változók manipulációja is
kivitelezhető a terepen, a kísérleti elrendezés felhasználása jó belső validitást is
biztosít
o amikor terepkísérleteket lehet végezni, ezek a valós helyszínen zajló, irányított
beavatkozások pozitív hatásának látványos demonstrációját nyújthatják
 o kísérleteket sokszor nagyon nehéz kivitelezni
 Külső validitás biztosítás
o mögöttes kutatási céltól függ

2. ha az a cél, hogy valamely meghatározott populációra és helyszínre

általánosítsunk, akkor a résztvevőknek és a helyszínnek az általánosítás
célpontja szempontjából reprezentatívnak kell lennie
3. ha az a cél, hogy emberek, helyek és időpontok vonatkozásában
általánosítsunk, ehhez az szükséges, hogy a kutatást több különféle helyszínen
és több különböző populációval megismételjük, beleértve a más kultúrából
származó embereket

Etika és az értékek szerepe a kutatásban

 a pszichológusok felelőséggel tartoznak a tudományos közösség tagjainak

 nem szabad meghamisítaniuk vagy elferdíteniük a vizsgálati eljárásaikat, az így nyert
adataikat
 kerülniük kell a személyeskedést
 tisztességesen kell hivatkozniuk mások tudományos munkáira
 nem szabad plagizálniuk, publikációikban mindenkire hivatkozniuk kell, aki a
munkájával kiérdemelte ezt

A résztvevőkkel való tisztességes bánásmód

 gondoskodnak róla, hogy a jelentkezők tisztában legyenek azzal, hogy a vizsgálat

során milyen tapasztalatok fogják őket érni, és megszerezzék ehhez az előzetes
egyetértésüket
 mikor a kutatók érzékeny témákat vizsgálnak, a torzítások kiküszöbölése érdekében
olykor megtévesztik a kutatás résztvevőit a vizsgálat bizonyos aspektusaival
kapcsolatban
 amennyiben a kutatók megtévesztést alkalmaznak, a vizsgálat végén mindenképpen
informálniuk kell a résztvevőket a vizsgálati eljárásokról és a célokról
 Megtévesztés alkalmazása a kutatásban
o legtöbbször jelentéktelen mértékű; a résztvevőknek gyakran előre elmondják,
hogy mit fognak tapasztalni a vizsgálat során, anélkül, hogy ennek pontos
célját vagy az eljárás részleteit a vizsgálat vége előtt közölnék velük
o más esetekben a résztvevőket ténylegesen félrevezetik azzal kapcsolatban,
hogy mi fog történni velük
o célja, hogy miközben társadalmilag fontos témákról gyűjtünk információkat,
leküzdjük a társas kívánatosságból következő torzításokat
o a legtöbb kutató úgy gondolja, hogy sok szociálpszichológiai téma - segítés,
agresszió, rasszbeli vagy nembeli előítéletek, konformitás - olyan érzékenyen
érinthet bárkit, hogy megtévesztésre van szükség az érvényes eredményekhez
o gyakran lehetetlenné teszi, hogy valódi informált beleegyezést szerezzenek →
szemben áll az alapvető tisztesség követelményével
o a legtöbb kutató hajlandó megtévesztést alkalmazni, ha úgy ítéli, hogy a
kutatási téma igen fontos, és nincs reális alternatíva
o az utólagos tájékoztatás során, amilyen hamar csak lehetséges, felvilágosítják a
résztvevőket a valódi célokról
o utólagos tájékoztatás több célja
  a résztvevő kérdéseket és problémákat vethet fel a kutatással
kapcsolatban, a kutató pedig megválaszolhatja ezeket
 a kutató alaposan elmagyarázhatja a vizsgálatban alkalmazott
megtévesztést
 a kutató és a résztvevő megbeszélheti a kutatás végső célját és
módszereit, hozzájárulva ezáltal a kutatásban való részvétellel járó
tanulási folyamathoz
 a kutató felismerheti a kutatás bármely lehetséges negatív hatását, és
foglalkozhat vele

A társadalom támogatása

 a szociálpszichológiai kutatás nem hozhat döntést morális vagy etikai kérdésekben, az

érvényes kutatások releváns eredményeket szolgáltathatnak az ilyen kérdésekre
vonatkozó egyéni és társadalmi döntéshozatalhoz
 a pszichológusok nem mindig értenek egyet társadalmi és politikai kérdésekben
 a kutatás során ez az egyet nem értés gyakran abban mutatkozik meg, miként
szolgálhatja legjobban a tudomány a társadalmat
 a gyakorlatban minden kutatónak a saját döntését kell meghoznia a kutatási
eredmények alkalmazásáról